Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

1965. JÜLITS 25, VASARNAP U tetet kJCwIod 11 Komádi István: — Hűtlenség ... — „Veszélyes” életkor. Különös megnemértés Társadalmi különbség . A BŰNÖS HAJÓ TITKA Safranekné nagyon szeret moziba járni, ezt még a némafilmek idején megszokta. Különösen a sze­relmesfilmeket szereti, mert abban van fantázia, na meg azokat, amelyekről a Népszabadság azt írja, hogy — rosszak. Mostanában azonban sokat panaszkodik, hogy kevés a valamirevaló film, már a nyuga­tiak is áttértek arra az unalmas gyárra, meg munkára. Ű ta­nácsolta, hogy írjak egy olyan igazi kalandfilmet, amely tet­szene neki és a közönségnek. Bevallom, Safranekné beledugta a fülembe a bolhát. Tényleg! Lassan 35 éves leszek és még egyetlen filmet sem írtajn. Buzdítása alapján most megpróbálom. íme a kísérlet: (juU triód) gézal MiiflftT KltfLEP,ÍMímt — Nem is tu­dod, hogy milyen nagyszerű dolog ott állni a kocsi felett és nézni a gyereket — lel­kesedett fel és boldogságában beletúrt gyérülő hajába. A gyerek alszik, két ökle a füle mellett és te tervezhetsz mindent róla, amit csak akarsz ... Nagy­szerű dolog, én mondom. Például lehet a gyerekből Nobel-díjas ve­gyészmérnök, vagy orvos ... Hát nem? Olyan gyógyszert talál majd fel, amelyet ha bevesz az em­ber, pirulánként egy évvel hosz­­szabbítja meg az életét... — Egy kicsit bizarr ötlet — véltem szerényen. — Jó — helyeselt belenyugvóan. — Akkor ne legyen belőle se orvos, se kémikus. író legyen. Mi? Hí­res író, akinek a könyveit min­den nyelvre le­fordítják. s ezért kap Nobel-díjat Aztán a világ minden nagy vá­rosában van vil­lája, a tengere­ken jachtjai, meg minden... — Minek any­­nyi jacht egy em­bernek? — pró­báltam tárgyila­gos lenni. — Jó, ne le­gyen jachtja, s ne legyen író sem. Lehet ze­nész is. Muzsikus. Őrjöngve kémek tőle a koncertek után autogra­mot. Én meg ott állok szerényen a fiam mellett, én, az apja, aki ne­velte, akitől szár­mazik ... Hát nem nagyszerű? — Kétségtelen. Valóban nagy­szerű. Most már el­ragadta a hév, a tervezés, már rám se nézett, szemei előtt a babakocsi ringott, benne az alvó gyerekkel, felet­te ő, amint ter­vezi, hogy: — mert, ugye miért ne lehetne mondjuk, atom­fizikus. Egészen szép pálya az, nagy jövője van, s hallatlanul iz­galmas is ... Bár nem veszélytelen. A sugárzások, meg miegymás. ilyen ^ csak§ gyere-§ $ A SZERENCSÉTLEN pat­tanásos költővel közben cso­dálatos dolgok történnek. Megtudja, hogy hatalmas va­gyont örökölt és annyi kas­télya van, hogy azt sem tud­ja, hogy melyikbe menjen. De nem találja a helyét —, mert vágyik Mariann után. El iá határozza, hogy megkeresi. Keresi, keresi, de hiába- Végre a kikötőben egy fél lábú néma vándorverklis há­rom kastélyért, s egy féldeci rumért elárulja, hogy a lel­kész nem volt mas, mint Billy, a neves leánykereske­dő és kokaincsempész, aki drágia valutáját a Bimbalo szigeteikre szállítja, ahol da­tolyát és rákot kap értük. Költőnk gyorsan repülőgép­re ül és kiderül, hogy nem­csak a szonettekhez ért, ha­nem kiváló pilóta is. A hajón a részeg matrózok verik a dobbá előléptetett la­vórokon az ütemet és az en­gedetlen lányokat. Mariannt, egy félkezű kormányos akarja mindenképpen becipelni a kabinba, egy speciális okból kifolyólag. A lány védekezik, rúg, karmol, harap és kéri a panaszkönyvet. Repülőgép repül. (A gyenge idegzetű nézők elájulnak.) A félkarú bevitte a lányt a kabinba. A szerelmes költő egyre fo­kozza a repülőgép sebességét. A lányról a matróz letepte a blúzt. A repülő repül. A szoknyát is. A repülő repül. A fél pár cipőt is. A repülő még mindig repül. (Egy néző átharapja a szomszédja torkát.) A költő fájdalmában keser­vesen káromkodik, de nem hallja, mert a repülő már a hang sebességénél is gyor­sabban repül, úgy hogy fér­fias baritonja még 100 kilo­méterrel hátrább kullog. Mariann már mezítláb van. VÉGRE FELTŰNIK A HA­JÓ. A költő felcsatolja ejtő­ernyőjét, magához vesz két géppuskát, három golyószó­­röt, egy páncéltörő ágyút és egy ceruzát, meg kéziratpapírt, mert hátha eszébe jut valami jó versötlet. Kiugrik a gép­ből, amely ezután megvárja saját hangját, és úgy repül to­vább. A hajótól 10 kilométer­re esik a vízbe. Szédületes tempóban úszni kezd. A matróz letépte a lány egyik fülbevalóját. A költő úszik. A másikat is. A költő fokozza a tempót, annál is inkább, mert a lá­nyon alig van levetni való ingóság. Végre eléri a hajó tatját. Felmászik és tüzelőállást fog­lal el két benzineshordó kö­zött. Hatalmas tűzharc. A matró­zok szabályos hadirendbe zár­kózva bekerítő hadmozdula­tot tesznek. * A lány a kabinban elvesz­tette utolsó ruhadarabját is. Ebben a pillanatban hatal­mas robbanás rázza meg a ha­jót. (Tizenöt néző idegsokkot kap.) A fiú fedezékét szolgáló benzineshordó felrobbant. A levegőben hajóroncsok és a matrózok alkatrészei rep­kednek. A vízben borzalmas ribillió. A lányok az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak. A fiú azonban résen van, és ingajáratban egy véletlenül épp ott levő lakatlan szigetre szállítja őket. Az utolsó ké­pen a tengerpart sárga ho­mokján a zöld pálmák és kék ég alatt ott áll az ifjú költő, karjában a lánnyal és elének­li ez alkalomra írt dalát, melyre a lányok táncolnak, akiken — miután a lakatlan szigeten nincs divatszalon — pálmalevélből van ruha. ÉS HOGY VALAMI ÚJSZE­RŰ IS LEGYEN a filmben, az lesz a vége, hogy a költő és Mariann három és fél percig csókolják egymást, ahol érik és a tüzes csókok sejtetni en­gedik, hogy később itt egyéb is történik majd, de csak az­után, miután... (A nézők a látottaktól fel­bőszülve egymás hegyén­hátán kitolongnak a mo­ziból.) (ősz) KERESZTREJTVÉNY ANNA-BÁLRA 1 2 i * 5 é 7 8 » 10 ti * 13 ■ Íj ÜH1S 4r ... . * É “ 17 tagi 18 13 ■ 22 Száznegyvenedszer rendezik meg az idén a hires balatonfüre­di Anna-bált. Ebből az alkalomból Juhász Gyula egyik szép versé­ből idézünk: „Hisz vannak még tanyák és jegenyék a szélben, Vannak szőke habok és vig ma­jálisok . . .” folytatása a vízsz. 1., függ. 1. és 26. szám alatti sorok­ban. VÍZSZINTES: 13. Megfelelő. 1«. Amerikában élő színművész (Oszkár). IS. Csúszós. 16. Több, mint kívánság. 18. Szövetféle az emberi testben. 19. Bosszús felki­áltás. 21. Folyó Szibériában. 22. Ellenszegülés. 21. Egynéhány. 26. Zenekar jelzője lebet. 27. Nát­rium. 28. Sürgős. 29. Sötét szín. 30. Szigetlakó nép. 32. Több lab­dajáték „ízesítői”. 33. Azonos be­tűk. 34. Fordított esik: 35. Csa­ló szándékkal utánoz. 37. Utó­da. 38. A. K. 39. Nyolcvannégy hó­napból áll. 40. Az Operaház igaz­gatója volt (Aurél). 41. Szokat­lan, ellentmondó. 42. Szülésznő gyakori megszólítása. 43. Tiltó szó. 45. Író, hírlapíró (Károly, 1874—1915). 46. Délelőtti előadás. 47. Állam a Balkánon. 49. Nö­vénytámaszték. 50. Ezüst vegy­­jele. 51. Vonzó (táj). 52. Hang­szer. 53. Csecsemőtápszer. 55. Ká­bítószer. 57. Zamat. 58. Rokon. FÜGGŐLEGES: 2. Bányatermék. 3. Nemzeti Bajnokság. 4. Tanító, oktató. 5. Mennyiségi viszony. 6. Titel közelében ömlik a Tiszá­ba. 7. Bútordarab. 8. Kínai hossz­­mérték (576 m). 9. Kettős betű. 1«. Válogatott labdarúgó. 11. Felelős­sé tész. ÍZ. Hajnalban. 17. íliat­­szeripari nyersanyag. 2o. Elemi csapás. 21. Balti nép. 22. Zenekar tagja. 23. Francia festő, a bar­­bizoni mesterek egyike. 25. El­lenőr. 31. Az indonéz főváros holland neve volt. 33. A 47. sz. fővárosa. 35. Alexandriai matema­tikus és természettudós. 36. Óko­ri rabszolgatartó állam. 37. Bo­rítja. 39. Vízi mesterséget űző. 40. Női becenév. 42. Acélgyártást eljárás feltalálója. 44. Hibásan másoló. 46. Massenet operája. 48. Bejegyzés. 49. ... Musztafa; tö­rök vezér, seregét Sobieski János lengyel király Bécs alatt le­győzte. 52. Az egyik Tolsztoj sze­mélyneve. 54. A. K. 55. H. S. 56. Mint a 27. sz. 57. Papírméret. JÜLIUS 11-1 KERESZTBEJTVE­­NYCNK HELYES MEGFEJTÉSE: „Boldog vagyok, hogy e világra jöttem. Szeretem fényét, harcát, kenye­rét” — Béke-világtanács — Helsinki — Országos KÖNYVJUTALMAT NYER­TEK: Gárdián Ferencné Nagykő­rös, Rákóczi u. 8, Tóth László Tápiőgyörgye. Abonyi u. 1806, Sinkú Miktósné Százhalombatta, Felszabadulás u. 40., Bordás Gyu­la Cegléd, Szőlő u. 24., Nagy Je­­nőné Bag, Kiskőrös u. 1-, Kis Im­re Nagykőrös V., Zöldfa u. 9/A., K. Kiss Lászlóné Nagykőrös u., V., Tanárky B. 9., Körmöndl Er­zsébet Főt, SaUai Imre üt 58., Papp Jánosné Tápióság, Külte­lek, Visnyovszki László Budapest, VIII., Bókay János u. 37. GYERMEKREJTVENY „A SZERELMES PASA“ szeret — nem szeret... (Pásztor karikatúrája) PAJTASOK! Hatvan évvel ez­előtt e napon született a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja, az illegális kommunista párt vértanúja. Nevét a rejtvény függőleges 4. sorában találjátok. VÍZSZINTES 1. Öreg korú. 5. Esztendő. 7. Medve kéz. 9. Rózsa László. 10. Fa, virága édeskés illatú. 12. Gyü­mölcs. 13. A méhfélék családjába tartozó erősen szőrös testű ro­var. 14. Barom. 16. Rákóczi hű­séges katonája volt (Tamás). 17. Igen — németül. 18. Gyógyítás a feladata. 20. Ybl Miklós névjele 21. Dunántúli megye. FÜGGŐLEGES 1. Fiúnév. 2. Énekelni való. 3. Megszólítás. 6. Mirigyes szer­vünk 8. A szalma színe. 11. A tor betűi más sorrendben. 12. Sétaút. 13. Német névelő. 14. Lépked. 15. Török főúr volt. 17. Hiba nélkül. 19. Várpalota két széle? PAJTASOK! A megfejtett nevei írjátok le egy levelezőlapra és 1965. augusztus 2-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a júliusi jutalomsorsolásban. Az 1965. jú­lius 11-i rejtvényünk helyes meg­fejtése: Helsinki, \ s S utóvégre más § is lehet a gyerek bői. Híres sporto-§ ló. Válogatott /o- § cista vagy ököl- ^ vívó, vagy mit ^ tudom én, hogy ^ még mi minden... ^ — Mennyi idős 5 a kicsi? — kér-§ deztem közbe. ^ Zavartan nézett \ rám: $ — Milyen ki-k esi? — Hát a fiad. \ — Nekem nincs ^ gyerekem, de ^ nem is kellene... ^ — Hát akkor ^ nem értelek... ^ — Mii nem le- ^ hét érteni ezen? ^ Ki nem állhatom. § ha nekem éjjel- ^ nappal ott böm-i böl egy bőgőma-$ sina a lakásban.§ s állandóan haj- \ longanom kell. \ nehogy a nya- ^ kam köré csata- ^ rod jón egy vizes ^ pelenka__ Fuj! ^ Te... hát akkor ^ mit szóinál, ha ^ mondjuk űrhajós > lenne egy gye- $ rekből, akinek az \ apját elárasztó n&k a gratulá-% dókkal, hogy $ nemhiába ilyen § apának csak § nagyszerű gyere-§ ke lehet... k csór ázzon és vigyen egy kis hideg sültet öreg édesanyjá­nak, aiki egy szegényházban él és zenét szerez fia versei­re. A költő, aki eddig nagyon mulyának mutatkozott, végső elkeseredésében megcsókolja a lányt — aiki ebből rájön, hogy a fiú nem is olyan hasz­nálhatatlan. A kikötőben a lányok egy gyanúsan rozoga bárkába szállnak be, a fedélzeten fél szemű, tetovált matrózok ve­szik körül őket és félreérthe­tetlen mozdulatokkal adják a lányok tudtára, hogy tetsze­nek nekik. A KÖLTÖ saját 545 soros ódáját adja búcsúzóul a leánynak, és a dalt elénekli jó édes mamája zenéjére. Ez­alatt a kikötőben leáll a munka. A leánykereskedők sírvafakadnak és elsüllyesz­tenek egy hajót, amely bele­dudált a dalba. (A nézők telezokogják a padlót.) Amikor vége van a dalnak,­­a matrózok letörlik könnyei­ket és felhúzzák a horgonyt. A hajó eltávolodik, ott áll a korlátnál Mariann és integet a fiúnak, aki lassan elvesz a szeme elöl. A lány lemegy a hajó belsejébe, ahol egy teremben egy rakás síró nőt talál, akiktől megtudja a szörnyű igazságot. Nemsokára megjelennek a matrózok, de nem azért, hanem azért és szörnyű dulakodás kezdődik a vad alakok és a törékeny lá­nyok között. (A nézőknek kinyílik a zse­bükben a bicska.) És a verekedés indokolt is, mert a matrózok sokkal ke­vesebben vannak. Csak Ma­riann szökik ki a fedélzetre és öngyilkos akar lenni, e cél­ból egy dalt énekel, amitől a cápák rettenetesen meg­hatódnak, elhatározzák, hogy áttérnek a vegetáriánus kosztra. A FILM ÜGY KEZDŐDIK, hogy 30 ... — nem 40 gyönyö­rű nő igen lenge öltözetben táncol. Ez feltétlenül jó, mert a férfiak egyes megerősíthe­­tetlen hírforrásból nyert ér­tesüléseim alapján, szeretika szép nőket. Köztük van a kis Mariann is, aki természete­sen a legcsinosabb és a leg­több látszik belőle. Már egy hete nem evett, mert szegény csak egy kis kó­rista, aki azonban nem akar letérni a tisztesség útjáról, de egyelőre nincs is a színen senki, aki erre érdemleges ajánlatot tenne. (A nézők itt már kezdenek tűzbe jönni.) NAMÁR MOST! Egyszerre megjelenik a színen egy ma­­dagaszkári leánykereskedó, aki azonban, hogy fel ne is­merjék, hittérítőnek álcázza magát és a lányoknak azt az ajánlatot teszi, hogy jöjjenek vele hitet téríteni. Ahová megérkeznek, ott rendeznek a bennszülötteknek egy ba­lettmatinét és a belépőjegy mellé minden néző egy ke­resztlevelet is kap. A lányok­nak tetszik az ajánlat, külö­nösein azért, mert a jámbor lelkész előlegként mindegyik­nek ad egy szelet zsíros ke­nyeret. A következő jelenetben a búcsúestét látjuk, amikor a lelkek pásztora madisont jár a lányokkal. (A nézők egymás térdén verik a taktust.) Egyre vadabb a tánc —, mert ez egy olyan pap, aki azt vallja, hogy le kell eresz­kedni a tömegekhez, (Egyes temperamentumos nézők a falra másznak.) Itt van a búcsúesten a szépséges Mariann szerelme is, aki csúnya, félszeg és pat­tanásos, de teljesen szegény és költő. Mariann azért hív­ta meg, legalább egyszer va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom