Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

1965. OKTÓBER 10, VASÄRNAP mecrei Már-már lecsillapodtak a szenvedélyek a „repülő csé­szealjak" körül a nyugati saj­tóban, nemrég azonban, ami­kor szinte a világ minden részéből érkeztek ilyen hí­rek. az érdeklődés újjáéledt. Újra megkezdődött a „re­pülő csészealjak” szezonja. A világ néhány részéből újra érkeznek ilyen hírek. Amennyire meg lehet ál­lapítani, az egész... az Antarktiszon kezdődött. Január 3-án Decepcion-sziget- ről. a chilei és argentínai tu­dományos állomások közöl­ték, hogy éjszaka néhány percig „világító tárgyat” lát­tak. amelynek színe vörösből zöldbe, majd sárgába, kékbe, fehérbe és végül narancssár­gába csapott’át. Egyidejűleg Agglegények szigete Írországot nemcsak „zöld szigetnek” hívják; van még egy másik neve is: az aggle­gények szigete. Ebben az or­szágban kötnek a. legkevesebb házasságot: 1000 lakosára csak 5 és fél házasság jut. Bioáramok a gyógyászatban Sokféle betegség gyógyításánál is pozitív eredményeket értek már el az agy bioáramának felhaszná­lásával. Dr. Karl Hecht, a Berlin— Buch klinika tanárának közlése szerint ezt a módszert az NDK- ban sok gyógyintézetben alkal­mazzák, egyebek között a berlini Humboldt Egyetem fiziológiai in­tézetében és a lipcsei Kari Marx Egyetem klinikáján is. Á módszer lényege, hogy apró elektródákat vezetnek be az agy­ba és ezeken át nemcsak bioára­mokat vezetnek és mérnek le, ha­nem ellenkező előjellel gyenge elektromos áraraingereket is ad­nak, hogy meghatározott agyi funkciókat váltsanak ki aszerint, hogy az agynak milyen területét érik az ingerek. Nemegyszer si­került már embereknél ezzel az eljárással epilepsziás és ehhez, ha­sonló tünpteket megszüntetni. rádiózavarok támadtak az állomáson, bár a Virginia ál­lamban működő rádióprog- nózis-laboratórium adatai sze­rint abban az időben nem észleltek olyan mágneses vi­harokat, amelyek rádiózava­rokat idézhettek volna elő. Csakhamar újabb hírek ér­keztek, ezúttal Angliából, majd Franciaországból, s vé­gül Portugáliából, s az Azori- szigetekröl. Míg Angliában egyszerűen „egy fénylő tárgy jelent meg", az Azori-szigete- ken rádiózavarokat okozott egy „repülő csészealj”, Fran­ciaországban pedig a szem­tanúk azt állították, hogy amerikai rugbvlabdához ha­sonló tárgyat figyeltek meg, amely ráadásul még „négy lábon" állt. Augusztusban Ausztráliából is „repülő tárgyakról’’ adtak hírt. Ezúttal szakemberek, akiknek foglalkozása közvet­lenül kapcsolódik a repülés­hez. Mint az AP hírügynök­ség közölte, a Canberrái repü­lőtér ellenőrző tornyának ügyeletesei körülbelül 5000 láb magasságban „lebegő tárgyat’’ láttak. „Amikor a nap magasabbra emelkedett a tárgy világosan kivehető lett és azután tűnt el, ami­kor repülőgépet küldtek fel megvizsgálására.” A megfi­gyelők szavai szerint a „le­begő tárgy” kb. 40 percig tartózkodott Canberra repü­lőtere felett, amelytől nem messze van a tinbinbilli koz­mikus megfigyelőállomás. A hírügynökség az alábbi sza­vakkal fejezi be közlemé­nyét: „A szakemberek most azon gondolkodnak, va­jon véletlen-e, hogy a tárgyat közvetlenül a Ma­riner—4 jeleinek vétele előtt észlelték. Az állo­másnak ugyanakkor szo­katlan nehézségeket okozott a ráállás a jelek­re.” Számos tudósító felhívja a figyelmet arra. hogy leggyor­sabban az Északi- és a Déli­sark közelében tűnnek fel ilyen ..ismeretlen tárgyak". Ezt kapcsolatba hozzák a Van Al- len-féle sugárzási övezettel, amely miatt a kozmikus tár­gyak a sarkoknál közeled­hetnek a legkisebb kockázat­tal a földhöz. A VILÁG LEGNAGYOBB MAGAS­FESZÜLTSÉGŰ KÍSÉRLET! TELEPE Napfényszűrö ablaküveg Egy német vállalatnak sikerült az üvegtechnológiában ér­dekes újdonsággal előállnia: réteges üveglemez, közte vékony müanyagréteg. „önárnyékoló, napvédő üveg"-ként emlegetik, s alkalmazása során a tiszta átlátszóságtól az áttetszőség külön­böző fokozatait képes „önállóan" létrehozni, a ráeső napfény intenzitásától függően. Erős napfény hatására tejüveg jelleget ölt. Ilyenkor a fény­nyel együtt jelentkező hőnek mindössze 40 százalékát engedi át. Amint a nap közvetlen hőhatása csökken, az üveg fokoza­tosan visszanyeri eredeti áttetszőségét, illetve átlátszóságát. csak egészen szórványos ese­teket ismer, amikor 52 éven túl teherbe estek asszonyok. Az angol és egyben a nyugat­európai „csúcstartó” egészen mostanáig egy 1906-ban tör­tént eset volt, amikor az 53 éves 7 hónapos és 12 napos Gosney asszony szült. Az angol orvosok szövetsé­gének folyóirata, a „Family Doctor” pályázatot, hirdetett annak megállapítására, hogy azóta megdöntőtték-e az emlí­tett rekordot. A pályázat győztese a jelenleg S3 eszten­dős Winifred Wilson asszony lett, aki születési anyakönyvi kivonattal igazolni tudta, hogy 1936. november 14-én, 55 éves és 3 napos korában szül­te meg tizedik gyermekét. A pályázat díjául 300 frankot kapott és a „Nagy-Britannia legidősebb édesanyja” kitün­tető címét. A Moszkva környékén épített központ a világ legnagyobb méretű magasfeszültségű kutató intézete. A kísérletek alkal­mával keletkező nagy mennyiségű elektromosságot hatalmas generátorokba vezetik. Ily módon egyelőre ötmillió kilowatt­amper villamosencrgiát nyernek, de ha teljesen befejezik a kísérleti állomás kiépítését, energiaszolgáltatása mintegy hat­szorosára emelkedik. A VEGTELEN KÖTÉL MESTERE A régen divatos kötélverő szakmát ma már kevesen isme­rik, helyébe lépett a gyári ter­melés. Egerben nagy múltja van ennek az ősi foglalkozásnak. A városban és környékén úgy­szólván mindenki ismeri a „kö­teles” Válentékel, akiknek csa­ládjában nemzedékeken át apá- ról-fiüra szállt a kötélverés mes­tersége. öreg műhelyük több mint száz­éves. Innen vonult most nyug­díjba a szakma utolsó művelője, a 67 éves Válent Gyula. Távo­zásával Egerben is a múlté lett ez a régi közismert foglalkozás. Válent Gyula bácsi büszkén meséli, hogy velük együtt csak három család volt Magyaror­szágon, akik végtelen kötelet tudtak készíteni, ez a szakma különleges készítménye \rolt. Ilyen kötelek csavarodtak ré­gen a gőzmalom gépkerekcire, Találékony taxisofőr Egy találékony torontói ta­xisofőr eredeti ötlettel növel­te utaséi számát. Legújabban ugyanis bevezette, hogy utazás közben folytatólagos tői lenetekkel szórakoztatja utasait. A női utasok roman­tikus szerelmes történeteket hallhatnak, míg a férfivendé­geket izgalmas kalandtörté­netekkel trak tál ja. Mivel a legtöbb utas kiváncsi és sze­retné megtudni a történet vé­gét, a szükségesnél tovább utazik a taxin, vagy több­ször veszi igénybe a „mesélő" sofőr kocsiját. Exportcikkünk: LEHULLOTT A REZGŐ NYÁRFA... Budapesten' mintegy 600, vidéken mintegy 630 ci­gányzenekart foglalkoztat a vendéglátóipar. Tegnap még kevés cigányzenész büsz­kélkedhetett azzal, hogy já­ratos a kottában és zeneis­kolában szerzett zenei is­meretekkel rendelkezik, de holnap már képzett cigány- zenészei lesznek az ország­nak, mert működik Buda­pesten, Baranyában, Bé­késcsabán, Miskolcon a to­vábbképző stúdió, ahol az istenadta talentumot csi- szolgatják, korrigálják olyan tanárok, mint például Ku- Jedes István cimbalommű­vész. A népi zenész ma már az Országos Szórakoz­tató Zenei Központ irá­nyítása alatt működik, s vizsgáznia kell a legkivá­lóbb — Lakatos Sándor, Kozák Gábor, Járóka Sán­dor és a többi — hires prí­más előtt. Számot kell ad­nia, hogyan is muzsikál hegedűn, brácsán, csellón, bőgőn, cimbalmon vagy kla­rinéton. Csak az kap mű­ködési engedélyt, akit erre érdemesnek minősít a bi­zottság. Még az idősebb népi mu­zsikusok sem szégyellik a tanulást, mert mindinkább megcsillan előttük a re­mény, hogy nemcsak ide­haza, hanem külföldi fé­nyes kávéházakban is„ mu­zsikálhatnak. Igazat szó­lunk, ha azt mondjuk: most már exportcikkünk a ma­gyar nóta. Tizennyolc or­szágban sír több mint száz magyar prímás hegedűjé­nek négy húrja, s olyan sikerrel, hogy a magyar cigányzene reneszánszáról beszélhetünk. Hogy mit csodálnak a külföldiek a magyar népi zenekar mu­zsikájában? A virtuóz tu­dást s a bámulatos zenei memóriát, hogy kotta nél­kül, fejből húzzák á ver­bunkost, k a palotást : a klasszikus operettet, a hang­szerszólókat, magyar nótá­kat. S úgy húzzák a „Le­hullott a rezgőnyárfa ezüst színű levelét”, hogy könny- belábad még a nyugati ven­dég szeme is. Azonkívül a prímás tudja annak a nó­táját is, akinek tíz évvel ezelőtt húzta utoljára, már­pedig az ilyesmi minden­kinek legyezgeti a hiúságát. ÉKSZERSAKK Bástyafallal körülvett, vár­udvar, s benne két harcoló csapat, a lovasok élén a király és a királynő, összesen 32 el­lenfél áll szemben egymással, valamennyi szinezüstből. A harcolók ugyanis sakkfigurák, az egyik csapat tagjait még be is aranyozták, Pécsi történé­szek több irányú kutatómunkát vé­geznek azzal a céllal, hogy az 1367-ben I. La­jos király kezde­ményezésére ala­pított pécsi egye­tem rendkívül szegényes emlék­anyagát újabb adatokkal egé­szítsék ki. Dr. Csizmadia Andor jogtörté­nész, a pécsi tu­dományegyetem jogtudományi ka­rának dékánja római és bécsi levéltárakban végzett ezirányú kutatómunkát, míg Szabó Gyula, a Janus Panno­nius Múzeum helytörténésze az egyetem első épü­letének helyét kí­vánja tisztázni. Egy XVI. szá­zad első feléből származó pécsi városi pecsét raj­zából, Evlia Cse­lebi török histo­rikus leírásából és egy Sartori ne­vű olasz építész rajzaiból Szabó Gyula arra a kö­vetkeztetésre ju­tott, hogy a pécsi egyetem első — Evlia Cselebi le­írása szerint 72 szobás — kőépü­letét a ma is ál­lá négy tornyú székesegyház közvetlen szom­szédságában emelték, és a tö­rök ellen vívott felszabadító ost­rom idején, a XVII. század vé­gén pusztult el. Ezután lebontot­ták, de előtte Sar­tori a román—gó­tikus stílus ele­ARANY TIBERIS ^ Egy olasz hivatalos közleményből kiderül, hogy a Tiberis § folyó medrében óriási kincsek találhatók, amelyeket azonban, ^legalábbis egyelőre, nem hoznak felszínre. Pedig létezésükről |már régóta tudnak. Torlónia római herceg több mint száz | esztendővel ezelőtt javasolta, hogy saját költségére új meder­ébe terelted a Tiberist, amennyiben ennek fejében az ő tulaj- S donába kerülnek mindazok a műkincsek, amiket a régi meder­ben megtalálnak. A dúsgazdag Torlónia család, minthogy év­századok óta a pápák bankárja, valóban finanszírozni tudta ^ volna ezt a hatalmas vállalkozást és nyilván óriási profitot ^ szerzett volna vele. é A rómaiak legalább i. u. a IV. század óta, valahányszor |a város ostrom alatt állt, inkább a folyóba vetették kincseiket, é semhogy a benyomuló hordák kezébe kerüljenek. Sok műkin­cset maguk a megszállók dobtak a folyóba, ha túl súlyosnak § bizonyultak ahhoz, hogy el lehessen szállítani őket. é A szobrok, arany és ezüst kincsek azóta is csak igen kis ^ mértékben kerültek elő. A folyó még a legszárazabb időben ^is nagyon mély, és a hordalék egyre újabb és újabb rétegek­é kel borítja be a medret, s ^ Nyolcvan évvel ezelőtt, amikor megépültek Róma mai ^ rakpartjai, csekély ízelítőt kaphattak a rómaiak abból, hogy ^ milyen hatalmas kincseket rejt folyójuk. Jóllehet csak a folyó | szélén végeztek munkálatokat, és nem is ástak túlságosan ^ mélyre, csodálatos szobrok kerültek elő, amelyek ma Róma i múzeumaiban láthatók. hogy jól megkülönböztet­hessék őket. A harci jelenet is ezüst sakk­táblán játszódik. Ez a különleges ékszersakk az Állami Pénzverő készítmé­nye. Minden sakkfigura egy- egy remekmű, egyedi alkotás. Jellegzetes mozdulatával és öltözékével mindegyik kifejezi hivatását: az egyik lovas dár­dát tart kezében, a másik har­cos pajzsával védekezik, a fu­tó fáklyát tart, s viszi a hírt, a bástyafal szélén pedig ala- bárdosok állnak. Egy-cgy sakk készlet 10 kiló ezüstből 1200;—1500 munkaóra alatt készül, féldrágakövek ékesítik, s szí­nes tüzű zománcozás teszi még értékesebbé. Az ezüstsakk érdekes ex­portcikk. Ebből persze nem készülnek nagy sorozatok. Ál­lamfők, fejedelmek és más műértékeket kedvelő gazdag emberek játékszere. Sukarno, indonéz elnök is vásároltatott magának egy ilyen magyar gyártmányt!! sakkot, Bécsben, s készítésének helyéről, eredeté­ről később szerzett tudomást. A Pénzverő szakembereinek tudomása szerint a marokkói király, vala­mint egy libanoni sejk bir­tokában van egy-egy ké­szítményük, Franciaországba hármat adtak el, egy készlet Szaud-Arábiá- ba is eljutott. A sakk tehát öregbíti nem­csak a magyar sportolók, ha­nem a magyar ötvösművészek jó hírnevét is. mehet mutató épületmaradvá­nyokat és az alap­beosztást leraj­zolta, majd utá­na építette fel he­lyén a ma is álló káptalani épület- szárnyat. Az egyetem egykori díszes kő­épületéből mind­össze a faragott címerkő töredéke maradt meg: ezen könyvembléma, betűk és a királyi jelvényekhez tartozó liliom- és csillagdíszíiés látható. A kuta­tómunkák befe­jeztével tanul­mányban teszik közzé az alapítá­sának 600. évfor­dulóját ünneplő pécsi egyetem tör­ténetére vonatko­zó újabb adato­kat. Hol állt a 600 éves pécsi egyetem első épülete? India fővárosában a „szent majmok” úgy látszik elősze­retettel tartózkodnak a par­lamenti képviselők lakásai környékén. A hindu vallás szerint nem szabad bántani őket, a képviselőknek azon- j ban, úgy látszik, mégis sok > bosszúságot okoznak. Több ■ ízben is felkérték a városi > hatóságokat, „költöztessék el” j a majmokat lakásaik közeié-j bői. A városi hatóságok most! kénytelenek voltak két „ma-: jomfogót” alkalmazni, akik! állítólag arról nevezetesek, i hogy a legfürgébb állatokat; is össze tudják fogdosni, ★ ! „A baromfiudvar királya” ■ énekel a leghangosabban; de! vajon azért király-e, mert > az ő hangja a legnagyobb, ! vagy azért kukorékol leghan- ! gosabban, mert ő a király? i A legutóbbi kísérletek során : fiatal kakasokat napokon át: elkülönítve tartottak. Külön- ; külön mindegyikük nagyjá-; ból ugyanannyit kukorékolt j és ugyanolyan hangosan. Amint összeeresztették ■ őket, verekedni kezdtek j mindaddig, míg egyikük vég-, leg a többi fölébe nem kere- j kedett. A „kiválasztott” azon- : nal hússzor akkora hangon: kezdett kukorékolni, túlhar­sogva a többit. Néhány nap múlva kivet­ték a baromfiudvar lakói kö­zül, A megmaradt kakasok közt az egyik megint csak a többi fölébe kerekedett, s ugyan­akkora hangon kezdett éne­kelni. mint az elődje. Ügy látszik, hogy ebben az eset­ben a megfelelő „hangadó szervet” a funkció teremti meg... Szent majmok és a baromfiudvar királya i A tudósok máig sem tudják | pontosan megállapítani, hogy I mi a felső korhatára az anya- | súgnak. A japán közegészségügyi I minisztérium közlése szerint ' 1961-ben nem kevesebb, mint I 8 japán gyerek született 55 éven felüli anyától. Ez a je­lentés az európai és amerikai orvosok között nagy meglepe­tést okozott, hiszen e két föld­részen igen ritkán — mintegy 35 ezer eset közül egyszer — fordul elő, hogy 50 éven fe­lüli nő gyermeket hozzon a világra. Az orvostudomány Késői anyaság ÚJRA MEGKEZDŐDÖTT A „REPÜLŐ CSÉSZEALJAK" SZEZONJA ? A MARINER—4 ÉS A VAN ALLEN ÖVEZET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom