Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 317. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 15, SZERDA SÉTA A FEGYELMI HATÁROZATOK KÖRÜL .1 technológia sértői » Igusolutinn hitíetyaásoh 'J áitdorntadarak a látlafff/arban .'Fegyelmi határozatok. Ké­nyes ügyelt, de feltétlenül foglalkozni, kell velük. Ha nem is névszerint, konkrétan — hiszen aki vétett, úgyis megkapta már a figyelmezte­tést, büntetést —, mégsem árt róluk beszélni. Példáinkon keresztül bizonyára magukra ismernek az érintettek. A legszembetűnőbb ese­tek: a munltavédelmi szabá­lyok elmulasztása.' Mindenki tudja, hogy csak hibátlan szerszámmal, géppel, védőfel­szereléssel lehet a munkát megkezdeni, mégis a kijaví­tásra szánt néhány percnyi időt elspórolják a legtöbben. „Hátha sikerül így is” — jel­szóval nekilátnak a munká­nak. Aztán jön a baleset, fáj­dalmak, táppénz, munka­kiesés. Szívesen sértik meg az em­berek a technológia előírásait is. Egy munkafolyamatot ke­vesebben végeznek, mint ahány ember szükséges lenne hozzá. No jó — gondolják —, így gazdaiságosabb. De köny- nyen jöhet baleset — és ott vannak, ahol a part szakad. Elsősorban emberéletről van szó. Kevesebb ugyan, de szép számmal akad a fegyelmi ügyek között igazolatlan mu­lasztás. A ládagyárban ezt fő­leg a fiatalok „kultiválják”. Lehet, hogy még nem ismerik eléggé az új Munka Törvény- könyvét?! Nem tudják, hogy milyen súlyos következmé­nyekkel járhat egy napig fele­lőtlenül távol maradni? Egy­részt egynapi fizetésük kiesik, egynapi fizetett szabad­ság is elvész, valamint egész, havi ebédpénzük is, — de fegyelmi is köny- nyen járhat érte — az új Munka Törvénykönyve érteimében. Általában a felelősségre vo­násra úgy reagálnak az embe­rek, hogy önkényesen kilép­nek a gyárból. Ez a legegysze­rűbb. Megszöknek a követ­kezmények elől. így köny- nyen emelkedett a tavalyi vándormadarak száma há- romszáznyolcvanra — ugyan­is ennyien léptek ki. illetve jöttek a gyárba. Az idén már százhatvan munkakönyvbe ír­ták a „kilépett” bejegyzést. Zömmel fiatalok és főleg akik a magasabb kereset reményé­vel állnak odébb. A fegyelmi határozatok el­sősorban nevelő céllal jönnek létre, és csak a legvégső eset­ben ítélnek kártérítést. A ki­rívó esetek közé tartozik a következő. Az egyik asszony áprilisban, májusban negy­venöt napot mulasztott. Vé­gül szerzett orvosi igazolást, hogy a gyermeke beteg volt. Később kiderült, hogy ez nem igaz, de nem lett belőle ügy. Augusztusban megint tizenöt nap hiányzás volt a rovásán. Tudta, hogy a fegyelmit már nem kerülheti el — önkényesen elment, egy­szóval megszökött a fele­lősségre vonás eiől. A társadalmi bíróság azon­nali hatállyal elbocsátotta azt az embert, aki halálosan fe­nyegette művezetőjét/ Az idén közel hatvan fegyelmi határó-* zat született. Közülük egy eset került a bíróságra. Vád­lottja társadalmi tulajdon el­len vétett, kétezer forint érté­kű fűrészlapot lopott. Javító- nevelő munkára ítélték. A legtöbb baj a cigány munkásokkal volt, de ha nem mennek el, rövid idő alatt jól belerázódnak a munkába. Most hét cigány családfő dol­gozik a ládagyárban és jól be­leilleszkedtek a kollektívába, nincs velük különösebb prob­léma. A kritikus idő a fizetés kö­rüli napokban van. A kelleté­nél többet öntenek a garatra az emberek, vagy éppen az ital örömed miatt nem men­nek dolgozni. Ilyenkor műkö­désbe lép az alkoholvizsgáló szonda — az ittas emberek­nek a gyár kapuján kívül van a helyük, csak a józanok áll­hatnak munkába. És akik kint maradnak, igazolatlan a távolmaradásuk, magukra vonva az ezzel járó következ­ményeket. Holnap: vb-ülés Holnap reggel kilenc óra­kor összeül a városi tanács végrehajtó bizottsága. Elő­ször meghallgatják a városi tanács vb-titkárságának mun­kájáról szóló beszámolót, majd a városunk munkaügyi hely­zetéről szóló beszámolót, ame­lyet Kesztyűs Ferencni mun­kaügyi főelőadó ismertet. Rokonok Egyszerre érkeznek az el­árusító hely elé. Az elegán­san öltözött nő és a sok mun­kában elfáradt munkásasz- szony. Az elegáns igyekszik úgy helyezkedni, hogy ne kerüljön sor a szemben való találko­zásra. Ha valaki jobban meg­nézi az arcukat,' talán feltű­nik neki a fáradt és a jól ápolt arc közötti hasonlatos­ság. Az eladó jól ismeri a csalá­dot. Tudja, hogy a két asz- szony apja messze idegenből idevándorolt testvérpár volt. Felfogja a rövid esemény hátterét. Kissé gúnyosan kér­dezi az elegáns hölgyet. — Nem is üdvözölte a rokonát? Az asszony rövid, zavart pi­rulás után, felvágott fejjel vá­laszol: — Csak . névrokonom! És igyekszik észre nem ven­ni a kérdező szemében felvil­lanó megvető tekintetet. — b — — Mától már heti négyna­pos műszak várja a gőzfürdő­ben a fürdeni vágyó közönsé­get. Bár a strand papíron még a hónap végéig nyitva tart — de ez már utószezon a javából és a mi hurcolkodá- sunkat, illetve átállásunkat szolgálja, — mondja Bodó Gá­bor vezető. Jó hírt is közöl a lakosság számára. Megkezdték ■ a ter- múlkutak felszerelését. — Ne­künk már nincs szükségünk akkora vízmennyiségre. Hasz­nálja a lakosság tavaszig. De mi ez a nyüzsgés, izga­lom a fodrászat! részleg dol­gozói körében? Csak a köl­tözködés! Bűz Dezsőné cso­portvezető büszkén mutatja, milyen kedves meglepetésben részesülnek majd a részleg vendégei. Tízezer forintos be­ruházással korszerűsítették a helyiséget. A három segéddel és egy ipari tanulóval működő fod- rászati részleg munkaterme riégy személy es. A vendégeknek nem kell szorongani. A fürdőre várako­zókat és a muhkateremben dolgozó fodrásznőket és höl­gyeket sem' fenyegeti és za­varja a zsúfoltság. Egy kis ésszerűsítés és mindennek megvan a maga helye. Természetesen, ennyi igye­kezet után, bizonyára sikerrel indul a gőzfürdő téli sze­zonja. (b) Távlati terv a szobrok és emléktáblák elhelyezéséről A múzeumi hónap keretében: kirándulás a Tiszántúlra A múzeumi hónap alkalmá­val autóbuszkirándulást szer­vez a múzeum baráti köre á Tiszántúlra. A kirándulás út­vonala: Kecskemét—Tiszaug —Kunszentmárton—Szarvas —Békéscsaba—Gyula—Békés —Geszt. A több mint kétszáz kilo­méteres út sok érdekes lát­nivalót nyújt a résztvevők­nek. A Tiszántúl tájaival,, lé­tesítményeivel és városaival ismerteti meg a kirándulókat. Az autóbusztúra részvételi díja ebéddel együtt százöt­ven forint. Aki érdeklődik a kirándulás után, jelentkez­zen a művelődési otthonban Patai Károlynál. £ N 07 !o (Godány felv.) Már két alkalommal ülé­sezett a városi tanácsnál az a bizottság, amely a váro­sunkban felállítandó szob­rokkal és emléktáblákkal foglalkozott. A bizottság az ülésen meg­jelölte: azok a személyisé­gek kapnak mellszobrot, em­léktáblát, akik városunk tör­ténetében, a munkásmozga­lomban, az irodalomban, vagy más művészetekben munkás­ságukkal érdemet szereztek. Emléktábla jelöli meg azo­kat a helyeket is, ahol a munkásmozgalom első meg­mozdulásai, szervezkedései történtek. Szó volt a MÁV pályaudvaron a Sirató nép­rege megörökítéséről is. Foglalkozott a bizottság szegény paraszti, kétkezi napszámos munkások megörö­kítését kifejező szoborcsoport megalkotásával, a testi erő szépségét kifejező sportszo­bor felállításával. Foglalkoz­tak még magyar mesefigu­rák elhelyezésének gondola­tával is, például a Cifrakert­ben és a játszótéren. Szó. volt két művészi szökőkút elhelyezéséről is az ülésen. S végül felmerült a szobor­sétány gondolata. Ma kezdődik a gimnázium esti tagozatán a tanítás. Délután 4 óra­kor foglalják el helyüket az iskolapadban a tovább tanul­ni vágyó felnőttek. Kevés a tégla, cement, pala - tölgyből, blikkből annál több van BEVÁLT A PARKETTAÜZEM — Anyaghiánnyal küz­dünk — mondja Babos Ká­roly, az Épület- és Lakás karbantartó Ktsz vezetője. — Kevés a tégla, cement, tetőpala. A munkák azonban halad­nak. ahogy a problémák en­gedik. Sok utánajárással le­het csak össze gyűjtögetni a szükséges anyagot, vagy az építtetők szerzik be. A Tormásban épülő tíz kis­lakás közül nyolc már tető alatt van. ötöt belülről be­pucoltak, s a vízvezetékszere­lésre, padlózásra került a sor. Iparkodniok kell, hiszen november elseje a határidő — és ezt be akarják tartani. A tíz szövetkezeti lakás mel­lett magánosoknak is építe­nek házat, összesen hatot. Sok problémát okoz a ce­ment, tégla, pala hiánya, sze­rencsére annál több van tölgy- és bükkfából, ami a parkettagyártáshoz szükséges. A faanyagot Debrecenből, Bu­dapestről, Nyíregyházáról, no meg a Duna menti szövetkeze­tekből kapják Pest megye ktsz-eitől, tanácsi vállalatai­tól pedig a rengeteg megren­delést. De magánépítkezők is felkeresik a ktsz-t, par­kettáért. Alig győznek a sok megrendelésnek eleget. ten­ni. Tavasszal indult az üzem, azóta nyolcezer négyzetmé­tert készítettek parkettából. Ez körülbelül négyszáz szo­bában fénylik, díszíti az új vagy régi lakásokat. Az év végéig még négyezer négy­zetméterre futja erőből, anyagból és nem utolsósor­ban időből. Ha ez sikerül, a tízezer négyzetméteres ter­vet jóval túlteljesíti a sike­resen működő új parketta­gyártó-üzem. SPORT LABDARÜQÁS: Budakalász ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi 20:15 (14:5) Az ificsapat teljesítményét is befolyásolta a kapuskérdés. A második félidőben már jól játszottak, de csak szépíteni tudtak. Jók: Vikartóczki, Z ubány, Danes és Varsányi. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Folytassa, Kleo! Magyarul beszóló színes angol film. Ti­zennégy éven alul nem aján­lott! Szélesvásznú. Kísérőműsor: 5. Sporthír­adó. Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és nyolc órakor. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­nak, akik drága jó édes­anyánk, özv. Godó Lászióné temetésén megjelentek, sírjára vi­rágot és koszorút helyeztek, ezzel fájdalmunkat enyhíteni igyekez- lek. ezúton mondunk hálás köszö­netét. Szűcs Fcrcncné, Nagy Dcnesnc és családja Egyéves őszibarackfa c<oha ilyen hosszúnak nem érezte az utat. Mintha sosem >3 akart volna véget érni az a rongyos hat kilométer. Máskor könnyen megtette gyalog egy óra alatt, kerékpáron pedig jó negyedóra alatt is végigsüvített rajta. Az asztalos szótlanul hallgatta. Közben tenyerével a forgács apraját söprögette le a gyalupadról. — Hát mérték nélkül semmire sem megyek. Hozzon mértéket, jó ember, akkor két óra alatt meglesz. Ne tartson tőle, nem nyúzok! — Mivel mérjem? — kérdezte az ember halkan, közben jobbra-balra tekingetett, hogy ugyan hallja-e más is a félve kiejtett szavakat, — Colstok talán csak van a háznál? Ha nincs, meg­teszi egy darab zsineg. Csak jól húzza meg. Ha nincsen, ak­kor törjön egy jó hosszú szál venyigét. Annak bőviben van­nak ilyen szüretes időben. a z asszony ott ült a betegágynál. Puhán simogatta a gye- zzt rek csontos, csupabör kezét. A fiú sápadtan feküdt hanyatt. Csak a pihegéséröl lehetett sejteni, hogy még él. Suttogva beszéltek a konyhában. Az asszony zokogva mondotta, hogy amióta az ember elment, még a szeméi sem mozdította meg a gyerek. Csak néha sóhajt egy melyet, mintha a fulladás kerülgetné. — Mértéket kell róla venni! — sóhajtotta az ember. — Anélkül nem lehet megcsinálni. Van itt valami colstok a szerszámosban? Az asszony megcsóválta a fejét: — Sosem volt. — Akkor keress egy darab zsineget. Az egyik vékony cukorspárga volt. A másikat három nagy csomó éktelenitette, a harmadik madzag ragadt a pi­szoktól. — Keresek egy szál venyigét! — fordult ki az ember a konyhaajtón. Útközben elővette a bicsakját. Végighaladt a! tőkék során. Meg-megemelt egy hosszabb szál vesszőt. Egyik \ rövid, a másik görbe. Nem felelt meg egyik sem. Falágasko-1 dott és hosszan végignézett a hatszázöles háztájin. J obb sarokban éves őszibarackfa nyújtogatta koronáját a \ bágyadtan sütő nap felé. Az ember odament. A har- j Matos homok befogta a bakancs szárát. Először csak úgy« gondolomra méregette a kis fát, majd arasszal is kiszámolta, j Könnyű volt a tövénél bicskával elvágni. A meghasított ké- > reg mellett apró könnyek fénylettek. Amíg a házhoz éri, le- j takarította a gyönge gallyakat. Az asszony karbatett kezek- ! kel állt az ágy végénél. Az ember reszkető kézzel fordítót- \ ta le a gyerekről a paplant. A csontra lesoványodott fiú ! hosszan nyúlt el a fekhelyen. A botot melléfektette. Még S hozzá is igazította a gyerek mozdulatlan fejéhez. Ujjal fogta \ meg a végét, s pontos helyén engedte neki a bicska élét. A gyerek megremegett, amikor visszahúzta a takarót. \ A kerékpár vázára kötötte a gallyat és lassan, elgon- $ dolkodva hajtotta a pedált. $ — No, megvan? — ment eléje a mester. Kézbe vette aj! mértéket. Nézegette. Sóhajtott egyet. — Szép, nagy gyerek í lehetett! i 5 j z apát meglepte a szó. Meg akarta mondani, hogy ü fiú § -vX még él. Róla még kár így beszélni. De amikor megvil- \ lant előtte a lepedőn hosszan elnyúló test, akkor belenyu- \ i godott a változhatatlanba. ^ — Az ára? — nézett kíváncsian a mesterre. — Legyen kétszáz! Van magának most elég baja. Még § ezüstpapírral szépen be is ragasztom. A kétszázban benne $ lesz a kemény fa kereszt is. Mit írjak a fejfára? Az ember hosszan elgondolkodott. Remegő ajakkal í mondta. — Veres Kálmánba. Élt hat esztendőt. Szemeit elborították a könnyek. 'Támolyogva ment ki a § műhelyből. t v ^ > — Délután jöhetnek érte! — kiáltotta a mester. $ JAVÍTÁS A PÓZNÁKON A nagyfeszültségű távolsági i vezetékek karbantartását vég­zik a DÄV szakemberei. (Papp felv.) A Újdonságok a fürdő fodrászatában Munkába állt a gőzfürdő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom