Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1965. JÚLIUS 24, SZOMBAT Miért éppen Nagykőrösön ? Áítamviasffn clóit ■» San Itt ff t síréin hasaiért Szalay István a fővárosban született. Épp ezért furcsán, szokatlanul hangzik amit mond: ő bizony már régóta a mezőgazdasági pályára ké­szült. És minden vágya az volt, hogy vidékre kerüljön. Érettségi után beiratkozott a gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Júniusban befe­jezte utolsó vizsgaidőszakát. — Ezután következik a hathónapos gyakorlat, amely­nek célja, hogy az államvizs­ga előtt megírandó szakdol­gozathoz sok gyakorlati él­ményt, tapasztalatot szerez­zünk — mondotta az ifjú szakember, amint a Rákóczi Termelőszövetkezet irodájá­ban beszélgettünk. — Nem először kérdezik tőlem, hogy miért jöt­tem vidékre, de különösen arra kíváncsiak az ismerősök, hogy miért ép­pen Nagykörösön kötöttem ki. Azért, mert nagyon friss és eleven családi kapcsolatom van a várossal. Itt élnek a nagyszüleüm, itt született kedves anyám. Igaz, hogy Pesten láttam meg a napvi­lágot, de azért én Nagykőrös­re mégis hazajöttem. — Volt előttem más, köny­­nyebb, kézenfekvőbb megol­dás is. Maradhattam volna a fővárosban, továbbra is szü­léim házában, hiszen a fővá­ros környékén legalább húsz­­termelőszövetkezet közű] vá­laszthattam volna,' »hol ugyanúgy várt rám az ezer­­háromszáz forintos gyakorno­ki állás, mint itt Nagykőrö­sön. Én azonban ide kíván­koztam, — Volt olyan is, aki nagy­lelkűen egyengette az uta­mat. Szegedi János, a Sza­badság Termelőszövetkezet főmezögazdásza biztatott és ugyancsak neki köszönhetem azt, hogy rövid úton állást kaptam a Rákóczi Termelő­szövetkezetben. — Azt mondhatom, a két­Bckcmajális Vasárnap a Pálfája erdő­ben egész napos békemajá­list rendez S városi párt­­bizottság végrehajtó bizott­sága és a Hazafias Népfront városi elnöksége. Déli fél egykor Hegedűs László, az MSZMP városi bi­zottságának titkára mond ün­nepi beszédet. Ezt egy óra­kor ebéd követi. Az ebéd: marhapörkölt új­burgonyával és kovászos uborkával, az ára tíz forint. A földművesszövetkezet köz­ponti irodájában és az üzemi' szervezőknél vásárolhatók az ebédjegyek. Autóbuszt dél­előtt tíz és tizenkettő, dél­után kéit órakor indítanak a központtól. Visszafelé pe­dig este nyolc óráig jöhet­nek busszal a majálison résztvevők. Az erdőben tánc Is lesz, a zenét a földműves­szövetkezet kibővített népi' zenekara szolgáltatja. frssssssfsssrsmwmMMiii) j TAVIRÓZSÁK, PETÚNIÁK Jobbról a melegházak, balról a fóliástelep és a ff kettő között ott színesedik a Szabadság Termelőszö­­ff vetkezet kertészetének kedves büszkesége, a mintegy i kétszáz négyzetméteres diszkért. Akármelyik ház ud­­j varán szívesen látnánk, sőt kedves színfolt lenne | bármelyik téren, általában mindenütt, ahol a virágot I szeretik. Nehéz lenne számba venni a sok fajtájú virágot, ff Ha jól jegyeztem meg. a kertészeti brigád vezetői öt­­ff száz tő szegfűt ültettek különböző színekben. Van ff arerátum, számtalan fajta, különböző színekben égő 4 muskátlitő; petúniák, vérvörös kának — és igazi lát­­ff ványosságként a kert közepén, a kétméteres meden­­| cében nyiló tavirózsak. A tavirózsák töveit a ceglédi I Vörös Csillag Termelőszövetkezetből hozták. Az egész brigád munkáját dicséri a kert. Szó sin­­ff csen arról, hogy ezért a puszta gyönyörűségén kívül ff bármit is kapnak a tagok. Harminc, kertészettel fog­­« lalkozó ember egy brigádban: csoda lenne, ha nem ff szeretnék a szép virágot. — Űton-útfélen találkozunk a városban is parki­­f, rázott részekkel. Éppen nekünk ne legyen diszker­­f. tünk? — mondták. hetes itt-tartózkodás után, hogy nagyon jól érzem magam. Könnyen beleilleszkedtem az itteni rendbe. Egyáltalán nin­csen terhémre a korai felke­lés és az sem, hogy néha a munka megkívánja azt, hogy még este -kilenc órakor is itt legyünk a gazdaságban. — Hogy a holnap mit hoz, aet nem tudnám megmonda­ni. Az bizonyos, hogy úgy végzem a munkámat a gya­korlat során, hogy mindent alaposan megismerjek. Nagyon szeretném, ha az államvizsga megszerzése után ide jöhetnék állásba. Szeretném hinni azt, hogy a vezetőség munkámmal elége­dett lesz és ilyenformán nem lesz akadálya annak, hogy végleg itt helyezkedjek el. Pénzjutalom, csokoládé ÚJDONSÁGOK A KISZ- TÁBORBAN port munkája alapján har­madik helyen vagyunk, bár a huszonnégy forintos nor­mát huszonhat forint ötven­öt fillérre teljesítettük. Re­ménykedünk, hogy az idén is fel tudjuk küzdeni magun­kat az első helyre. Ez azon­ban a tavalyival szemben nem lesz új dolog. Adós, fizess! Végrehajtási határozat a Rákóczi Termelőszövetkezet terhére Ö2t>. Kovács Jánosné 1960 tavasza óta a Rákóczi Ter­melőszövetkezet rendes tagja és egyben bevitt szőlőjének részes művelője. Ez annyit je­lent, hogy az összes termé­nyét beviszi a termelőszövet­kezetbe, s a közös gazdaság összjövedelméből termény á­nek százalékában részesedik. Ilyen módon a termelőszövet­kezet 1961-ben 18 649 fo­rinttal tartozott özv. Kovács Jánosnénak. A termelőszövetkezet soha nem vitatta tartozását, az ősz­­szeget sem. Zárszámadási mér­legében is, mint aktív követe­lést befoglalta. A tartozás ki­­egyenlítése azonban mind­máig nem történt meg. özv. Kovács Jánosné végre­hajtás elrendelésére kérte a városi tanács végrehajtó bi­zottságát. A vb a pa nasz jer gosságát elismerve a végre­hajtást 18 649 forint erejéig elrendelte a Rákóczi Termelő­szövetkezet terhére. Az önkiszolgá­lás előnyeiről té­­pelődtem az ágy­ban tegnap este. Nem ritka dolog az. hogy az em­ber álmában to­vább folytatja azt a gondolat­sort, amit lefek­vés után elkez­dett. Ügy is lett. Álmomban átél­tem a legújabb típusú önkiszol­gálást. Megsimogattam az államat. Olyan voltam, mint egy serdülőkorban levő sündisznó. Pillanatok alatt határoztam. — Gyerünk a legközelebbi fod­rász ktsz-be. A ktsz éppen olyan szikrázóan szép és elegáns volt, mint min­den más önki­­szolgáló bolt. Ideális önkiszolgálás Sőt, mintha vala­mivel több tükör borította volna a falakat. Felakasz­tottam a fogasra a kabátomat, mellé tettem a kalapomat. Lete­lepedtem a hoz­zám legközelebb eső borbélyszék­be. A fiókból ki­hal ászitam a be­­retvát, szappant, ecsetet. Szorgal­masan szappa­noztam. Amikor szakállam elég­gé megpuhult, lehúztam. A mos­­dóviz nagyon fei­­üditétt. Bekölniz­­tem az arcomat. Utána eltakarí­tottam a beret­­válkozás nyo­mait. Letettem a tí­zest a pénztáros asztalára. Visz­­sza adtam ma­gamnak hét fo­rintot. Magamra szedtem a kabá­tomat, kalapot a fejem búbjára csaptam és el­­ballagtam. Per­sze, most jogo-, san feilte hét né válálki azt a kér­dést, hogy köz­ben mit1 csináltak a szövetkezeti ta­gok? Ó, semmi külö­nöset. Nagy táb­lás asztalt ültek körül a terein sarkában és szor­galmasan kár­tyáztak. Talon máriást. Ez lenne az ideális önkiszol­gálás. De csak alom­ban! A Dózsa Tsz Luca széke Egy-két ember „dolgozik” a Dózsa Termelőszövetkezet tojásgyárának építésénél, szik... Vajon miért nem sietnek a nagy beruházást befejezni? Lát-Repülőn utazik a barack Anglia, NSZK, Magyarország - A Lakatos-brigád dicsérete Az állami gazdaság han­gácsi üzemegységének 236 holdján megkezdődött a ba­rackszüret. Előreláthatólag harmincöt-negyven vagon lesz a termés. — A mai napig tíz vagon­nal szedtünk le — mondja Csira Sándor, a gyümölcsös mezőgazdásza. — Hetven szá­zaléka angol, húsz százaléka NSZK-exportra és 10 száza­léka belföldi fogyasztásra ke­rül. , — És mi az ára? — Az árak elég magasak, 8 és fél, 9 forint kilónként. — Mikor szállítanak, és ho­va? — Szedés után azonnal el­szállítjuk a kecskeméti MÉK- telepre. Ott válogatják, cso­magolják, s minden szer­dán és szombaton három repülőgéppel szállítják a Fe­rihegyi repülőtérről. — Munkaerővel hogy áll­nak? — Sok a külső segítség. Ál­talános iskolások (a Kossuth Iskolából százhetvenketten, az Aranyból hatvanan, a Pe­tőfiből harmincán) — no meg a KISZ-táborból hatvan leány, délelőtti-délutáni vál­tásban. Von százhúsz állandó dol­gozónk. Legtöbbjük cigány. Becsületes munkát végeznek. Különösen dicséretet érde-UJABB BUSZ A TRAGÉDIÁHOZ A nagy érdeklődés miatt még egy különautóbuszt kell indítani Az ember tragédiája augusztus 8-i szegedi szabad­téri előadására. Jelentkezni lehet a műve­lődési ház irodájában. Ösztöndíjasok a konzervgyárban Budapestről, Szegedről meg­érkeztek a konzervgyárba azok az ösztöndíjas konzerv­ipari szakemberek, akik befe­jezvén tanulmányaikat, most állnak munkába. melnek a Lakatos Menyhért vezette, tizenöt tagból álló brigád dolgozói. Lakatos Menyhért érettségizett em­ber, és mégsem szégyell dol­gozni a többi cigánytársá­val, irányítani őket. Napon­ta tizennégy órát dolgoz­nak és már többször volt két mázsa felett a szedett ba­­raok — személyenként. (Ki­lónként 60 fillér a szedési díj!) — A munka ellenőrzésére szedésfelelősöket állítottunk. (papp) BAL AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT Szombaton este nyolc óra-* kor a művelődési ház tánc­termében nagyszabású báH rendeznek. A tiszta bevételt az árvízkárosultaknak juttat­ják el. A belépődíj tíz forint, A táncmulatságon új táncze­nekar mutatkozik be. KIRAKODÓ VÁSÁR Holnap a Kálvin téri piacon kirakodó vásár lesz. Állatok felhajtása tilos. Körösi „olimpikonok" Vasárnap délután három órakor közvetíti a televízió a margitszigeti Űttörőstaidion­­ból az úttörőolimpia döntő­jét. Városunkból két serdü­lő jutott be. Rétsági Juli és Sebestyén Gábor. Bízunk benne, hogy ott isi sikerrel szerepelnek. Szóvá tesszük „Munkába megy? Dobja be megrendelését” — hirdeti a tábla a 17-es számú cseme­gebolt előtt. De hova dob­ják be, amikor a levelesláda nincs a helyén? —PP — Mi új az idén a tábor mindennapi életében és mun­kájában? Szalay Katalin, a KlSZ-tá­­bor vezetője néhány per­cig gondolkodik, aztán már mondja is az érdekes válto­zásokat. — Az eddigiekkel szemben feltétlenül új dolog az, hogy a brigádvezetőket hónapok­kal előbb — a tavaszi szünet után — megbeszélésre hívtuk meg. Ott megfelelő tájékoz­tatást adtunk a tábor öntevé­keny programjáról. A brigádvezetők már a szellemi-kulturális- és sportvetélkedők jól elő­készített programjával ér­keznek a táborba. Az egriek például majdnem kész faliújságot hoztak ma­gukkal, amelybe itt a helyszí­nen csak a tábori élet híreit kellett behelyezni. — Új dolog, hogy a bri­gádvezetők képviseletében tanácselnöke van a tábornak, aki az ifjúság megbízásából részt vesz a parancsnokság megbeszélésein, ügyeletes szolgálatot teljesít, körletet ellenőriz az ügyeletes brigád­vezetőkkel együtt. — A tizenegy munkanap alatt a brigádok az eddigitől eltérően háromszor kapnakJ pénzjutalmat. Száz százaié- } kon felüli teljesítés esetén az } első brigád minden tagja } ötven forintot, a második bri- } gád minden tagja harminc } és a harmadik brigád min- } den tagja húsz forintot kap. } A második jutalmazási napon ^ hasonló módon jutalmazunk. ^ A harmadik jutalmazási } napon az egész munka- } idő eredményeit minő- } sítjük i y és itt az első brigád minden ^ tagja százharminc, a másodi- ^ ké száztíz és a harmadiké pe- ^ dig kilencven forintot kap. 5 A szellemi és sportvetélke- 4 dés csokoládé- és könyvju- ^ talma változatlan. — Az tudott dolog, hogy a } tábor a múlt esztendőben or-} szágosan első helyezést ért } el. A múlt évi eredménnyel } szemben és az idei első cső- }------­------------1 MIT UTUNK MA A MOZIBAN ? \ } Harc a banditákkal. Széles- } vásznú, kalandos szovjet film. } Kísérőműsor: A bicska. í } Lehetett már ki­­} lene óra. Élveztem } a langyos estét. Az } utca néptelen volt és } zajtalan, amikor vá­­} ratlanul éles sikol­­í tás állított meg. Kő­­j rülnéztem. Egy lel­­} két sem láttam a } környéken. A sikol­­} tozás még fokozó­­í iott. Már tisztán ki­vehető szótagokat is hallottam. — Gyilkos! — or­dította egy rémült női hang. — Segít­í ség! Megöl! Megmeredtem. Mi­csoda szörnyűség­nek vagyok fültanú­­ja. — Hol voltál dél­után öt órától hé­tig? — rikoltotta egy ordas férfihang. Elénk fantáziával magam elé képzel­tem, hogy a földü­­hödött férfi hatal­mas mancsaival a szerencsétlen nő tor­í kát markolássza. — A varrónőnél! — Dráma az esti órákban hörögte a nő két­ségbeesetten. — Nem igaz! — szorított egyet az a vadállat a nő nya­kán. — Hazudsz! Negyedhatkor fel­hívtam a varrónőt. — A mamánál! — szótagolta fuldokol­va a nő. — Valótlanság! A mama Kónyáéknál bridzselt és ahogy is­merem, még most is ott veri a blattot. Tisztán hallottam, hogy csikorgatja a fogait. Lábujjhegyen lépegettem előre. Biztos voltam abban, hogy a hangok a közelből jönnek. Tíz lépés után ráakad­tam a hangok for­rására. Nyitott abla­kon szűrődött ki a hátborzongató tra­gédia hangja. s=9 Meghalsz! — üvöltötte a férfi. A nő hangja csak egy­szerű sóhajtás, tele lemondással, a ha­lálra való készülő­dés kétségbeesésé­vel. Hogy nem bírtam tovább, az természe­tes. A segítség em­beri kötelesség. Gyorsan cseleked­tem. Pillanatok alatt kiszámítottam, hogy a ház melyik részén van a lakás, ahonnan a rémült hangok hal­latszanak. Berohan­tam a kapun. Az ud­varon jobbra. Jól számítottam. A má­sodik lakás ajtaja mögött folyt le a szörnyű tragédia. Lenyomtam a ki­lincset. Zárva. Ököl­lel megvertem az aj­tó fáját. — Azonnal nyis­sák ki! Kétszer is mégis-} mételtem a dönge-} test. Valaki felkat- í tintotta a villanyt f Megreccsent a kulcs $ a, zárban. Az ajtó} kinyílt, öregasszony} állt a küszöbön. A} nyitott ajtón kérész- í tül még jobban hal-í lottam a velőtrázó f üvöltést. ' — Megfojtalak!} Meghalsz! Félrelöktem az i öregasszonyt. A « konyhán keresztül f berohantam a szó-} bába. Az asszony} utánam kocogott. } — Mit akar? Mit} akar? A szobában senkit | sem találtam. Csak} a rádió varázsszeme} kacsintott rám. Meg-} értettem. Rádió játé- } kot közvetített va- í lamelyik budapesti í állomás. } Illő bocsánatkér é-} sek között somfor-} dúltam ki az ajtón. í — si — t

Next

/
Oldalképek
Tartalom