Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
mit megyei ß 1965. JÜLIUS 4, VASARNAP 7 Növekvő exportigények — 5 milliárd árutermelés AZ NDK ELEKTROTECHNIKAI IPARA elektrotechnikai rész mintegy 15 százalékot tesz ki. Főleg a nagy teljesítményű automatizált vezérlő- és szabályozó berendezések elektronikus bázison alapuló termelése növekszik. 1965-ben a távvezérléses, nagy üzembiztonságú Az NDK elektrotechnikai ipara nagy lehetőségekkel rendelkezik a kutatás, a fejlesztés és a termelés területén. Mindez előnyös exportlehetőségeket biztosít. Olyan speciális területeken, mint a villanymozdony-építés, az orvosi ké-Hajlékony mágnes SZÁGULDÓ HAJÓK A „KÉK “ 1840-től, amikor rendszeres posta- és utasforgalmat létesítettek Anglia és Amerika között, a különböző társaságok hajói versenyre keltek egymással azért, hogy melyikük tudja gyorsabban szállítani az utasokat és a sürgős küldeményeket. A _ legnagyobb sebességet elérő hajónak ítélték oda a „Kék Szalagot”. Ez nem más, mint egy diploma, tanúsítvány, melyre kék szalagot festettek rá. Ennek a vándordíjnak a birtokosa jogot kapott arra, hogy a két kontinens között szállítsa a postaküldemények zömét, ami igen jelentős jövedelemmel járt. A sebesség hitelesítésére a New York-i „Ambrose” világítótorony és az angol Bishop-Rock közötti út szolgáit. A „Kék Szalag” első birtokosa az angol „Britannia” vitorlás-kerekes gőzhajó volt. 10,7 csomó (19,82 km) sebességgel, 14 nap és 8 óra alatt tette meg a kijelölt utat. (A csomó: hajózási sebesség-egység, óránként, 1 mérföld = 1,852 km). A „Britannia” csak egy évig tudta megőrizni az elsőséget, 1841-ben az „Accardia” angol kerekes gőzhajó elhódította tőle a vándordíját. Attól pedig 1847-ben a „Hilberniá’ gőzös birtokába került, a 11,7 csomó (21,26 km) sebesség jutalmaként. A szá-ÚJ IPARÁG ROMÁNIÁBAN Üj iparág született Romániában: megkezdte a termelést a slatinai alumíniumkombinát, az ország első ilyen üzeme. A kombinát az első szakaszban évi 25 009 tonna alumíniumtömböt és alumíniumötvözetet terme!, majd ezt a mennyiséget 1970-ig 75 000 tonnára emeli. A további bővítési tervek pedig évi t150 000 tonnás termelést irányoznak elő. A slatinai kombinát az alapanyagot a nagyváradi timföldgyártól kapja, amely a közeli Nyugati Érchegységben kitermelt bauxitot dolgozza fel. A nagyváradi üzem már tavaly, az év végén megkezdte a termelést. zadfordulóig egy hajó sem tudta három évnél tovább megtartani a diplomát, mert a sebesség egyre emelkedett, már 22—23 csomó (42—43 km) körül mozgott. 1912 áprilisában Írországban a világ akkori legnagyobb hajójának számító „Titanic”, az új sebességi rekordot döngető első útját nem tudta befejezni. Összeütközött egy jégheggyel és elsüllyedt. 1513 ember vesztette életét a katasztrófa következtében. Híres hajók jöttek ezután, sorrendben: 1929-ig az angol • „Mauretania” (27,3 csomó, 51,5 km), 1933-ig a német „Bremen”, majd az olasz „Rex” gőzhajó. 1942-ben a New York-i kikötőben tűz ütött ki a „Normandie” francia turboelektromos meghajtású hajón. A felborult és elmerült hajó 1937-től 1938-ig volt birtokosa a „Kék Szalagnak”, 3 nap 22 óra és 7 perc alatt szelve át az Atlanti-óceánt. 1938- ban az angol „Quen Elizabeth” és a „Quen Mary” gyorsabbaknak bizonyultak, 35 csomó (64,8 km) sebességet tudtak elérni. 1952-től az amerikai „United States” a leggyorsabb tengeri hajó. A turbinás óceánjáró hossza 302 méter, a „Kék Szalagért” folytatott versenyben 36 csomó átlagsebességgel. haladt, 3 nap 10 óra és 40 perc alatt tette meg a kijelölt útszakaszt (csúcssebessége 37,5 csomó). Áttekintve a személyszállító hajók 125 éve tartó versenyét, több mint háromszoros sebességemelkedést látunk. Hol van a sebesség felső határa, nehéz lenne megjósolni. Kérdés, hogy a szárnyashajók elvét ilyen nagy tömegű hajóknál sikerül-e majd alkalmazni. Természetesen a „Kék Szalag” ma már inkább csak szimbólum, a sürgős postaküldeményekkel repülőgépek emelkednek a magasba. Az utasnak pedig, aki repülőgép helyett hajóra száll, bizonyára nem sürgős az útja. Blahó István Hatalmas víztároló Kanadában Kanada keleti részén Amerika legnagyobb mesterséges tava és legmagasabb gátja épül. Az öt gát közül a legnagyobb 1600 méter hosszú és 213 méter magas lesz, amely mögött akkora víztároló alakul ki, hogy vizével 2.5 cm magasságban az egész Egyesült Államok területét el lehetne árasztani. A legnehezebb feladat a szűk hegyszorosban rohanó folyó eltérítése volt még a gát építése előtt. Ezért a szoros nyugati falán a tömör gránitban kellett utat vágni a víznek. Különleges fúróberendezéssel két 21 méter átmérőjű és 900 méter hosszú alagutat építettek a sziklába, egy jászolgáttal kényszerítették a folyót ideiglenes medrébe, egy másikkal pedig eltorlaszolták, hogy ne folyhasson vissza. A két gát között a vizet kiszivatytyúzták, a földet lehordták, a meder alatti sziklarétegről és erre építették a nagy gátat. A gát magasságának 150 nap alatt el kellett érnie a 120 métert. Ezt úgy tudták megoldani, hogy a völgyön át három hatalmas drótkötélpályát építettek és rajtuk szállították át az anyagot. A 150 nap alatt háromnegyedmillió köbméter betont építettek be. Amikor ezt a magasságot elérték, a folyót eltérítő alagutakat eltömték és a víz megindult a hatalmas tárolóba. Három évi munkára van még szükség ahhoz, hogy a vízierőmű az energiatermelést megkezdje. A tervek szerint az áramot 700 ezer voltos távvezetéken juttatják majd el az 500— 600 km-re fekvő Quebeckbe és Montreálba, de sokkal távolabbra is. TIN APLÓIA VIII. A láng messzire világit Csörömpölve, szirénázva vágtattak a tűzoltóautók és a rendőrségi gépkocsik a kairói Garden Cityböl a Kasr el Einin az amerikai egyetem épületóriása felé. Az egyetemet sűrű füst borította, időnként magasra csaptak a rőtvörös lángoszlopok. — Tűz van! Tűz van! — kiáltozott ijedten az utca népe. Mi is történt valójában, a közelmúltban egy békés napon a verőfényben fürdő fővárosban? Egyiptomban mintegy 800 afrikai fiatal ösztöndíjas tanul, hogy a gyarmati iga alól szabadult népének, hazájának felkészült, hozzáértő szakembere legyen. Ezek a fiúk és lányok a kairói egyetemi városban otthonra leltek. Mindent biztosítottak számukra a tanuláshoz. Ám a mai Afrika fiataljai éber szemmel figyelik a nagyvilág eseményeit, s élénken reagálnak a látszólagosan leg jelentéktelenebb dolgokra is. Különösen az imperialista mesterkedésekre érzékenyek. Ezúttal az amerikai imperialisták afrikai és ázsiai manőverei vonták magukra az afrikai fiatalok figyelmét. S hogyan juttatták kifejezésre tiltakozásukat az amerikai kalandorpolitika ellen? Délelőtt, szokás szerint, egyetemisták érkeztek kisebb csoportokban, vagy magányosan az amerikai egyetem könyvtárába, úgy mint máskor. Amikor azután a hatalmas olvasóterem megtelt, hirtelen benzines üvegek kerültek elő, tartalmát szétöntözték, s már lobbant is a vészes láng. A tűz hatalmas volt — a harcnak nem a legalkalmasabb eszköze. De a lángok az amerikai mesterkedések boszorkánykonyhájáig világítottak... Afrika fiai félreérthetetlen jeladásra készültek. Elemi erejű volt a tett. A könyvtár felépül, a társadalom pótolja a könyveket, amelyek sajnos, a tűz martalékává váltak. De az üzenet eljutott a címzettekhez. A volt gyarmatok hallatják hangjukat. Hisz ki ismerné náluk jobban a gyarmatosítók, a népeket bármikor leigázni, kirabolni és elpusztítani kész imperializmus igazi arcát. Századunk második felében, az atomkorszakban, amikor a Kozmoszt embert szállító űrhajók szelik, Szudánban, a volt angol gyarmaton száz emberből csak egy tud írni-olvasni. Végig a Nílus mentén megdöbbenti az embert a falvak szegénysége. Sajnos, a gyarmati rend örökségeképpen a gyermekek fele nem éri meg a 15 éves kort. A földet művelő fellahok háromnegyed része gyomorrákban, máj- és szembetegségben szenved. Minden száz emberből nyolcvan nem tud írni-olvasni — ezt örökölte az angol gyarmatosítóktól és Faruk rendszerétől az Egyesült Arab Köztársaság. A nyomasztó, nehéz örökség eltüntetéséhez pedig még kevés az iskola, kevés a tanár, a tanító. Egy évtizede 40 ezer egyetemi hallgató volt összesen az egyiptomi egyetemeken, ebben a tanévben 45 fakultáson százezer! Ez a gyors felfutás természetes, hiszen az Egyesült Arab Köztársaság fejlődése, a nemzeti ipar felépítése, kiművelt emberfők sokaságát, egész hadseregét igényli. Éppen ezért — noha az új Egyiptomban a pénznek sok helye lenne — ötször annyit fordítanak ma az egyetemi oktatásra, mint egy évtizeddel ezelőtt. Egész Afrikában a legnagyobb „hiánycikk” ma a diplomás ember. Több mint 5 ezer egyiptomi tanár és tanító dolgozik az afrikai földrész országaiban, Algériában, Szaúd Arábiában, Irakban, Líbiában és Kuwaitban. Abd el Azim Shehata, a kairói egyetem főtitkára mesélte el, hogy ő 1937-ben végzett az egyetemen. — A mezőgazdasági fakultáson, ahol én tanultam, egyetlen női hallgató sem volt. öt lány nyert mindössze az egész országban diplomát az orvosi fakultáson. A forradalom ingyenessé tette az oktatást, az elemi iskolától egészen az egyetemig. Ez alapos változásokat hozott. Ma az egyetemeinken 18—20 százalék a lányhallgatók aránya, s sohasem szabad elfeledni, hogy lányainkat végső soron a háremekből raboltuk el, s tettük a holnap számára nagy értékké. Onnan mentettük ki dolgozó és tanuló lányainkat, asszonyainkat. És egy szintén nagy változás: mindig dicsekszem vele, hogy diákjaink túlnyomó többsége, 80—90 százaléka munkás és fellah szülők gyermeke. S ezek a gyerekek napjainkban francia, angol és más könyvek helyett anyanyelvükön írott könyvekből tanulhatnak. Óriási dolog ez! Míg a főtitkár beszél, viszsza-visszaszökik a gondolat: a zord homoksivatag széléről, a Nüus iszapjából vert viskókból érkeznek ide az egyetemi város falai közé a lányok és fiúk. Olajmécses, írástudatlan, csak nyomort látott, ritkán jóllakott szülők gyermekeiből diplomás emberek lesznek. Ök teremtenek majd az emberi kultúra ősi hazájában új életet, új világot. Boldogabbat, mint ami szüleiknek jutott osztályrészül. — Látogasson el feltétlenül El-Mansura környékére, szívesen látnánk a mi falunkban, apám házában — mondotta egy arab egyetemista, Abdel Aziz Mohamed Sharaf. — Tapasztalná, hogy mi a szünetekben sem pihenünk. Az elemi iskolai oktatás ugyan már az egész országban kötelező, de a munkás és fellah fiatalok nagy része még írástudatlan. Ha látná, mint várnak bennünket, diákokat haza! Mi tanítjuk őket írni. olvasni, mi értetjük meg velük a világ sorát, mi válaszolunk kíváncsi kérdéseikre. Ez is a mi munkánk. Ez a legkevesebb, amit mi, diákok megtehetünk. Vásár az A] Azhar mecset tövében A népgazdaság igénye villamos energiában, az új kapacitások teremtése a vegyiparban és fémiparban és mindenekelőtt a növekvő exportkötelezettség szükségessé tette az NDK-ban az elektrotechnikai ipar átlagon felüli fejlesztését. 1963-ben az elektrotechnikai iparág árutermelése először haladja majd meg az. 5 milliárd márkát. Ez nem foglalja magában az elektronikát, mely különleges helyet foglal el jelentősége miatt és termelése már most meghaladta a 3 milliárdot. Az elektrotechnikai ágazathoz számítjuk az erősáramú berendezések létesítését, a magasfeszültségű készülék- és kábelipart, az elektromos gépipart, az elektromos berendezések- és készülékek gyártását, valamint a műszaki kerámiaipart. A Német Demokratikus Köztársaságban szervezetileg több mint 100 jelentős üzem egyesül 6 nagyvállalattá. A legjelentősebb ezek közül az erősáramú berendezéseket előállító mű, amelyet sok feladattal lát el a mezőgazdaság kemizálása, a perokémia gyors ütemű felépítése, a barnaszénbázisú energiatermelés gyors beindítása. Ehhez a feladathoz csatlakoznak a növekvő exportigények, valamint a baráti államokkal kötött szerződésekben vállalt kötelezettségek. Egy komplett vegyi üzem létesítésénél az berendezések üzembe állítása jelentősen emelkedik. Váltófeszültség-vizsgáló berendezés 2,25 millió voltra (Transzformátor- és Röntgenmű, Drezda) szüléitek, a röntgentechnika és az elektron-áramlástechnológia, a termékek egész soránál ért el világszínvonalat. A baráti államokba történő exporton túl Svédországba, Ausztriába, Olaszországba, Angliába, Hollandiába, Nyugat-Németországba, Iránba és Libanonba szállítanak elektrotechnikai termékeket, további országokba pedig vezetékeket és kábeleket. Az elektrotechnika minden évben vezető szerepet játszik a Lipcsei Vásáron, melyen 1964-ben is több, mint 400 új és továbbfejlesztett terméket állított ki. A mágnesnek hazánkban is r sokféle változatát álkalpaz- 1 zák, s a választék egy érdé- í kés újdonsággal most to- t vább bővült. Az öntödei Vállalat két j újítója, Bauer Dezső és i Szeles Mihály hajlékony t mágnest készített, amely úgy i alakítható, hajlítható, akár a § rétestészta. Alapanyaga gu- 1 mi vagy műanyag, ebbe t mágneses; bárium-ferritpor kevernék,*s a --keveréket tét szés szerinti vastagságúra sajtolják, nyújtják. Ezt a hajlékony mágnes például a hűtőszekrény b< ágyazva felhasználhatják a; ajtók automatikus zárására A bárium-ferntporral kever gumi — vagy műanyag öthat évig megőrzi mágnesei tulajdonságát.
