Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-13 / 241. szám

FEST »leeret 1965. OKTÓBER 13. SZERDA .1 Többet, jobban A2NDK NEMZETI FRONTJÁNAK KÜLDÖTTSÉGE PEST MEGYÉBEN A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa vendégeként hol­nap érkezik hazánkba a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Nemzeti Frontjának kül­döttsége. A delegációnak két tagja van; Paula Acher, Né­metország Szocialista Egység-1 pártja Központi Bizottságának tagja és Hermann Kalb, a né­pi kamara tagja, a Neue Zeitung főszerkesztője. A vendégek itt-tartózkodásuk során négy napot töltenek Pest megyében is. Többek között ellátogatnak Ráckevé­ié, Aszódra, Gödöllőre, az Agrártudományi Egyetemre és a Dunakanyarba. MEGLEPŐEN NAGY VISSZHANGRA TALÁLT a megyében a ceglédi termelő­szövetkezetek versenyfelhí­vása. Lényegében csaknem valamennyi közös gazdaság csatlakozott hozzá. A heten­ként beérkező adatok a beta­karításról, a szántásról és vetésről, arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a verseny nyomán lendületet kapott a munka, s a verseny jól szol­gálja azt a célt, amelyért el­indították. Sok tanulsággal szolgál a termelőszövetkezeteknek a ceglédiek felhívása nyomán kibontakozott versenye. Az egyik, s ez egyben a legfon­tosabb is; ha a verseny cél­ját jól határozzák meg, an­nak irányvonala egybeesik a termelőszövetkezeti tagság érdekeivel, tehát sikerre le­het számítani. Szerte a me­gyében érzik és tudják a szövetkezeti gazdák, hogy most többről van szó, mint egyszerű munkáról. A szeszé­lyes időjárás miatt szinte egybefolyt a nyári és őszi betakarítás időszaka, szinte nem maradt egy percnyi pi­henő a gabona betakarítása és az ősziek vetése között. Bármennyi gépünk volna, az is kevés lenne a nagy felada­tok megoldására. De ugyanez a helyzet a kézi munkaerővel is. Itt csak egyetlen megoldás kínálkozik: felsorakoztatni a tagságot a rendelkezésre álló gépi- és fogaterőt. A ceglédi szövetkezeti gazdák felhívása éppen a legjobbkor hangzott el. A betakarítás, szántás, vetés meggyorsítására szólí­tott fel, erre fordította a szö­vetkezeti parasztság figyel­mét, erejét. RÉGEN TUDOTT DOLOG, hogy a jól szervezett munka­verseny segíti a termelést. Mégis, valahogyan a korábbi években, ha versenyről esett szó, akkor a gazdasági veze­tők úgy gondolták: annak szervezése a párt, a KISZ vagy a nőtanées feladata. Az övék a termelés irányítása, a párt, a tömegszervezeteké pedig^. a tagság .. mozgásiiása- A közelmúltban a megyei versenybizottság határozatot hozott, hogy a verseny szer­vezését és napirenden tartá­sát nem szabad elszakítani a napi teendők megoldásától, továbbá a gazdaságvezetők feladatává kell tenni. Most, az őszi időszakban ,a szövet­kezeti vezetők is felismerték: a tagság szorgalma, helytállá­sa nélkül veszélyben a kapá­sok termése, az őszi vetések elhúzódása miatt a jövő évi gabonatermés. Még egy tapasztalat: soka­kat meglepett az a kicsinek éppen nem mondható juta­lom, amelyet a verseny győz­tesed kapnak, összesen ez 200 ezer forintot tesz ki. A külön­böző kategóriák nyertesei 17— 30 000 forint jutalomban ré­szesülnek. Egészen bizonyos, hogy nem kizárólag a szép jutalom elnyerésének lehető­sége „csigázta” fel a szövetke­zeti vezetők és tagok érdeklő­dését, de, hogy ez is hozzájá­rult, az bizonyos. A szövetke­zetek nagy számához viszo­nyítva, a nyerteseké egészen kevés. De ha azt számítjuk, hogy minden tsz-ben tesznek valamit a mezőgazdasági munkák, a betakarítás, a szántás, vetés meggyorsítása érdekében, akkor még azok is nyernek, amelyek egyébként nem kapnak jutalmat. S ez a cél: váljon anyagi erővé a szövetkezeti tagság szorgalma, helytállása. IGEN! DOLGOZZANAK TÖBBET, jobban a szövetke­zeti tagok ebben a nehéz idő­szakban. Egyébként néhány példa arra int, hogy a most kibontakozott versenymozga­lomnak vannak vadhajtásai is. Ilyen például az, hogy több szövetkezeti gazdaságban a vezetők „versenyeznek”. Kö­zelebbről: megszerkesztették a csatlakozást a ceglédiek ver­senyéhez — ezzel is dokumen­tálva, hogy ők igazán megtet­tek mindent — de ezen túl nem tesznek sémit. Amellett, hogy az ilyen csatlakozás er­kölcstelen — hiszen a ceglédi szövetkezeti gazdák a megye parasztságát hívták verseny­re — elmulasztanak egy ki­váló lehetőséget, lemondanak a munkaverseny mozgósító erejéről. Végső soron szövet­kezetüknek ártanak. A munkaverseny éltető ele­me a nyilvánosság! A megyei versenybizottság, illetve az operatív bizottság, hetenként értékeli a megyei versenyt. Ezt kellene tenniök a járások­nak, de a termelőszövetkeze­ti vezetőknek is. Tudniok kell a tsz-eknek, ezeken belül pe­dig a brigádoknak, traktoro- Tsokaak, hogy hol tartanak, mit‘és mennyit kell még dol- gozniok ahhoz, hogy a nyer­tesek, a jutalmazottak között legyenek. A VERSENY MEG TART. Újabb és újabb nevek kerülnek az élcsoportba, de ezzel egy időben nevek tűnnek el on­nan. A verseny természetéből fakad ez, s így van ez rend­jén. A szövetkezeti gazdák versenyéből, küzdelméből azonban mindenki nyertesen kerül ki. — m. s. — Másodszor is kivirágzott az eper A Szentendrei-szigeten — amely közismerten az ország egyik leggazdagabb eperter­mesztő vidéke — idén a ké­sőig elhúzódó nyárias időjárás eredményeként a növényi ve­getáció is tovább tart. Ezt bi­zonyítják azok a kora tava­szi epertövek, amelyek az el­múlt napokban ismét, idén már másodszor, kibontották virágaikat. Így érdekes ter­mészeti jelenségnek lehetünk tanúi: egy területen, ahol még a későn termő fajták tövén ízletes eperszemek piroslanatc, velük együtt láthatók a fehér virágocskák is. A keletnémet fotokémiai ipar küldötteit várja Vác Csütörtökön délután nyil­vános klubnap keretében látja vendégül a Dunakanyar Fotoklub az ORWO-filmek gyárának,., a V£B Filmfabrik Welfen-nek két küldöttét: Ottó Duschinskit és Georg Hülsse német fotóművészt. A program érdekes szín­foltjának ígérkezik G. Hülsse- nek az Északi-tenger világát bemutató színes diavetítése. A német fotóművész diabe­mutatóját szakmai tájékozta­tó követi, amelyet O. Du- sehiaski tart. Téma: az ORWO Color-anyagok .kidol­gozási technikája, jellemzői és egyéb kapcsolatos problé­mák. INTEMUJRBAN: Lehet egy lapáttal kevesebb? Egy év — 40 holdas halastó Eöld alatt — víz ellen Lehet-e egy lapáttal keve­sebb? A kérdés nem is olyan meglepő, sőt határozottan kel­lemes, ha odahaza, tüzelés közben mondaná valaki, vál­tozatlan meleget ígérve. — Az ígéret korábbi, a ki­vitelezés jövő évi. — Hány kalóriát ér? — Az előzetes, próbafúrá­sokkal felszínre hozott szenet Településtudományi vizsgálatok Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Vácott és Veszprémben Az ÉM Városépítési Ter­vező Vállalat műszaki fej­lesztési osztályának és a nemrégiben megalakult tele­püléstudományi kutatási iro­dájának munkatársai érde­kes vizsgálatokat végeznek az új lakótelepeken, össze­gyűjtik az új lakótelepek építésének műszaki, város- rendezési és részben szo­Ta Kar!Jón ŐK [ A takarítónők összetartottak. Nyolcán voltak a hivatalban, beosztották maguk között a folyosókat, a szobákat a WC-ket, a sep­rűket. Megosztották egymással gondjai­kat, uzsonnájukat. Négyórás elfoglalt­ságuk volt, munka után meghívták egy­mást a sarki presszóba. Szimplát ittak és a presszót is úgy hívták: Szimpla. Az életük is szimpla volt, így azután min­den .stílszerűen történt, ebben a mula- tásbah. A kicsike kávét jó sokáig itták, sok volt a mondanivalójuk. Az életükben nem volt nagyregény, a mások életéről beszéltek, a szobák urai­ról, akikre takarítottak. — Sok volt a rúzsos csikk a hamu­tartóban M. elvtársnál. Az a nyavalyás nő nem hagyja békében. Meglátjátok le­buktatja azt az aranyos embert. Gyere­kek, hogy az milyen rendes ember. Ha korán bejön, mindig megkínál valami­vel. — A Margit szerelmes — vetette köz­be az egyik és kezét foghíjas szája elé kapta, már harminc éve így nevetett. A harmadik átvette tőle a szót. — K. elvtársnál még a függönyöknek is pálinkaszaguk van. És az a rengeteg pohár, üveg, szemét amit otthagynak maguk után. Ez korcsmát csinál a hi­vatalból. Teheti, jól fekszik. És milyen durva, hogy lenézi az embert! Takarító tő!, mi az neki? Semmi! Pedig lehet az 6 anyja is az volt Ha másnaposán jön be veri a faromat, pedig az anyja lehet­nék. K. elvtárs! Nem elvtárs ez, gané! Cafrangos gané. | Ilyenkor ijedten, szétnéznek, ösz­----------------szébb bújnak, istenkí­sértésnek érzik ezt a beszédet. De Ilona a legszókimondóbb közöttük. Nem hagy­ja abba: — Minek sunyítotok? Én nem sumá- kolok, én neki is megmondom ... Soha sem mond meg senkinek sem­mit, de olyan jólesik ezt hinni. Ha az emberhez rossz az élet, legalább egymás között merjen szólni. Rózsa minden szobában szerelmi re­gényt sejt. ötven éves, lány. Bal arcán hatalmas daganat, melyen sötétvörös bőr feszül. A daganattól bal szeme és szája félrehúzódott. Naiv, jó lélek. Tisz­ta, sokat ad külsejére. A többiek már megszokták, szeretik. — Bejött reggel S. elvtárs, azt mond­ta nekem kezét csókolom Rózsa... És hogy milyen csinos vagyok! Nincs még egy ilyen jó ember a házban. Minden nő odavan érte, szerelmesek. Én nem mu­tatom, hogy nekem is tetszik, öreg is vagyok hozzá ,.. Csúf is. Meghatódnak, az eres, deformált ke­zek, szeretettel tapogatják Rózsa hátát. Rózsa kér a pincértől nyolcuknak négy üveg Kinizsit, pedig itt egy üveg 7,90. Most semmi sem drága, mert a leikéről van szó. Igaz, nem mondták a többiek, hogy nem csúf, de nem is nevették ki. A sörtől egy kissé hangosak lesznek, Margit nem bírja az italt, sír. Két fia van. A harmadik meghalt. Pedig az volt a legjobbszívű gyerek. Ha élne az az egy segítené őt Nem hagyná dolgozni, klozetot pucolni. — Ezt már zokogva mondja. Mindannyian könnyeznek, sa­nyarú életük múlásán, melynek hátra­levő napjait apatikusan morzsolgatják. I A pincér odajön és azt mondja; -------------------„Csendesebben, asszo­nyok”. — Ez olyan, mint Csüprögi — mondja az egyik szipogva s ettől vidámak lesz­nek. A könnyek még csillognak a fáradt szemekben, de a vértelen ajkak már mosolyra torzulnak. — A kis hülye. Kétezer forintért vi­gyáz ránk. — Sakkozik munkaidőben. — Amikor a főnök rajtakapta, azt mondta, onnét a klubszobából jobban tud bennünket figyelni. — Azt mondta túl sok szappan és mo­sópor fogy az utóbbi időben, itt Valami nem stimmel. — De a főnök jól letolta. — Meg is ittuk a levét. — Odajött hozzám és azzal a hülye képével nagy fontoskodva rám nézett, és azt mondta: „Asszonyok, magukra panasz van, jelzések érkeztek, hogy lóg­nak”. — Jelzések!?... Hogy oda ne rohan­jak. Aztán bejött hajnalban, emlékeztek. Kikutatta a szatyrainkat, hogy nincs-e benne szappan. Adtam én neki szap­pant. Bekentem a szobája előtt a par­kettot finom puha szappannal. Nem saj­náltam tőle. Ha úgyis fogy...? Akko­rát esett a lelkem, két napig fogta a fe­nekét. — Képzeld, hozzám jött panaszkodni, hogy nem tud kimenni a tréningre, még szellemeskedett is, azt mondja, hogy a jó csődör, vagy megvakul, vagy megsán- tul. — Csüprögi, a csődör! — ezen mind­annyian jót nevettek. — Nem baj, lelkem, gondoltam, leg­alább kétezerért nem ülsz egész nap a sakktábla mellett. — Nem anya szülte az ilyent. [ Ránézték a pincérre, fizettek, fel­----------------- vették szegényes pu­t yerkájukat, s nehéz járásukkal elindul­tak az ajtó felé. vizsgálva több mint 3 ezer kalóriát az eddigi 2400 he­lyett! — Ennyivel többet ér te­hát egy-egy lapát szén s na­gyobb meleget, kevesebb ha­mut kap, aki a pilisi bányák szenét tüzeli. — így lesz jövő év közepé­től. Addigra befejeződik az István akna rekonstrukciója. Uj mezőkét tárunk fel s új utakat nyitunk az értékesebb rétegekhez. — Hol tartanak most? — A külszíni elektromos állomás után rövidesen elké­szül a föld alatti szivattyú- telep. Ez az alapvető feltétel a művelés megkezdéséhez. — Az ellenség tehát nem a gáz, hanem a víz. — A szivattyúk hetekig dol­goznak, sőt hónapokig, míg a mostani vízszintet méterekkel lejjebb vihetjük. Percenkint több köbméter vizet emelünk ki a hegyek mélyéből. Egy. gyors számítás: egy év alatt 40 holdas halastó víz­mennyiségét segítik napfény­re. — Mibe kerül, s mikor használható az új bánya­rész? — 20 milliót áldozunk rá. Nyár közepétől-végétől már innen emeljük felszínre, s vihetik az osztályozóhoz a napi 90 vagon szenet. t. Új ruhát kapnak a g átőrök A Szabók Minőségi Ktsz-e nemrégiben nagyobb megren­delést kapott a vízügyi szolgá­lattól az árvízvédelmi munká­latok során tönkrement ruhá­zat pótlására. A szövetkezet új ruhát ké­szít a gátőröknek is. Két sza­bászuk állandóan járja a me­gyéket, mértéket vesz a gát­őrökről. hogy az erős vászon­ból készült, mutatós sötétkék egyenruha jól is álljon. A szö­vetkezet az év végéig össze­sen 110Q gátőrnek készíti el a tetszetős öltönyt. Szocialista brigád Mait - a „Józsefváros "-b \ Műszaki értekezletet tartot- ^ tak a Budapest Józsefváros k Pályafenntartási Főnöltségen. ^ A főnökség területe Buda­S pesttől, Aszódon át, Balas- \ sagyarmatig ér, s közel ezer ^ vasutast foglalkoztatnak. A józsefvárosiak tíz év után újból remr.nvkednek abban, hogy elnyerik az él­üzem címet. Ezt a célt szol­gálja az is, hogy most a műszaki vezetők és „anyago­sok” szocialista brigádot hoz­tak létre. ciográfiai tapasztalatait, hogy javaslatokat dolgozhassanak ki az új városrészek köz­intézmény-ellátásának fej­lesztésére. Kárpáti Andorné vezetésé­vel öt építész és szociográ- fus már bejárta Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Vác és Veszprém egy-egy új la­kótelepét. • Az eddigi tapasztalatokból ! kitűnt, hogy az új lakóte- ! lepek iskoláinak száma a ! kétműszakos tanításhoz ele- ! gendő, de az új taninté- ! zetek általában nem típus- i terv szerint épültek. Ezért ! a költségek jóval meghalad- ! ták az ÉM és az OT költ- í ségnormáiban megengedhető- ! nek tartott összegeket és ! mégsincs elég hely a nap- ! közis tanulók foglalkoztatá- ! sára, étkeztetésére. A bölcsődék és az óvodák ! túlzsúfoltak, rendszerint a ! tervezettnél 30—60 százalék- | kai több gyermeket gondoz- ! nak ezekben az épületekben > és el kellett utasítani az új ! jelentkezők tekintélyes ré- ; szét. : A megvizsgált lakótelepe- ! ken nem megfelelő az üzlet- ; hálózat. Ezenkívül az üzle- ; tek építési sorrendjében sem j mindig a lakosság érdekeit, : hanem szűk vállalati célo- | kát vettek figyelembe. I A településtudományi ku- ; tatási iroda munkatársai az : év végéig összesen tizenkét ! lakótelepről dolgoznak ki ! összefoglaló tanulmányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom