Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
Ifi rest MEGYEI 1965. JÚLIUS 25, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Mikor köteles a vállalat a dolgozó áthelyezési kérelmét teljesíteni? T. I. nagykőrösi olvasónk írja, hogy marós szakmája van, de jelenleg segédmunkásként dolgozik. Arra lehetősége lenne, hogy szakmájában elhelyezkedjen. Munkahelyén azonban kilépéséhez nem járulnak hozzá. Kérdezi: — milyen címen mondhatja fel munkaviszonyát úgy, hogy folyamatossága ne szakadjon meg? Olvasónk kérdésére közöljük: a módosított Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint (MT. V. 49. A. §.) a vállalat köteles a dolgozót kérelmére az általa megjelölt vállalathoz áthelyezni, ha munkahelyén nem a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozik és új munkaviszonyában ilyen munkakörbe kerülne. Nincs tehát szükség arra, hogy állását felmondja, mert akkor a munkaviszony folyamatossága megszakadna. Kérje áthelyezését és ezt a vállalat csak akkor tagadhatja meg, ha biztosítani tudna szakképzettségének megfelelő munkakört. Minthogy marós munkakört nem tud biztosítani, olvasónk kérelmének teljesítését nem tagadhatja meg a gyár. Ha mégsem engednék el, forduljon panasszal a vállalati munkaügyi döntő bizottsághoz. Ingatlan adásvételének bejelentési kötelezettsége illetékkiszabás végett. U. J. tápiószőllősi olvasónk frja, hogy két évvel ezelőtt vásárolt egy házat telekkel együtt negyvenkétezer forintért. A tanácshoz bejelentették adózás céljából. Elmulasztották azonban az illetékes hivatalnak elküldeni a megállapodást illetékkiszabás végett. Emiatt megbírságolták őket. Olvasónk sérelmezi a bírságolást. Kéri, hogy az ügyet vizsgáljuk ki. Olvasónkat mulasztás terheli. Az élők közötti vagyonátruházást a megállapodástól számított 15 napon belül kell bejelenteni, a Pest megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatalnál (Bp. V., Városház utca 7.). A rendelkezés szerint ez a vevő kötelessége, és a tanácsnak nem feladata, hogy ezt a szerződő felek helyett megcsinálja. Azt is előírja a rendelkezés, hogy a kiszabott illetéken felül száz százalékot kell fizetni bírság fejében, ha bejelentésre kötelezett fél e kötelezettségének egyáltalán nem, vagy nem a megszabott határidőben tesz eleget. A kiszabott bírság tehát törvényes rendelkezéseken alapszik. Mivel olvasónk a kiszabás ellen fellebbezéssel élt, és ennek alapján mérsékelték is a bírságot, további jogorvoslatnak már nincs helye. Kérheti azonban a részletfizetés engedélyezését. özvegyi nyugdíjas munkavállalása Havi 350,— Ft állandó özvegyi nyugdíjam van. De ezt is úgy kapom, hogy hatvanhét százalékos munkaképtelen vagyok. Három-négyhónapos idénymunkát szeretnék vállalni, de félek attól, hogy elveszítem emiatt özvegyi nyugdíjamat. özv. B. J.-né, monori lakos levelében azt kérdezi, — vállalhat-e munkát anélkül, hogy tőle az özvegyi nyugdíjat megvonnák? Olvasónkat megnyugtatjuk, mert az állandó özvegyi nyugdijat a kereső foglalkozás tartama alatt is korlátozás nélkül folyósítani kell. Egy esetben szűnik meg a rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíj, ha rokkantsága (67 százalékos munkaképtelensége) is megszűnik. Tsz-tasrok öregségi járadékáról T. K., nagykátai lakos édesanyja ügyében fordult hozzánk tanácsért. Anyja öt év óta tsz-tag, de belépése óta nem dolgozik, mert munkaképtelen beteg. Életkora jelenleg 61 év. Olvasónk azt kérdezi: — jár-e anyjának nyugdíj, ha igen, hol kell az ilyen Irányú kérelmet benyújtani és milyen igazolások szükségesek ehhez? Nyugdíj az édesanyját nem illeti meg, mert a levél szerint nyugdíjéveket igazolni nem tud. A rendelkezések alapján öregségi járadékot pedig annak a 65. életévét betöltött nőnek — tsz-tagnak — lehet folyósítani, aki a belépéskor vagyontárgyait a termelőszövetkezetbe bevitte, öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, és a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt venni nem tud. öregségi járadék édesanyját még nem illeti meg, mert nincs 65 éves. Munkaképtelenségi járadékra már most jogosult lenne, ha száz százalékban igazolt a munkaképtelensége. Ez utóbbi esetben az orvosi vizsgálat iránt a SZOT Társadalombiztosítási igazgatósága intézkedik, mivel a munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottság véleményét fogadja el hitelesnek. Nem elegendő tehát az önök birtokában lévő orvosi igazolás. Az orvosi vélemény beszerzése vagy a 65. életév betöltése után a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (Bp., V., Guszev u. 10.) kell a kérelmet benyújtani a tsz vezetősége és a tanács vb. javaslatával. Az öregségi és munkaképtelenségi járadék összege havi 260,— Ft. Gabonahaszonbér természetbeni szolgáltatása helyett pénzbeli egyen értékkel történő fizetés Haszonbérben volt földemet a tsz-be belépő bérlő magával vitte a termelőszövetkezetbe. A megállapodás szerint gabonahaszonbér volt kikötve. A tsz ennek a megállapodásnak nem tesz eleget, csak pénzben hajlandó a haszonbért megfizetni. — Jogos-e a tsz intézkedése? Kérdezi Z. I. abonyi lakos. Olvasónk kérdésére a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásával' válaszolunk. A népgazdasági érdekek megkívánják, hogy a gabonatermés a tervszerű elosztás keretében kerüljön felhasználásra. Erre tekintettel a tsz-ek általá ban teljes gabonatermésüket az állami felvásárlás útján bocsátják az állam rendelkezésére. Ilyen körülmények között a gabonában kikötött haszonbér természetbeni teljesítése nem szolgálná a népgazdasági érdekeket. Ezért a tsz a haszonbért pénzben egyenlítheti ki. Ha olvasónk és a tsz között kötött haszonbérleti szerződés nem ad lehetőséget a pénzben való teljesítésre, a bíróság jogosult kérelem esetén a szerződést ilyen értelemben módosítani. Azt tanácsoljuk, hogy a fölösleges bírósági eljárás elkerülése céljából nem célszerű a gabonahaszonbér * természetbeni teljesítéséhez való ragaszkodása, mert esetleges bírósági eljárás során a fentiek értelmében módosításra kerülne a megállapodás. Dr. M. J. MILLIÁRDOS KÖZÜGY ■ Kicsi a világ. Pedig ma is éppen akkora, mint volt húsz vagy harminc évvel ezelőtt. És mégis, összezsugorodtak távolságai. Egy nap sem kell már ahhoz, hogy a pesti ember meglátogassa Amerikában vagy Kanadában élő rokonait. Moszkva csupán 'két óra. London és Párizs sem sokkal több. Amíg a távolságok időben lerövidültek, a látóhatár jelentősen kitágult. Évente százezrek utaznak Magyarországról külföldre és a világ legkülönbözőbb országaiból hazánkba. Magyarország egyetlen nagy tranzit állóin ás lett. Ez öröm. És haszon. De gond is. És nem is kicsit. Nemcsak az utas ér fél napnál alig hosszabb idő alatt például Afrikába. Valamenynyi fertőző betegség kórokozófa ugyanennyi idő alatt átszállítható egyik kontinensről a másik kontinensre. Szomorú példa bizonyítja ezt: a téli-tavaszi fertőző járvány, a ragadós száj- és körömfájás tetemes pusztítása. A kár igen jelentős. Nem csupán az elhullást Illetően. A legyengült állatállomány termelési kiesése sem csekély, akárcsak az a kár, arrrit a tenyésztési program megzavarásában, visszavetésében jelentett a kóros fertőzés. Tények — A fertőzés terjedését eredményesebben megakadályozhattuk volna, ha nagyobb gondot fordítanának nagyüzemi gazdaságaink az ál lategészségvédelemre. — Ez dr. Magyari Andrásnak, a gödöllői Agrár tudományi Egyetem rektorának, a biológiai tudományok doktorának, valamint dr. Szép Ivánnak, az egyetem állatélettani és állategészségügyi tanszék vezetőjének, állatorvostudományok kandidátusának a véleménye. Fejtegetéseik, indoklásuk feltétlenül figyelemre méltó. Annái is inkább, mivel az állategészségügy esetében nem milliós, milliárdos károkról beszélhetünk. Tényekkel bizonyítanak. — Az állatáílomámy elhullása igen nagy. íme egyetlen példa a sok közül: az elmúlt esztendőben az állami gazdaságok növendék- és felnőtt sertésállományának mintegy tíz, a termelőszövetkezeteknél pedig hozzávetőlegesen tizenöt százaléka hullott el. Ha ehhez hozzászámítjuk az ugyancsak magas arányszámú szopósmalac pusztulását, valamint a legyengült állatok terméskiesését, akkor a kár meghökkentően nagy. . Az állattenyésztés egészét tekintve pedig sok száz millióban fejezhető ki. Mégis csak keveset vagy egyáltalán nem beszélünk arról, hogy az állategészségügy javítása, korszerűsítése nemcsak az állatorvosok és a mezőgazdasági üzemek feladata, hanem közügy. > Elgondolkoztató az a tény is, hogy például a száj- és körömfájás elsősorban a nagyüzemi gazdaságokban pusztított. Az elhullás aránya például Pest megyében, az állami gazdaságokban volt a Legnagyobb. Ezt követték a termelőszövetkezetek, míg a legkevesebb megbetegedés a háztáji gazdaságokban fordult elő. Vajon mi az oka ennek? — Az állati termékek iránti igények jelentősen megnőttek hazánkban az elmúlt két évtized alatt — mondja az egyetem állategészségügyi tanszékének vezetője. — Az igények kielégítése két módon történhet A hagyományos, extenzív állattartás útján, s ez gyors létszámnövelést sürget, ami azonban nagy takarmánytöbbletet Igényel. A másik mód: nagy teljesítményű kultúrfajták meghonosítása, amelyek azonos takarmányozás mellett több terméket adnak. Nálunk ez a járható út. Mezőgazdasági nagyüzemeink többségében ezért szakítottak a hagyományos állattenyésztéssel és tértek át hibrid-baromfi, a fehér hússertés nevelésére vagy a szarvasmarha keresztezésre. A több haszon elérése azonban gondokkal is jár. A nagy teljesítményű kulturfajták természetes ellenállóképessége gyakran csökken. Ez érthető, hiszen ezek az állatok jobbára zárt térben nevelődnek. Ezért úgy kell kialakítani az állattenyésztő üzemeket, hogy azok mindenben kielégíthessék az állatok biológiai igényeit. Ha ezt elmulasztjuk, az állatok igen érzékenyen reagálnak az elkövetett hibákra. Egy példa ennek bizonyítására. Míg a háztáji gazdaságokban hagyományos módon felnövő naposcsibe jól bírja a tizenöt-tizenhat fokos hőmérsékletet is, addig egyes magas termelőképességű kitenyésztett állományok egyetlen éjszaka alatt elpusztulnak a csibenevelőben ilyen hőmérsékleten. Az igazság valahol ott keresendő, hogy nem elég csupán létrehozni a nagyüzemet, biztosítani kell annak feltételeit is. És ez az, amiről ma még igen sok helyen megfeledkeznek. Az eredményes állattenyésztés feltételei Az eredményes állattenyésztés főbb feltételei: a megfelelő takarmányozás, az állatok gondos elhelyezése, az istállók rendben- és tisztántartása. Ha ezek közül akár csak egy is hiányzik, visszahatása máris megmutatkozik a termelésben. Rövidesen „kozmikus utcaseprőkre" lesz szükség 1961. június 29- én a Kennedyfokról hordozórakétát bocsátottak fel, amelynek egyszerre három mesterséges holdat kellett volna pályára juttatnia: két kutató és egy navigációs mesterséges holdat. A fellövés nem egészen sikerült: a két kutató-műhold nem vált el egymástól és együtt kezdett keringeni a föld körül. A rakéta viszont a műholdak leválása után hamarosan felrobbant. A szétfröccsent repeszdarabok a Saturnus gyűrűjére emlékeztető „valamit” képeztek bolygónk körül. Egyébként nincs kizárva, hogy a jövőben a felettünk húzódó égbolt kissé megváltozik és a föld körül mesterséges eredetű gyűrűk jelennek m eg... Az angol szakemberek számításai szerint jelenleg a kozmikus térben több mint 480 földi eredetű objektum van, s közülük csupán negyven „tevékeny” szputnyik. Különleges földi állomások figyelik e kozmikus „szemetet”. A2 ember kozmikus tevékenységének e „maradványai” bizonyos veszélyt jelentenek az űrrepülők számára. Igaz, ma még ez a veszély elenyésző. A kozmosz még csak kevéssé „szennyezett”, ám a külföldi szakértők véleménye szerint néhány évtized múlva gondoskodni kell majd a földkörüli térség „tisztogatásáról”, „Kozmikus utcaseprőkre” lesz szükség. Érdemes röviden szólni az alapvető feltételek biztosításáról, Illetve a meglevő hibákról. Ami a legfontosabb: az állatok az istállóban jól érezzék magukat. Ennek alapvető követelménye a tiszta, száraz, állandóan friss levegő biztosítása. Ha meleg, nedves a levegő, akadályozza az állatot a felesleges hő leadásában. Ez étvágytalanná, bágyadttá teszi. Termelése visszaesik. Ha viszont hideg, párás az istálló levegője, könnyen meghűl az állat, szervezete legyengül, fogékonyabbá válik a betegségek iránt. A megfelelő szellőzés hiánya akadályozza a levegő állandó cserélődését. Az elhasznált, ammóniákos levegőben szenved az állat, de gondozója sem szívesen tartózkodik ott, s ezért munkáját összecsapja, elhanyagolja. Az istállók rendben- és tisztántartása ugyancsak fontos követelmény. A repedezett padozat, a letöredezett jászolszegély, a piszkos önitató, mind melegágya a fertőzésnek, ugyanakkor minőségi károkat okoz, akárcsak a rendszeres almozás elmulasztása. A jó takarmányozás alapvető kérdése: az állatot termelőképességének és rendeltetésének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékkal lássák el. Az éhező állat nem termel gazdaságosan, legyengül, fogékonnyá válik minden betegségre. Az éhező állat kifejezés ez esetben nem csupán azt jelenti, hogy a jószág nem kap megfelelő menynyiségű eleséget. Jelentheti azt is, hogy nem jut a termeléshez szükséges elegendő fehérjéhez, vitaminhoz vagy ásványi sóhoz. A tehenészetben és a növendékmarha-nevelésben nagy károkat okoz a rendszeres jártatás és körmözés elhanyagolása. Ha az állat nem jut friss levegőhöz, napfényhez, mozgáshoz, könnyen zavar áll elő anyagcseréjében. Ennek következtében csökken a természetes ellenállóképessége és fogékonyabb a betegségekre. Ma már a legtöbb nagyüzemi gazdaságban gondoskodtak a kifutókról. A baj az, hogy a kifutók nagy része elhanyagolt, az állat csánkig jár a sárban és trágyában, nem érzi jól magát, nem tud megpihenni. Tetőzi a bajt, hogy a kifutók nincsenek fásítva, a tűző napra csapják ki az állatokat. Megelőzés Hogy elkerülhessük az állatok megbetegedését, a legfontosabb a megelőzés. Hogy is állunk ezzel? DR. MAGYARI ANDRÁS: — Az átmenő áru- és állatforgalom rendkívüli mértékben megnőtt, mégis kevés gondot fordítanak nagyüzemeink a betegségek behurcolásának megakadályozására. Míg a megfelelő elhelyezési lehetőséget egyre több helyen biztosítják, addig a járulékos beruházások már sokszor elmaradnak. Pedig alapvető fontosságú például az, hogy a gazdaság vásárolt állatait legalább egy hónapon át megfelelő megfigyelés alatt tartsák. Igen ám, de hol? Elkülönítő istálló csak nagyon kevés helyen található. Az idegen állat pedig könnyen behurcolhatja a fertőző vírusokat. A szarurepedésekben például hat hónapig is tanyázik a száj- és körömfájás vírusa! Azután: nem sokat törődnek a beteg állatok elkülönítésével sem. Ez megint komoly veszélyt jelent! DR. SZÉP IVÁN: — Gyakori a vendégjárás a nagyüzemi gazdaságokban. Kínálkozó lehetőség a kórokozók ki- és behurcolására. Mégis, alig találni olyan gazdaságot, ahol megkövetelnék a megelőző rendszabályokat, a kézmosást, a köpeny és kalocsni használatát. Hogy miből fakad ez? Felelőtlenség bői, amely egészen odáig tér jed, hogy maguktól az állat gondozóktól sem követelik meg a munkaruha viselését. Úgy gondolják, túljutottunk a fertőzésen, most már semmi ok az óvatoskodásra. Pedig van. Törökországban ázsiai típusú száj- és körömfájás lépett fel a közelmúltban. Spanyolországban és Franciaországban ugyan eredményes harcot folytattak az afrikai sertéspestis megakadályozására csakúgy, mint a Balkánon a lópestis elterjedése ellen. Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy védettek vagyunk a lannangó vírusok esetleges behurcolása ellen. A jó állattenyésztő mindig túl lát gazdasága, faluja határain, s pontosan tudja, mi a helyzet másutt, de legfőképp azokban a gazdaságokban, amelyekkel kapcsolatban álL DR. MAGYÁRI ANDRÁS: — Ha már erről van szó, beszélni kell feltétlenül a tej begyűjtőknél és a takarmánykeverőknél uralkodó visszásságokról. Az üzemek többsége nem rendelkezik például két garnitúra kannával. Jelenleg az a helyzet, hogy az üzemek nem a saját kannájukat kapják viszsza a tejbegyűjtőből, hanem más gazdaságokét. Ez a legjobb módja az esetleges fertőzések széthurcolásának. Hasonló a helyzet a takarmánykeverők esetében is. A zsákok — amelyeket csak nagyon ritka esetekben fertótfle nitenek — üzemről üzemre vándorolnak. Ezen sürgősen változtatni kell. DR. SZÉP IVAN: — A fejlett állattenyésztő országokban, így például a Szovjetunióban, Dániában, Svédországban, Hollandiában hetente egyszer kötelező állategészségügyi nap van: meszelés, nagytakarítás, s a hibák kijavítása, fertőtlenítés Ez hasonló a mi paraszti udvarházainknál szokásos szombat délutáni, vasárnap reggeli nagytakarításához. A nagyüzemekben azonban mintha nem is ugyanazok az emberek dolgoznának: a leg több helyen megfeledkeznek erről. Pedig ez a fertőzés megelőzésének fontos esz köze lehet. Elavult egészségügyi szolgálat Elavult és széttagolt állategészségügyi szolgálatunk. A hiba már a szemléletnél kezdődik, mert még mindig a beteg állat áll az állategészségügy központjában. Pedig az állategészségügyi szolgálat legfőbb feladata a megelőzés lenne. DR. MAGYARI ANDRÄS: — Ami a széttagoltságot illeti, az állatorvosok jelenleg három szerv hatáskörébe tartoznak. A vágóhídi orvosok az Élelmezésügyi Minisztériumhoz, az állami gazdaságok állatorvosai az Állami Gazdaságok Főigazgatóságához, míg a hatósági állatorvosok a tanácsokhoz. Ebből eredően olyan visszás helyzetek alakulhatnak ki, hogy például a megyei állatorvos nem adhat közvetlen utasítást a megye területén levő állami gazdaság állatorvosának. DR. SZÉP IVÁN: — Természetesen az egységes állategészségügyi szervezet kialakítása nem csupán az állatorvosok ügye. Az állategészségügy társadalmasítására van szükség a gyors fellendüléshez. Mit értek ezalatt? Az állategészségügy kérdése nem korlátozódhat csupán az állatorvos és az állattartó kapcsolatára, mint ahogy ez a múltban volt. Mielőbb ki kell alakítani az állategészségügyi felelősök rendszerét. Például a Hazafias Népfront égisze alatt. Olyan egészségügyi hálózatra gondolunk, mint például ez emberek viszonylatában a Vöröskereszt. Ezek az aktívák a tél folyamán egy-kéthetes egészségügyi tanfolyamon vehetnének részt. DR. MAGYARI ANDRÁS: — Míg az egyéni gazdasá gokban a parasztoknak a nö-i vényápolástól az állatta rtá-t sig mindenhez értéhiök kellett, addig a nagyüzem lehetőséget nyújt a specializálódásra. Ez pedig azt jelenti, hogy minden állatgondozónak el kell sajátítania a szakmai minimumot. A jó állatgondozónak például már a betegség első gyanújára fel kell figyelnie, nem pedig akkor, amikor már nagyon nehéz a betegség tömeges elterjedését megakadályozni. Az igazság az, hogy az állattenyésztés is — nagyüzemi szinten — ugyanolyan szakma, mint például az, hogy valaki lakatos, vagy esztergályos. Ez kötelességeket ró rá — a szakma ismeretének elsajátítását —, de ugyanakkor az eredményes munkához szükséges feltételeket is — munkaruha, tusoló, öltő kulturált munkakörülmények. Mind a gazdaság, mind az állatgondozók a legmeszszebbmemően érdekelték abban — anyagilag is — hogy rendezett légyen ez állategészségügy. Az egészséges állat többet és gazdaságosad ban termel, mint a beteg. Értő munka, kulturált állattartási és munkakörülmények, egységes állategészségügyi szervezet. Ez az, ami ma még kialakulatlan a nagyüzemi gazdaságokban. Hí ezeket megteremtjük, akkor többé nem fordulhat elő az visszás helyzet, hogy éppen a nagyüzemek sínylik meg leginkább az állatbetegségeket. Az állattenyésztés a népigazdaság fontos része. Minden fáradtságot megér, hogy előrelendítsük. Prukner PáJ
