Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

t PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVF 218. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 16, CSÜTÖRTÖK Akadozik a háztartási gázellátás Mint csigabiga a házával... Bevonják a 22 kilós palackokat MmsssssssffssssssAmssssssssswssssssmsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssA Ajándék — ajándékért i A Hazafias Népfront járá­si bizottsága ünnepi ülés ke­retében adta át azokat az elismerő és köszönő levele­ket, melyeket a járás egyes vállalatai a Helsinkiben meg­tartott béke-világkongresz- szusra küldött ajándékokkal kiérdemeltek. Ünnepi beszá­molójában Neumann Mihály, járási népfronttitkár részle­tesen foglalkozott a békeak­ció járási eseményeivel és elismeréssel állapította meg, hogy a nemes akcióba az egész társadalom, a társada­lom minden rétege lelke­sen kapcsolódott bele. — Járásunk vállalatai — mondotta a többi között — értékes és művészi kivite­lű ajándékokat bocsátottak megyei békeküldötteink ren­delkezésére, amelyeket bé­kedelegátusaink a helsinki világkongresszuson — mint a magyar nép ajándékait — büszkén adhatták át, doku­mentálva népünk művésze­tét, áldozatkészségét és lel­kes közreműködését a vi­lágbéke érdekében. Az elismerő leveleket Csor­ba Antalné, a járás népfront- elnöke adta át: a Monori Vas­ipari Ktsz; a Monori Kefe­gyár; a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat mo­nori konfekcióüzeme; a mo­nori KIOSZ helyi csoport­ja; a Vecsés és Környéke Háziipari Szövetkezet; a Ve- csési Vegyesipari Ktsz; a Gyömrői Szabó Ktsz; a Gyöm- rői Vasipari Ktsz; a Pilisi Ruházati és Szolgáltató Ktsz; a Maglódi. Vasipari Ktsz kép­viselőjének, továbbá egyéni ajándékaikért Kalmár Gyula, özvegy Barta Károlyné, ifjú Barta Károly és Kalmár Pál monori mézeskalácsos-meste- reknek. BORBAN A VIGASZ Január 4-én Máriási Bé- láné, vecsési lakos a Béke téren feküdt eszméletlenségig ittas állapotban. Kőt éve elvonókúrán volt, de most tavasszal újra elkez­dett inni. Május 24-én kétszer rú­gott be, június 4-én újra, következő nap megint — ek­kor azonban — a változa­tosság kedvéért a Haller téri piacon feküdt részegen. A rendőrségi kihallgatáson azt mondta, rossz családi éle­te miatt iszik. Ettől függetlenül botrányt okozó részegségért rintra bírságolták. 400 fo­Verehedés » ötletssserüen Kreisz Károly maglódi la­kos június 28-án Maglódon az italboltban belekötött Ma­kai Jenőbe, majd összevere­kedtek. Kreisz a rendőri beavatko­zás után is botrányosan vi­selkedett, erőszakkal kellett eltávolítani a helyszínről. Botrányt okozó részegsé­gért 500 forintra bírságol­tak. Pénteken 84 töltött propán­bután gázpalack érkezett a monori Ady Endre úti gáz- cseretelepre. Nem is kell külön hangsúlyozni: délután 17 órára már elfogyott. Mint csigabiga a házával, úgy érkeznek hátukon üres gázpalackkal — Dombai Jó­zsef Pilisről, Fodor István Monorról és sokan mások. Csalódott arccal állnak és várnak: hiába, üresen vihe­tik vissza terhüket. — így megy ez napról- napra — tájékoztat Kobdencz János, a gázcseretelep veze­tője —, különösen az utób­bi héten. Kevés a gáz. Pedig naponta táviratilag meg­rendelem a szükséges meny- nyiséget. — Hány gázfogyasztó van nyilvántartva? — Ezernégyszáz, részben monori, részben a környező községekből: Gomba, Bénye, Káva, Pilis, stb. — A más községekből ér­kezőknek a legbosszantóbb, mielőtt elindulnak, sohasem tudják: kap­nak-e gázt. Ezen nem lehetne valahogy segíteni? — Azt nem tudom meg­tenni, hogy előre elfogadjam az üres palackot, akkor, ami­kor összegyűlik vagy 250! A megoldás az lenne, ha a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat rendsze­resebben és több gázt szál­lítani. Tapasztalatom sze­rint havonta 1800—2000 darab tizen­egykilós gázpalackra len­ne szükség, hiszen van olyan fogyasztó is, aki havonta kétszer-há- romszor cserél. Ha minden­nap leszállítanák a kért 80 darab gázpalackot, akkor nem lenne fennakadás a szolgálta­tásban. — Tudja azt, hogy legköze­lebb mikor lesz szállítás? — Sajnos, nem, ez bizony­talan. — Mit mond akkor a fo­gyasztónak? — Megvan rendelve, nézzen be másnap. Ez a válasz nem megnyug­tató, főleg annak nem, aki több kilométert tesz meg, hogy gázhoz jusson, nem beszélve arról, hogy jövőre 600—700 újabb gázfogyasz­tót kapcsolnak be az ellá­tásba. Az is jogos észrevétel, hogy a bevont 22 kilós gázpa­lack helyett, egyelőre csak egy 11 kilós palackot ad­nak, s csak a későbbiek fo­lyamán — az 50 forintos le­téti díj befizetése után — utaljuk ki a másik 11 kilóst. Ez azonban bizonytalan, nincs határidőhöz kapcsol­va. Összegezve a látottakat és hallottakat; az új gázcse­retelepen biztonságosabb a tárolás, könnyebb és jobb úton Tehet megközelíteni. A gázellátást azonban meg kell javítani, a fogyasztó kérése jogos: a szállítás legyen rend­szeresebb és nagyobb meny- nyiségű. Hörömpő Jenő Lábak és lábbelik A tanév második hetét él­jük. Az óraközi szünetek ara­nyos napsugara még a nyár hangulatát idézi. Zsongva, tó­dul ki a tantermekből a meg­nyurgult, lebarnult, megizmo­sodott tanulóifjúság. Különös felmérésre adtam a fejemet. Leülök a kijárati ajtó elé, és kizárólag a lábakat fi­gyelem. Nos, és természetesen a rajtuk levő lábbeliket. Mikor Gombára kerültem, a szeptembernek ebben a szaká­ban nem sok cipős gyerekláb koptatta a lépcsőket, rúgta az udvar porát. (Mert por akkor is volt, most is van. Pedig az­óta már elkészült a vízvezeték és csak egy „slag” kellene, hogy a port friss permetével elűzze innen.) Rosszul öltözött, mezítlábas, eléggé gyengén táplált gyerekek kergették egy­mást tízpercekben, mikor is „benn a bárány” sem voll sok­kal kövérebb, mint „kinn a farkas”. Nem mesélek most a nylon­köpenyes, fodrásznál kiszépí­tett, formásán domborodó kis nőpalántákról, sem a karórás, gyűrhetetlen műszálas szövet­öltönyben parádézó, mutáló hangú, csupakéz és nyakigláb kamaszokról. Nem tekintek be­le a szalvétába tekert uzsonna­csomagok lucullusi gazdagsá­gába. Most csak a lábakat és lábbeliket figyelem ... Kissé d.undi leánykaláb tán­col el előttem hófehér baleri­nacipőben. Zárt barna szan­dál sétál el kényelmesen, koc­kás térdh'arisnyás, karcolások­kal felszántott lábbal, mint gazdájával. Ennek a kis szürke sportcipőnek sürgős lehet a dolga, mert rohamtempóban trappol. Kék, piros, zöld viet­nami strandpapucsok nyüzsög­nek közel-távol, barna bőrű, porszegélyű körmökkel díszlő lábakon. Lehet, vagy 25 fok meleg, de az ilyen lábbeli nem stílusos az iskolaudvaron. Egy kávébarna terepjáró bakancs most erélyesen belerúg egy ko­pott bőrlabdába. Vajszínű, he­gyesorrú félcipő lendül ele­gánsan egy másik gyerek kék vászonnadrágja felé. A vászon- nadrág ügyesen kisiklik a ci­pőorr röppályájából. Fekete, pántos lakkcipöcske pávásko- dik hatlyúfehér zoknival, ben­ne ragyogó tisztára sikált pár- nős vádli. Kopottas, mogyoró­szín vászoncipő andalogva, lá­nyosán sétál fekete, lapossar­kú fiúcipő társaságában. Barna .,dorco” ugrál némileg lúdtal- pasan, kígyóvonalban. Néger­barna, tűorrú, tűsarkú, telje­sen kivágott hölgycipő, kis bőrmasnival, fontoskodóan koppan, benne varrás nélküli, szinte láthatatlan harisnyába bújtatott, ingerlőén ívelő láb­szár. A cipő teljesen felnőtt fazon, csak aki benne van, az félig gyerek még. Egy tündért kis fiatal tanárnő, akit a diák­jai nemcsak szeretnek, de egyenesen imádnak. Lám. a kopott bőrlabda ott gurul el a tűsarkú mellett. Hát nem be­A homokvár és építői A házban 78 apró emberke lakik, illetve tölti a napjait, mert este hazaviszi őket anyu­ka, vagy apuka. A legkisebbek három évesek, a legnagyobbak majdnem hatévesek. Termé­szetesen nekik nagy a tekin- ! télyük — ez nemcsak meglelt I koruknak szól, hanem annak j is, hogy ők szeptembertől is­! kolások lesznek. 1 A „fényképész bácsi” volt a j legnépszerűbb ember az ud- | varon, hiszen közismert az a i tény, hogy az ő masinájából kattintásra kiszáll egy kisma- | dór. Vödröt adtak neki, hívták j homokvárat építeni, a nadrág­jába kapaszkodtak. Az óvó néni elmesélte, hogy sajnos, az óvoda nem tartozik a legszeb­bek közé a járásban. Mert: a és a kalauzon kívül csak utasként zsúfolódhattak bele a gyerekek. Ebben a két „ko­csiban” mindig csúcsforgalom volt,, ezt pedig. már óvodás korban sem szereti az ember. Amíg ott voltunk, ez tör­tént az udvaron: Katika fáj­dalmas arckifejezéssel bice­gett, lábán fejkendőből csi­nált kötés. Az óvó néni részt­vevőén kérdezte, hogy mi történt a lábával? Kiderült, hogy semmi. Miért kötötte be? Csak. Az udvaron épült a hatal­mas homokvár, melynek épí­tőanyaga, a homok, megtalál­ható volt az ingekben, a ha­jon elszórtan, s a nadrág szá­rában. Így nem csoda, hogy a vár nem is lett olyan nagyon Munkában az ifjú „építők” nyári felújítás volt az a bi­zonyos rossz kezdet, ami után jobb, ha az ember nem is fog semmibe. Jöttek először Üllőről a festők, majd— utá­nuk — a kőművesek, s utánuk újra a festők. Aztán nem kap­tak parketta kiutalást, s mi­kor meg volt a kiutalás, akkor nem volt mester. Majd jött a mester, megtekintette a tere­pet — kissé felforgatta — az­tán újra eltűnt. A szervezés nagy. Építették egyébként nyolcán s nézték tízen. Köz­ben kritizálták. Mint a felnőt­tek. Az építés után kézmosás volt a program, meglepően kevés fröcsköléssel egybe­kötve. Aztán következett a nap fénypontja: az ebéd. A paradicsomlevesnél vol­tunk csak ott. Higgadtan fo­gadtak. Aztán villant a mag­Fodor Kati kezében megremeg a kanál... (Somadi Imre felvételei) eme csodájának eredménye­ként még a tervszerű munka 1 egyenes következményeként a gyerekek kénytelenek a mos­dóban ebédelni. Az udvar, az ér valamit — ■ vallják az óvó nénik, illetve I érne, ha a veesési Zöld Mező I Tsz küldené a még júniusban megígért egy kocsi homokot. Abból lehetne csak várat épí­teni! (Ezt viszont már az óvo­dások mondják.) Most egyéb­ként reménykednek az óvodá­ban, mert az új évben nem­csak sok hároméves, hanem sok új apuka is „ovodista” lesz. S a sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az új apukák igen lelkesek, ez ' a lelkesedés aztán apad, apad, s csak akkor lángol fel újra, ha iskolá& apukák lesznek. Az udvar, a valóságban: bi­rodalom. A két cementépület is csak nekünk kis ház, a va­lóságban az villamos, de nem vált be, mert az egy vezetőn, nézium és Fodor Katika ke­zében megremegett a kanál. Érthető. Életében először fo­tózták. Deli Mária Két kilométer járda Tápiósápon 1900 méter jár­dát építettek az első félév ben, betonlapokból. Az új járda 120 ezer forint köz­ségfejlesztési alapba, 39 eze; forint értékű társadalmi mun kába és 1700 forint érték saját anyagba került. Harminc sertés hizlalását vállalta az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz. A sertések fel­vásárlása a napokban meg­kezdődik. lerúg egy jóízűt?! Lehet az\ ilyesmit megállni, amikor az i ember nemrég múlt liiiszévesi és. olyan szép a világ és az\ ember pedagógus lehet és ha- \ tározottan tudja, hogy bronz- \ színű, csavart kontyocskája el- \ bájolóan jól áll neki? Ha vől- \ na szabad szívű fiatal tanár eb- ! ben a tantestületben, bizonyo-\ san beleszeretne a bronzhajúi tűsarkosba. Hopp! Most para- i fatalpú, fehér papucsszandál \ száguld el előttem; piros fél- j cipő kergeti. Már el is tűntek. \ Mintha az ifjúság napjai ro- \ kannának el szeme előtt, utói- ! érhetetlenül... Tekintélyes, \ rugalmas léptekkel, hagycmá- i nyos sötétbarna férfiszandáli lépdel fel a lépcsőkön. Az igaz-i gató megy be irodájába. •Csöngetnek. Véget ért a tíz-\ perc, véget ért a szemlélődés, i Egyetlen mezítlábas, csenevész i gyermek sem futott az udva- \ ron. Egy szülő sem engedné el\ gyermekét pucér lábbal az is-> kólába. Hogyisne, amikor leg- j többjüknek két-három, sőt! négy pár különböző lábbelije! van! Nagyot változott a világ. i önkéntelenül lenézek ko- \ pottas, régi, fekete trottőr ci- \ pőmre, s arra gondolok, én is> felvehetnék már valami más, \ csinosabb lábbelit, mert még! azt hiszik, nekem nincs más.! Ezennel bevallom, hogy háti pár jó cipőm van, de egyiki sem olyan Icényelmes, mint e: : az öreg csatahajó. Tugyi Rezsőné ' Nagyszerű érzés A sülyi Virágzó Tsz sűrű- pusztai raktárhelyiségében dolgozó egyik tsz-tag 85 éves édesanyját nemrég baleset érte. Az úton elcsúszott és a válla kificamodott. A men­tők az orvos ' rendelkezésére azonnal kórházba vitték. Itt az idős asszony vállát pilla­natok ajatt „helyretették”. A mentők ezután a nénikét csakhamar visszaszállították. Az idős asszony 55 éves fia előhúzta az erszényét és hálá­ból egv 50 forintos bankje­gyet nyújtott át a sofőrnek. 5 A mentőautó vezetője, mi­dkor meglátta a kis család 5 boldogságát, úgy érezte, nem ^szabad elfogadnia a pénzt. $ Tekintete végigfutott a kicsi ^ szoba frissen meszelt fala- ^ zatán. Nem kerülte el figyel­emét az idős néni sarokban ^ meghúzódó, régimódi, ko- $ pottas fekhelye sem. Meg- $ fogta melegen a csodálkozó $ házigazda kezét és csende­den mondogatta: $ — Tegye el jó ember ezt $ a pénzt. Magának még nagy ^szüksége lehet rá! $ Aztán sarkonfordult, beült $ az autóba és elrobogott. (krátky) \ Hét elejéig 200 holdon ve- i> tették el az árpát, s ma be is i> fejezik az árpa vetését. Ezzel a t 370 hold árpa utolsó szemig a földben lesz. J ‘ A silókukoricát eddig tíz $ holdról takarították be. HALLOTTUK... j 5 — Kérek egy ötös gumi­\ nadrágot! 5 — Kinek kell? — néz t fel az eladó. 5 — Nekem! — szól egy l termetes asszony. 5 — Nem lesz egy kicsit $ szűk? \ (-is-) I ------— MAI MŰSOR v Mozi ' Űri: Többgyermekes agglegény. végezni a betervezett terű- 5 leteken. Az őszi vetési és betaka- $ rítási munkák időben való $ elvégzése érdekében a já- ^ rási versenybizottság felhí- ^ vással fordul a termelőszö- ^ vetkezetek tagságához és S vezetőségéhez, a traktoro- sokhoz, a vetési munkában i részt vevő dolgozókhoz, ^ hogy a most következő ^ munkákat is olyan ered- ^ menyesen végezzék el, § mint a tavasziakat, nyá- & riakat. ^ A versenybizottság fel- 5 hívja a termelőszövetkeze- § tek versenybizottságait, $ hogy mozgósítsák a mun- $ kaversenyben részt vevő \ dolgozókat, munkabrigá- ^ dókat, szocialista brigádo- ^ kát, hogy az előttünk álló ^ őszi munkákban példamu- 5 tatóan járjanak az élen. 5 J A nyári betakarítási ! munkákat — a kedvezőt- | len időjárás ellenére — ! eredményesen elvégezték ! termelőszövetkezeteink. ! A most már folyó és a j még zömmel előttünk álló ! őszi feladatok időben való ! befejezése, komoly erőfe- ! szítást igényel. A kapások j betakarítása kissé megkés- ! ve történik. Ennek ellené- ; re a vetési programot ha- ! táridőre be kell fejezni. ! ! A vetési sorrend betar- ! tása érdekében az őszi ka- ! lászosok vetésére előirány- ! zott területeket minél ! előbb fel kell szaba- ! dítani — burgonya, cukor- ! répa, kertészeti növények ! területét — és elő kell ké- ! szíteni a vetésre. ! A műtrágyázást és a ! szerves trágyázást is el kell A monori járási versenybizottság felhívása

Next

/
Oldalképek
Tartalom