Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-09 / 238. szám
1965. OKTÓBER 9, SZOMBAT "v/fír/ffP 3 Megy a gőzös 4 percenként egy vonat — Hová [ett egy 2000 kilométeres szerelvény? Mennek a gőzösök, robognak a motorvonatok és Kandók; egy percnyi megállás nincs a vasúton. Kocsi-kocsi után sorakozik, s aki végigpillant egy-egy nagy pályaudvaron — akár Vácott —, szinte csodálja, hogy indulhat, s érhet célhoz órák alatt ez a sokfelé címzett rengeteg jármű. Dehát bírja-e a vasút a rendkívül nagy tempójú száguldást? A MÁV Vezérigazgatóság sajtóosztálya így informál: — Az idén nem kevesebb, mint 32 és fél millió tonna árut kell továbbítani. Ezzel bizony jócskán lemaradt a vasút. — Mennyivel? — Közel négymillióval. És ez a hiány év végéig törlesztésre vár. Négymillió tonna! Egy kétezer kilométeres szerelvény kellene elszállításához. geteg árut, amikor egyébként is a munka dandárjában járunk. — Mit mondhatunk el Pest megyéről? — A kocsirendezés pontos információval szolgál... Ezt tudjuk meg: Cegléd jól végzi feladatát. Igaz, hogy csak akkor nő meg jelentősebben a forgalma, amikor elkezdődik a szüret, s tartálykocsik viszik majd a mustot és bort. Vácott, a DCM-ben, a rakodógépek üzemzavara késlelteti a MÁV- ot. A közelmúltban is előfordult, hogy több mint két napig álltak a vagonok be- rakatlanul. — Mivel segíthetjük a vasutat? I kocsiban szállítható áru gépkocsira kerül. De van kiskapu is; nem vonatkozik a tiltó rendelkezés a nyitott kocsikra, illetve azokra a vállalatokra, amelyek saját iparvágánnyal rendelkeznek. Ezt kihasználják és néhány kilométeres út miatt is az olcsóbb vasutat, s nem a drágább autót veszik igénybe. — Félig-meddig érthető is. — De csak azért, mert nem ismerik a Pénzügyminisztérium rendeletét: az így adódó igazolt többletet az üzem gazdálkodási programjánál figyelembe veszik. A többletkiadós nem terheli az év végi gazdasági eredményeket. Négy percenként indul egy tehervonat. Robognak a gőzösök, de hogy mennyit bírnak, az nemcsak a MÁV munkatársaitól függ. VÉDNÖK: A TÁPIÓSÁGI FIATALSÁG A tápiósági területi KISZ- szervezet fiataljai ez év elején védnökséget vállaltak a községi termelőszövetkezet gabonatisztítása és szállítása fölött. Vállalásuk értelmében öt vagon gabona sorsáról gondoskodtak az elmúlt hónapokban. Most, amikor a tsz-tagságot a sürgető őszi munkák kötik le, a KISZ- szervezet újból védnökséget vállalt az őszi szállítási munkák fölött. A fiatalok szombati és vasárnapi munkával nyújtanak segítséget a termelőszövetkezetnek, hogy ne terheljék fekbéres vagonok a közös gazdaság kasszáját. Billenő szőlőszállító tartályok Szőlőszállító tartályokat készít Jászárokszálláson a mezőgazdasági felszereléseket gyártó ktsz. Különleges sín- szerkezetek segítségével a tartályok billenéssel üríthe- tők. — Eleget tesz-e a MÁV a rendeléseknek? — Napi 20 ezer kocsinál több az igény. Ezt nem tudjuk kielégíteni. — Mi az oka? — Mi érezzük meg a legjobban az időjárás viszontagságait. Sok árut visszatartott az árvíz. Akadályozta az állatszállítást a száj- és körömfájás. De a termés közel egy hónappal későbbi érése is olyankor zúdítja nyakunkba a ren— Az éjszakai ki- és berakodások száma kétségbe- ejtően visszaesett. A takarékossági határozat ferde értelmezéséből adódik. Nem az éjszakai bérrel járó 100 forintos többletet, hanem a rakatlan vagonok állásából következő több ezer forintos kárt kell kivédeni! — Segít-e eleget a TEFU? — Meglehetősen nagy terhet vállal magára, ötven- kilométeres körzetben csaknem minden fedett vasúti T. Gy. „Nincs biztosítva az előirányzatok célszerű felhasználása“ Művelődés helyett represen tálás? Rossz helyre épült kultúrházak Egy NEB-vizsgálat megállapításai „Devizatermők" lettek a börzsönyi erdők ÚJ exportcikkünk: a IromMlagomka Bőséges volt a rókagombatermés — Gyengén sikerült a vargányaszezon Legértékesebb erdei gombafajtánkból, a vargányából — az idei csapadékos idő ellenére — a szokásosnak alig 20 százalékát sikerült begyűjteni. Mindössze 200 mázsá- nyi vargányaszállítmányt készített elő exportra az Erdei Termék Vállalat. A másik ízletes és igen keresett erdei csemege, a rókagomba, viszont a legjobb évekéhez hasonló bőséggel termett: 400 mázsányit sós lében tartósítva exportálnak belőle a nyugati országokba. Meglepetés viszont, hogy az eddig sok helyütt csaknem értéktelennek tartott sötét színű, vékonyhúsú trombitagombára a német konzervgyárak megbízottai vásárlási igényt jelentettek be. Az Erdei Termék Vállalat telepei az elmúlt hónapokban kereken 1000 mázsa nyers trombitagombát gyűjtöttek, főleg a Börzsöny erdeiből és 80 mázsa szárít- mány máris elkészült. A szakemberek szerint a trombitagombát fűszer alapanyagaként, elsősorban levesek ízesítéséhez használják fel. Ezzel az első szervezett gyűjtéssel nemcsak az erdei csemegék cikklistája bővült, hanem a jó „devizatermő” exportcikkeinké is. Belgyógyászkongresszus Hétfőn kezdi meg tanácskozásait a Magyar Tudományos Akadémián a III. magyar belgyógyász kongresszus. A kongresszus előadásai egy fő téma, az emésztőszervek megbetegedése köré csoportosulnak. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban 26 művelődési házban megvizsgálta a dolgozók kulturális nevelését, művelődését szolgáló főbb előirányzatok felhasználását. Kiderült, hogy Pest megyében tavaly állami forrásból; beruházási, költség- vetési hitelből és községfejlesztési alapból, 31 millió 433 ezer forintot, egyéb forrásból; a tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások, a MÉSZÖV, a KISZÖV és a vállalatok kereteiből közel 13 millió forintot fordítottak a dolgozók kulturális nevelését, művelődését szolgáló célokra. Ez a nagyon is jelentős összeg azonban látszólagos: egy része elaprózva jelentkezik egy-egy vállalatnál, másik részét pedig csak úgy könyvelik el, mintha művelődési célokra fordították volna. A valóságban reprezentációra, étkezésre, italra, kétes értékű kirándulásokra fordítják. A vizsgálat feltárta azt is; a megyében ' 1961-től, egészen idén augusztusig, több művelődési ház épült fölöslegesen és párhuzamosan sok millió forint értékben. A népi ellenőrzés jelentése azt is hangsúlyozza: a művelődési otthonok zöme igyekszik a város, község kulturális életének központjává válni. Nehezíti munkájukat, hogy épületük, berendezésük szegényes, nem tudnak versenyezni a budapesti művelődési intézményekkel, de a helybeli vendéglátó üzemekkel sem. Éppen ezért ve- télytársként jelentkeznek mindenütt az-elszaporodó . televízió-készülékek. Végül is a vizsgálat megállapította; nincs biztosítva Pest megye területén a dolgozók művelődését szolgáló főbb előirányzatok összehangolt és célszerű felhasználása. A megyei népi ellenőrzési bizottság megtárgyalta és elfogadta a vizsgálat alapján készült jelentést és a jelenleg fennálló helyzet megváltoztatása érdekében több javaslatot tett az illetékes művelődési szerveknek. "i Az ifjúság védelmében A szocialista államigazgatás egyik fontos és kényes feladata kétségtelenül a gyermek- és a családvédelem. Szociális törvényeink végrehajtása nagy feladatot hárít az államigazgatási apparátusra. Mint a gyámügyi hatóságok jelentései mutatják, a gondosság, a nagy munka érezteti hatását. Pontos nyilvántartás készül mindazokról, akik -állami gondozásra szorulnak, és lassanként kiépül az ellenőrzési hálózat is az egész ország területén. Tartályok és emberek Több, mint tíz féle növényféleségből készül az oroszok kedvenc körete: a különlegesen fűszerezett „zakuszka”. A zakuszka-töltelék paprikahüvelybe kerül, ennek tárolására 23 új tartályt állítottak fel a nagykőrösi konzervgyár második telepén. Jelenleg 84 tartályban raktározzák a zakuszka-hüvelyt. Egy-egy tartályba 250 mázsa fér, de még így sem tud eleget tenni a konzervgyár a zakuszka-exportigényeknek. Hátha még belföldön is ennék...? (Foto; Gábor) A szép és felelősségteljes munkát érzékelteti a Szobi Járási Tanács igazgatási osztályának legutóbbi jelentése a gyámügy és az ifjúságvédelem helyzetéről. A jelentés szerint jelenleg nyolcvanöt állami gondozott neve szerepel a nyilvántartásban, több, mint korábban bármikor. Az erkölcsi és egészségügyi okok miatt állami gondpzásba vettek hozzátartozóit' gondozási díj fizetésére kötelezik keresetük arányában. A legtöbbször eredményes a felszólítás, csak a léha, munkakerülő szülők igyekeznek kibújni kötelezettségük alól. Ilyen esetekben a gyámhatóság bírósághoz fordul, amely már több esetben börtönbüntetést Szentendre rangja AZ IDÉN NEGYEDSZER került sor a szentendrei kulturális napok megrendezésére. A tizenhat napig tartó eseménysorozat minden eddiginél nagyobb sikert hozott. Ha csupán két számadatot ragadunk ki a sok közül, már az is meggyőző erővel bizonyít. A szentendrei festőművészek kiállítását ötezren, a Parkmúzeumot pedig több mint hatezren látogatták meg ez idő alatt. A tizenhét rendezvénynek összesen csaknem húszezer látogatója volt. Ez a szám mintegy kétszerese a város lakóinak. — Az évről évre megrendezett kulturális napok fontos szerepet töltenek be városunk életében — sommázza .véleményét Sziráki Ferenc, a városi tanács vb-elnöke. Aztán indokolja: — A főváros közelsége rányomja bélyegét városunk kulturális életére. A lakosság majd hetven százaléka Budapesten dolgozik. Kulturális igényeik a fővárosi emberek igényeihez igazodnak. Kielégítésük a mi szűkös, vidéki kereteink között nagyon nehéz. Ez is egyik oka annak, hogy városunkban nem olyan eleven, pezsgő a kulturális élet, ahogyan azt sokan várnák. Egyszer egy esztendőben, ha csak két hét- nyi időtartamra is, feltétlenül szükséges versenyre kelni a fővárossal. Két okból is. Az egyik: iránymutatóul szánjuk, színvonalában ilyen rendezvényekre kell törekedni. A másik: hangot adni városunknak egy kicsit az egész ország előtt. A SZENTENDREI KULTURÁLIS NAPOK jellegét a képzőművészeti és zenei rendezvények határozzák meg. Okkal. Szentendre a megye képzőművészeti életének központja, művésztelepe már évtizedekkel ezelőtt országos hírre tett szert. Méltán reprezentálja ezt a kulturális napok keretében megnyílt tárlat. Barcsay Jenő, Beck Judit, Czóbel Béla, Kmetty János, Mihálcz Pál, Pirk János, Szánthó Piroska neve fémjelzi a kiállítást. A tárlattal egyenértékű, országosan pedig egyetlen a szentendrei Parkmúzeum, mely két hét alatt több, mint hatezer érdeklődőt vonzott, majd mindenkit, aki ez idő alatt a városba látogatott. A két országos rangú képzőművészeti rendezvényhez szerényen bár, de jól illeszkedett a művelődési ház képző- művészeti szakkörének kiállítása. AZ IS HAGYOMÁNY MÁR, hogy a szentendrei kulturális napokat hangverseny nyitja és zárja. A megnyitó napján a Pénzintézetek Központi Szimfonikus Zenekara Mozart és Mendelsshon műveiből rendezett nagy sikerű hangversenyt. Ezt követően az Állami Zeneiskola növendékei és tanárai adtak koncertet, míg záróakkordként nyolc országos hírű . kamarakórus hangversenyén vehettek részt a szentendrei zenekedvelők. — Természetesen a két, Szentendrére jellemző művészeti ág bemutatói mellett sok más, érdekes és szórakoztató programra is sor Került a kulturális napok keretében — összegezi a tanulságokat a városi tanács elnöKe. — A legmaradandóbb művészi élményt ezek közül a fiatal művészek klubjának estje nyújtotta. A televízió Ki mit tud vetélkedőinek győzteseire hatszázan voltak kíváncsiak. Félezren jöttek el a könnyűzenei estre. Négyszáz néző előtt mutatta be műsorát a KISZ Központi Művészegyüttese és ugyanennyi ember előtt szerepelt a Nemzetiségi Központi Tánc- együttes. A kulturális programsorozatot bélyegkiállítás, az Állami Bábszínház előadása, a műemlékvárosokról — így Szentendréről is — készített kisfilmek bemutatója, nyilvános aszfaltrajzverseny, amatőrfilmesek találkozója egészítette ki. TIZENHAT NAPIG a kultúrára figyeltek a szentendreiek és a városba látogató kirándulók. Azt még nem mondhatjuk el, hogy az országos közvélemény is Szentendrére figyelt ez idő alatt, mint ahogy figyelt Szegedre a szabadtéri játékok heteiben. De a kulturális napok néhány rendezvénye — képzőművészek tárlata, országos kamarazenekarok találkozója, Parkmúzeum — már a megyehatárokon túl is, de elsősorban a fővárosban felhívta az emberek érdeklődését a festői szépségű Duna- parti városkára. Ha a kulturális napok rendezői töretlenül haladnak tovább a már nyolc esztendeje járt és egyre szélesedő úton s év- ről-évre mind több országos hírű rendezvényt iktatnak programjukba, olyan jelentős rangot vívhatnak ki a vidéki városok kulturális rendezvényeinek sorában, amely többszörösére növelheti a város idegenforgalmát, ugyanakkor hozzájárul a helyi lakosság műveltségének, kulturálódásának gyorsabb ütemű fejlődéséhez. Prukner Pál 85 állami gondozott a szobi járásban Amikor a bíróság is beleavatkozik Jól őrködnek a veszélyeztetett gyerekek sorsán szabott ki a lelketlen szülőkre. A gyámhatóság csak akkor vesz állami gondozásba, ha minden más kísérlet eredménytelennek bizonyul. Legutóbb négy kiskorú lány került állami gondozásba, akik napokon át távolmaradtak otthonuktól és megbotránkoztató erkölcsi életet éltek. e A gyámhatóság nyilvántartásában ez idő szerint hét rendezetlen családi jogállású kiskorú neve szerepel. Az elmúlt évben tizennyolc gyermek családi jogállását rendezték, de tíznek az ügyében még tart a per. A házasságon kívül született gyermekek ügyében a természetes apa megállapítása gyakran azért ütközik nehézségbe, mert a körülmények rendkívül kétesek. Például Letkés községben az anya gyermeke apjáról csupán annyit mondott, hogy három hónapig ismerte, csak a keresztnevét tudta és pontos személyleírást sem adott róla. A gyámhatóság gondos vizsgálatok után engedélyezi csak az örökbefogadásokat. A cél az, hogy a kiskorú az eddiginél előnyösebb helyzetbe kerüljön. Az elmúlt időszakban a járásban tizenkét örökbefogadást engedélyeztek. Nagy gondot okoz és körültekintést igényel a kiskorúak házasságkötésének engedélyezése is. A legfontosabb gyámhatósági feladat azoknak a kiskorúaknak a felkutatása, akik veszélyeztetett helyzetben vannak. A járásban eddig már kilencven ilyen gyereket vettek nyilvántartásba, és kísérik figyelemmel sorsuk alakulását, hogy a szükséges megelőző intézkedést haladéktalanul megtehessék. A gyámhatóság szükség esetén pénzsegélyt folyósít a ráutalt családoknak. A múlt évben 30 ezer forint segélyt utalt ki. m. 1. Szakközépiskola Túrán Tegnap szakközépiskolát avattak Túrán. Kétmillió forintos beruházással épült az új iskola, amelynek negyedrészét társadalmi munkában emelték. A környék termelőszövetkezetei és községi tanácsai is támogatták a mezőgazdasági szakemberképző mielőbbi elkészülését.
