Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

FORRÓ MEZŐK A GAZDA SZEME... A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1965. JÚLIUS 24, SZOMBAT A spartakiád vasárnapi járási döntődének programja 9 órakor: megnyitó a vecsé­­si sportpályán. 9 óra 30- 13 óráig: atlétikai számok döntői. 10 órától: röplabda, kézi­labda. kispályás labdarúgás — a sporttelepen. Teke: a Frühwirt vendéglő udvarán. Kerékpár: a Vecses—Ecser útvonalon. Eredményhirdetés: vala­mennyi versenyszám döntő­jének lebonyolítása után köz­vetlenül. Az Üllői Fmsz munkáiéi a revízió mérlegén Jakab Sándor, a tápiósápi Petőfi Tsz megbízott elnöke az idei termést vizsgálja (Somodi Imre felvétele) Néhány órával a kombájn után — eke jár a földeken — Nehezíti a munkákat a sok eső — panaszkodott Győ­ri János, a nyáregyházi Béke Tsz elnöke, amikor felkeres­tük. — A 240 hold árpánkat 6i került időben, jó minőség­ben betakarítani. Kilencven holdat mélyszántásunk, 30 hold a vetőszántásunk. Arat­juk már a búzát is, 60 holdat vágtunk rendre, éppen oda indulok... Elkísértük mi is a határba, B láttuk, hogy Nagy Miklós és Péter Attila kombájnjai nyomában ment a szalmabá­lázó, s máris hordták le a szalmát. — Néhány órával azután, hogy a kombájnok befejezik a munkát, a szalma le van FIGYELŐ takarítva és kezdődik a ta­­lajmüvelés — mondta Ba­logh Sándor báesi, a tsz bri­gádvezetője, aki Mészáros Józseffel, a szem veszteségi fe­lelőssel, amióta a nagy mun­ka megkezdődött, valósággal kint lakik 6'határban. Cscvharaszton bcíejczték az aratást Távirati jelentést kaptunk a csévhaxaszti Egyetértés Tsz­­böl, amelyben közölték, hogy a csütörtöki napon — járá­sunkban elsőként — befejez­ték az aratást. Gratulálunk és további sikereket kívánunk. Kisebb ssemvessieseg9 hevesebb szállítás Az elmúlt évben Vasa­don a tsz tagjai tarlószérű­kön csépelték el a mintegy kétezer holdon termesztett gabonát. Riportunkban ak­koriban beszámoltunk ar­ról, hogy a cséplésnél je­lentős volt a szemveszteség: a homokos, mély talajon nem volt lehetőség az el­­pergett gabonát felszedni vagy felsepemi. Több tíz­ezer forint értékű kenyér­nek való ment veszendőbe, nem beszélve a rengeteg többletmunkáról. Vasadon az utóbbi évek­ben az a gyakorlat alakult ki, hogy a termőföldekről közös szérűkre hordják a gabonát, ott elcsépelik, a szalmát hazaszállítják, a kenyérgabonát a begyűjtő­helyre hordják, majd az ál­lami rész elszámolása, va­lamint a vetőmagszükséglet visszatartása után, a tagok között megfelelő arányban elosztják, amit aztán — hazaszállítanak. A vasadi tsz vezetői már nemegyszer szóvá tették, hogy a cséplési és a begyűj­tési rendszeren változtatni kell, mert ez a módszer jelentős népgazdasági kárt okoz: sok a szemveszteség, s a felesleges szállítás a legnagyobb dologidőben el­vonja más munkáktól az erőket. A vasadi földek 99 száza­léka homokos, keménytala­jú, közös szérűk kialakítása nem lehetséges. Javasol­ták a házi szérűkön törté­nő csépiéit. Minimális len­ne a szem veszteség, keve­sebb lenne a felesleges szállítás, és a felszabadult munkaerőket át lehetne csoportosítani más, fontos mezőgazdasági munkákra. Nem kellene más, mint: bizalom, és a cséplést, vala­mint a begyűjtést megszer­vező, mindenre kiterjedő ellenőrzés. Hörömpő Jenő Jó a tagszervezés Sok a leltárhiány Kevés a kezdeményezés Nemrégiben az Üllő és Vi­déke körzeti Fmsz igazga­tósága és felügyelő bizott­sága együttes ülést tartott, amelyen lányi József, a MEöZO V főrevizora ismer­tette az ez évi revízió anya­gát. — Megállapította a vizsgá­lat — mondotta —, hogy az fmsz alapfeladatait álta­lában végrehajtotta. Négy­százötvennyolcezer forintot fordítottak beruházásra, 221 ezer forintot pedig felújításra, karbantartásra-Az fmsz-nek 49 egysége van. Tavaly júliustól ez év áp­rilis egyig két új egységet hoztak létre: Monoron és V ecseten egy-egy szikvíz­­üzemet. Megemlítette a be­számoló, hogy Péteriben a meglevő két bolt kiesi, korszerűtlen, raktár nélküli és az elemi higiéniát is igen nehéz be­tartani. Megoldást kell talál­ni Péteriben az egyetlen ven­déglő tehermentesítésére és fel kell építeni a korszerű vegyes-műszaki boltot. Több üzletet felújítanak, köztük, az üllői ruházati és a löb­­pusztai vegyesboltot. A kölcsönzésről megállapí­totta a revízió, hogy álta­lában megfelelő. Hiba a nö­vényvédelem elhanyagolása. Egyetlen gyümölcsfát sem permeteztek le ebben az év­ben. A termelést szervező mun­ka fogyatékos. Nem helyes, hogy az fms-z zöldségre és gyümölcsre sem kötött szerződést egyéni ter­melőkkel. Helyes viszont, hogy 12 633 naposcsibét adtak el, továbbá 407 mázsa mű­trágyát. Baromfiból szerző­dést 380 kilóra kötöttek és 12 000 forint termelési elő­leget folyósítottak. A kiskereskedelmi iizemág tervét 99,19 százalékra telje­sítette, a vendéglátó üzemág viszont csak 90,22 százalék­ra, amit rossznak értékelt a revízió. Ami itt mégis jó: csökkent az ital- és nőtt az étel fogyasztás. Tagszervezés terén is- szép eredményeket értek el. Te­rületükön a lakosság 12 szá­zaléka fmsz-tag. Az fmsz gazdálkodását a revízió jónak ért-«kelte, bár megállapított néhány igen kirívó hibát. Például: az üz­letkörön kívüli állóeszközök (elfekvő anyagok) igen sok pénzt kötnek le. Továbbá sok a belső anyagmozga­tás, sok a tüzelő-felhasználás, a telefonköltség és az áramfo­gyasztás. A vagyonvédelmet a reví­zió rossznak találta. Példa­ként említenénk meg, hogy a felvett leltárak 22 száza­léka hiányos. A leltárhiá­nyok értéke 87 000 forint. A Elmenm a munka temetésére Fizikailag bírja —csak nem szereti Fehér János vecsési lakos március 16-án szabadult a börtönből. Két hónapot pi­hent a kényszerpihenő után, majd munkahely után nézett, ahol egy-két napot töltött. Július elsején elhelyezke­dett az István kórházban, de másodikán egy verekedésbe keveredett, s nem maradt idieje a munkahelyét meglá­togatni — s egyébként is a kerületi kapitányságon ka­pott szállást néhány órára. Ezután munkahelyéről fel­szólítás érkezett, menjen dol­gozni. Nem ment — ment vi­szont az italboltba, ahol leré­­szegedett. (Italra a szüleitől kért pénzt.) Harmadikán vég­re bement a kórházba. Vallo­mása szerint „Fizikailag )ó erőbem. vagyok, de a nehéz munkát elvégezni ivem tu­dom”. Figyelembe véve, hogy az István kórházban fenntartják a munkahelyét, közveszélyes munka-kerülésért 30 napi fel­függesztett elzárásra ítélték. Annabál lesz ma este Gyömrőn a mű­velődési házban, a Jailers ze­nekar közreműködésével. A bált a helyi KlSZ-szerveze­­tek és a járási művelődési ház rendezi, az árvízkárosul­tak javára. Maglódon is Annabál lesz ma este a kisvendéglő kert­helyiségében, rossz idő esetén a művelődési házban. Az An­náknak a rendezőség díjtalan belépést biztosít. Egy tisztes élet JELENLEG NYUGDÍJAS. Előtte garázs­­§ mester volt, azelőtt beosztott dolgozó egy pes­­^ ti garázsban. A második világháborúban ka­­\ tonaszökevény. Tizenkilencben vöröskatona­­\ ként harcolt Tatán. Az első világháborúban ^ kétszer járt a fronton. Mind a kétszer sike­­^ rült neki hazaverekednie magát. A halálcé­­§ dulákat — amelyet a katonák egy vaskazet­> tóban viseltek a nyakukon — még ma is őrzi. § Ránézésre olyan átlagember mint a többi. ^ Egy a tízmillióból. Csak idősebb az országos \ átlagnál: 70 éves. Ahogyan megsárgultak az \ időtől az okmányok, amiket elém teregetett \ bizonyításképpen, úgy őrlődött fel a szerveze­­^ te is. De amikor beszélni kezd, mintha meg­> fiatalodna. Ifjúkori lendülettel magyaráz. § — MIKOR A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG \ ELBUKOTT, én is bujkáltam sok társammal § együtt. De a bányászlakta tatai vidék dolgo­­^zót szerettek. Előjöhettem. Dolgozhattam, a ^ második világháborúig. Közben Pestre men­­^ tem lakni. Mikor megszöktem a hadseregből, ^ otthon nem volt maradásom. Feljelentettek, ^ bevittek a nyilas parancsnokságra. Egy hir­­^ télén jött légiriadó mentette meg az életem. s Innen is meg tudtam szökni... vezetés színvonalát úgy ér­tékelte a revízió, hogy ja­vult, de még nem érte el a kívánt szintet. A kezdemé­nyező készség és az elem­zés hiányzik belőle. A kibővített igazgatósági ülésen tiz hozzászóló mondta el véleményét. Határozat is született, amely elfogadta a revízió megállapításait és kö­telezte az fmsz igazgatósá­gát, felügyelő bizottságát a hibák kijavítására. Muka János A döntők után Vecsée— ÉTI labdarúgómérkőzés. Sportesemény rendezését ezen a vasárnap járásunk egyetlen más községében sem engedélyeztek. ★ Rangadómérkőzésre kerül sor a városi bajnokság ke­retében szombaton 18 órakor Monoron, ahol a Sportkör és Páskom csapata méri ösz­­sze erejét. ★ Nagykáián játszik barátsá­gos mérkőzést járásunk lab­darúgó-válogatottja. A mérkő­zés teljes bevételét közös megegyezéssel a két járási sportszövetség az árvízkáro­sultak javára ajánlotta fel. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Lányi Péter, Monoron dr. Pálfi Ferenc, Ül­lőn dr. Stark György, Ve­­csésen dr. Goda Csaba tart ügyeletet vasárnap. — ügye­letes gyógyszertár Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsé­­sen a Dózsa György úti. VELEMENY (r. b.) Hogy életünk köny­­nye'ob, mint valaha is, az vi­tathatatlan. Az sem vitás vi­szont, hogy sokkal köny­­nyebb is lehetne, ha ... És itt felsorolhatnánk szá­moslat azon jelenségek közül, amelyek életünket megkese­rítik, s amelyeki szatirairo­­dalmumk legfőbb kenyéradói, ihletői, kifogyhatatlan kin­csestárai. Komlós János, e műfaj egyik legkiválóbb kép­viselője, legújabb összegyűj­tött szatíráiban, karcolatai­­han — csak úgy, mint a ko­rábbiakban, — nem az élet perifériáján, hanem a sűrű­jében keresi és találja meg a témát: a közélet, közgondol­kodás fonákságait vonja pel­lengérre, okosan, rokonszen­vesen, s nagyon szellemesen. És sohasem a kívülálló, a kí­­bic hideg fölényével, hanem azzal a forró s ze n vedéi yes­séggel, amely csak a felelős­séget érzők és vállalók sa­játja. Ha az írások hangvételének nyíltságát, bátorságát dicsér­jük, az egyben politikánk di­csérete is. Ám idevág, s igen találó Komlós ezzel kapcso­latos megjegyzése: „...a hi­bák ellen lehet már beszél/ni nálunk, persze, hogy lehet, De valamit tenni is kellene". Számos hasonló megjegyzés, megalapítás csiklandozza ce­ruzánkat, hogy a könyvből kiszedve idetegyük. Ilyenek például: „Nálunk nem ÚSV vetődik fel a kérdés, hogy ki mit tud. Nálunk mindenki mindent tud. Talán azt az egyet, a saját dolgát kivé­ve Vagy: „A női egyen­jogúság kezd a mosogató­­vájdlingba befulladni". Má­sutt: „Nálunk nyugi van. Itt nem izgul, nem csodálkozik senki. Újságot is csak azért veszünk, hogy megnézzük, benne van-e már, amit úgy is tud mindenki". De nem lehet, nem szabad ebből a könyvből mazsoláz­­gatni: el kell olvasni az egé­szet. Ismerősök már az írá­sok a Népszabadságból, a rá­dióból, a televízióból, mégis, újraolvasva is, frissek, az új­donság kellemes ízével hat­nak. Csak az első száz óv nehéz — ígéri könyve címében a szerző. Azt már majd csak kibírjuk valahogy! Sok ilyen könyvet olvasva — még köny­­nyebben!1 • Komlós János: Csak az első száz év nehéz (Szépirodalmi, 1965) című könyve megtalálható járási könyvtárunk új szerzeményei kö­zött is. — Tizenkét közlegényt és három tisztet rej­tegettem a pincében egészen a felszabadulá­sig. Itt az igazolás róla — mutatta az aláírá­sokkal teli dokumentumot. — Egyszer majd­nem lebuktam. Egy idegen kérte, hadd mosa­kodjon meg a szobánkban. Meglátott három civilbe öltöztetett katonát. — Kik ezek? — kérdezte. — A fiaim! — mondta a feleségem. Az idegen nevetett. Nyilván, mert semmi hasonlóságot nem talált közöttünk és á kato­nák között. Legfeljebb korban „hasonlítot­tunk” egymásra. Én nagyapószakállat visel­tem, nehogy felismerjenek. Az idegen férfi § cukrot adott az unokámnak és elment. Pár ^ óra múlva megérkeztek házunkhoz a szovjet) csapatok. | — KÖZVETLENÜL A HÁBORÚ UTÁN S élelmet szállítottam autóval vidékről. (Ezt a § Közellátási Kormánybizottság Budai Kiren- § deltségének bélyegzővel ellátott menetlevelei bizonyítja.) Mikor aztán az élet visszakerült ^ a rendes kerékvágásba, tovább dolgoztam. 5 Egészen a nyugdíjazásig. Ma mint nyugdíjas, ^ itthon kapálgatom a kertet. Csak az vígasztal, S hogy az emberek ma is ismernek. Sokan kö- § zülük soha nem felejtik el az Illés Mihály ^ nevet. Még a gyömrői címem is ismerik. Gyarmati Sándor MAI MŰSOR Mozik Ecser: Elvtársak. Gomba: René király lánya. Gyömrő: Füst. Mag­lód: Egy ember ára (szélesvásznú). Monor: A szép Antónió (széles­vásznú). Nyáregyháza: 2x2 néha öt. Pilis: Talpalatnyi föld. Tápió­­sáp: A Tenkes kapitánya II. Tá­­piósüly: A tárgyalás. Űri: Bátor emberek, üllő: Ki volt dr. Sorge? (szélesvásznú). Vasad: Tékozló szív. Vecsés: Kőszívű ember fiai I—II. (szélesvásznú). A szerkesztő üzeni Bruszt Piroska, Monor: A rejtvények megfejtését a következő címre kell kül­deni- Pest megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, VIII., Blaha Lujza íct 3. — Újtelepiek, Monor: Anyaköny­vi híreket csak akkor közöl­hetünk a lapban, ha ezt az érdekeltek saját maguk kérik az anyakönyvvezetőtől. S mi­vel ezt Monoron, állítólag, senki sem kéri, ezért marad­tak ki lapunkból a monori anyakönyvi hírek. VECSÉSEN JÁTSSZÁK a Kőszívű gyár filmet, amelynek egyik ember fiai című, új, színes ma­kockáját mutatja be képünk. 1 Egy „nehéz" évszázadról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom