Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-12 / 240. szám
1965. OKTOBER 12, KEDD »in. srlCtrítm 3 Almaszüref Dánszentmiklóson Jól dolgoztak az asszonyok, jobb a termés, mint tavaly Elődék és utódaik Próba, szerencse, tartja a szólás-mondás. Valószínű így gondolkodott az a fiatalasz- szony is, aki a minap bekopogtatott Székely Istvánnak, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz főmezőgazdászának irodájába. — Jöjjenek ki, nézzék meg, hogy alig maradt fürt a tőkéken. Ha teljesítjük a szerződésben vállalt kötelezettségünket, nekünk alig marad valami — mondja az asszony a főmezőgazdásznak. Székely István elzárkózik a kérés teljesítése elől: — Nem tudunk kimenni, e nem is mérsékelhetjük a szerződési feltételeket. Ha kivételt teszünk, joggal jönnek a többiek is. — Nem tehetünk róla, hogy nem termett, mi mindent megtettünk — próbálkozik tovább az asszony. — Mi megvédtük a termést, pedig a mi szőlőinkre is rossz idő járt — válaszolja a főmezőgazdász. — Ja, maguknak köny- nyebb... — mondja lemondóan a fiatalasszony. Hát éppenséggel nem volt könnyű dolguk a termelőszövetkezetieknek sem. Elég, ha a szeszélyes időjárás mellett megemlítjük, hogy 438 hold szőlőt és 300 hold gyümölcsöst kellett megvédeni a minduntalan támadó peronoszpórától és egyéb gombabetegségektől. A dánszentmiklósi Micsurin a megye legns&yobb összefüggő termő almásával rendelkezik — 110 holddal. Az utóbbi években olyan nagy arányú szőlő- és gyümölcstelepítést hajtott végre a szövetkezet, amelyre a megyében alig találunk példát. A mintaszerű telepítést, most ugyanilyen gondos művelés követi. — Tizenkétszer permeteztük az idén a szőlőt, de el ne kiabáljam, minimális kár érte csak — mondja Székely István, s közben megkopogtatja az íróasztal lapját. — Szőlőből bőven meglesz a tervezett, almából pedig jobb termésünk lesz mint tavaly — folytatja. Minden szakember tudja, hogy » jó termés feltétele a tápanyagutánpótlás, a talajmunka és a növényvédelem. Nos, Dánszentmiklóson ezen az évtizedek óta kialakult sorrenden változtattak. Az első helyre a növényvédelem került, persze közben nem feledkezve meg a másik kettőről sem. A szövetkezet tagjai komoly anyagi áldozatot hoztak azért, hogy elegendő gépük legyen: tizenkét motoros permetező- gépet vettek. Hogy ez mit jelent? — Négy-öt napon belül az egész szőlő- és gyümölcsterületünket le tudjuk permetezni — mondja a főagro- nómus. Egy olyan szövetkezetnek, mint a Micsurin, szinte létkérdés, hogy biztonságosan termeljék az almát, szőlőt, hisz’ csupán almából 6 millió forint bevételre számítanak. Nem mindegy, hogy sikerül-e a termés, vagy nem. S ez az összeg a következő esztendőkben még csak növekszik, s az arány a szőlő- és a gyümölcs- termelés javára billen. S az sem mindegy, hogy milyen minőségű a termés. Elismerést s rangot jelent, hogy az itt termelt alma 85 százalékát exportra küldi a MÉK. Az idén egyébként kísérleteznek a dánszentmiklósi almával, ötven vagonnal közvetlenül a hűtőházakba szállítanak. Arra kíváncsiak a külkereskedelmi szakemberek, hogyan bírja a tárolást. Ha a kísérlet beválik, azaz tavaszig is eláll a hűtőházakban, jövőben az az egész termés ide vándorol majd a dánszentmiklósi almáskertből. A gépesítés sokat segített az idén, de Székely István nem győzi hangsúlyozni: — Lelkes asszonyainknak köszönhetjük, hogy sikerült megvédeni a termést. Igen, ebben a szövetkezetben az asszonyok rangban is előbbre léptek. Ne sértődjenek meg érte a férfiak, de a főagronómus jobban bízik az asszonyokban, mint a férfiakban. -Gyengédségük, lelkiismeretességük nagy hasznára van a szövetkezetnek. Második éve, hogy a növényvédelmi brigádban asszonyok, lányok dolgoznak. Először kényszerűségből ültették őket a gépekre, az idén már szándékosan. Időt, fáradságot nem sajnálva dolgoztak hajnaltól, késő estig. Azok az asszonyok, akik a nyári időszakban a termés megvédéséért munkálkodtak, most szüretelnek. Felemelő látvány: az ágak, roskadásig terhelve gyümölccsel. Az október eleji napfény pirosra festi a Jonatánt, bíbor színűre a starkingot. Jó kedvű asz- szonyok, lányok szabadítják meg terhűktől a fákat. Erre minden okuk meg is van. Szép az idő, jó a kereset. Ha hetven forint alatt marad a napi kereset, a brigádvezetőt „ugratják”, rossz a norma. Ha felette van — s ez általános — még messzebbre hangzik csevegésük, nótájuk. — Nem is asszony az, akinek a pénzből elég — mondja a létra tetejéről Csányi Pálné. Hogy ő sem komolyan zsörtölődik a brigádvezetővel, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tudakolja: nincs-e a szövetkezetnek szüksége kovácsra. Férje a fővárosba jár dolgozni, s szívesen jönne haza. Antal Károlyné a növény- védelmi brigád egyik szorgalmas tagja. 1950 óta tagja a szövetkezetnek, s amint mondja, évről évre jobban mennek a dolgok, gazdagabb a szövetkezet. Magukról csak annyit mond, hogy igyekeztek a legjobban dolgozni. Ha kellett, hajnalban is munkába álltak, de ezt teszik jövőre is. Gyorsan telnek a ládák, sűrűn fordulnak a kocsik a gyümölcsös és az átadóhely között. A MÉK egy állandó átvevőt foglalkoztat itt. Gara Dezső elégedett a szedés ütemével, az áru minőségével: — Soha jobb partnert, mint a Micsurin! Foto, szöveg: Mihók Sándor Az elődök — szülők, apák vagy anyák — évek, évtizedek óta itt, a dombok, fák karéjában álló gyárban keresték meg'kenyerüket. Az utódok — gyermekeik, fiúk vagy lányok — nemcsak abban követték szüleik példáját, hogy ide jöttek dolgozni, hanem abban is; kötelességeik teljesítését megtoldják önként vállalt feladatok végrehajtásával. Erről beszélgettek a Ganz ÉKM Árammérőgyár hatalmas alapszervezetének kommunistái a -napokban, taggyűlés után. Nem véletlenül: a taggyűlésen hét fiatal ügyét tórgvalták, közülük kettőt párttagnak, ötöt pedig tagjelöltnek vettek fel, s valamennyiük édesanyja vagy édesapja már jó ideje a gyárhoz kötötte sorsát. © — A páríépítés, s ezen belül a tagjelöltségre alkalmasak kiválasztása nemcsak a pártvezetőség dolga — mondja Kürti István elvtárs, az alapszervezet titkára —, hanem az egész tagságé, minden kommunistáé. Úgy hiszem, annak, hogy ezt a gyakorlatban is érvényesíteni igyekszünk, égyenes következménye mindaz, ami legutóbbi taggyűlésünkön lezajlott. A hármas alapszervezetet — a most felvettekkel több, mint ötven kommunista alkotja. Hatósugaruk messzire kiterjed, mintegy négyszáz ember dolgozik — a bakelitműhelytől az óvodáig — azokon a területeA nyári betakarítás győztesei Kiosztották a jutalmakat A MEDOSZ Pest megyei bizottsága a napokban értékelte a megyei választmány által a gépkezelők részére meghirdetett verseny eredményeit. Az értékelő összejövetelen 14 gazdaságból munkában kitűnt dolgozó vett részt. Kovács Benő, a Ceglédi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás kombájnosa .és Boro- seczky Pál, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának kombájnosa nyerte el a megyei választmány által kitűzött 3—3 ezer forintos jutalmat — Bolonyi Károly ceglédi rendrearatógép-veze- tő és Varányi Lajos kévekötőaratógép vezető, a Bugyi Gépállomás dolgozója kapták a Célul tűzött 1500—1500 forintot. Ezenkívül 18 kombájnosí, összesen 7000 forint ’értékű tárgyjutalomban részesítettek. „A nép olvasni kezd...“ A könyvbarátbizottságok munkája Pest megyében zat munkájáról, és a legtöbb örvendetes fejlődésről számol be. A könyvtári állománnyal együtt növekszik az olvasók tábora is, mintha most öltene testet annak . a „Csobánc” álnéven verselő régi költőnek az álma, aki Népkönyvek című költeményében pontosan 111 esztendővel ezelőtt, 1854-ben így örvendezett: „Remélj! Remélj! A nép olvasni kezd”. ken, amelyek a hármas párt- alapszervezet tagjainak tevékenységi körét jelentik. Sokfelé dolgoznak a tagok — s ez olykor nehezíti a szervezeti életet —, de sokfelől érzékelik a gondokat, problémákat is, és sokfelől választhatják ki azokat, akik munkája, emberi magatartása, a közösségért való önzetlen fáradozása a le"!obb ajánlólevél ahhoz, hogy a párt soraiba kerüljenek. A legutóbbi taggyűlés elé terjesztett felvételi javaslatok bizonyítják: van választási lehetőség, sokan vannak olyanok, akiknek már több ez a gödöllői gyár, mint napi nyolcórai munka, egyszerű kenyérkereset. — Feléljük az aranytartalékunkat — mondták néhá- nyan mosolyogva —, meséli Kürti elvtárs —, mert mindannyian örültünk annak, hogy olyan fiatalokkal erősödtünk, akik többsége aktívan tevékenykedett a KISZ- ben, s akik gazdasági munkájukat is ügy végzik, hogy nemcsak maguk, hanem' — szüleik is büszkék lehetnek rá. ' Érdemes ezt az érdekes „családfát” részletesebben is megismerni. o Barabás Jenőné bérelszámoló édesapja hosszú ideig a tmk szakmunkásaként dolgozott, most nyugdíjas. Láukó László szakmunkás édesapja is jóideje dolgozik a gyárban, s az egyik pártalapszervezet titkára. Juhász Józsefné, Illés Piroska meós édesapja több, mint tíz éve a gyár dolgozója. Még érdekesebb Koltai Lászlóné — Kamarás Éva — óvónő „személyi lapja”. Édesanyja itt volt munkás, most személyzeti vezető, édesapja szakmunkásként innen ment nyugdíjba, itt dolgozik a férje, s itt az — apósa is. __ A kárcsak Nagy Lajosné — Petrik Ilona — mérnöknőé: édesanyja segédmunkásból Jett a gyártáselőkészítő osztály vezetője, mérnökiérje szintén a gyár dolgozója. Peredi Éva tisztviselő édesapja — műszerészként elvégezte az esti egyetemet —, ma a gyár főkonstruktőre, a pártvégrehajtóbizottság tagja. Vidék Donáth meós édesanyja szintén hosszú ideig a gyár dolgozója volt. A részletezés azért indokolt, mert a felületes szemlélő számára — véletlennek tűnhet a dolog. Nem az! A párt soraiba tagként, illetve tagjelöltekként felvett fiatalok ugyanis nemcsak sajátos szülői „örökségként” hozták magukkal a munka szeretetét — hiszen ezt mások is hozhatják hazulról —, hanem a szülők szeme előtt dolgoztak, olyanokkal, akik szüleik társai voitak, s e sajátságos ellenőrzésnek tudható be, hogy igyekeztek minden tekintetben megfelelni a várakozásnak. Juhász Józsefné KlSZ-vezetőségi tag, Nagy Lajosné a KlSZ-alapszerveze- tek kialakításában nyújtott nagy segítséget, szerkesztője az üzemi lapnak, Peredi Éva Szintén KISZ-vezetőségi tagként dolgozik, Vidák Donáth munkásőr, a gyári MHS szervezet vezetője, aktív segítője a tartalékos tiszti továbbképzésnek — azaz nemcsak mun- kájukkal, hanem az elődök, tehát a szülők évtizedes munkájával, a maguk társadalmi tevékenységével, 6ok-sok szállal kötődnek a gyárhoz, s közösség és egyén kapcsolatának új vonásait alakítják ezzel is. @ Az volt az alapszervezet patronálta KISZ-esek kérése: „ne szipkázzák el” a tagjelöltnek felvett fiatalokat. A taggyűlés — igen helyesen — egyetértett ezzel. Pártmunkaként továbbra is a KISZ-ben dolgoznak. Az a rendszeres szervezeti élet, a kommunista kollektíva tevékenységének megalapozottsága, amely a hármas alapszervezetet jellemzi — s amelyről több tekintetben is elismerő megállapításokat tett a gyár párt- végrehajtóbizotísága — egyben annak is biztosítéka, hogy a most felvett tagjelöltek nem maradnak magukra, hanem tapasztaltabb elvtársaik segítségével úgy illeszkednek be-a kommunista kollektívába, hogy közben aktivitásuk, társadalmi tevékenységük is fokozódik. Van hol és mit tenni: a pártvezetőség sok hasznos tanáccsal segíti a KlSZ-alap- szervezet munkáját, de — a bakelitműhelyben új és új gondokat jelentenek a növekvő termelési feladatok. A pártszervezet alakította brigád felülvizsgálta a közétkeztetést — a dolgozók panaszai indították erre —, de ugyanakkor még megoldásra vár több szociális kérdés. A bizalom jele, hogy Jajcai József idős nyugdíjas nem tud megválni az alapszervezettöl, elellátogat elvtársai közé, s az is, hogy a gazdasági részlegek vezetői a pártszervezetet keresik meg, amikor egy-egy gond megoldásánál a maguk ereje kevésnek bizonyul. A hatósugár kiterjedtségét bizonyítja, hogy itt a legnagyobb a pártoktatásban részt vevő párton- kívülielt száma, s' az is — a gyári párt-végrehajtóbizottsóg megállapítása szerint —, hogy itt a legjobb az oktatási munka, a tagok 75 százaléka tanul! Munkájuk elismerését jelenti, hogy az egyes és a hármas alapszervezet munkáját együtt tárgyalja a végrehajtó bizottság, a ma még gondokkal birkózó egyes alapszervezet nyilván sok hasznos tapasztalatot, szerezhet, a „hármasok” viszont azt tervezik, hogy jöjjenek össze az alapszervezeti vezetőségek tagjai baráti beszélgetésre, „politikai munka tapasztalatcserére”; javaslataik, ötleteik sokszor realizálódnak az egész gyárat átfogó pártmunkában, így gazdagítják a maguk módján azt a nélkülözhetetlen tevékenységet, amelyre szűkszavúan azt mondjuk: politikai munka. Az ünnepi taggyűlésen — mert valóban ünnepi volt külsőségeiben, tartalmában egyaránt — nem véletlenül tárgyalhatták tehát hét ember kérését: a párt soraiba akarnak kerülni. Az alapos, ugyan nem látványos, de eredményeiben a leggyümölcsözőbb munka eredménye ez. A hármas alapszervezet kommunistái megtalálták a hétköznapok forradalmi tetteit, s e nehéz, de szép munka bátor vállalása mint mágnes a vasat, úgy vonzza az új erőket, a szülők munkájának továbbfolytatód, a méltó — utódokat. .. Mészáros Ottó Új szobanövényünk Válogatás a helyszínen. BROM ELI A Vácrátóton megoldották a növény hazai szaporítását Első ízben sikerült Magyar- országon üzemi méretekben el- szaporítani a trópusokról származó bromé liát. A mesterséges beporzásból és a mikroszkopikus kicsinységű magvak megfelelő kezeléséből álló nehéz feladatot a vácrátóti botanikuskertben ■ oldották meg. Itt van az országban a legnagyobb — Dél-Amerikában honos ‘ 6000 broméliafaj közül több mint 200-at tartalmazó — bromélia-gyűjtemény. A bromé lia egyébként a jövő egyik legkedveltebb szobanövényének ígérkezik. Azzá teszi mutatós külseje — nemcsak színpompás virágai látványosak, hanem szép formájú leveleivel állandó dísze lehet a lakásnak — és viszonylagos igénytelensége. Állandó nedvességre van ugyan szüksége, de levelei aljában tárolja a vizet, s ezért néhány naponkénti öntő- \ zéssel is beéri. ! A vácrátóti bo- i tanikus kert tró- i pusi üvegházában \ több ezer cserép- j ben hajtottak j már levelet a ha- \ zai magról sza- \ porított bromé- \ liák. A fiatal nö-! vényeket most; adják el a kerté-; szett vállalatok- ; nak továbbne- '; velősre, illetve j továbbszaporí- \ fásra. Uj szobanövé- \ nyűnk „tömeges” \ bemutatkozása a; jövő nyárra vár- \ ható a virágüzle-; teltben, ; ♦ A TAGGYŰLÉS IGENT MONDOTT ♦ HŰEN A HAGYOMÁNYOKHOZ ♦ SOKFELÉ - SOKFELÖL Az őszi megyei könyvhetek időszerűvé tették a kérdést: Pest megyében hogyan is áll a nagy jelentőségű könyvbarátmozgalom? Markovits József, a megyei könyvtár szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta, hogy öt járásban három éve megalakultak és működnek a könyvbarátbi- zottságok. A további hat járásban és Nagykőrösön is megalakították a bizottságokat, ezek azonban hol működtek, hol nem. A leg-; több helyen megelégedtek azzal, hogy sokszorosított j felhívásokat küldtek szét i községeikbe a helyi könyv- i barátbizottságok megalakítá- ; sara. — A mozgalom — mon- ] dotta Markovits József —.: csak akkor vált elevenebbé,: amikor megkezdtük a széles: körű propagandát. Községről i községre járvja, előadásokat i tartottunk, pontosan feltér-; képeztük az egész megyét; és megállapítottuk, hol van-j nak még fehér foltok, ame- j lyeknek megszüntetésére kell! törekednünk. A múlt évben ! tartott nyolcvanöt író-olvasó i találkozó megrendezésében; már mindenütt nagy szerepe; volt a helyi könyvbarátbi-; zottságnak. Vannak járásaink,; ahol még mindig nagyok a! nehézségek. Ilyen például a! nagykátai, bár néhány köz-! ségben már vannak működő! könyvbarátbizottságok. Az őszi könyvhetek is-! mét a könyvre, #a könyvtá-! rakra terelték a figyelmet.! Egymásután készülnek a je- S lentések a könyvtári háló-!
