Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

1985. AUGUSZTUS 15, VASÁRNAP PEST MEGY Csa loga tóa nyagoh a növényvédelemben A korszerű mezőgazdaság egyik legégetőbb problémája a növényvédelem, hiszen is­meretes, hogy fáradságos munkával előállított termé­nyeinek jelentős része veszen­dőbe megy a nagyszámú ro­varkártevő miatt. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai sze­rint csak a kenyérgabonában és a rizsben a kártevők és betegségek okozta évi veszte­ség 33 millió tonna, ami 150 millió ember egyévi szükség­letének felel meg. A modern vegyipar sokféle kitűnő hatású rovar­irtószert állított elő és ho­zott forgalomba, ezek a véde­kező anyagok azonban elég költségesek, kiszórásuk még költségesebb, és a rovarok hamarosan ellenállóvá vál­hatnak a vegyszerekkel szem­ben. Mindez a szakembereket az egyszerűbb, olcsóbb nö­vényvédelmi módszerek ki­dolgozására serkentette. Ilyen reményekkel kecsegtető új módszer a rovarok csalogató­anyagokkal történő össze­gyűjtése és megsemmisítése. A biológusok már régen ki­derítették, hogy a rovarok nagy hatósugarú szaglóérzék- kel rendelkeznek. A lepkék, darazsak, legyek, nagy távol­ságból megérzik pl. a táplál­kozásukra alkalmas gazdanö­vényt, vagy a párosodásra kész partnert. Bebizonyoso- doitt, hogy az egyik lepkefaj hímje 11 km távolságból is megérzi a nőstény illatanya­Kísérletek a jégeső elhárítására A jégverés szerte a világon komoly károkat okoz a mező- gazdaságban. Elsősorban az értékes növényeket — szőlőt, dohányt, nemes gyümölcsöt — éri a legnagyobb veszteség. A kártételek elhárítása, vagy legalábbis csökkentése többféle megoldás révén je­lenleg olyan állapotba jutott, amely . sikerrel kecsegtet. Ezt a fejlődést egyrészt a zi­vatarfelhők szerkezetének részletesebb feltárása, más­részt a bennük lezajló fizi­kai-kémiai folyamatok ponto­sabb megismerése, valamint a rakétatechnika újabb vív­mányai tették lehetővé. A Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Olaszor­szág, Franciaország nagy anyagi áldozatokkal kí­sérleteznek egyes tértnél vényeiknek a jégveréstől történő megvédé­se érdekében, de még olyan kisebb államban is, mint Ausztria, már kilenc év óta próbálkoznak ezzel. Eredmé­nyeiket dr. Friedrich Walter, az Osztrák Központi Meteo­rológiai Intézet osztályvezető­je, a kísérletek irányítója is­mertette a Magyar Meteoroló­giai Társaságban. Ausztriában a gráci telepen rakétákkal, a karinthiai tele­pen pedig magasabb helye­ken felállított, generátorok­nak nevezett tartályokból a levegő feláramlásának segít­ségével vittek a felhőbe porlasz­tóit ezüstjodidot. Ezáltal nagyobb tömegben juttattak a felhőrétegbe ún. kifagyási magvakat, amelyek előidézik, hogy az ott lebegő roppant kicsiny vízcseppek már —5, —6 foknál megfagy­nak, és ha meg is növeked­nek valamennyire, a felhőből kihullva, jó részük elolvad, s nemigen okoz kárt. Egyéb­ként a kis vízcseppek csak —15, —20 fok körül fagynak meg, nagyobbra is nőnek, és mint kemény, kártevő jégsze­mek érkeznek a föld felszí­nére. A kilencévi kísérletek eredményét a biztosító társaságok által kifizetett kártérítések összehasonlí­tása alapján mérték le. A gráci telepen kb. 20 száza­lékkal, a karinthiain jóval kevesebb kártérítést fizettek ki, mint másutt. A kísérletek folytatása indokolt, ezért a stájerországi tartományi kor­mány növelte a szükséges be­ruházásokat. Hasonló célú kísérletek vár­hatóan hazánkban is meg fognak indulni. Székely Miklós gát. Kézenfekvő volt tehát a gondolat: a rovarok e rendkí­vüli szaglóképességét a pár­zásra kész nőstény, s a ked­venc táplálék szagának után­zásával, az úgynevezett csalo­gatóanyagokkal arra lehetne felhasználni, hogy a rovarok növényvédelmi szempontból fontos rajzási idejét, s egyed- számát, megállapítsák, vagy a csalétket megmérgezve, a ro­varokat elpusztítsák. Az alapötletet számos kísérlet eredménye igazolta. Egy fenyöfűrészoa- rázsfaj egyetlen nőstényét ka­litkába zárták és szántóföld­re helyezték ki. Ez a nőstény öt nap alatt tizenegyezer hí­met csalogatott a csapdába. Eddig csupán három rovarfaj ivari csalogatóanyagát ismer­jük pontosan: a gyapjaspil­léét, a selyemlepkéét és a csó­tányét. Ezeket 500 000 nőstény hátsó potrohszelvényéből, megfelelő kémiai eljárással vonták ki és pontos kémiai szerkezetüket is megállapítot­ták. Érdekes, hogy a kivont anyagok hihetetlenül kicsiny mennyisége — összesen kb. 30 molekulája — már csalogató hatású. A természetes csalogató- anyagok megismerése után, ezekhez hasonló, mestersége­sen. is előállítható anyagok esetleges csalogató hatását vizsgálták. Mintegy 4000 kü­lönféle anyagot próbáltak ki e célból, többet közülük si­kerrel. A sóskaborbolya gyö- kérzuzalékénak vizes párla­ta, a növény magjából pré­selt olaj, a hársfavirágból ki­vont illatanyag pl. a földkö­zi-tengeri gyümölcslégyre erősen csalogató hatású. A kísérletet természetesen sza­badföldön, természetes idő­járási viszonyok között foly­tatták. Lényeges volt azonban az is, .hogy milyen magasan helyezték el a csalétket. Más kutatók a rovarok hangadó, valamint hangérzékelő szerveit vizsgál­nák és megállapították: a rovarvilágban a hangadás és érzékelés 13 oktáv hangterje­delemben történik, amelyek nagy része az emberi fül szá­mára felfoghatatlan. Ennek ismeretében azután káros ro­varokat csalogató berendezé­seket készítettek. így sikerrel jártak a hím moszkitók, a nőstény és a hím kabócák ösz- szecsalogatására, valamint a repülő sáskarajok irányvál­toztatására vonatkozó kísér­letek, amelyeket részben mag­netofonszalagon rögzített ter­mészetes hangokkal, részben mesterségesen keltett rezgé­sekkel végeztek. Hasonló je­lentősege van a vetést, vagy a termést károsító madarak riasztásának is magnetofon­szalagon rögzített riasztó ma­dárhangnak. Fenti növényvédelmi mód­szerek még kísérleti szakasz­ban vannak, az eddigi ered­mények azonban nagyon biz­tatóak. A jelenlegi vegyszeres védekezésnél — permetezés­nél, porozásnál — sok kilo­gramm, vagy sok liter anya­got kell felhasználni, a csa­logatóanyagoknál — mint lát­tuk — néha csupán moleku­láris anyagmennyiségeket. Ha a csalogatóanyagok haszná­lata a növényvédelemnek nem is az egyetlen útja lesz, az bizonyos, hogy a komplex növényvédelem hatásos fegy­verévé válik. H. J. A „bolond nliinr-tél n paradicsomid A JÓÍZŰ MAGYAR PARA­DICSOM világszerte keresett és kedvelt exportcikkünk, akár mint primőr áru, akár mint konzerv jut el a külföldi piacokra. Pedig az őshazája nem a Kárpát-medence volt, hanem a dél-amerikai Peru, ahonnan a hódító Pizarro hoz­ta át Európába, úgy 1530 tá­ján. Első európai állomása Spa­nyolországban és Portugáliá­ban volt, ahol a tomata nevet kapta. Először csak mint kerti érdekesség szerepelt és így is terjedt tovább szerte Európá­ban. A piros termésű növény jó hírét először Caesalpino nevű botanikus „kezdte ki” (1583- ban), amikor egyik művében „bolond alma” elnevezéssel illette. Olyan mérgesnek tar­totta a paradicsomot, mint a mandragórá gyümölcsét, me­lyet korábban szintén így ne­veztek. Bauhin svájci botanikus 1620-ban napvilágot látott el­nevezése sem volt hízelgőbb, aki „bűzös szagú . aranyalmá­nak'’ keresztelte a ma annyira megbecsült növényt. De ezzel még mindig nem ^"**"^^""^^""""^"""^""^^,^""SfSSSS/SSfSfSS/SSSSSSS/SSfS/SSS//SSSS//S///'SSS//SSSfSSSSSSSSSSS/SS/SSf/SSSSSjrS/S///SSSSSS/SSfSSSSSSS/ff///SjrSS/S/'SS/'SS/SSS/SS/SffSfS/SSSSSS/fff/fSSSSfS/Sff/'/fSSSSSf/t Lakberendezési tanácsadó brigád szövetet, kerámiát. De van­nak bonyolultabb kérdések is, amelyek megoldásra vár­nak. Tallinnban a lakáshely­zet még nem engedi meg minden családban, hogy pél­dául külön szobában legyen a fiú- és külön a leánygyer­Az új lakásba költözők gyakran nem tudják, hogyan rendezzék be lakásukat úgy, hogy otthonuk valóban mo­dern, ízléses, s kellemes le­gyen. Különösen a családi életet kezdő fiatalok vannak nagy gondban. Tallinnban^ Észtország fő­városában társadalmi mun­kában működő művészeti ta­nácsot hoztak létre, amely immár több mint két esz­tendeje irányítja a város­ban az iparművészeti és lak- berendezési tanácsadást. Az ötletet a helybeliek felkarol­ták, annál is inkább, mert tulajdonképpen — tőlük szár­mazik az elgondolás. — Olykor ahhoz, hogy hasznos tanácsot tudjunk ad­ni. építészekkel, szobrászok­kal kell konzultálnunk — mondja Bi-uno Tomberg bú­tortervező és lakberendező, így született az ötlet, hogy az érdekelt szakemberek kö­zösen, brigádszerűen foglal­kozzanak a tanácsadással. A lakberendezési tanácsadó brigád, a művészeti tanács szerdánként fogadónapot tart az iparművészeti kombinát bemutatótermében. A legkü­lönbözőbb foglalkozású em­berek a tanácsadók: építé­szek, bútortervezők, lakbe­rendezők, kerámikusok, gra­fikusok. összesen tizenöten, felváltva tartanak ügyeletet a bemutatóteremben. Mi érdekli a tallinniakat? Van, aki praktikusabban sze­retné berendezni kis méretű lakását, mások pedig festés előtt a színösszeállításhoz kérnek tanácsot. Sokan az ő segítségükkel választják a megfelelő szőnyeget, bútor­mek. Amikor aztán felnő­nek, a szülök szeretnének megoldást találni. Legtöbb­ször a meglevő lakást úgy alakítják, hogy egy szobát, vagy legalább egy sarkot biztosítsanak a nagyfiúnak, vagy nagylánynak, de úgy, hogy az egyébként, kellemes berendezés megmarad. A tallinniak a tanácsadó brigád fogadónapjaira rend­szerint elviszik magukkal lakásuk alaprajzát is, más­kor pedig helyszíni szemlé­re invitálják a szakembere­ket. — Az a feladatunk, hogy segítsünk a helyes ízlés ki­alakításában — mondja Mai­mu Pleis asszony, akit Észt- ország-szerte kitűnő lakbe­rendezőként ismernek. Tallinn­ban a Gyöngyszem, a Me­lódia és a Palace kávéház tükrözi ízlését, hozzáértését. Szabad idejében szívesen és rengeteg ötlettel segít a tallin- niaknak. s igyekszik megta­lálni a lehető legolcsóbb és mégis dekoratív megoldáso­kat. Ezért gyakran keresi fel otthonukban a tanácsot kérőket. A brigád egy másik tagja Helgi Remets kerámikus, képzőművész, érdemes mes­ter. Kitűnően ismeri az észt nemzeti bőrdíszművességet is. Munkái kiállításokon és a vásárlóiközönség körében egy­aránt nagy sikert arattak és rendszeresen tart előadáso­kat munkás- és diákhallga­tóságának. Bruno Tomberg munkáját több munkásotthon mellett az írók és a művészek klubjá­nak berendezése is dicséri. Persze, az ilyen intézmények­nek könnyű a dolguk: meg­rendelik azt, amire szüksé­gük van. De mit tegyen az egyszerű vásárló? Előfordult, hogy a tallin­niak panaszkodtak, hogy az áruházakban nem találnak kedvükre való bútort. Tom­volt vége a becsmérlésnek. Linné svéd botanikus a Sola­num lycoporsicum latin elne­vezést ragasztotta rá, ami kb. annyit jelent, mint „ebszőlő farkasbarack“. A görög termé­szetbúvár elődöltnél keresen­dő az elnevezés forrása, akik valamennyi mérges, vagy gya­nús növényt megvetően „far- kasnövény”-nek neveztek. Végre a XIX. században tisz­tességes keresztségnek vetet­ték alá a „megalázott” nö­vényt, így kapta a Lycoporsi­cum osculentum”, azaz „ehe­tő farkasbarack” nevet. A NÉP A KORÁBBI ÉV­SZÁZADOKBAN nem nagyon olvasgatta a tudományos bota­nikai műveket, így saját elne­vezéseivel illette a paradicso­mot. Olaszországban a pomo d’ oro nevet kapta (lefordítva: aranyalma), Franciaországban pomme d’amournak (szerelem almájának) nevezték el. A spanyolok kitartottak a toma­ta név mellett, ez is honoso­dott meg mind a mai napig a legtöbb európai ország nyelvé­ben. Vajon Magyarországom mi­ért éppen paradicsomnak ne­vezik a növényt? Miért jelöli a magyar nyelv a bibliai éden- kertet és az értékes növényt ugyanazzal a szóval? A dolog magyarázatát a görög-latin eredetű paradisum szóban kell keresni; ez ugyanis kép­zeletbeli őseink lakóhelyének a megnevezésére szolgált. Nyelvünkben először „paradi­csomi almának” nevezték a növényt, ebből rövidült le a mai paradicsom szó. A paradicsomot nemcsak a botanikusok becsmérelték, de időnként az orvosok is harcot indítottak ellene. A század- forduló körül néhányan azt állították, hogy a paradicsom nagy oxálsav tartalma beteg­ségek keletkezését segíti elő az emberi szervezetben. Két francia kutató vetett véget ennek a tévhitnek, akik kimu­tatták: a paradicsom alig tar­talmaz oxálsavat, annál több alma- és citromsavat. Éppen ezért, mint jó hatású, betegsé­geket megelőző eledelt aján­lották. Kimutatták a növény gazdag C- és B-vitamintartal- mát, és így a legértékesebb zöldségfélék közé sorolták. 1930-BAN Svájcból, Aska- nase professzor laboratóriu­mából indult ki az újabb fel- tételezés: rákokozó hatást tu­lajdonítottak a paradicsom­nak. Szerencsére hamar kide­rült, hogy a paradicsomlével beoltott kísérleti állatoknál közönséges keléseket észleltek, nem pedig rosszindulatú daga­natokat. Ha a paradicsom va­lóban valamilyen rákokozó tu­lajdonságot mutatna, úgy a ^ legtöbb rákos megbetegedést berg ilyenkor elment a bú- \ pél-Amerikában kellene ta- torgyárba is. Gyakran vitá- á a.’. ~V0 a lakosság sós zott a gyári tervezőkkel. De í P.az e,v ota *^a§y mennyiseg- ez ma már a múlté, mert ^ben fogyasztja a paradicso- Tomberg a gyár művészeti ímot' tanácsadója lett, társadalmi i , A KONZERVGYÁRAKAT megbízatással, a szakembe- í éppen ezekben a hónapokban rek megbecsülik a munkáját. ^ árasztják el a paradicsomszál- „ . , < lítmányokkal, hogy ott kitűnő A művészeti tanács tagjai J konzerv, lecsó vagy ivóié stb. most védnökséget vállaltak a ^ készüljön az értékes gyümölcs­munkásszállók fölött. Azt ^ bői. Négy évszázadnak kellett mondják, az ott lakó fiata- ^ eltelnie ahhoz, hogy Európa lók kiszakadtak a családi kö- ^ népei végre értékének megfe- zösségből, ezért még nagyobb £ lelően becsüljék a „bolond al- szükség van arra, hogy kel- ^ mát”. lemes, barátságos környezet- ^ ÍR- I ) ben lakjanak. iwssssssss/rmsssfssws/swssssssssMss Üzemben a Láng Gépgyár terméke, Közép-Európa egyik legmodernebb, automatizált paradicsomsürítö gépsora. A berendezés 24 óra alatt 160 000 kilogramm paradicsomot konzervál. Képünkön: a központi vezérlőasztal és a vacuumüstök V///W/Í A Soimi házaspár Helgi Remets elgondolása dezte be a lakását szerint ren­Maimu Pleis a helyszínen ad tanácsot a brigád egyik ügyfeiének

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom