Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-13 / 241. szám

\ MS T MCCKI <cJúi4ap 1965. OKTOBER 13, SZERDA Hová tartozzon a Pokolcsárda és környéke ? VÁC SZERETNÉ, DE TAHITÓTFALU RAGASZKODIK Az esztétikusabb életért A váciak kedveit kirándu­ló- és szórakozóhelyéről van szó, a népszerű Pokolcsárdá- lól, a közelében elterülő strandról és a város dolgozói, i iskolásai által használt sport- í telepről, csónakházról. Ezt a ’ területet a Dunakanyar táj- j rendezési terve mintegy 3 kilométer hosszúságban és 600 méter mélységben, üdü- j lés céljaira jelölte ki. Nem- j csak a váciak pihenését, üdü- j lését szolgálja ez a vidék, a fővárosból, máshonnét is, so- [ kan keresik fel kirándulók, ; turisták. nem is szólva a külföl­diekről, akik ezrével jön­nek ide, \ hogy a csárda teraszáról gyö­nyörködjenek a szemközt le­vő város és táj panorámájá­ban. Több éve folyik a vita, | hová tartozzon a Pokolcsárda j és környéke? Vác azt szeret- j né, ha a mintegy 180 hektár- j nyi területet hozzácsatolnák, j Legutóbb, szeptember végén, ' az illetékes és érdekelt terű- | leti szervek, közös megbeszé- i lésen tárgyalták meg az át- | csatolás lehetőségeit. A váciak bőven indokol­ták, miért szeretnék, ha a városhoz tartozna a Szentendrei-szigetnek ez a forgalmas része. A már említetteken kívül i nyomós érvként hangsúlyoz- | ták: a Pokolcsárdát és a sporttelepet is, a város léte­sítette, itt tartják a külön­böző rendezvényeket, Vác biztosítja a strand fenntar­tását, a parkok gondozását saját költségvetéséből. Ha hozzájuk csatolnák a Tahi- tótfaluhoz tartozó területet, a város közvetlen érdekeltsé­ge folytán az eddiginél na­gyobb fejlesztésre nyílna mód. A tahitótfaluiak tilta­koznak, u 'Mintegy 100 holdon ugyanis, a község legeltetési bizottsá­gának kezelésében, olyan ön­tözéses mintalegelő van, amelynek elvesztése gátolná az állatállomány fejlődését, s így nemzetgazdasági érdeke­ket sértene. Ezenkívül a Vác által kért terület többi része magántulajdonban álló szőlő, gyümölcsös, szántó és részben erdő. Az átcsatolás mintegy 100—120 tahiíótfalui gazdát érintene. A községi tanács vezetői kijelentették: a szó- i banlévő területet a Duna természetes határral választ­ja el Váctól, és az évszáza­dok óta Tahitótfalu szerves része. Ezért átcsatolásával a falu lakossága soha nem ér­tene egyet. A Szentendrei Járási Ta­nács vezetői mindehhez még hozzáfűzik: a Pokolcsárda és környé­kének fejlesztését nem az dönti el, hogy ez a te­rület hová tartozik. A fejlesztés kizárólag az e célra rendelkezésre bocsátott pénztől, anyagi erőktől függ. A már meglévő létesítmé­nyek fenntartását nem aka- , áályozhatja, ha közigazgatá­silag Tahitótfalu területén vanak. Ha ezek tulajdonjogát j rendezik és a váci tanács ke­zelésébe kerülnek, a város beillesztheti költségvetésébe a j fenntartásukhoz szükséges j összegeket. A vita még tart, az érvek és az ellenérvek mindkét ol­dalról továbbra is elhangza- | nak majd. A Szentendrei Já- i rási Tanács Végrehajtó Bi- ; zottsága a legközelebbi járá- - si tanácsülés elé terjeszti majd a váci tanács átcsatolá- si kérelmét, mégpedig olyan javaslattal, hogy azt határoaatilag utasítsák el. I Véleményünk szerint’, bár-1 KÜLÖNLEGES PAPRIKAŐREEMÉNY barofflíitakarmányozás, illetve lyúktojás-pirosítási célra Ahol gyakran járt Petőfi Emléktáblát kap a Csintorai-csárda A Szegedi Paprikafeldolgo­zó Vállalat különleges papri­kaőrlemény gyártását kezdte meg baromfitakarmányozási, illetve tyúktojás pirosítási célra. Az új cikk gyártását hosszas gyakorlati és tudományos ku­tatómunka előzte meg. Sze­geden már régen megfigyel­ték, hogy a paprikahulladékot fogyasztó tyúkok tojásának sárgája élénkpiros. Az ilyen tojások festőképessége külö­nösen előnyös a házi és gyári tarhonya, s más tésztafélék készítésénél. A paprikát meg­felelő arányban a takarmány­ba keverve, az átlagos tojás- sárgája színezőképességének négyszeresét érték el. A pap­rika növeli a baromfiak étvá­gyát is. Az őrlemény tartós fogyasztása sem káros barom­fiakra, mint esetleg valami­lyen mesterséges festékanyag. Bő termést hozott a tarlóparadicsom A szabadkígyósi tangazda­ságban, ahol az ország min­den tájáról érkezett fiata­lok tanulják a zöldségter­mesztést, sikerrel próbál­koztak meg az idén tarlóba ültetett paradicsom termelé­sével. A gondosan előkészí­tett, porhanyós talajba ülte­tett erős palánták gyorsan fejlődtek, s termőre fordul­tak. Holdanként 60 mázsa kiváló minőségű, étkezésre alkalmas termést takarítot­tak be. A legjobb ered­ményt a folytonérő bolgár fajta adta, de jól szerepelt a kecskeméti ' törpe is. A tarlóparadicsom-termelés je­lentőségét az a körülmény adja meg, hogy akikor kerül piacra, amikor a többi fajta már leért. Épül a hévízi téli fürdő Hévízen megkezdték az új, ezerszemélyes téli fürdő épí­tését. A téli fürdőcsarnok Hévíz egyik legszebb épülete lesz. A fürdőt központi fűtéssel látják el. Az olajtüzelésű ka­zán építése már majdnem be­fejeződött. Külön iszapmele­gítő épületet is emelnek majd. „Dclfin”-g> erekek figyelmesen hallgatják Sárosi mester utasításait Edzés előtt azonban első a lecke. Tanári felügyelettel ké­szülnek az órákra A Kiskunságban, Szabad- S szállás határában áll a haj- S dani Csintovai-csárda. A nád- | tetős, fehérre meszelt 200 > esztendős épületet Petőfi i Sándor édesapja is bérelte. ! Ez a csárdabérlet éppen ar- i ra az időre, esett, amikor az ! aszódi gimnazista Petőfi S 1837-ben a nyári szünidőre | hazaérkezett. Az ősi" épület | falai között gyakran járt az \ ifjú költő. i Az egykori csárda jelen­leg a Mathiász János Tsz területén teljes épségben áll. Az irodalombarátok elhatá­rozták, hogy falát emléktáb­lával jelölik meg, amelyen a „pusztát imádó” Petőfi verssorai díszlenek majd. a Sportuszodát, vidámságuk i betölti a csarnokot. 1960-ban dr. Sárosi az Egye- j | sült Államokban tanulmá-| ! nyozta az úszósportot, ésj hazatérte után végre létre- j jött az első, bentlakásos i úszókollégium. Az MTS sietett az úszók! segítségére. A Margitsziget; évszázados fái között gyö- \ nyörű, minden igényt kielé-j gítő szállót építtetett, most; már valóban és visszavon- ] hatatlanul az úszósport-után-1 pótlás számára. 1963 óta itt élhetnek, ta-! nulhatnak, edzhetnek a fia-i tál tehetségek, akik a rend- j szeres korcsoportversenyek legkiválóbbjái, és a tanulás­ban sem maradnak el tár­saiktól. A szállodában a tv-től a társasjátékig, a te­niszpályától az oktatási szem­léltető eszközökig, minden i megtalálható. „Delfin”-gyerekek: életele­mük a víz. Talán biztosab­ban mozognak a vízben, mint a szárazföldön. Kol­légisták. Lakhelyük Buda­pest egyik legszebb részén, a Margitszigeten van. Ök úgy mondják, nincs ennél jobb:. házon belül van az uszoda! Kollégisták, de na­pirendjük eltér a megszokot­tól. Ébresztő reggel 5.20-kor. Télen is! Egyórás kemény torna, futás, játékos gya­korlat. Aztán irány a me­dence: úszás. Negyed nyolc­kor reggeli. Utána nyolc órá­tól tanítás, akár a többi diáknak. Fél kettőkor tartal­mas, kalóriadús ebéd előzi meg az egyéni tanulást, ez — tanári korrepetálás mel­lett — négyig eltart. Aztán ismét a víz! Dr. Sárosi Imre, a „mes­ter” vezetésével megszállják „Delfinek“ otthona AZ ORSZÁG ELSŐ ÚSZÓKOLLÉGIUMÁBAN OKTÓBER 21-ÉN Haditechnikai bemutató Aszódon A Művészet, a Magyar Képzőművészek Szövetségé­nek színvonalas folyóirata szeptemberi számában, veze­tő hegyen közli Domonkos Imre figyelemreméltó cikkét, az „Esztétikusabb életért” mozgalomról. A szövetség a múlt év őszén indította meg ezt a mozgalmat, A kezdemé­nyezésre az a megállapítás késztette képzőművészeti éle­tünk vezetőit, hogy az élet esztétikai színvonalának emelkedése nem tart lépést a tudomány és a technika ug­rásszerű fejlődésével. ­Domonkos Imre cikkében arról számol be, hogy a moz­galom mindenütt kedvező visszhangra talált, a legmaga­sabb államhatalmi szervek éppen olyan lelkesedéssel csatlakoztak hozzá, mint a társadalmi és tömegszerveze­tek. Közben kidolgoztak az esztétikai év munkatervét is és annak alapján országszer­te megkezdődött a munka. „Jellemző a tény — írja cikkében Domonkos Imre —, hogy a mozgalom fővároson kívüli indulása egy kisközség nevéhez fűződik... Ez év május 9-én a Pest megyei Szadán is, Székely Bertalan születésének 130. évfordulóján a mester síremlékének meg­koszorúzása után, ünnepségre került sor a művelődési ház­ban. Itt az esztétikai mozga­lom jelentőségét ismertetve, a további munkához programot adtunk. Figyelemre méltó Tóth Rezsőnek, a szadai Szé­kely Bertalan emlékmúzeum igazgatójának javaslata a ter­melőszövetkezetekben végzen­dő általános és szakmai isme­retterjesztési munka tovább­fejlesztésére, különös tekin­tettel az esztétikai mozga­lomra. Eszerint járásonként a téli ismeretterjesztés évadnyi­tó ünnepélyén, a szakismere- I teken túl, a kulturális terüle- I teket érintő előadások is el­hangzanának. Ezzel mintegy magvát képeznék egy-egy, a téli hónapok folyamán műkö­dő tudományos vagy művé­szeti szakkörnek. Így az eszté­tikai nevelésnek is nagyobb szerepet lehetne biztosítani és e terület értékes új munkatár­sakat nyerhetne.” Tóth Rezső, aki időközben elköltözött Szadáról és utó­dainak adta át az általa ala­pított Székely Bertalan Mú­zeummal együtt azt a megva­lósulás útjára segített törek­vést is, hogy Szadán létesül­jön művésztelep elsősorban a rajzpedagógusok számára, új lakóhelyén, Esztergomban is fenntartja régi kapcsolatát Szadával és fáradhatatlanul buzgólkodik tovább szép el­gondolásainak megvalósítá­sáért. Feljegyzéseivel, javas­lataival sűrűn keresi föl az illetékes szerveket és intéz­ményeket, ahol elgondolásai legtöbbször nagy érdeklődést keltenek. Bíró Vera, a Műve­lődésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője arról értesítette nemrég, hogy elgondolásait hasznosítani fogják az Orszá­gos Népművelési Tanács munkájában és közük a Nép­művelési Intézet illetékes szakembereivel is. Dr. Banda Kálmán kandidátus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia történettudományi intézeté­nek munkatársa hosszú levél­ben foglalkozik Tóth Rezső­nek azzal a feljegyzésével, amelyben az ötéves népmű­velőmunka megindításával kapcsolatos elgondolásait is­mertette. Ezeket az elgondo­lásokat jelentőseknek érzi, „egyrészt azért, mert mintegy benne érződik a sokéves mun­ka és próbálkozás tapasztala­tának minden eredménye, másrészt pedig azért, mert egy olyan pillanatban fogal­mazódott meg. amikor szer­vesen illeszkedhet a kormány művelődési programjába.” m. 1. ^'ss/sssssssssss/ssssssssssssyssssyss-vsss' Találkozás s ! J — Szervusz drágám! De jó, 5 > hogy találkoztunk. — Igen. No, üljünk le. t S a kiszolgálónő hozza a két' duplát. s — Hogy vagy? Mit csinál a< S férjed? $ — O jól van, de a ‘ kicsi; t; gyengélkedett. fc — Ne beszélj! Remélem mái ! c jobban van?! S — Igen. Megfázott és köhö-; $ ! — Az én drágaságom olyan! egészséges és szép! — húzza! fe ki magát büszkén a szőke, s — Tudod, most már elvittem; J a kozmetikába is . ., — süti; 5 le szemét szemérmesen a fe-j ^ ketehajű. $ — Kozmetikába?? Ilyen fia-! t tál korban? i — Miért, legalább ápolt a; s kedves. Tudod, a vizet imád-; S ja, csak a fogait, azt hagyni; $ kell. ^ — Hm... az enyém meg-! i fordítva. A fogait szívesen! megmutatja akkor is, ha nem; § kell, de a víztől menekül, alig| ^ érem utói, s ha végre képes; ^ vagyok lecsutakolni rúgkapál; — sóhajtja a szőke. — És a férjed szereti? s — Igen. O viszi sétálni é«*; § milyen büszkén. Mindenki; § megnézi őket a parkban. És; 5 a kicsi játékos, szaladgál. Né-! ha ugyan a csősz ráripako-! s dik, ha a fűben hempereg. ! s — Az enyém csak a tera-j S szón játszik. Minden délben ; § sütkérezik, amíg jó az idő. így ; ^ legalább kevesebb gondom | van vele ... Fizetnek. Kint az utcán a! s két férj várja őket. S a szőke; »nő lehajol, megpaskolja a ki-5 ^ esi arcocskáját, aztán elindul- 5 nak. A férj, a feleség és a fe-; hérszőrű pincsi kutya, s A másik pár pedig siet ha-! S za, mert az ő vizslájuk a te-! ^ raszon várja őket. ^ ^ ^/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssJ. milyen döntés is születik eb­ben az ügyben, egy dolog­ban mind a váciaknak, mind pedig a szentendrei járásiak­nak igazuk van: meg kell ol­dani a Pokoicsárda és kör­nyékének nagyon is szüksé­ges rendezését és fejleszté­sét. h. f. p. Mammutcsontok Húrom méter hosszú agyat Visontán a külszínfejtésű szénbányában mammutcson- tokat találtak. A jégkorszak- beli ősállat maradványai nagy területen széjjelszóród­va helyezkedtek el. A mam- mut agyara mintegy három méter hosszú. Az egri Dobó István Múzeum munkatársai megkezdték a leletek össze­gyűjtését. Tovább kutatják a környéket annak megálla­pítására, hogy az ősállat mi­lyen körülmények között ke­rülhetett erre a területre és I leeresik a jégkorszakból szár­mazó esetleges lakott terü­let maradványait. Izgalmas asztalifoci-mérkőzés. Vajon ki lesz a győztes? Kép és szöveg: Regős István A bevonulás előtt álló fia- I talok egyre jobban érdek- j lödnek a katonaélet iránt. Az [ őszi bevonulások közeledté- ! vei mind több területi KISZ- szervezet kéri a közelükben i levő honvédségi alakulatokat, j hogy engedélyezzék a lak- I tanya meglátogatását, illetve I tartsanak tapasztalatcserét. Október 24-én Aszódon ! tartanak haditechnikai j bemutatókkal. lőverse- j nyekkel,'; import-í és Múl- j c túrrendezvényekkel ősz- j szeköiött találkozót, t Az iskolaév megkezdésével j 5 egyébként is felfrissültek s azok a kapcsolatok, ameíye- I két az elmúlt években a különböző iskolák vezetői és a honvédségi KlSZ-szerve- zetek kialakítottak. Már a tánév kezdetén több iskola fiataljai szerveztek lakta­nyalátogatást és baráti ta­lálkozót a katonákkal. Cegléden az iparitanuló­iskola diákjai és a ka­tonafiatalok találkozásai­nak régi hagyományai vannak. | Ezekhez híven ez évben is i rendszeressé teszik az ifjú- j sági klubdélutánokat, ha- ! vonta egy-két alkalommal a I helyőrségi klubban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom