Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-03 / 207. szám

I960. SZEPTEMBER 3, PÉNTEK PfcsT ULGItl C/ŐHétW KÉSZÜL A PRESTON Üj fazonú kabátokat készít a Gyömrői Szabó Ktsz. A slá­ger: a Preston felöltő, amely habszivacs béléssel kerül forgalomba (Wormser Antal felv.) A döntőbizottság előtt healacsonyitó-e a fizikai munka ? A MUNKA TÖRVÉNY­KÖNYVE 142. és 143. parag­rafusa kimondja, hogy min­den munkaügyi vitában első­fokon a vállalatonként meg­alakítandó munkaügyi döntő- bizottságnak kell eljárnia. Az új rendelkezés ez év január 1-vel lépett életbe. A döntőbizottság tagjait köz- tiszteletben álló dolgozókból választják meg, akik igyekez­nek megbízatásuknak részre­hajlás nélkül eleget tenni. Ez azonban nem mindig elég, kell, hogy megfelelő munka­jogi ismereteket is szerezze­nek mellé. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa — a munkaügyi döntőbizottságok felügyeleti szerve — a hely­színen, a már meghozott ha­tározatok átvizsgálásával kí­ván segítséget nyújtani. Ilyen tanácsadói körútra kísértük el a jogügyi bizottság vezetőjét, tír. Konkoly Gyulát. * AZ EGYIK KISEBB GÉP­GYÁRBAN az eltelt félévben négy ügyet tárgyalt a döntő- bizottság. Ezek közül P. J.-né áthelyezése, illetve elbocsá­tása okozta a legtöbb gondot. P.-né három éve a gyár dol­gozója. Fizikai munkásnak vették fel, de dolgozott más beosztásban is. Legutóbb rak- tárímok volt, mert a gyárve­zetőség igyekezett kedvezőbb körülményeket biztosítani számára. Férje már akkor évek óta ágyban fekvő beteg­ként sínylődött s két kisgyer­mekről kellett még gondos­kodnia. Most tavasszal a férj meghalt s az asszony mind­össze a 43 ezer forintos OTP- adóssággal terhelt házat örö­költe utána. P.-né ez év július 21-én munkahelyén a következő szövegű levelet kapta kézhez: „Értesítem, hogy 1965. VII. 22-i hatállyal áthelyezem a lakatos 1. műhelybe. Besoro­lása és munkabére az áthe­lyezéssel kapcsolatban nem változik". Az asszony az át­helyezést nem fogadta el, tíz napig igazolatlanul mulasz­tott. Többek szerint kijelen­tette, hogy a fizikai munka lealacsonyító lenne az ő szá­mára. Ilyen előzmények után ke­rült sor a munkaügyi dön­tőbizottság ülésére, amely az összes érdekelt meghallgatása után az áthelyezést érvény­ben hagyta, miután a raktár munkáját összevonták. Mivel azonban a munkahelyet P.-né igazolatlan itávolléte alatt mással be kellett tölteni, a döntőbizottság új eljárás meg­indítására tett javaslatot. Ké­sőbb a gyárvezetőség, tekin­tettel az asszony helyzetére, nem indított fegyelmit, ha­nem munkakönyvét „kilépett” bejegyzéssel kiadták. *­P. J.-NÉ ÜGYÉT a döntő­bizottsági tagok lezárták. Ha­nem az üzem dolgozói még mindig beszélnek róla és ab­ban mindenki egyetért, meny­nyire bántó volt a közösség­re, hogy a fizikai munkát le- alacsonvítónak nevezte, 6 sér­tődötten otthonmaradt. — Akinek egyedül kell gon­doskodni két kisgyerekről, az ne válogasson — mondották. — Rengeteget tettek érte — hangoztatták. — Legalább hét munkahelyen dolgozott nálunk a három év alatt s sehol sem járt az élen. Mások szerint többet nem is várhattak tőle, hiszen lenézte munkatársait, váloga­tott, különbnek érezte magát mindenkinél. Az ügy végén felajánlották, menjen a tsz- he a esépléshez Írnoknak, nem fogadta el. Az igazgató és. a főmérnök személy szerint sajnálják. Sokat töprengtek rajta, hová helyezzék, hogy ne kelljen el­bocsátani. Végül mégis ki­adták a munkakönyvét. „ELPUSZTÍTHATATLAN­PAPIROS A Szovjetunió Lenin Elekt­rotechnikai Intézetében „el­pusztíthatatlan” papirost állí­tottak elő sziliko-organikus anyaggal összeragasztott az­besztből és űvegrostból. Húszíves úttörő munka: A Pest megyei könyvtárak története Pál Ernő, a húszívesre ter­vezett kötet szerkesztője szep­tember elején nyomdába ad­ta „A Pest megyei könyvtá­rak története” című kiadvány Lépést tartani a fejlődéssel A népművelési munka sikerének egyik fontos fel­tétele: a népművelők képzettsége, szakmai tudása. Ma már rendelet írja elő, hogy főhivatású népművelő csak az lehet, aki elvégezte a megfelelő egyetemet vagy fő­iskolát. Illetve azok továbbra is betölthetik munkakö­rüket, akik legalább tízéves szakmai gyakorlattal ren­delkeznek és túlléptek negyvenedik évükön. De ezek számára is kötelező a Népművelési Intézet kétéves akadémiájának elvégzése. Ez a néhány esztendővel ez­előtt született intézkedés feltétlenül előrelendítette a népművelés ügyét: értő emberek kezébe tette le a bo­nyolult, sokfelé ágazó, komoly felkészültséget igénylő tudatformáló és emberművelő feladatok végrehajtását. A megfelelő szakképzettség megkövetelése azon­ban önmagában még nem jelenti azt, hogy népműve­lőinknek most már nincs szüksége további ismeretek megszerzésére, tudásuk kiegészítésére. Az élet állan­dóan változik, új társadalmi rend van kialakulóban és ennek a változásnak természetszerű velejárója, hogy lépést kell tartani a fejlődéssel. Keresni kell az új, az eddigieknél jobb, célravezetőbb módszereket, a vál­tozó. és megváltozott körülményekhez legjobban alkal­mazkodó új formákat. Különösen érvényes ez a megállapítás a népművelésre, mert a televízió roha­mos előretörésével alapvetően új formák bevezetése vált szükségessé. A megyei népművelési tanácsadót elsősorban azért hívták életre — több más feladat elvégzése mellett —, hogy megszervezze és biztosítsa a megye népműve­lési munkásainak fejlődését, rendszeres továbbképzé­sét. Az eddig végzett munka sikeresnek mondható. Az elmúlt esztendőkben rendszeres továbbképzésben ré­szesültek a főhivatású és tiszteletdíjas népművelők — művelö'lésiház-igazgatók, művészeti vezetők, könyvtá­rosok. Az elmúlt népművelési évad minden hónapjá­ban egynapos, az évad befejezése után pedig egyhetes konferencián vettek részt, amelyen a népművelés új, korszerű formáival, az ideológiai munka célkitűzései­vel. a művészeti ágak legújabb eredményeivel ismer­kedtek meg. Az idei nyáron kiegészült a konferencián részt vevők sora: az első három napon részt vettek a járási művelődési osztályvezetők, a járási könyvtárak igazgatói, a társadalmi és tömegszervezetek kulturális ügyekkel foglalkozó vezetői, valamint a zeneiskolai igazgatók és szolfézstanárok. Hasonlóképpen évek óta havonta két alkalommal rendszeres továbbképzést kapnak a különböző művé­szeti stúdiók hallgatói: a bábszakkörök vezetői, a szín­játszó-rendezők, a néptáncoktatók, a képzőművészeti szakkörvezetők és a karnagyok. A tíz hónapon át folyó képzés befejezéseként pedig egyhetes bentlakásos tan­folyamon értékelték az elmúlt évad tapasztalatait s is­merték meg az új évad legfontosabb feladatait. A most induló új évadban ez a stúdiómunka is to­vább szélesedik. Bekapcsolódnak a rendszeres tovább­képzésbe a néprajzi és honismereti szakkörök, az ama­tőr filmklubok, a középiskolai irodalmi színpadok, va­lamint a klubok vezetői, a családi és társadalmi ünne­pek rendezői és a felügyelők munkaközössége is. Még az új évad első napjaiban tartunk. Nem lehet tudni, milyen sikerrel zárjuk majd az évet tíz hosszú hónap múlva. A felkészülés azonban bíztató. Egy ered­ményesebb népművelési évad vetíti előre fényét. P. P. kéziratát. Vácott öntik ólom­sorokba ezt a méltán érdek­lődést keltő művet. Szabó Sándor, a Pest me­gyei Tanács vb elnökhelyette­se azt írja az előszóban: „E kötetben közzétett dokumen­tációk, tanulmányok tükrözik a társadalmi életben végbe­ment, történelmi jelentőségű gazdasági és politikai átalaku­lást. A könyvtárak állománya s az olvasók számának növe­kedésén keresztül megmutat­ják, hogy mit jelent a kultúr- forradalom; hogyan vált a dol­gozó nép az ország gazdájává gazdaságban, társadalomban és kultúrában egyaránt”. Katsányi Sándor, a ceglédi, Tóth Ferenc, a szentendrei, Orosz Mihály, a váci, Kovács Ambrus, a nagykőrösi biblio­tékák történetének feldolgozá­sára vállalkozott. Oláh István bemutatja a népművelés és a könyvtárügy helyzetét a felszabadulás első öt évében. Máté György érdekes képet ad a szakszervezeti könyvtár- hálózat kialakulásáról. A bibliográfiával, statiszti­kai kimutatásokkal és cím­jegyzékkel kiegészített könyv 1966 első negyedében kerül az olvasók kezébe. (P. r.) munkatársai elítélik, hogy is­kola, szakképzettség nélkül ilyen görcsösen ragaszkodik az íróasztalhoz. — Nagyon rossz lelkiálla­potban voltam, azért nem tudtam dolgozni. Egyébként ez Volt az első munkahe­lyem s nehezen tudtam meg­szokni a gyári levegőt. — S miért nem fogadta el a tsz-ben felkínált állást? — Még soha nem dolgoz­tam ilyen helyen, s külön­ben sem. lett volna végleges. De ha még aktuális, míg más nem akad, mégis elmen­nék a tsz-be. Intézzék el nekem. ★ A GYARVLőETÖSÉG sem járt el törvényesen, amikor egyik napról a másikra indo­kolás nélkül P-nét áthelyezte — magyarázza dr. Konkoly Gyula a döntőbizottsági ta­goknak. — A szabályok ér­telmében előre beszélni kel- Lett volna vele. elmondani, mi tette szükségessé az áthelye­zést s mindezt legalább há­rom nappal előbb írásban is közölni. Az áthelyezési eljá­rás szabálytalan, viszont a tíz napos igazolatlan hiány­zást és a dolgozók felhábo­rodását nem lehet semmis­sé tenni. Segítünk, hogy ve­gyék fel a termelőszövetke­zetbe. ★ NEM MINDIG ILYEN je­lentős problémák kerülnek a munkaügyi döntőbizottságok elé. Kisebb-nagyobb viták, ellentmondások, amelyek tör­vényszerű megoldása bizto­sítja mégis egy munkahely nyugodt légkörét. K. M. P-NÉ HAZA FÉLIG VA­KOLATLANUL ALL. Feketé­ben jön elénk, levert, elkese­redett. — Nagyon megbántam. Nem tettem én semmiféle ki­jelentést, csak állítják. Szíve­sen visszamennék akármilyen munkára. — S az igazolatlan tíz nap­ra milyen magyarázatot tud adni? — kérdi dr. Konkoly Gyula. — Főleg emiatt nem lehet semmit tenni. De volt Háborodjanak már fel könyörgöm! „Rázós” riportot írtam az augusztus 3-i számban a Péteri-majori építőtá­borról. A hatás nem is maradt el. A megyei KISZ-bizottságon figyel­meztettek, hogy a riport­ban érintett állami gaz­daság rendkívüli módon sérelmezi az írottakat, be­széljek velük, míg nem késő, míg botrányt nem csinálnak. Riportom igazába vetett meggyőződéssel — ám nem tagadom: megrettenve — hívtam fel a szóban forgó gazdaság vezetőjét, elkészülve rá, hogy be­szélni is alig tud majd a felháborodástól, beolvas majd nekem, hogy alig állok meg a lábamon, ízekre tépi a riportomat, halomra dönti érveimet. Ehelyett sajnálkozva kö­zölte, hogy hosszabb ideig távol volt hivatalától, nemrég jött vissza, a cikkről hallott ugyan, de még nem olvasta. Meg­egyeztünk, hogy még a héten elolvassa, én felhí­vom, ő alaposan beolvas nekem, ízekre tépi ripor­tomat, halomra dönti ér­veimet. Az esedékes napon újra felhívtam, s ekkor sajnál­kozva közölte, hogy az ál­talam megjelölt számban nem találja a riportot, keresi ugyan, de nincs. Megmondom a riport cí­mét, mire ő: — Ja, csakugyan itt van! — Mikor hívhatom fel tehát? — kérdeztem. — Hát, milyen sürgős magának? Erre már elakadt a lé­legzetem, hogy ez az em­ber csak hiteget engem, hogy még mindig halogat­ja, amit már alig várok, hogy beolvasson nekem, ízekre tépje riportomat, halomra döntse érveimet. Megbeszéltünk egy újabb időpontot, s az ol­vasót bizonyára meglepi, hogy ezekután mégsem hívtam fel. Miért? Rette­gek attól a gondolattól, hogy a cikket elolvasta ugyan, de tőlem fogja megkérdezni, hogy mi az ő kifogása. És ezt aztán már nem élném túl. Dozvald János A belkereskedelmi szervek [ néhány hónappal ezelőtt meg­vizsgálták, hogy az apró, köz­használati tárgyak, háztartási felszerelések közül mi számít A kultúra ráckevei árkádjai Biológiai szakkör a hajón — Harc az analfabetizmus ellen — Ezerötszáz múzeumbérlet Pezsgő a kulturális élet a ráckevei járásban. Sok olyan intézmény működik, amely segíti a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését. Er­ről beszélgettünk Balogh László népművelési felügyelő­vel. — Melyek ezek az in­tézmények? — így kapásból nehéz len­ne mind felsorolni. Elsősor­ban az akadémiákat említe­ném meg, amelyekből bőven akad. Dömsödön például folytatni szeretnénk a már beindított természettudomá­nyos- és műszaki akadémiát, ezenkívül mezőgazdasági akadémiát is szervezünk. Ér­dekesnek ígérkezik a neve­lők fóruma, amely az álta­lános iskolák tanítói részé­re indul meg. A gyermek- nevelés problémáiról, a csa­lád- és az iskola kapcsolatá­ról hallgatnak előadásokat a szülők is. Több előadásból álló sorozatot indítunk, amely a fiatalok problémáját tárgyalja. Az előadások nagy részét filmvetítésekkel egészítjük ki. — Hol művelődhet még az ifjúság? — Annyiféle szakkör mű­ködik, hogy mindenki a ma­ga ízlésének és érdeklődé­sének megfelelően választ­hat, tanulhat. A sok közül egyet említenék meg; a döm- södi művelődési ház tulaj­donában levő hajón bioló­giai szakkört szervezünk, melynek célja a soroksári Duna-ág élő- és élettelen vi­lágának felkutatása. A felnőttoktatás egyik nagy gondjáról is szó esett: — Az analfabetizmus meg­szüntetését nagyon fontos­nak tartjuk. Ez nagyrészt 50 éven felülieket érint. Eddig 31 tanulóból 26 vizsgázott eredményesen. A felnőttokta­tásban résztvevők száma azonban ennél jóval több: 310-en járnak általános is- kolábá, és majd ötszázan tanulnak középiskolákban. — Folytassuk a szóra­kozással. — 1500 darab múzeum­bérletet adtunk el, főleg a mezőgazdasági lakosság kö­rében, amivel a tulajdonosok tíz budapesti múzeumot lá­togathatnak meg. Ráckevén a Nemzeti Galéria képanya­gából kiállítást rendeztünk, amelyet ezrek látogattak meg. — Helyi lehetőségek? — Több községben működ­nek irodalmi színpadok, népi tánccsoportok, énekkarok, amelyeknek célja — többek között — olyan tanyahelyek- re is elvinni a kultúrát, ahová nem jut el a Déryné Színház vagy más hivatásos együttes. Sz. A. hiánycikknek, illetve melye), azok, amelyeknek kereslete a vártnál nagyobb. Ezután fel­kérték a kisipari szövetkezete­ket, hogy terven felüli szállítá­sokkal is segítsék a hiányzó árucikkekből a raktárkészle­tek feltöltését. A szövetkeze tek a termelőkapacitásukat jobban kihasználva, igyekez­tek eleget tenni a kereskede­lem kérésének, s eddig 70 millió forint érté­kű gyártmányt adtak át terven felül. Ezek többsége vas-műszak cikk volt, de készítettek ter­ven felül fatömegcikkeket ét műanyagipari termékeket is Dugóhúzótól a konzervnyi- tóig a legkülönbözőbb kis használati tárggyal töltötték fel az ABC áruházak ezer ap­rócikk osztályát. Ezekből 1." millió forint értékű megrende­lést teljesítettek. Kávéfőzőkéi és a hozzá szükséges pótallcat- részeket 18 millió forint ér­tékben készítettek. Szállítottak az áruházakba 25 000 dupla­falu hőtartó müanyagpoharai 10 000 füszertartógarniturát, a kirándulók számára pedig 60 000 hőre keményedé műanyagtányért és 20 000 polisztirel poharat. A kisipari szövetkezetek vállalták, hogy a továbbiak­ban is gyorsan teljesítik a hiánycikkek pótlására szolgá­ló megrendeléseket.­Új orvosi lakás Érden Ebben a hatalmas kiterje­désű községben nagy gon- , dot okoz az ottlakók megfe- | lelő színvonalú egészségügyi és orvosi ellátása. A községi tanács ezért most egy új or­vosi rendelőt és lakást lé­tesít. Kétszoba összkomfor­tos épületet vásárolnak meg a községfejlesztési alapból és állami hozzájárulásból. Az orvosi lakáshoz tartozó ren­delő — és váróhelyiség meg­építését ugyancsak a községi tanács vállalta. Már nem hiánycikk a dugóhúzó, a konzervnyitó, a kávéfőző, a duplafalú műanyagpohár, a fűszertartó és a műanyagtányér

Next

/
Oldalképek
Tartalom