Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

Ksr MEGYEI ctfírttm 1965. OKTOBER 24. VASÁRNAP Táborstatisztika Csaknem kétmillió kilenc- százezer órát dolgoztak tár­sadalmi munkában a vakáció­zó egyetemisták és középisko­lások — összegezték a KISZ Központi Bizottságánál az ön­kéntes ifjúsági építőtáborok idei tapasztalatait. A 31 központi építőtábort mintegy 25 000 fiatal né­pesítette be, a nyolc egyetemi építkezésen csaknem kétezer ifjú kom- | munista dolgozott. Ezenkívül hat helyen —, egyebek között Bátaszéken, Homorúdon, Mo­hácson és Répcelakon — több i mint kétezren segédkeztek az árvíz okozta károk helyreál­lításában, valamint az árvé­delemben felhasznált anya­gok mentésében. A fiatalok többsége — 24 tábor lakói — a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, gyü­mölcs- és zöldségszedésben, valamint növényápolásban ka­matoztatta segítőkészségét. A mezőgazdasági táborok la­kói 54 000 mázsa gyümölcsöt és zöldséget szedtek, elvégez­ték több mint 20 millió sző­lőtőke kötözését és csaknem háromezer holdon ápolták a növényeket. A fiatalok ezen­kívül összegyűjtöttek és ki­mostak csaknem Ö50-000 ho­mokzsákot, és 6500 négyzet- méter fóliát. Kényszerpihenő: LEÁLLT 120 TRAKTOR Befejezés előtt a vetés — 120 gép áll? Nincs ebben némi túlzás? — Pontosat lehetetlen mon­dani. De biztos, hogy 120 erő­gép áll. És következnék a lista, amely csavaronként és fogas­kerekenként indokolja, mi minden miatt kárhoztatott tét­lenségre sok ügyes, erős masi­na. Legtöbbet fáj a megyei gépállomási igazgatóság feje, az UE—28-as és a D—4—K- traktorok miatt. Hogy reagál­nak a témára az érintett nagy vállalatok igazgatói, vezető műszaki emberei? Pest megyei Mezőgazdasá­gi Gépgyár: — Tőlünk a lánctalpas trak­torok láncmeghajtó fogaskere­két reklamálják. Közölhetem, hogy a szerződésnek megfele­lően szállítunk ... Ebből a cikkből az évi programot no­vember végéig teljesítjük, s attól kezdve már többletről beszélhetünk. Mezőgazdasági Gépalkat­rész Értékesítő Vállalat: — Sajnos, a Pest megyei Mezőgazdasági Gépgyár nem tudta teljesíteni korábbi kö­y/////////^/////////////////,//////-////////////////////////////////////////w//w//////^. § Forte - Made in Hungária telezettségét. Tartozása több, mint félezer. A legutóbbi meg­állapodásunk óta azonban rendszeresen pótolja. Autóalkatrész Kereskedel­mi Vállalat: — A Csepel jármű alkatré­szekkel nincs különösebb gond. Már pedig a traktorok motorjai azonosak a Csepel járművekével. Porlasztókból égető a hiány, nagytételű kül­földi rendelésünkből, sajnos, alig szállítottak. Vörös Csillag Traktorgyár: — Igaz, hogy a Népszabad­ságban megjelent cikk nyo­mán jó egy hónapja segítséget ígértünk, a Pest megyei Gép­állomások Igazgatóságának. Ez azonban lánctalpas traktorra vonatkozott. Ezzel szemben négykerék meghajtású jármű­vekre kaptunk hiánycikk-lis­tát. Egyébként pótalkatrész­gyártásunk évről évre duplá­zódik. Tudjuk, hogy ennek el­lenére több traktor áll alkat­részhiány miatt. Sajnos, sok olyan tartozékot remélnek tő­lünk, amelyet nem mi gyár­tunk. így az UE—23-as sebes­ségváltó fogaskerekeket sem nálunk készítik. Eger, Haji óm ügy ár: | — Miért kevés? Azért, mert ^ korábban alig kaptunk rende- ^ lést. Az idén egyszerre a tava- | lyi négyszeresét kérték! A va- $ sasszakszervezet kérésére év- § végéig több mint egymillió 200 ezer forint értékű fogaskereket adunk — többletként. Üjabb egymilliós tétel a programon felül nyújtott közvetlen segít­ség a környező gépállomások­nak. (Folytatás az 1. oldalról) Országos Gumiipari lalat: Vál­— Negyedével kevesebb az UE—28-as traktorokhoz szük­séges abroncs. Októbertől va­lamelyest járult a helyzet, de így sem oldja meg gondjain­kat: a műszaki lehetőségek szerényebbek, mint az igények. Hogy az egyensúlyt mégis helyreállíthassuk, január else­jétől megkezdjük váci üze­münkben a kopott futófelüle­tű, traktorgumik felújítását. t. gezték el. operatív hogy Bejelentették az bizottság ülésén, 487 holdnyi szőlőt és gyü­mölcsöst telepítenek. A forgatás megtörtént, s min­dent elkövetnek annak érde­kében, hogy a szükséges sza­ezen az őszön megyénk porítóanyag is rendelkezésre termelőszövetkezeteiben álljon. a mezőgazdasági munkák Állasa Járás Kukorica Mélyszántás Kenyérgabona­betakarítás vetes Aszód 32.9 37.2 100 Buda 33.4 43.5 87 Cegléd 63.8 33.1 80.9 Dabas 63 42.7 100 Gödöllő 50 42.4 100 Monor 28 38.5 84 Nagykáta 41.1 28.4 79.4 Ráckeve 43 21.9 77 Szentendre 41.9 37.4 86.6 Szob 19.6 8.5 70.1 Vác 64.7 34.6 100 Cegléd város 84.3 41.3 80 Nagykőrös 89 42 90.1 Megye 49.5 34.2 86.3 Tíz ember helyett hétszázötven Megérdemelten tanulnak — Fáradságos a tanároknak, de szívesen vállalják — A pártbizottságok érzik felelősségüket Sófaivi Zoltánná nyilatkozata Látogatás a váci gyárban Bécsben történt. A magyar turista miután sokat hallott a külföldi fotócikkekről, beláto­gatott egy szaküzletbe. — Kérek valami nagyon jó foto-papírt —, mondta kiváló németséggel. — Tessék választani: Ko­dak, Ferrania. Agfa . ..? A turista töprengve csóvál­ta a fejét. — Látom — szólt az eladó — uraságod valami különlege­set akar. — Lehajolt és a ,.pult alól” diadalmasan előhúzott egy dobozt. Tetején a felirat: „í ORTE — MADE IN HUN­GÁRIA". Külföldön is értékelik a váci Forte-gyár termékeit és az elismerés a kiváló mun­kát dicsérik A sok-sok kísérle­tezés eredményeképpen a leg­kiválóbb minőségű fotópapírok kerülnek ki az üzemből. A Forte-név ismertté vált. Jelenleg a több mint 300 milliós rekonstrukciós mun­kálatok folynak. Épül a 11 szintes toronyház. Itt kap majd korszerű otthont az emulziógyártás az eddiginél még modernebb technológiá­val. Végigjárjuk az üzemegysé­geket. Mindenütt sötétség: a fény ugyanis az érzékeny film- és fotóanyagok egyik el­ső számú „közellensége”. Hatalmas tekercsekben ér­kezik a drága, különleges mi­nőségű import nyerspapír. Először speciális kezelésen esik át. Ügy mondják, hogy „baritálják” a nyersanyagot. Ez a művelet adja a későbbi szint és a vasalógép a fényét. Csak ezután kerül reá az öntő üzemben a különféle fényérzé­kű emulzió. Több, mint 200 féle fotó­papír készül — fokozatuk, felületük és vas­tagságuk szerint. Minden fotó­anyag-gyárnak megvan a ma­ga technológiája. Hogy milyen anyagokat kever a vegyszerek­be, és milyen mennyiségben, ez hosszú-hosszú évek munká­jának az eredménye. Miért ré­szesítik előnyben a Forte-gyár papírjait más gyárak készít­ményeivel szemben? Talán a fátyolmentesség, a szép tónu­sok miatt és azért, mert kitű­nően elviseli a különféle labo­ratóriumi manipulációkat. Újdonság a 17—20—30 di­nes filmek után a magas- érzékenység " 23-os. Kísérleti stádiumban van a A megyében sokan tanul­nak a marxizmus—leniniz- mus esti .egyetemén. Felke­restük Sófalvi Zoltánnét, az esti egyetem igazgatóját, nyi­latkozzon lapunknak az egye­temi oktatás eddigi tapasz­talatairól. : I KÉRDÉS: Régebben a j -.megye dolgozói a Buda­l pesti Pártbizottság esti * ———————————————— J egyetemén tanultak. Mi j tette szükségessé, hogy sa­j ját egyetemet létesítsenek? ! VÁLASZ: Évekkel ezelőtt j valóban a megye legtávolab- ; bi részéről is Budapestre ! utaztak mindazok, akiket £el- ! vettek az egyetemre. Amíg ! más megyékben otthon ta- | nulhattak a hallgatók, mi — ; nem lévén megyeszékhely — ! | nem képezhettünk annyi I ; elvtársat egyetemi szinten, ! 5 mint másutt. Van olyan j ! megye, — nem is egy —, ahol ! már nyolc esztendeje mükö- ! dik egyetem, s a nagyságtól j ! függően ezer-ezerkétszázan j ! sajátították el a marxiz- ! mus—leninizmust egyetemi | szinten. Pest megyéből azon- i ban csupán tíz-tizenöt hall- S galó juthatott a budapesti j egyetemre, így mindössze | ;alig több. mint kétszázan! ! vizsgázhattak. » i Sürgette gondunk megoldá­> sát az is, hogy a távolab- ! bi járásokból nehézkes volt | a bejárás Budapestre, a hall- ! gatók rendszertelenül láto­! gatták a foglalkozásokat. Meg­> $ l említhetném azt is, hogy az j ellenforradalom óta Pest ! megyének nincs önálló párt- J iskolája sem, ezért más­! más megyékbe és Budapest- I re küldjük elvtársainkat. A | magasabb színvonalú munka képzettebb embereket igé- ! nyel. ezért növelnünk kell az egyetemen végzettek szá­mát. A felsoroltak indokol­ták: létesítsünk önálló marxis­ta—leninista esti egyetemet. KÉRDÉS: Mikor kezdő­dött az oktatás? VÁLASZ: Tizenegy kihe­lyezett osztállyal kezdtünk az elmúlt évben. Valamennyi a járási székhelyeken, városok­ban működött. Ezáltal sike­rült megkímélni az amúgy is túlterhelt emberekét az utazástól. Hallgatóink na­gyon megszerették a tanulás­nak ezt a formáját. Erre mi sem jellemzőbb, mint az. hogy a megnőtt igények miatt idén már huszonnyolc osztályban oktatunk. Min­den járási székhelyen, Nagy­kőrös kivételével minden vá­rosban és a Csepel Autó­gyárban működnek az egye­tem kihelyezett osztályai. Pártmunkások, állami, tö­megszervezeti vezetők kér­ték felvételüket. A járási és a városi pártbizottságok is felismerték az egyetem jelen­tőségét. Amíg tavaly csupán jelentkezés alapján válogat-, tűk ki a hallgatókat, addig ez évben már a pártbizott­ságok irányították a felvé­telre jelentkezést. Az elmúlt esztendőben 275- ’ en kezdtek tanulni. Az 1965/ 66-os tanévben 650-en jelent­keztek az első évfolyamra, s közülük négyszáznyolcvanat fel is vettünk. Százharmincán pályázat útján kerültek az egyetemre, háromszázötvenet a pártbizottságok s különböző munkahelyek vezetői java­soltak, mint jövendő propa­gandistákat, olyan elvtársa­kat és kiválóan dolgozó pár­ton kívülieket. akiknek mun­kájukhoz nélkülözhetetlen a marxista képzettség. Jelen­leg több, mint hétszázötve­nen tanulnak csak a kihelye­zett osztályokban. KÉRDÉS: Hogyan tud­ták a huszonnyolc osztály számára biztosítani a ta­nárokat? Minden bizony­nyal sok fáradsággal jár a helyszínre utazás, a mun­ka melletti felkészülés. VÁLASZ: Két tanszékün­kön: filozófia és politikai gaz­daságtan — összesen har­minc tanár tanít a tanszék- vezetőkkel együtt. A me­gyei pártbizottságnak az a célja, hogy az esti egyetemün­kön elméletileg, politikailag magasszintű marxista felké­szültséggel rendelkező taná­rok tanítsanak, akik isme­rik a gyakorlati pártmunkát és nemcsak oktatnak, hanem nevelik is a rájuk bízott Minden nagyobb tételt alapo­san megvizsgálnak a laborató­riumokban. Csak tökéletes minőség hagyhatja el a gyár kapuit már elértük abban is a világ- színvonalat. A gyár termelésének 45— 50%-át exportálják. Óriási té­telekben utazik a papír Egyip­tomba, Indiába, a Szovjetunió­ba és a népi demokratikus or­szágokba. A gyár új „slágere”. A „Copyfort” szobai fényben irodai másolómunkára ki­válóan alkalmas. A másológép először elkészíti a negatívot, s arról néhány perc alatt pozitív képet ad. Bizonyára új jelentős export- lehetőség. Ha az építkezéssel a tervek szerint haladnak, akkor 1967- re megindulhat az új egységek próbaüzeme. Ez azt jelenti, hogy a fotópapírgyártás 300%- kal, a filmgyártás 200%- kal emelkedik majd. És talán lesz elegendő a híres Forte-nyersanyagból, hogy se Budapesten, se Bécs­ben ne a „pult alól” kaphas­son a vevő. Kép, szöveg: Regős István Fürge kezek expediálják a fotópapírt. A címkézést egye­lőre még kézzel végzik, de rövidesen megérkezik az auto­mata gép hallgatókat. Közülük tizen­három függetlenített párt­munkás: a megyei pártbi­zottságon osztályvezető, já­rási pártbizottságon első tit­kár, s így tovább. Tíz taná­runk pedagógus. Sajnos ke­vés a gazdasági vezető. A tanárok az egyetemi oktatá­son kívül vállalnak más pártpropaganda feladatot is, segítik a megye ideológiai munkáját. KÉRDÉS: A hallgatók kiválogatása milyen elvek alapján történik? VÁLASZ: Hallgatóinktól megkívánjuk az előképzettsé­get. öthónapos marxista— leninista esti középiskola, érettségi vagy más hason­ló Végzettség szükséges a felvételhez. Statisztika is bi­zonyítja, hogy az első évfo­lyamon például több, mint kilencven műszaki, tizenegy orvos, nyolcvan pedagógus, tizenöt pártfunkcionórius ta­nul. A hallgatók között nyolc­vanöt nő. A legtöbb egyete­mistának megfelelő az elő­képzettsége. Százhúszan vé­geztek egyetemet, főiskolát, ötvenen tanítóképzőt, két- százharmincan érettségiztek. Tanulni vágyásukra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy rendszeresen részt vesznek a foglalkozásokon, azokra — bár eléggé zsúfolt a tan­anyag — felkészülnek, indok nélkül nem hiányoznak. A pártbizottságok nemcsak a hallgatókat választották ki nagy felelősséggel, hanem év­közben is figyelemmel kísé­rik a hallgatók eredményeit, segítik munkájukat. A párt- bizottságok titkárai, elsősor­ban Gödöllőn, Dabason, Nagykátán, de másutt is nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az egyetem működésé­nek. KÉRDÉS: Milyen gon­dokkal küzdenek az egye­tem vezetői? VÁLASZ: A Központi Bi­zottság agitációs és propa­gandaosztálya új tananyagot, tematikát adott ki. Szűkítet­ték a korábbi évekhez ké­pest a tanulnivalót, azzal a céllal, hogy nem lehetünk maximalisták. Ennek ellené­re ma is sok még a feldolgo­zandó tananyag. Aki vállal­kozott a tanulásra, bizony munkája mellett nagyon meg kell erőltetnie magát, hogy eleget tehessen vállalásának. Mi arra törekszünk, hogy ne a mennyiséget hajszoljuk hallgatóinknál, hanem azt: amit tanítunk, jól elsajátít­sák, megértsék és megszeres­sék a marxizmus—leninizmus tudományát, s munkájukban alkotóan alkalmazzák. A két esztendőhöz hasonlóan még alaposabb, gondosabb kiv >- logatással mérlegeljük: kik felelnek meg és kinek szük­séges munkájához az elkö­vetkező időben az esti egye­tem — fejezte be nyilatkoza­tát Sófalvi Zoltánná. S. A. színes nyersanyag gyártása is. < A kutató kollektíva csak ak- > kor javasolja gyártásra, ha: I Körkérdés: MIÉRT NINCS ALKATRÉSZ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom