Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-03 / 207. szám
MS I MtCYBI <^Brfap 1965. SZEPTEMBER 3, PENTEK. „Unta a banánt“ ■o' edd. este nyolc órakor l\ történt. Felszálltam a 72-es trolibuszra a Rudas László utca és a Körút sarkán. Egy vita kellős közepébe csöppentem. A mintegy hatvan utas védelmébe vette azt a jogosan felháborodott öregembert, aki hosszú percekig a rugós ajtószárnyak közé csukott kézzel utazott, mert a ka- lauznö előbb csengetett. A becsípett ujjak nem zavarták a kalauznőt, aki csak percek után volt hajlandó egy résnyire kinyittatni az ajtót. Ahogy meghallom az előzményeket, konstatálom, hogy aránylag egész udvarias a légkör. A férfi kezét fújva, rázogatva udvariasan megjegyzi, hogy panaszt fog tenni a végállomáson. Az utazók pedig — még csak .nem is a szokásos pesti kiszólásokkal; látszik, este van már, fáradtak az emberek — csak úgy szimplán igazat adnak neki. A kalauznő mégis megsértődik. S hogyan ad kifejezést duzzogásának? Kijelenti, hogy lőttek az utazásnak! A Rudas László utca kellős közepén lecsöngeti, félreállíttatja a kocsit. Bezárja a pénztárfiókot, leoltja a villanyt. A közönség azt hiszi, pillanatnyi ijesztgetésről, rossz viccről van szó. Nem hisznek a szemüknek, hogy a nő csakugyan elszelelt. Meg- únta a banánt! öregek és fiatalok, munkába vagy hazafelé igyekvők egy idő múlva egymás hegyén-hátán igyekszenek kikecmeregni a sötét kocsiból. Egy darabig tanácstalanul ácsorognak a közelben — én is megnézem a 72-es troli számát, s ezúttal az illetékesek figyelmében ajánlom: 121-es —, majd egy részük elindul a következő megállóhoz. A tanácstalan és szemmel- láthatóan szégyenkező vezető leállíttatja a következő 72-est, az felszedi a maradék utasokat, s most már csak a félreállított, ki- világítatlan autóbusz jelzi az utcában, hogy a hétköznapi közlekedés menetében valami rendkívüli zavar állt be. /»7cm tudom, mennyi a 1Y kalauznő fizetése. Nem tudom, mit gondolt, amikor elhatározta, hogy a maga részéről \ kilép az ügyből. Azt: „ezért a pénzért ne szekírozzanak!” Vagy: „majd megtanítom az utasokat kesztyűbe dudálni!” Esetleg: „ha kirúgnak, találok másik helyet magamnak!” (Nem tudom, mit szólna, ha mondjuk az orvos öt hagyná ott a műtőasztalon.) Azt sem tudom, elbocsátották-e állásából, megrótták-e vagy pénzbüntetéssel sújtották? Hogy a szűkebb kollektíva, amelyben dolgozik, hallatta-e a közösség szavát munkabecsületről, a megváltott jegy ellenében a közösségnek kijáró jogokról. Arról, mi a kötelessége, mi az, amiért fizetik? Bemegyek egy élelmiszerboltba, tíz percig várok egy csomag vajra. Előttem senki, a hátam mögött türelmetlen sor. A három eladó beszélget. Unják a banánt ... Építkezésen járok, a munkaidő kezdetét harangozza egy rozsdás vasat ütögetö ember. Csak tudnám, kinek, hiszen rajtam kívül ő az egyszál élőlény a közelben. Fél óra múlva tünedeznek fel a távolban kis pontként az első pionírok. Hétfő reggel van, s ők már előre unják a banánt... j I nják a banánt, azok- U nak a rovására, akik nem únják. És ezzel, a minden külön értesítés helyett leállított trolibusszal, lógással, nemtörődömséggel, cinizmussal, ezzel akarják etetni az embereket. Akik viszont ezt únják, és ezekből nem kérnek. P. A. Fájdalomcsillapítás — áramütéssel John Francis Mullan amerikai idegsebész érdekes új eljárással szünteti meg a súlyos égési sebekből, vagy különféle idegbetegségekből eredő erős fájdalmakat. Műtéti beavatkozással időlegesen megbénítja a beteg hátgerincén azokat az idegszálakat, amelyek továbbítják a fárj dalom érzetét a beteg agyához. A kétórás műtétet eddig száz páciensen végezte el helyi érzéstelenítéssel; harminc percen belül megszűnt a betegek fájdalma. Az enyhe árammal történő bénítás továbbfejlesztésére az amerikai orvos most rádiófrekvencia-hullámok, sőt la- sersugarak alkalmazásán fáradozik. ÖTEZER LATOGATO A CSESZTVEI KÚRIÁN Tavaly október harmadikén avatták fel Madách Imre egykori csesztvei kúriájában a költő emlékét őrző múzeumot. Azóta több mint ötezren keresték fel a költő egykori hajlékát s a Madách-emlékek gyűjteménye is állandóan szaporodik. A nagy érdeklődésre tekintettel az idén tovább bővítik a múzeumot. A kúria egyik épületszárnyában újabb három helyiséget rendeznek be a költő hagyatékából. Az egyik szobában a múlt évi centenáriumi — hazai és külföldi eseményekről szóló — lappéldányokat, emlékeket őrzik majd. Veresegyházi fiú Hirosimában Veresegyházon Ella kalaposmester házában a család minden tagja énekel, zenét tanul. Orgonáinak, hegedülnek, har- sonáznak. A család maga a kultúrház kamaraegyüttese. A dal ápolása nemrégen nagy szerencsét hozott a házra. A tizennégy éves Miklós gyerek a Rádió Gyermekkórusának szólistájaként két hónapon át énekelt Japánban. Hatalmas hangversenytermekben, stadionokban szerepeltek a magyar lányok és fiúk. Kagosimában pl. 7 ezer néző tapsolt. A japánok nagy megbecsüléssel fogadták Bartók, Kodály műveit, valamint a fiatal Szokolay Sándor: Fonó című szerzeményét, melyben a szólót Ella Miklós énekelte és táncolta Balog Icával. — A tokiói fellépés volt a legnehezebb — mondta Miklós. — Ott volt a sok előkelőség, meg a trónörökös. Ügy vitt a lányok hangja, mint a vicinális sípja. De én sem hagytam el magam. Nekem nagyon tetszett akkor a trónörökösné. Szép kerek arca, rózsaszín széles kalapja még most is előttem van. A japán gyerekek, ahol szerét tehették, utcán, téren, a szálló halijában, örömmel ismerkedtek, barátkoztak a mieinkkel. — Nem tudjuk, hogy beszéltünk, de megértettük egymást — emlékszik vissza Miklós. Kialakult egy nemzetközi csodálatos nyelv. Tekintetből, jószándékból, gesztusokból. így volt ez a hirosimai emlékmű talapzatánál, ahol a magyarok koszorút helyeztek el. Boldo- gak voltak,, hogy országunk a dal követeként küldte őket Hirosimába. Miklós sok ajándékot hozott A Rádió Gyermekkórusa Japánban. A japán képeslap sarkában Ella Miklós partnerével: Balogh Icával bal édesanyjának, kisöccsének, a családnak, meg a pajtásoknak. Magának nem vett semmit. Neki marad a sok örök élmény és a siker érzése. Galgóczy Imre Musica Hungarica Magyar zenetörténet - hanglemezen Az év utolsó negyedében jelenik meg a Hanglemez- gyártó Vállalat figyelemre méltó kezdeményezéseként a Musica Hungarica antológia, amely keresztmetszetet ad a magyar zene történetéről. A négy lemez ízléses, szép kiállítású kísérűfüzettel kazettában kerül a boltokba. A lemezek a népvándorlás korától Liszt Ferencig követik nyomon a magyar, zene történetét. A válogatott zenei illusztráció tolmácsolásában számos híres művész működik közre. Új gyümölcs: a szedermálna A fertőd: növénynemesíté- si és növénytermesztési kutatóintézet kollektívája új málnafajtát állított elő. Az új málna, amely Hungária néven kapott fajtaelismerést, a szeder és a málna kereszteződésből származik Előnye, hogy nagy gyümölcsöt terem: az eddig ismert fajták hat-nyolc grammos termésével szemben nyolc-tíz grammos szemeket hoz. Nagyobb termőképességű és a szállítást is jobban bírja. A kutatóintézetben ősszel megkezdik az új málnafajta szaporító anyagának előállítását. — Kirúgtak, fiam, kirúgtak, ez a megfelelő kifejezés. Pedig nem is mondhattam nagy hülyeségeket, hiszen tudod: mit gyötörtem három hétig a matematikát. Már annyira kivoltam idegileg, hogy undort kapott tőlem a családom. Hát kirúgtak, na mondd, legfeljebb nem leszek tanár. Azért még csinálhatok karriert, nem igaz? A Katinak is megígérte a főnöke, hogy dobja a jelenlegi nejt és rögtön elviszi őt az anyakönyvvezetőhöz, mihelyt aktuális. Na, nem fogok azért a Dunába rohanni, pedig elég közel van, ne félj. Különben is hányingert kapok, ha azt hallom: integrál. — De azért bánt a dolog, elhiheted, fiam. Nem az a három hét, hát mondjuk az elveszett az életemből, húszéves vagyok, kibírom azt a 21 nap veszteséget és Felvételi után kész. De ugye az a sok bűbájos érdeklődés: „na, hogy sikerült a felvételi szivi- kém” ... „gratulálhatok Gitta drága?”... — Meg kell pukkadni a méregtől, egyszerre olyan fontos személyiség lett az ember. Persze, én olyan buta-őszinte voltam, hogy kikiabáltam a hivatalban, hogy megyek ám felvételire. Most persze, röhögnek. De csak röhögjenek. — Neked megsúgom szivikém, hogy nem is bánom azt a három hetet, meg az egész felvételi cirkuszt. Képzeld, megérte! Emlékszel a Dezsőre? Tudod, az a magas szőke harmadéves. Most már persze, negyedéves, de nem ez a fontos. Aki miatt bevettem a tíz aszpirint, mikor lelépett, de nem hatott. Hát fiam, most találkoztam vele. Azt hittem, megnyílik alattam a född. De nem nyílt meg, természete-- sen, bár én mostantól fogva, hiszek a csodákban, ne is haragudj, bár marxista filozófiát is tanultam, igaz, hogy meghúztak belőle. Szóval, jön a Dezső és szól: „Látja, ilyen a sors, nekünk találkozni kellett Gitta drága”. „Te undok — mondom — mái' nem is tegezel? És miért léceltél le 1964. július 25- én?” Kiderült, hogy félreértés és halálosan szeret most is, képzeld, holnap randevú- zunk a szigeten... Jaj, szívem, olyan boldog vagyok, ugye szerinted is 'megérte az a huszonegy nap, habár nem sikerült a felvételim, de nem a matematika meg az egyetem a fő, hanem a boldogság ... (andrás) s annak véleményezése után kezdik meg jövőre a sorozat gyártást. I / valuta: a n ff tír-pap ír fa A Tisza menti erdőségek zömét ma már a nyárfa alkotja. Ez a fafajta 10—12 év alatt éri el a megfelelő vastagságot, míg a fenyők csalt 40—60 év alatt érnek vágásra. A Szolnok megyei állami erdőgazdaságok az idén a tervezettnél többet, összesen 1375 űrméter nyár-papírfát termel ki a Tisza menti erdőkből. Az értékes valutát jelentő nyárfából 920 űrmétert exportálnak Nyugat-Németországba, a többit pedig a Csepeli Papírgyárnak adják át feldolgozásra. A film barátai körében gyorsan népszerűvé vált a Pannónia filmstúdió rajzfilm művészeinek „gyermeke” a kedves kalandokba keveredő Gusztáv. A közeljövőben a sorozat újabb négy filmjét láthatja majd a közönség. A mozik vásznára kerül a Gusztáv ágyban marad, a Gusztáv, jó éjszakát, a Gusztáv késik és a Gusztáv és a köztulajdon című szellemes rajzfilm. Az utóbbi alkotás díjat nyert a miskolci rövidfilmfesztiválon. Több kisfilm forgatását fejezték be a Magyar Filmgyártó Vállalat kettes számú stúdiójában. Préda Tibor rendező és. Schuller Imre operatőr megrá- i zó dokumentumfilmet készí- i tett Nehezebb út címmel a| süketnéma gyermekekről és az ; áldozatos munkát • végző; gyógypedagógusokról. Lakatos Vince érdekes té-i J ! . , ..... ■.... ■ -■ —— « > > t > Bérletek a zenei ! » versenyekre A hat szakágban induló i nyolcadik budapesti nemzet- j közi zenei versenyekre váltó- i zatos összeállításban bocsá-; tott ki bérleteket az Orszá- j gos Filharmónia. Figyelem- i be véve a közönség különböző j irányú érdeklődési körét és a rendelkezésre álló szabad időt, az egyes bérletek a délelőtti, illetve a délutáni, míg mások az esti programok meghallgatására érvényesek. Akik kifejezetten az énekés dalverseny, illetve a fúvós versenyek egy-egy ága iránt érdeklődnek, olyan bérletet is vásárolhatnak, amely az adott versenyág valamennyi eseményét magában foglalja. májú filmet forgatott „Teremtés” címmel. Az alkotás az utolsó nádudvari mesterek, Fazekas Lajos és Fazekas István munkásságának állít emléket. Bemutatja, hogyan készülnek a sajátos stílusú, népi mintákkal díszített fekete cserépedények. Befejezték a „Próbaúton" című népszerű tudományos film forgatását is. Szluka Emil és Schuller Imre egy korszerű villanymozdonyt kísért el az átadás előtti szokásos „vizs- gaútjára”. rsss/sssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssss* \ Madarászok > I ! Ötven éve itt még erdő volt. I A múlt század második felé- ! ben még izgalmas történetet ; írtak arról, hogyan szorult > padlásra a társaság és hogyan ! ették meg vacsoráját a betörő \ farkasok. ! Farkasrét, Farkasvölgy ... \ már csak nevek őrzik a vesze- \ delem emlékét. \ Meg fák. ; A kertekben százados fák \ állnak, tölgyek, bükkök, me- ! lyek még a régi erdő marad- ! ványai. ; A mi kertünkben is van né- ; hány tölgy meg juharfa, a mai \ napimádó korban inkább agg- \ ságnak, mert nagy árnyékot \ vet, nem engedi a házhoz a § napsütést. J De lombjaival, odúival fész- ^ két ad a madaraknak. \ Van is olyan koncert haj- \ nalonként, hogy a mélyenalvó § is fölébred. Egy öreg fekete- \ rigó kezdi meg, valahol mesz- \ sze, aztán rázendít az egész ^ madársereg. Mire a nap föl- i kel és az autóbuszok járni | kezdenek, már újra csak né- í hány madár pityeg, a nagy § hangversenynek vége. $ De akkor kezdődik valami ^ kedves trillázás. § Egyszer, kétszer, harminc§ SZOT, Négy új Gusztáv-film Az egyik szomszéd madarász. Lépes vesszővel fogja az énekes madarat, kalickában tartja, napsütéses reggeleken kiteszi a kalickákat a falra és dalolnak a madarak. A szomszéd azt is tudja, mikor kell letakarni a kalickákat, apró vászonburákat varrt a felesége, mert a félnapig letakart madár szebben énekel, ha leveszik róla a vászonburát. És természetesen eteti őket kendermaggal, kölessel, ma- dáreleséggel. A másik szomszéd meg bekopog hozzám. — Hallom, te sokat jársz vidékre, nem tudnál nekem néhány kiló korpát hozni? — Minek az neked, Sanyi bácsi? — Kukacot akarok tenyészteni. — Kukacot? — Ha a korpát összekeverem reszelt sárgarépával, megnőnek benne a lisztkukacok. — Minek az neked? — Na gyere csak. Megyünk a kert végébe és Sanyi bácsi néhány napraforgómagot vesz a tenyerébe és kitárja a karját. — Cini, ríni, cinike .'. 1 Kis cinke ugrál az ágon, egyre közelebb, egyre bátrabban, végül rászáll a kinyújtott tenyérre és elviszi a napraforgómagot. — Ez a legbátrabb. Mikor] festettem a kerítést, rászállti az ecsetre, csupa festék letti a lába. Szinte sajnáltam. De': figyeld csak, jönnek a töb- ] biek is. És jön az óvatos fakusz,] a rozsdafarkú madár, és a! surrogó, nehézröptű harkály. \ — Nincs olyan könyved,\ amelyik ezekről a madarak- \ ról ír? Dehogynincs. Ez az. És böngésszük a madár szó- \ kásáit, fészkelési rendjét, j táplálkozását, mikor költ,! hány tojást rak? A cinke rászáll Sanyi bá- \ esi vállára. — Tudod, mit csinálnék, ha\ sok pénzem volna? — Vennél egy mázsa kor-\ pát. — Nem. M rozsdafarkú a kerítésen\ lesi a napraforgószemeket. \ Egy-két feketerigó füttyent \ és szólnak, megrendelésre, \ táskarádió módjára szólnak j ismétlődő trillával a másik- szomszéd letakart madarai, j — Hát mit csinálnál? — Megvenném ezeket a: nyomorult kalickás madara- \ kát és szabadon engedném\ őket. Hogy abból micsoda \ hangverseny lenne! És megvan győződve, hogy i azok is a tenyeréből enné- \ nek. Sipos Gyula ! A Iégzöszervi betegségek — ; hörghurut, tüdőtágulás stb. — (korai felismeréséhez és lefo- ! lyásának ellenőrzéséhez nagy ! segítséget nyújt az új tüdő- ! funkció-vizsgáló berendezés, a ! spirotest-spiroanalizor, amely- S nek mintapéldánya most ké- ; szült el a MEDICOR-művek- < ben. ! A műszer kimutatja a lég- ; zőfelület csökkenésének mérté- | két, a tüdőtágulás fokát, a lég- > utak áramlási ellenállását és !sok egyéb tünetet, amelynek ! alapján eredményesen és kel- S lő időben gyógyítani lehet a ! beteget. Hasonló berendezéseiket eddig Hollandiából impor- S táltunk, a mostani magyar • gyártmány azonban a külföl- I dihez képest több korszerű ! új megoldást tartalmaz, í A műszer néhány héten be- ! lül bíráló bizottság elé kerül, Spirotest-spiroanalizor
