Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

A ceglédiek versenyfelhívásához sorra-rendre csatlakoznak já­rásunk termelőszövetkezetei. A tápiósápi tsz csatlakozásá­nak bejelentésével egyidejű­leg közölte, hogy csütörtökig elvetették 300 holdon az őszi árpát, 170 holdon a rozsot, 42 holdon a takarmánykeveré­ket A csévharaszU Egyetértés Tsz tagsága a felhíváshoz csatlakozva vállalta, hogy ok­tóber 5-ig az őszi vetéseket — jó minőségben — elvégzi. Jelezte csatlakozását a mo- nori Kossuth, a monon Uj Elet, a maglódi Micsurin, a mendei Lenin, a pátert Rákó­czi, a pilisi Uj Elet és a tápió- sülyi Virágzó tsz is. Lapzártakor kaptuk az érte­sülést az üllői Kossuth és a vecsési Zöld Mező tsz csatla­kozásáról. A fegyveres erők ünneplésével egybekötve indul az Úttörők a hazáért mozgalom Nagy napra készülnek vasárnap járásunk úttörőcsapatai. Az egész éves úttörőmunkát felölelő új mozgalom: az „Üttö- rők a hazáért” benevezésre kerül sor. A sok-sok titokban végzett kis „jó tett” most napvilágot lát. A csapatok küldöt­tei — őrsönként két-két úttörő — délelőtt fél tízkor talál­koznak Gyomron a központi iskola udvarán. Innen csoporto­san vonulnak a sportpályára, ahol az ünnepség megrendezé­sére kerül sor. A mozgalomra való benevezés mellett meg­emlékeznek a fegyveres erők napjáról is. A nap program­jából: 10—11.20-ig: Ünnepség. 11.20—12-ig: Repülő modellező bemutató a sportpályán. 13—13.45-ig: Hajó modellező bemutató a tavon. 13.45—14.30-ig: az Úttörők a hazáért mozgalom kiállításá­nak megtekintése az úttörőházban. 14.30—16-ig: Filmvetítés a művelődési házban. Az egésznapos programra a csapatok szeretettel meghív­ják a kedves szülőket is. MUNKA KÖZBEN l PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A biztonságos tüzelés 11 parancsolata Ismét közeleg a fűtési idény, s megnő a lakástüzek veszélye. Az I. fokú tűzren­dészed hatóság az alábbiak­ban ismerteti a tűzveszély megelőzése érdekében be­tartandó legfontosabb biz­tonsági rendszabályokat: 1. Csak a tűzrendésze ti kö­vetelményeknek megfelelő és állandóan jól karbantartott tüzelőberendezést szabad használni, s azt nem szabad felügyelet nélkül hagyni. 2. A füst elvezetésére csak hézagmentesen összeillesz­tett füstcsövet szabad hasz­nálni. A csöveket legalább másfél méterenként fémbi­linccsel a falhoz vagy a mennyezethez kell rögzíte­ni. 3. Füstcsövet csak a tűz­rendészed követelmények­nek megfelelő kéménybe sza­bad vezetni. 4. Tűzveszélyes folyadék­kal (benzin, petróleum, stb. nem szabad begyújtani, vagy tüzet éleszteni, 5. A tüzelőberendezés kö­zelében egy méter, füst­cső és hődob közelében 50 centi távolságon belül éghető anyagot nem szabad elhe­lyezni. Ez a távolság hőszi­getelő alkalmazása esetén a felére csökkenthető. 6. A kémény koromzsák­ajtaját szabadon kell tar­tani. A kémény rendszeres tisztításáról gondoskodni kell. ' 7. A nem használt füstcső kéménytorkolatát éghető anyaggal betömni, illetve be­fedni nem szabad. 8. Salakot, hamut — telje­sen * lehűtött állapotban — csak salaktárolóba, vagy er­re a célra szolgáló helyre szabad kiönteni. 9. Padlástérben csak nem éghető, vagy nehezen ég­hető tárgyat szabad elhe­lyezni, legfeljebb olyan mennyiségben, hogy az szük­ség esetén mindén oldalról megközelíthető és könnyen eltávolítható legyen. 10. Szálas takarmány, szal­ma és egyéb mezőgazdasági melléktermék (napraforgó, kukoricaszár, stb.) lakóépület padlásterén nem tárolható. 11. A padlástérben nem szabad nyílt lángot használ­ni, vagy dohányozni. VII. ÉVFOLYAM, 225. SZ 1965. - ’ EL fEMBER 24, PÉNTEK Hasznos kezdeményezés: Kertszövet kezei Vecsésen Szeptember első csütör­tökjén ismét megtelt a ve­csési művelődési otthonban működő szakmaközi bizott­ság klubhelyisége. A kerté­szeti kör tagjai és sok más érdeklődő jelenlétében tár­gyalták meg egy alakítandó „kertszövetkezet” lehetősé­geit. Felkerestük Benkő Sándort, az szb titkárát, hogy tájé­koztasson bennünket a szö­vetkezés céljáról, feladatai­ról, lehetőségeiről. Hogy me­rült fel ez a gondolat? — Kertészeti körünkben felmerült az a probléma, hogy a kertekben termett feles­leges terményeket, egyszer­re érj), nagyobb mennyi­ségű gyümölcsöt, miként le­hetne értékesíteni, hogy az ne vesszen kárba. Ez az igény találkozott az FJK ál- j tál nyújtandó lehetőségekkel. : Ezek szerint azok a bejáró dolgozók, nyugdíjasok, akik- | nek kertjükben olyan meny- i nyiségű zöldséget, gyümöl­csöt termelnek, amelyet el­fogyasztani nem tudnak, de értékesíteni szeretnék, alakít­sanak kertszövetkezetet. A | szövetkezet összegyűjti, átveszi a fe- j lesleges terményeket, idő­ben elszállítja és érté- j kesíti. Ez a forma is segítheti a j fogyasztók jó és friss áruval történő ellátását. A szövet­kezet emellett segítséget is kíván nyújtani tagjainak a termeléshez: műtrágyát, per­metezőanyagot, nemesítéshez, szaporításhoz szükséges anya­gokat biztosít tagjai részé­re. A kertészeti körön be­lül pedig megfelelő szakmai­elméleti tájékoztatást is nyújt. — Jelenleg harmincán jelentették be szövetkezetalakítási szán­dékukat. Alakuló közgyűlésüket szep­tember 26-án, vasárnap dél­előtt tíz órakor, a vecsési művelődési otthonban tart­juk, melyre minden vecsési érdeklődőt ezúton is meghív a szakmaközi bizottság. (-U-) Pillanatkép a Vecsési Vegyesipari Ktsz-bői. (Fotó: Somodil Aki „szívvel“ főz AZ ELSŐ AKCIÓ SIKERÜLT • r ** Híradás a monori Uj Elet Tsz-ből: Elvetették a rozsot Késik a kukorica — Kárpótol a káposzta tás. A munkateljesítmények figyelembevételével — ha az idő is megengedi — a beter­vezett őszi mélyszántással el is készülnek. ★ A kukorica 350 holdon szé­pen fejlődik, de október kö­zepe előtt beérésre nem le­het számítani. Mindenekelőtt azon a 60 holdon kell a ku- koricabetakarítást elvégezni, ahol még az ősz folyamán a búzát el kell vetni. * A 200 anyajuhból álló bir- kaáilományt — legelő hiá­nyában — átadták a momori »Kossuth Tsz-nek. (—ty) A műtrágyával leszórt és megmunkált 323 holdon be­fejeződött a rozs vetése. A kedvező időjárás jó kihaszná­lásával teljes erővel folyik az erre a célra előkészített 160 hold területen az őszi árpa vetése. A búza vetését októ­ber első napjaiban kezdik meg és a tervek szerint a 160 hold terület bevetését a hónap végéig befejezik. ★ Harminc hold százalékos művelésű területről felszed­ték a burgonyát és szerző­dés szerint — közfogyasztás­ra — átadták a MÉK-nek. A holdanként elért átlagos 70—SO mázsás termés mel­lett a szerződést 240 száza­lékra sikerült teljesíteni. ★ Megkezdték a százalékos művelésű sárgarépatermés felszedését. A jelek szerint holdanként 250—300 mázsás termésre lehet számítani. A termést szerződés szerint a MÉK veszi át. * A kertészetben dolgozók szorgalmas munkája ellené­re a sok eső és a talajvíz a paprika- és a paradicsom­termés tetemes részét tönkre tette. Ezekből a termények­ből jelentős mennyiség te­hát nincsen. Némi kárpótlást hozott a káposztatermés bő­séges betakarítása. Az ezer mázsás tervezett mennyiség­gel szemben két és fél ezer mázsát sikerült betakarítani és hasznosítani. A Hazafias Népfront gyöm- rői bizottságának felhívása alapján két Zétor és tizenegy ember jelent meg vasárnap reggel a József Attila utcában, hogy megkezdje a munkát. Az idő kedvezett, a se hideg, se meleg, napfényes környezet­ben vidáman fogták meg a csákány- és lapátnyeleket. Munkájukat az utca lakói már nem fogadták ilyen de­rűs hangulatban és egyértel­mű megértéssel. A lakók közt akadtak, akik fitymálva fi­gyelték az emberek szorgal­mas munkáját. Megjegyzésekben sem volt hiány: „Sártengert csinálnak nekünk, van az enélkül is.’’ „Azt hiszik, van értelme an­nak, amit csinálnak.’’ „Minek erőlködnek, inkább betonutat építenének”. Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések kísér­ték az egymás után érkező szállítmányokat. A munkát végzők között is elhangzott egy-egy megjegy­zés: „Furcsa népek, mintha nem is egy községben lak- nánk”. „Micsoda kijelentések, ahelyett, hogy ők is megfog­nák a kapanyelet.” A kitermelőhely csodálatos panorámája, a jól végzett, egészséges munka igaz öröme azonban hamarosan elhesse­A jó idő teljes kihasználá­sával és minden erőbevetés­sel folyik az őszi mélyszán­MA i MŰSOR Mozik Monor: Van aki forrón szereti (szélesvásznú). Vecsés: Bátor em­berek. MAIÖL MONORON játsszák a Van aki forrón szereti cimű ame­rikai filmvigjátékot, amelynek egyik kockáját mutatja be képünk. gette a furcsaságokon érzett pillanatnyi elkeseredést. Vol­tak olyanok, akik akkor lát­ták egymást először és talán ilyen körülmények között utoljára is. Be se igen mutat­koztunk egymásnak. Nem kel­lett ceruza, papír, teljesít­ményszámolás. Nem hangzott el egy szóval sem egymás di- csérgetése: „íme, mi vagyunk a rendesek, a kollektivek, a község ügyét szívükön vise­lők.” Rakták és hordták a kőtörmeléket, a földet, a két diák meg teregette az utcá­ban, mindaddig, míg az ő erejük kevésnek bizonyult és felnőttek mentek segíteni. Nagyjából el is rendeződött a huszonöt köbméter föld, amit a tizenegy ember reggel nyolc órától délig az útra hor­dott. A napokban, mire a kis írás napvilágot iáit, a község emberei helyreigazítják, bak- hátasítják a kocsiúton. Rend- bentartása, gondozása már az utcabeliek dolga lesz. Éppúgy, mint a következő útszakasz kiárkolása is a lakók feladata, hogy a következő vasárnap munkát vállalók szorgalma ne vesszen kárba és a bolt áruel­látása, amelyért ez a munka megindult, a téli hónapokban zavartalan legyen. Furuglyás Géza Nem az öreg Gundel taní­totta főzni a kőcirádás Gellért fényes, csempés konyhájában; édesanyja mellett sem gyako­rolhatta, mert olyan korán hagyta itt, hogy jóságos kezé­nek simegatására sem emlék­szik — mégis olyan jól és íz­letesen főz, hogy dicséri min­denki, aki kostolja, pedig nagy a család, 60 személy ül minden délben asztalához a péteri kisvendéglőben. — Meg vannak velem elé­gedve — szerénykedik Burján Jánosné, a kisvendéglő sza­kácsnője — bizonyítja az is, hogy amikor idekerültem, egy évvel ezelőtt még csak öt-hat étkező foglalt helyet az aszta­loknál. — Különösen szembetűnő az eredmény akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy Péteri lakossága alig éri el az 1700- at, ugyanakkor a szomszédos, csaknem 9000 lakosú Üllőn 120 a „közétkezők” száma. Bár ez sem rossz arány, mert j ma még falvainkban különö­sen nagy a családi tűzhely nimbusza, varázsa. Es ez alól Üllő sem kivétel. Aztán a söntéspulton álló Zúzmara vitrin is kínálja mindig a finom, jó ízű falato­kat Naponta elfogy 60 da­rab vagdalt, 30—35 darab rán­tott hal — hét végén pedig ezenfelül 200 darab ropogós roston sült hal is. Az óriási tűzhelyen nagy fazekakban forr a víz, lábasokban serceg a zsír, a csap alatt az állan­dóan folyó vízben ázik a friss hús ___ Hófehér a köpeny és h ófehér a kendő is, amellyel a halk beszédű szakácsnő feje van bekötve. Alig készül el az étel, meg­merül az öblös merőkanál, megtelnek a széles szájú üve­gek. Lezárás, leragasztás után a hűtőszekrény az otthonuk. Most minden ételből minta­vétel kötelező. Persze a szakácsnőnek is van kedvenc étele. Nem is különleges, egyszerű. Babgu­lyás! Szívesen eszi ö is. meg a „nagy család” minden tagja is. Akár a majorannás. tejfölös, halból készült frankfurti le­vest, amelyben jókora virsli úszik. Vagy a borsos, paprikás, fehér borban fürdő cigánype­csenyét. Lapozgatja a szakács- tudományt rejtő nagykönyvet, aztán a fülembe súgja azzal, hogy ne mondjam el másnak; egyik délben majd erdélyi fa­tányérost kapnak a kedves vendégek... Nem is mondtam el, csak megírt ’ m! Az i .dhez meg előre is jó étvágyat jánok. Kiss Sándor KATONABALT rendeznek szombaton este — a Néphadsereg napja alkalmából — a vecsési művelődési ott­honban. A zenét a monori Zenit 5 zenekar szolgáltatja. Mii korán kt*l, rádiót Ifi ? Szeptember 14-én a délelőtti órákban Monoron, a Strázsa- hegyen ismeretlen tettesek betörtek egy borházba. Az ab­lakot, ajtót kifeszítették. A borházból — körülbelül 3000 forint értékben — ruhaneműt, rádiót vittek el. A rendőrség kéri azokat, akik az esetről, vagy a tette­sek személyéről tudnak vala­mit, jelentsék a járási rendőr- kapitányságon. Elmarad a monori községi művelő­dési otthonban szeptember 26-án Balassa Tamás tánc­dalestje az együttesnél köz­bejött akadályok miatt. GOLSZURET Egy-két éve rendszeresen olvasom a külön­féle lapok sportrovatait, a tv sportközvetíté­seiből is sokat megnézek. Sőt, egészen a Nép­stadion lelátójáig is elmerészkedtem már. En­nek hatására aztán, úgy érzem, értek valamit a sporthoz. Elsősorban természetes a sportok ki­rálynőjéhez, a labdarúgáshoz. Mert milyen magyar az, aki nem tudja mi a les, a feltar­tás, meg az egyéb ilyesmi? Mély átéléssel olvasgatom a régi idők aranylábú csatárainak életét, csillogó szemmel figyelem a felhőfejeseket megörökítő képeket. És a gólok! Milyen nagy öröm látni egy-egy gólt. Az sem zavar különösen, hogy a tv-ben nem gólnak mondják a gólt, hanem az i betű pontjának nevezik. Csak azt sajnálom, hogy keveset láthatok belőle. Bezzeg azelőtt más volt! De akkor még nem érdekelt a sport. Ré­szint azért, mert csecsemőként születtem, ré­szint mert közel se járt a focikultusz a mai­hoz. De maradjunk a góloknál. Miért van belőle kevés? Komlós János megírta, hogy a csapa­tok labdatartásra rendezkedtek be. Több nagyszerű sportújságíró viszont szakszerűleg kifejtette, hogy a csapatok általában a védel­met erősítik meg. Új taktika a négy-kettő- négy. Ennél is újabb az egy-kettő-hét. Így ter­mészetesen elmaradnak az élményt jelentő gólok, és ha egy mérkőzésen ötször „rezgetik meg a hálót” már gólszüretröl írnak a lapok. Szerintem is igazuk van mindazoknak, akik azt követelik, hogy a védelem védekezzen, a csatársor pedig támadjon. Érthető örömmel olvastam tehát a Nagykőrösi Híradó szeptem­ber 15-i számát, ami igazi gólszüretről adott hírt: Labdarúgás Budakalász ifi—Nagykőrösi ifi 20:15 (14:5). Milyen príma lehet az a budakalászi csa­pat! Egyetlen mérkőzésen 20 gólt lő. Csak a 15 kapott gól is sok. Nem kellene a védelmét megerősíteni? Gyarmati Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom