Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 20. PÉNTEK Szántási kampán valamennyi termelőszövetkezetében A járási tanács és a járási pártbizottság vezetői a járás négy községében — Körötte- tétlenen, Abonyban, Nyárs- apáton és Albertirsán — táj- értekezleteken tárgyalták meg a termelőszövetkezetek és a községi tanácsok vezetőivel az aratási és cséplési munka idei tapasztalatait és az őszi mun­kákra való felkészülést. cukorrépa és a kukorica beta­karítása következik. A közös gazdaságok vezetőinek gon­doskodniuk kell a vetőgépek előkészítéséről, javításáról, a szükséges vetőmagról, s an­nak csávázásáról. A szállítási munkák megszervezésében ar­ra kell törekedniök, hogy — a nélkülözhető szállítások mel­lőzésével — minden erőgépet a szántásra csoportosítsanak át a most meginduló szántási kampány idejére. .8 I b&rtirsán tíz cv ti átírt AZ ALKOTMÁNY-ÜNNEPSÉGEK ELSŐ ESEMÉN YE Ünnepi tanácsülés Cegléden Ünnepi ülésre jöttek össze szerdája délelőtt a tanácsháza dísztermében Cegléd város tanácstagjai. A nagyszámú ér­deklődő jelenlétében Mohos Imre, a városi népfront-bi­zottság, elnöke, a városi ta­nács tagja megnyitó szavai után Szelepcsényi Imre ta­nácselnök ünnepi beszédében emlékezett meg alkotmányunk születésének tizenhatodik év­fordulójáról. Az 1949-es augusztusra visz- saa emlékezve megállapította: — Alkotmányunk születésé­nek időpontjában hazánkban a hatalom már a munkásosz­tály és a vele szövetséges pa­rasztság kezében volt. A ha­talom birtoklása tette lehető­vé, hogy a dolgozó nép érde­keit teljes mértékben érvény­re juttató első írott alkot­mányt a munkásosztály ha­talmát kifejező országgyűlés törvénybe foglalhatta. Beszéde további részében az elmúlt tizenhat év eredmé­nyeiről szólott, amelyeket né­pünk a munkásosztály párt­jának vezetésével, az időköz­ben feltornyosuló akadályokat leküzdve, valósított meg a szocialista társadalom építésé­ben. Az országos fejlődés mel­lett az ünnepi szónok megem­lékezett Cegléd város szocia­lista átalakulásáról is. A felszabadulás előtt Ceg­léden mindössze négy­száz ipari munkás volt, ma már a ceglédi üzemek több, mint hétezer mun­kást foglalkoztatnak. Az ipar mellett egyre erő­teljesebben fejlődik a város szocialista mezőgazdasága is. — Ebben az évben — mon­dotta a tanácselnök — búza­termelésben olyan átlagot ér­A vasboltban az elmúlt na­pokban megnövekedett a gáz- tűzhelyvásárlók száma. A vá­sárlóknak ez mindig öröm, hiszen gáztűzhelyet az vá­sárolhat, aki gázhasználati engedélyt kap. Ezzel kapcsolatban keres­tük fel Bondor Miklósné já­rási kereskedelmi felügye- íőt, aki elmondotta, hogy előbekapcsolási keretek szét­osztására került sor, ami azt jelenti, hogy ezek a jo­gosultak a hajduszoboszlói gáztermeléstől függően o jö­vő év első negyedében kap­nak gázt Elmondotta még a ke­reskedelmi felügyelő, hogy jelenleg azok részére is ki­adnak előbekapcsolási enge­délyt, akik használt, vagy korábban beszerzett új tü­zelőberendezéssel rendelkez­nek. — Mindazok, akik már ré­gebbről rendelkeznek felsze­reléssel, augusztus 25-ig je­lentsék be a járási tanács kereskedelmi csoportjánál. Azt azonban külön hangsú­Ertesitem a lakosságot, hogy vil­lamossági iparomat Széchenyi üt 14/c. szám alatt megkezdtem. Hal­mi István villanyszerelőmester. tünk el, amilyen Cegléden még nem volt. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet átlagtermése hektáronként meghaladja a huszonnyolc mázsát. Ilyen átlagtermés világvi­szonylatban is előkelő he­lyet biztosítana a búza- termelésben. Cegléd város gazdasági, tár­sadalmi élete egyre határozot­tabban fejlődik, fokozatosan kialakul az új város, s benne az új szocialista ember. A tu­datváltozás bizonysága az is, hogy az elmúlt évben a város Lapunkban már hírül ad­tuk, hogy városunkban az idén is megrendezik a múlt évben szép sikert aratott „Ceglédi ősz” ünnepségeket. Azóta a szervező bizottság a különböző programbk előké­szítésén dolgozik. Megkérdez­tük az egyes rendezvények előkészítőit: hogyan is állnak már az előkészületekkel? Tóth István fotóművészünk válasza: — A megyei keskenyfilm- stúdiók bemutatóján mintegy nyolc stúdió kisfilmjeinek a bemutatására számíthatunk. Ezek közül a kecskeméti stú­dió a legfejlettebb. Szép si­kert várunk ettől a rendez­vénytől, mert a ceglédi közön­ségnek — különösen azoknak, akik keveset utaznak — lehe­tőségük nyílik a különböző megyék legszebb tájainak, életének megismerésére a be­mutatásra kerülő kisfilmeken keresztül. lyozom, hogy csak előbe­kapcsolási engedélyről van szó, ami azt jelenti, hogy az ÁFOR a lehetőségekhez mérten, későbbi időpontban majd részükre is elvállalja a folyamatos gázellátást — fejezte be tájékoztatását Bon­dor Miklósné. Módszertani füzetek — népművelőknek A Pest megyei Népművelési Tanácsadó igen hasznos mód­szertani füzeteket jelentet meg a megyei népművelők ré­szére. Még az „évad” befeje­zése előtt került ki a nyomdá­ból a harminchat oldalas 2. számú füzetecske, mely Má­té Lajos Hullámvölgy nélkül című és Márky Péter Köze­lebb a közönséghez című ta­nulmányait közli. Az előbbi tanulmány Justh Zsigmond parasztszínházának tapaszta­latait és a megyei Justh Szín­pad szervezeti munkáját is­merteti meg a népművelők­kel. Minket, ceglédieket, külö­nös örömmel töltött el a füzet lakossága csaknem kiienc- százezer forint értékű önkén­tes társadalmi munkával já­rult hozzá a város fejlődésé­hez. Az ünnepi beszéd után az Alkotmány Termelőszövetke­zet elnöke az első lisztből sü­tött kenyeret adta át a városi tanács elnökének, majd a ta­nácsülés a pénzügyi gazdálko­dás helyzetéről, a kereskedel­mi állandó bizottság munká­járól szóló jelentést vitatta meg, majd egyéb, a napiren­den szereplő folyó ügyeket tárgyalt. Béres Károly zeneiskolai igazgató: — A „Ceglédi ősz” hang­versenyeire előreláthatólag ti­zenkét olyan zenész előadó- művészt hívunk meg, akik városunkból indultak el és azóta jelentős hírnévre tettek szert. Úgy gondolom, ez a hangverseny majd jó bizony­sága lesz annak, hogy váro­sunkban mindig is lehetősé­gek voltak zenei tehetségek felkutatására, nevelésére. Egyben a tervezett hangver­seny az itt élő és a közben el­vándorolt ceglédi művészek baráti találkozója is lesz. Dr. Hajdú Endre, a Vendég­látói pari Vállalat igazgatója: — A gasztronómiai kiállítás anyagát Ságodi Ferenc, a bu­dafoki SZÖVOSZ-iskola taná­ra, állítja össze, akinek igen gazdag gyűjteményanyaga van a vendéglátás történetéről, mely egy majdani vendéglátó- ipari múzeum alapgyűjtemé­nyéül szolgál. Ságodi tanár több szakmai előadást is tart majd. A Duna—Tisza közi szakácsversenyre egyébként több vendéglátóipari vállalat küld egy-egy szakácsot, akik speciális készítményeikkel szerepelnek a versenyen. Vidám, szatirikus rendez­vény lesz a „Ceglédi Karcos" kabaré, melyet Rossi Károly, lapunk jó humorú munkatár­sa állít össze. Előkészítés alatt vannak a többi programok is, mint a képzőművészeti, a Ho­moki Helikon irodalmi kiállí­tás, az irodalmi est, az ama­tőr tánczenekarok bemutatója és több más rendezvény, me­lyekre újabban érkeztek ja­vaslatok. második tanulmánya, melyet Márky Péter járási népműve­lési felügyelő írt a ceglédi Iro­dalmi Színpad 1964—65. évi programjáról, s az irodalmi színpadvezetésben szerzett öt­éves tapasztalatairól. A második kis füzet a na­pokban érkezett szerkesztősé­günkhöz. Címe: Sajátos mód­szerekkel, szerzője pedig ugyancsak Márky Péter. Ez a füzet most — az új iskolai év megindulás előtt —, külö­nösen időszerű problémát tár­gyal: a felnőttoktatás szerve­zéséhez ad igen hasznos taná­csokat a népművelőknek. (fzl) Jövő év elején javulás várható a gázellátásban Aki készülékkel rendelkezik, előbekapcsolási engedélyt kap (peresztegi) Készül a „Ceglédi ősz” programja — A termelőszövetkezetek az idei nehéz betakarítási vi­szonyok közepette is — mon­dotta Kónya Ferenc, a játási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője — nagy általánosság­ban dicséretes módon végez­ték el az aratást, a cséplési munkálatokban jelenleg mint­egy hetven százaléknál tarta­nak, s augusztus 25-ig minde­nütt végeznek is vele. A gabonaneműek felvásár­lásában — mint mondotta az osztályvezető — jó nyolcvan százalékát teljesítették az elő­irányzatnak. A tsz-eknek most arra kell törekedniük, hogy a többlettermést teljes egészé­ben ajánlják fel átvételre mi­nél előbb, hogy a járás egész területén augusztus 31-ig be­fejezzék a gabonafelvásárlást. A jelenlegi időszak legsür­gősebb feladata mindemellett a területek előkészítése az őszi gabonavetésre. Ennek ér­dekében a járás- valamennyi termelőszövetkezetében au­gusztus 31-ig nagy szántási kampány indul, hogy a vetés­re kijelölt területeken a szán­tást befejezzék, mire majd a átadják az új sporttelepet Tíz évvel ezelőtt új sport­pálya építését kezdték meg Albertirsán. Az évtizedes hu­zavona után végre jelentették, hogy augusztus 20-án átadják az új pályát. — Miért húzódott ilyen 'okáig a sportpark megépíté­se? — kérdeztük Kiss Ferenc tanácstitkártól. — Láttuk, hogy nagy szük­sége van a községnek egy új sporttelepre és gyorsan bele is vágtunk az építésbe. A Parképítő Vállalat vette át a munkát, számításaink szerint egymilliós beruházással. Eny- nyi pénzt természetesen nem lehet egyik napról a másikra előteremteni. Ezért haladt lassan a munka. Amit lehe­tett, megtettünk. Az első ak­ciónk a társadalmi összefogás volt. Sportolók, vezetők, szur­kolók 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, érdemes megemlíteni azoknak a nevét, akik valóban a szí­vükön viselték a sport ügyét Malek Imre és ktsz brigádja, Skribek Antal, Mátékovics Sándor, Végh Jenő. Sokat se­gítettek a Tessedik iskola ta­nulói és a Szabadság Tsz dol­gozói erőgépekkel. Ecsedi László testnevelő tanár az atlétákat vitte „frontra”. így sikerült elérni, hogy ebben az évben befejeztük a mun­kát. Nagy% korszerű pályánk lesz. A gyepszőnyeget már régóta ápoljuk, kitűnő a ta­laj. Az atlétikai pályára öt va­gon piros salakot és csaknem 30 vagon fekete salakot szál­lítottunk. Természetesen, még akad tennivaló, de ez már a sportkör és az egyes szakosz­tályok feladata lesz elsősor­ban. Az ünnepi sportműsorról Ecsedi László testnevelő ta­nár, az atléták vezetője, adott tájékoztatót. — Az ünnepi műsor kereté­ben Cegléd, Nagykörös és Abony sportolóival találko­zunk (kohlmayer) Önarckép előtt — Abonyban A művész édesanyja ün­nepi feketében közeledett a házhoz, ahol egykor laktak, s amelynek falán — még fehér lepel alatt — állt már a márványtábla. Bal­ján az ősz hajú matrónának magas, feketeruhás férfi lép­kedett. Győré Pál tanácstit­kárt személyesen akkor még nem ' ismertem, s á féltő vigyázd», mellyel szinte kö­rülfogta az édesanyát, abba a tévedésbe ejtett, hogy — fia kíséri az anyját. Azóta is kedves emlékként őrzöm magamban ezt a képet, s csak másoknak írom alája magyarázatul: a kiállítást szervező tanácstitkár maga­tartásából sugárzó „érzelmi többlet’’ vetíti a legnagyobb dicsfényt Csemiczky Tihamér grafikusművész emléke köré Abonyban. S még egy, amit dicséretül el kell mondanom sok-sok abonyiról: ez az a többlet, ami mindig megér­ződik nemcsak e kiállítás rendezésében, az emléktábla avatásában, hanem az abo- nyiak sok más cselekedetén is... Ahogy a tanácsháza dísz­termébe léptem — megint egy megható kép — a mű­vészet szentélyében éreztem magam. Tudom, a Művész modern grafikái avatták most azzá, de ott állva az önarckép, a Toldi vagy a Három grácia sorozat „gö­rög” vonalai előtt, azt kel­lett éreznem. hogy nemcsak most és csak e kiállítás ide­jén lett otthona a művé­szetnek e szép terem. Ak­kor is az marad, amikor Csemiczky grafikáit vissza­viszik a helytörténeti gyűj­temény többi felhalmozott w A művész édes­anyja az emlék­tábla alatt. Csemiczky Tiha­mér önarcképe. Toldi a farkasok­kal. Három grácia­értékei közé. Igen, a vezetés művészetének élő otthona le­het itt, ahol hónapról hó­napra bizonyára ugyanazzal az „érzelmi többlettel” csi­szolják, finomítják a tanácsi demokráciát ezek a vezetőkj mint amellyel a Művész emlékét márványtáblában és az abonyiak szívében meg­örökítik. Nem tehetek róla — s hiszem, nem vétek ezzel Csemiczky Tihamér emléke ellen —, amikor kiállítása ürügyén ilyen rendhagyó módon azzal tisztelem meg emlékét, hogy a hagyomá­nyok s a művészi alkotások őrzőit dicsérem. Ferencz Lajos JÖN! CSAK 4 NAPIG! JÖN! CIRCO MEDRANO ITALIA Európa legnagyobb utazócirkusza augusztus 22—23—24—25-én esténként fél 8 órakor a Vörösmarty téren. Csimpánzrevű — elefánt — gólt rúgó ló — oroszlánok — keleti fakir 12 világszám egy műsorban. — Jegyelővétel a művelődési házban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom