Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
1#85. OKTOBER 3, VASÄRNAP Tudja-e? ... hogy az első autóversenyt 1884. július 22-én tartották meg Franciaországban. A 126 kilométeres távot 6 óra alatt futotta be a győztes. ★ «• . hogy Homérosz és Szókratész „minden idők legnagyobb írói5' nem írtak le életükben egyetlen sort sem. .Minden müvüket emlékezetükben tartották, azon egyszerű okból, hogy sem írni, sem olvasni nem tudtak. . . . hogy egy Jean Tor eile nevű francia ember „három évszázadon át” szolgált mint katona. Tizenkilenc éves volt 1699-ben. amikor a francia hadseregben megkezdte szolgálatát. 1802-bcn Napóleon rendelte el a nyugdíjazását. vagyis 103 éven át., a XVII., vjcm. és XIX. században szerepelt a hadsereg névjegyzékében. VAN BENNE VALAMI! A bécsi időjósnaptár „titkai A mester valószínűleg statisztikai és analógiái módszerekkel dolgozik P WÁtm A takarosán rovatozott, számokkal , jelekkel telerótt totókópiát az idén már sok ezren hordták a zsebükben, s ha hivatalos rendezvényről, kiszáilásról, sportrendezvényről - vagy éppen hét végi kirándulásról, külföldi turnékról került szó, csak elővillantották, mint jövőbe látó tükröt. Egész évre megtudhatja belőle bárki — mikor lesz meleg, hideg, mikor esik, mikor nem ©sjk. Viszont a legteljesebb homály fedi még mindig: ugyan ki s mikor fejtette meg az időjárási rejtelmeket? Csak annyit tudunk — Bécsben van a forrás: évek óta átszivárog a határon, valamelyik -határszéli városban sokszorosítják és terjesztik tovább. Az Osztrák Meteorológiai Intézet igazgatója nem ismeri a titokzatos időjóst, módszereit, hivatalosan nem is vesznek tudomást a népszerű publikációról. Sőt az osztrák meteorológia három napnál hosszabb időre jelenleg sem ad időjárási előrejelzést. Óvatos, de egybehangzó magánvélemények szerint az időjárást fejtő kártyák eredetijét egy osztrák szőlészeti évkönyv közölte és közli rendszeresen. A szomszéd országban is sokan esküsznek rá. Valószínűnek látszik, hogy az 1970- ig soronkövetkező állítólagos enyhe telek, hűvös nyarak nemrégiben nyilvánosságra került prognózisa ugyancsak ebből' a forrásból származik. Illetékes szakembereink I960 óta figyelik a bátor időjós próféciáit és megállapították. hogy valószínűleg statisztikai és analógiái módszerekkel dolgozik. A felmelegedések és a lehűlések fő időszakait mintegy «0 százalékos pontossággal találja el, a csapadékot illetően azonban óvatos: minden hétre jelöl, szórványos „eseményeket”. Mindenesetre komolyabbnak tartják a régi Herschel-Jéle, holdjáráshoz igazított időjárás-naptárnál, a Százesztendős' Jövendömondó népi tapasztalatokra alapozó rigmusairól, a cipészből avanzsált Sirius mester látomásairól nem is szólva. 1 Az időjóskártya-tulajdono- sok többsége pedig így vélekedik: „Von benne valami r Egy kis cigaretta, valódi, finom... 20 ezer vagon - 8 millió kilométer A cigarettázók tábora a napokban szegényebb lett egy gyárral. A Lágymányosi Dohánygyár több mint ötven dolgos év után nyugdíjba ment, pedig hosszú évekig a dohányosok felét látta el füstölnivalóval. A lágymányosi üzem szivargyárként kezdte munkáját 1911-ben. Ott készültek a már régen elfelejtett hírességek, a Regalia Medina, a Poriorico, a Virginia, a Tra.buco, a Cigarellos, a Joviales, a vegyes magyar, a rövid szivar. Az üzem gyártotta annak idején — amíg divat volt a tubákolás —, a burnótot is. A lágymányosi cigaretta már fiatalabb, a harmincas években jelentkezett a mai Daru elődjével, a kék és a piros Darlinggal. A régi gyár legidősebb dolgozói is nehezen emlékeznek már vissza arra. hogy hányféle cigaretta készült, az üzemben. A hivatalos kimutatásuk- az utóbbi két évtizedben több mint százfajtát sorolnak fel. Ezekből azonban már hiányzik a Khedive, a Coronas, a Coronitas, a Cleopatra, a Theba, a Memphis, a Mirjam, a Hölgy, a Duna, a Király, az Extra, vagy a háborús, vékony Magyarka, a Vitéz, a Levente, a Honvéd, amelyek mind-mind régen „elhamvadtak” már. Kellemes, vagy éppen kaparó izük a múlté, mint ahogyan feledésbe merül majd a lágymányosi Fecske is. Hozzávetőleges. számítások szerint az ötvenegynéhány év alatt csaknem 20 000 vagon dohányt használt fel a lágymányosi gyár, amely egyebek között 500 millió szivart készített. Cigarettatermelése az ötven év alatt meghaladta a 120 mil- liárdot, s ez tekintélyes mennyiség, még hosszúságban is több mint nyolcmilló kilométer. j A vasút még hosszú ideig az emberek szolgálatában fog ! állni. A közlekedés egészén I belül ugyanis olyan helyet ! foglal el, ahol semmiféle más eszköz nem pótolhatja. 1 A lassú, gőzüzemeltetésű i mozdonyok , kora lassan lejár. : Helyüket ma világszerte a j villamos és a Diesel-mozdony veszi át, ám a szakemberek azt állítják: rövidesen . ennek is üt á végórája. Az atomenergia veszi át a fűtök nehéz munkáját. Az eddigi vonalakon valószínűleg nem a | hatalmas erejű atommozdo- | nyo-k vontatják majd a hosz- j szú kocsisorokat, hanem atomerőmüvek segítségével annyi villamos energiát állítanak elő, hogy idővel valamennyi vasútvonalat villamosítani lehet. A jövő a villamosított vasúté! Távolabbi tervek ! Milyen gyökeres újdonsá- : gok várhatók a vasútnál? Ra- j kétamozdonyok bizonyára I nem lesznek, de minden va- 1 lószínűség szerint megvaió- I sulnak az atommozdonyok, amelyekben a hajtóerőforrás szerepét magreaktor tölti be. A meglevő vonalakon azonban aligha lehet szó arról, hogy atommeghajtást vezessenek be. Inkább arra kell gondolni, hogy új, nagyobb vasutakat létesítsenek, amelyek külön vonalakon fognak közlekedni. A Szovjetunióban, ahol az atomenergia békés felhasználására vonatkozó tervek és kísérletek igen előrehaladottak, pontos elképzelések alakultak már ki azokról a jövendőbeli vasútvonalakról, amelyeken atommozdonyok fognak közlekedni. A tervek igen következetesek, és megfelelően alkalmazkodnak az atomenergia különleges, elvileg új lehetőségeihez. A mozdonyok Természetesen egyáltalán nem biztos, és mellékes is, hogy a dolog minden. részletében pontosan úgy valósul-e meg, mint ahogy a tervekben elgondolták. Elvileg mindenesetre bizonyos, hogy az atommozdonyok több ezer tonna súlyú terhet, nehéz vonótokat vontatnak majd, 200 —300 kilométeres órasebes- séggel: Az atommozdonyokkal lebonyolított nagy távú közlekedés kétségtelenül kontinenseket átszelő távvonalakon történik majd. Valószínűleg a 4,5 méteres nyomtáv lesz erre a legkedvezőbb •— tehát a mai, normális nyomtáv kereken háromszorosa. Ezek az útvonalak kötik majd össze a legfontosabb közlekedési gócpontokat és az egész vasúthálózat. igen ritkán átszőtt főrendszerét fogják alkotni. Saját pályaudvaraik lesznek, melyek szorosan a nagy közlekedési központok mellett helyezkednek el. Speciális rakodóberendezésekre is szükség van. A vagonok Vagonjaik befogadóképessége nyomtávuknak megfelelően húsz-harmincszorosa lesz a mai legnagyobb, teherkocsikénak. Azaz egy ilyen kocsi 20—30, hatvantonnás kocsit helyettesít, vagy 60—80 nálunk szokásos, húsz tonna raksúlyú kocsit, ’ tehát egy hosszú tehervonatot. A jövőbeli - vonatok személykocsijaiban, amelyek ugyanolyan nagyok lesznek, mint a teherkocsik, olyan kényelem lesz, amilyet a mai utazók csali a nagy tengerjáró hajókon élveiihetnek. Olyan mértékben fogják túlszárnyalni a mai, modern gyorsvonati kocsikat, mint ezek az első vasút kis nyitott kocsijait. Ha egyszer „megtöltik” az atommozdonyt, sok száz utat tehet meg üzemanyag-felvétel nélkül. Mivel szélesen fekszik rá különleges sínjére, rázkódás nélkül bírja majd az első vasutak sebességének hússzorosát is. Alig másfél évszázaddal ezelőtt a, merész utazók, akik elsőként szálltak, föl a döcögő vasúti kocsiba, előbb elkészítették végrendeletüket. Utódaik már alig fogják érezni, hogy utaznak. Tágas lakó- és alvófülkék, fürdőszobával, telefonnal, rádióval, televízióval és mozival — dolgozó- és játékszobák gondoskodnak ezekben a kondicionáló berendezésekkel szellőztetett vonatokban arról, hogy semmiben se legyen hiányuk, ami a megszokott élethez tartozik. | Fantázia.e csupán? A képzelet szülemén'ye-a az atomvonat? Semmi esetre sem. Nem vitás, hogy nerr annyira az ilyen vonat megépítése, hanem a sinek lefektetése okozza a legnagyobb nehézségeket. Jelenleg ’ egy ország sem birkózhatna meg ilyen feladattal. A legközeleb bi évek rohamos technika: fejlődése azonban kétségtele nül nagymértékben hozzájárul majd az ilyén nagy technikai feladatok legyőzéséhez. A Szovjetunióban a közle kedési szakemberek már ko molyán foglalkoznak nagy tá vú vasutak tervével. Születőben van egy atomhajtású vo nat is, amely egyelőre természetesen- csak kísérleti vonalon közlekedik. Nem szabac emellett elfelejteni, hogy í Szovjetunió nemcsak általában élenjáró a technika leg újabb vívmányainak alkalmazásában, hanem földrajzilag is éppen az az ország amely leginkább képés — akár más államok közreműködése nélkül is — a legkü lönfélébb nagyszabású terve, megvalósítására. Természetes azonban, hog ezek a vonalak átlépik mai a Szovjetunió határait, össze . kapcsolódnak a kínai, indít meg az Európában kiépül megfelelő vasúti rendszerekkel. Az olyan kontinensek, mint Afrika, vagy Dél-Amerika, eszményi alkalmazás lehetőségeket jelentenek majc az atomvasutak számára, mihelyt az ottani népek megteremtették ennek a politikai é‘- gazdasági feltételeit. Nem telik bele negyed század, s az atomvasutak széle vonalai keresztui-kasul b hálózzák földgömbünket .. . A TUDOMÁNYOS, TECHNIKAI ESZKÖZÜK már régóta bevonultak a bűnüldözés fegyvertárába. A bűncselekmény helyszínén felkutatott lábnyomok, ujjnyomok-— hogy csak a leggyakoribbakat említsük — már számtalan esetben okozták a bűnözök vesztét. A fejlődés azonban ezen a területen sem állhat meg. A gyakorlati élet igényei újabb és újabb feladatok elé állítják a rendőrséget, melyeknek megoldásához következetesen felhasználják a műszaki tudományos fejlődés nyújtotta lehetőségeket. A bűncselekmények felderítése során egyre nagyobb szerepet játszanak a helyszínen maradt parányi anyagrészek. A fémből készült betörő eszközök, íeszitővasak, hidegvágók használata, vagy járművek fémalkatrészeinek összeütközése • alkalmával az egyik tárgyról a másikra gyakran olyan kicsiny meny- nyiségű anyag kerül át, amelyet szabad szemmel többnyire nem is lehet látni. Az ilyen kis mennyiségű anyagmaradványokat, fémrá- kenődéseket kizárólag érzékeny vizsgálati módszerekkel lehet kimutatni. Erre a célra a rendőrség már évek óta eredményesen használja a színképelemzést — a spektrográfiát. NEMRÉGIBEN az egyik közlekedési főútvonalon könnyen végzetessé váló baleset történt. Egy szabályosan közlekedő tehergépkocsit egy nagy sebességgel haladó nyerges vontató leszorított az úttestről. A leszorított tehergépkocsi vezetője — a súlyosabb következmények elkerülése céljából — az árokba vezette járművét, de így is tetemes anyagi kár keletkezett. A távolság a két jármű között olyan kicsiny volt, hogy a szabálytalanul közlekedő jármű súrolta a tehergépkocsi ajtajának kilincsét és az le is tört. A nyomozás során megállapították, hogy a kérdéses időpontban több hasonló gyártmányú nyergésvontató haladt azon az útvonalon, s ezek közül kettőnek is észleltek az oldalán gyanús karcolásokat. A két jármű vezetője tagadta a bűncselekmény elkövetését ée arra hivatkozott, hogy a karcolás mis alkalomkor keletkezett. AZ ÜGY NYOMOZÁSÁBA bekapcsolódtak a vegyész- szakértők is, A karcolódások helyéről mintákat véve, színképelemzés segítségével megállapították, hogy az egyik gépkocsi oldalán a súrlódási nyomban nikkel. jelenléte mutatható ki. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a gépkocsi oldalán a többi ítészeken a színképelemző vizsgálat nem észlelt nikkelt, viszont a leszorított jármű letört ajtókilincse nikkelezett volt, a .szakértői vélemény azt bizonyította, hogy a balesetet ennek a járműnek a vezetője idézte elő. A színképelemzést, s spektrográfiát anyagvizsgálatok céljaira már évtizedek óta használják. A vizsgálandó anyagot magas feszültségű elektromos ívben elégetik, a keletkezett ívfényt különleges prizmák segítségével felbontják, s az így létrejött színképet fényképészeti lemezen rögzítik. A színképen az anyagban jelenlevő elemek akkor is kimutathatók, ha egész csekély, szinte csak nyomszerű a mennyiségük. Az utóbbi évtizedben a szín- képelemzés, a spektrográfja is helyet kapott a nyomozás eszközei között. Az új feladatkörének betöltésére elsősorban páratlan érzékenység teszi alkalmassá. Azokat a nyomokat, amelyek parányi \ mennyiségük ' következtében elkerülik a bűnözők figyelmét, e műszer segítségével jól fel lehet a bizonyítás céljaira használni. A KÖZLEKEDÉSI BALESETEK alkalmával gyakran fontos feladat annak megállapítása, hogy áz összeütközésben, vagy gázolásban résztvevő gépkocsikon milyen lámpák égtek. , Nemegyszer azon múlik az elmarasztaló, vagy felmentő .ítélet, hogy a baleset bekövetkezése előtt a gépkocsivezető bekapcsolta a járművén a megfelelő, előírt lámpákat. .Néhány hónappal ezelőtt történt éppen, hogy egy személygépkocsi belerohant egy tehergépkocsiba, amely a mű- út szélén várakozott. A személygépkocsi utasai valamennyien szörnyet haltak. Mivel az esemény az éjszakai órákban történt, a nyomozás egyik központi kérdése annak megállapítása volt, hogy a balesetkor égtek-e a tehergépkocsi hátsórészén elhelyezett lámpák, s milyen világítást használt a személy; gépkocsi vezetője. Ilyen esetekben gyakori, hogy nincsenek tanúk, a balesetben résztvevő járművek vezetőinek vallomását pedig' rendszerint erős fenntartással kell fogadni, mert többnyire a számukra kedvezőbb változatot hangoztatják. Azt gondolják, hogy a gépkocsi összetört lámpái alapján utólag már nem ellenőrizhető, hogy valójában melyik lámpa égett, s így az esetleges hazugság leleplezésére sincs mód. A LEGÚJABB kriminalisztikai vizsgálati módszerekkel a rendőrség már hatékonyan ellenőrizheti az ilyen valló- j másokat. A lámpában levő > izzószál, s az égő többi al- ! katrészének állapota alapján ! kétségtelenül tisztázható,! hogy a lámpa üvegbura ősz- i szetörésének, tehát az, össze- I ütközés bekövetkezésének pil- ! lanatában égett-e vagy sem. ! A vizsgálat azon alapul, j hogy a lámpa üvegburájának • összetörésekor az elektromos > feszültség hatására az égé- > szén addig magas hőfokon iz- ! zó volíramszál felületén a! beáramló levegő hatására! volframoxid keletkezik. ! Gyakran megfigyelhető az is, S hogy az izzó volframszálra! az összeütközéskor szétrepü- ! lő üvegszemcsék parányi i gyöngyönként ráolvadnak. | Ezek a jelenségek arra utal- ; nak, hogy a lámpa a baleset ; bekövetkezésekor be volt kap- > csolva, ezeknek a hiányából < pedig a szakértő arra követ- > keztet, hogy a lámpa nem S égett. EZZEL A VIZSGÁLATI ! MÓDSZERREL állapították j meg például azt, hogy az! előbbiekben ismertetett sze-! mélygépkocsi—tehergépko- I esi összeütközés alkalmával t az álló helyzetben levő teher- | gépkocsi hátsó, szélességjelző | lámpái égtek. . A tehergépko- ; esi vezetője tehát nem kő- ; vetett el mulasztást, amikor j a szabályszerűen kivilágított l járművével motorjavítás cél- $ jából az úttest szélére lehú- j: zódva, megállt. A büntető- $ jogi felelősség a személygép- 5 kocsi vezetőjét terhelte, aki $ figyelmetlen vezetéssel okoz- $ ta a tragikus végű balesetet. $ Dr. Katona Gcza ^ r. őrnagy, kandidátus J \ Kiket kísért leginkább az önfiatalítás ördöge? A vidéki nők szavahihetőbbek N im a kuriozitás kedvéért választották búvárkodásuk tárgyául a statisztikusok á közelmúltban a tévedések vizsgálatát, hanem alapos tudományos megfontolásból. A hazai és külföldi tapasztalatok szerint tudniillik a különféle kérdőívek, adatszolgáltatási lapok, népszámlálási lajstromok kitöltésekor — hogy-hogynem — hibák csúsznak a válaszokba. Ez pedig többé-ke- vésbé meghamisítja a tudományos feldolgozás eredményeit, sőt olykor helytelen következtetések lévútja.ra is vezetheti a szakembereket. A magyar statisztikusok tévedés-felmérésük alkalmával a legkényesebb területet, a népszámláláskor összegyűlt születési évszámok halmazát térképezték fel. Kiválasztottak hatvanezer korbevallást — az érintettek között megfelelő arányban voltak budapestiek és vidékiek, nők és férfiak, idősek és fiatalok — s a hivatalokban fellelhető hiteles nyilvántartások alapján valamennyit töoniroltáítak.’ ’ A vizsgálat eredményei azt mütatják, hogy nincs okunk szégyenkezésre; sőt, elmondhatjuk: a nemzetközi őszinteségi ranglistán igen előkelő helyet foglalunk el. A hatvanezer kontrollált adatból ugyanis mindössze másfél százalék nem állta ki a próbát, a válaszok 98.5 százaléka hajszálra megegyezett a valósággal. Ez nem csekélység, hiszen a hasonló jellegű külföldi ellenőrző vizsgálatok, általában 2—3, de nem ritkán 4—S százalékos pontatlanságra derítettek fényt. A statisztikusok . tüzetesén elemezték azt is. kikből tevődik össze a feledékenyek — vagy szándékosan rosszul etn-> lékezök — másfél százalékos tábora. A vizsgálódás konklúziójaként leszögezték: „A nők koradatai szinte törvényszerűen megbízhatatlanabbak, mifit a férfiaké és bevallásaikban szisztematikus tagadási tendencia érvényesül”. 0 tagadást illetően azt is megállapították, hogy ebben főként a 30—39 év közöttiek járnak az élen. Hozzáfűzték azonban, hogy nem lehet egyformán elmarasztalni a fővárosi és a vidéki nőket, mert a vidékiek — ha életkorukról van szó — jóval szavahihetőbbek pesti társaiknál. A számok tanúsága szerint ezer 15—60 év közötti lány, illetve asszony közül a fővárosban lő—17, vidéken viszont csupán 6—9 „téved”. Fény derült arra is, hogy az önfiatalHás ördöge jobbára az özvegyékéi és az elváltakat kisérti meg. Az asszonyoknál az életkor lekerekítésében az esetek viszonylag nagy százalékban a férjek a ludasak, akik feleségük távollétében kozmetikázott születési adatokat mondtak be a számlálóbiztosoknak. E lgondolkoztató, hogy a statisztika szerint éppen' kétszer annyi férj tudja rosszul neje születésének évét, mint ahány feleség a férjéét ...
