Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

Itt a banán A Déligyümölcs és Importára Nagykereskedelmi Vállalat Mag­lód! úti raktárába megérkezett Ecuadorból az első 750 mázsa banánszállitmány. A zölden szüretelt banán Hamburgig hajóval, majd magyar camion hőszabályozó berendezéssel felszerelt kocsik­ban tette meg az utat Budapestig. A Maglódi úti telepen utóérlelik 1*—20 Celsius fokos hőmérsékleten. Az első banánszállítmányból már nagyobb mennyiséget kapott a kereskedelem. PEST MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! *7 AZ MSZMP P EST' M EGYE I - BIZOTTSÁGA 1 S A ,M ÉGY El: T A NÄCS LaPIA IX. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM AnA 50 FILLER 1965. OKTOBER 28, CSÜTÖRTÖK Napirenden : a szövetkezeti demokrácia Formális közgyűlések, jogsértő határozatok — Sok helyen az elnök doni Közös tulajdon és melléküzem—A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnapi ülé­sén nagy jelentőségű kérdés­sel foglalkozott: megtárgyal­ta a mezőgazdasági osztály jelentését, amelyet széles kö­rű tájékozódás és vizsgálat után, a termelőszövetkezetek állami felügyeletének ellátásá­ról készítettek, különös fi­gyelmet szentelve a törvé­nyesség és a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülésének, a közös gazdaságok belső éle­tének és a társadalmi tulaj­Sukamo nyilatkozata a Jomiuri Sinbun munkatársának Az indonéz elnök fogadta a kínai nagykövetet — Munkalassítás-sztrájk Suharto vezérkari főnök felhívása Sukamo elnök kedden fo­gadta Jao Csung-ming kínai nagykövetet és közel egy­órás megbeszélést folytatott vele. Ez volt az indonéz el­nök és a kínai nagykövet el­ső találkozása az október 1-i áUamcsinykísérlet óta. A OTT IS VAN KÜLÖNBSÉG! dón védelmének. A benyúj­tott jelentés leszögezi: az elmúlt két évben a szövet­kezeti demokrácia és a tör­vényesség terén figyelemre­méltó fejlődés történt, de ez mégsem hozta meg a kivánt eredményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még min­dig számottevő azoknak a tsz-elnököknek a száma, akik nem tudják, illetve nem akarják a szövetke­zetek alapszabályszerű működését biztosítani. A községi tanácsok sem fog­lalkoznak kellő súllyal a szövetkezetekkel, az is gyak­ran előfordul, hogy a tanácsok vezetőinek jelenlétében jog­szabályellenes határozatok születnek. Rendszertelenül vesznek részt a járási mező- gazdasági osztályok szakem­berei is a tsz-ek választott szerveinek összejövetelein, s mivel alapvető jogi isme­reteik hiányosak, jelenlé­tükben is hoznak törvénysér­tő intézkedéseket. A járási szervek még jelenleg sem tekintik, a gazdasági irányí­tás mellett, ugyanilyen fon­tos kötelességüknek a szövet­kezeti demokrácia hatéko­nyabb érvényesítését, nem fordítanak figyelmet' az- alapszabályszerű működésre. Bár csökkent a törvénysértő határozatok száma, amelye­ket különösen a tsz-vezető- ségi üléseken hoznak, idén mégis október 1-lg, a közgyűléseken 46, a vezetőségi üléseken pe­dig 124 ilyen határozat született. Pest megye közös gazdasá­gaiban gyakori jelenség, hogy a közgyűlés jogkörébe tartozó kérdésekben, mint a háztáji föld területének megállapítása, jelentősebb szerződéskötések jóváhagyá­sa, a földjáradék összegének meghatározása, a tagok fel­vétele és kilépése, s egyéb ügyekben jogszabálysértő módon a vezetőség, sőt gyak­ran csupán csak az elnök dönt. Különösen feltűnő a hely­zet c téren a budai, a rác­(Folytatás a 2. oldalon) Kállai Gyula fogadta M. A. Leszecskót Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnöke, szerdán dél­előtt fogadta M. A. Leszecs­kót, a szovjet minisztertanács elnökhelyettesét, a hazánkban tartózkodó szovjet kormány- küldöttség vezetőjét Couve de Murvffle ma érkezik Moszkvába Ma délután érkezik Moszk­vába Couve de Murville. A francia külügyminiszter for­ma szerint Gromiko áprilisi látogatását viszonozza, de a mostani látogatás több enné': valóra váltása az akkori közös közlemény egyik fontos téte­lének, nevezetesen annak, hogy rendszeressé fogják ten­ni a francia—szovjet eszms- cserét az európai helyzetről és más közérdekű kérdésekről. Elutaztak a bolgár vezetők Todor Zsivkov, valamint más bolgár párt- és állami vezetők, akik az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tettek baráti látoga­tást Moszkvában, szerdán el­utaztak a szovjet fővárosból. I\TK tJH SS. 1X z 150 vagon — vízen Hajó, parttól partig Indulás - 1 hónappal korábban Mint tegnap hírt adtunk róla, a küldöttség kedden a Csépel Autógyárban tett látogatást, ahol a fenti kép készült. Balról jobbra: Konyár Ferenc, a Csepel Autógyár pártbizott ságának első titkára, Karl-Heinz Heiliger és Kurt Engelhardt a Suhl megyei pártbizottság titkárai, Szakáll József, a Fest megyei pártbizottság titkára megbeszélés után Sukarno ki­jelentette: Kína és Indonézia kap­csolatai továbbra is szi­lárdak, habár egyes elemek erőfeszí­téseiket tesznek a két ország viszonyának elmérgesítésére. Az elnök további részleteket nem közölt a beszélgetésről. Az indonéz hadsereg kö­zölte, hogy az államcsiny- kísérlet támogatói ellen foly­tatott tisztogató műveletei során újabb letartóztatáso­kat foganatosítottak és tit­kos lőszerraktáraikat fedez­tek fel. Djakartából érkezett értesülések szerint az eddig letartóztatottak számát több mint két­ezerre becsülik. Az ültetvények ügyeivel j foglalkozó indonéz miniszter« kedd este közölte, hogy az! ültetvények munkásainak! szakszervezete „munlcalassí- : tás-sztrájkot” szervezett. Az indonéz képviselőház i elnöke elrendelte, a kom- i t (Folytatás a 2. oldalon) i 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSé A Suhl megyei nemei pártmunkás- küldöttség látogatásai A megyénkben tartózkodó Suhl megyei német pártmunkás küldöttség tagjai és kíséretük szerdán a Törökbálinti Állami Gazdaságba látogattak el. — Micsoda szerelvény! Leg­alább egy kilométeres! — Ki is tenne annyit, ha nem helyettesítené egyetlen jármű. — Hol találni ezt a monst­rumot? _ — Dunaharasztin, a . MA­HART hajójavító üzemében épül. Csakugyan hetek kérdése s vízen úszik a legnagyobb magyar uszály: 1500 tonnát fogad magába. Keskeny ág­ban csaknem parttól partig ér — 82 méteres. | — Szerdán, a termelési ta­nácskozáson éppen ez lesz az egyik téma. — Még el se készült, máris baj van vele? — Ellenkezőleg, szeretnénk az év utolsó napja helyett, legalább 1 hónappal koráb­ban útnak indítani. — Haszonélvezője a forga­lom lesz. — Gyakorlati vizsgája után dől el, milyen legyen a soro­zatban készülő, nagy telje­sítményű magyar uszály, amelynek ' nagy előnye még, hogy nemcsak vontatható, de szükség esetén önjáró is. Saját hajtóművével közleked­het. A Dunán nemigen talál­kozni ilyen méretű testekkel. Szükség lesz rá a vasérc és timföld szállításnál. S hogy minél előbb hozzákezdhes­senek a széria építéséhez, ezért még a Duna és a tél beállta előtt szeretnék próba- útra küldeni. — Ha nem is olyan érdekes, mint az előző hír, azért hadd jelentsük a dunaha- | raszti hajójavítóból azt is, | hogy ez idén 8 darab 1000, I illetve 700 tonnás uszály új- ; jáépítését, felújítását végezzük i el. Kell is valamennyi, a sok millió tonnás őszi forgalom gondjainak mérséklésére. t. gy. Nem könnyű szalag mel­lett dolgozni: azok tudják csak igazán, akik ott ültek és ülnek mellette, akik nap mint nap azonos mozdula­tokkal csavart húznak, egy-egy alkatrészt illeszte­nek be, nem kényelmesen, hanem „hajtva”, mert a szalag szabályos időközök­ben megmozdul, a követke­ző munkahelyhez továb­bítja a munkadarabot, s ha valaki elmarad, az egész szalag látja kárát. így van ez Gödöllőn, a Ganz ÉKM Árammérőgyárban, Vácott, a Híradástechnikai Anya­gok Gyárában, s minde­nütt, ahol a termelés egy része szalagmunkában zaj­lik, s ahol többnyire asz- szonyok végzik ezt a, lát­szatra nem nagy fizikai igénybevételt jelentő, va­lójában azonban megterhe­lő munkát. Igen sok olyan termelési folyamat van, ahol nem egyéni, hanem csoportnor­ma alapján dolgoznak. Nem lehet annyira részei­re bontani a folyamatot, hogy igazságosan megálla­píthatnák, kinek mi a kö­telessége, s annak teljesí­téséért kinek mennyi pénz jár. Ha valahol helye van a mindenki egyért s az egy mindenkiért elv alkal­mazásának, akkor ez az; a lógóst megérzik azok, akik rendesen dolgoznak, a jó munkaerő jelentette több­letet az egész csoport élve­zi, Mégis, helye van annak, hogy ne „mindenki egy­forma” alapon bírálják el a csoportnormában, szalag mellett dolgozók munkáját; s e lehetőséggel élni, az anyagi ösztönzés, s a mun­ka erkölcsi megbecsülésé­nek szerencsés összekap­csolását jelenti. Nem arról van szó, hogy üzemeinkben valami bonyolult, a lehe­tetlennel birkózó bérezési rendszert kutassanak, s ve­zessenek be, hanem arról, hogy a jutalmak, prémiu­mok elosztásánál már ne érvényesüljön az egyenlős­di, hanem valóban kü­lönbséget tegyenek a kivá­lóan, közepesen, s gyengén dolgozók között. A szalagrendszerű ter­melés célszerűségének bi­zonyítása felesleges: az élet igazolta gazdaságossá­gát, a termékek átfutási idejének csökkentését, az alkatrészellátás megjavulá- sát, stb. Nemcsak hogy fenn kell tartani e módot ott. ahol indokolt, hanem újakat is lehet és kell léte­síteni, mert nem egy üzem­ben bizonyos szerelési munkák csakis így végez­hetők kifizetődőén. Ugyan­akkor azonban nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a szalag mellett, a csoport­normában dolgozó embe­rekre, akik tudják, anyagi­lag is mij; jelent az egy­más keze alá dolgozás, de — joggal — sérelmezik, hogy például a húszéves begyakorlottsággal dolgozó jutalomosztáskor ugyan­annyit kap, mint az, aki hat nap tanulás után leült a szalag mellé, s mindössze fél éve dolgozik az üzem­ben. Az ilyen egyenlősdi nemcsak, hogy visszatetsző, hanem gyakorlati kára is felfoghatatlan: arra „ösz­tönöz” ugyanis, hogy ma­radj az átlagnál, ne töre­kedj többre, ne hajtsd ma­gad, minek? ' A csoportvezetők, műve­zetők, de az üzemvezetők is jól ismerik, kik azok, akik „húznak”, s kik azok, akik csak a sereghajtók helyét foglalják el. Véle­ményüket kikérve, az anyagi ösztönzés e részte­rületére nagyobb figyelmet fordítva, igenis biztosítani lehet, hogy a bérezésen túl valóban érezzék a különb­séget azok, akik többet, jobban dolgoznak, nemcsak úgy, hogy termelési érte­kezleten őket dicsérik, ha­nem úgy is, hogy a juta­lom- és prémiumlistán ne­vük mellett — nagyobb összeg szerepel! M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom