Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-24 / 173. szám
rts* megyei k'MMop 1965. JÚLIUS 24, SZOMBAT ROMA POSTADEFICIT Az olasz kormány határozatot hozott o postai díjak emeléséről a belföldi és külföldi forgalomban egyaránt. A felemelt díjak 1965. augusztus 1-én lépnek életbe. A postai díjak emelésére — egyebek között — azért került sor, mert az olasz postának 138 milliárd líra deficitje volt. PÁRIZS CENZÚRA A francia filmcenzura bizottság betiltotta Vittorio de Sica „Egy új világ" című filmjének nyilvános bemutatását. A filmet Franciaországban forgatták és a születésszabályozásról szól. A francia törvények tiltják a fogamzás meggátlásának propagandáját és a terhesség mesterséges megszakítását. „ELKERÜLHETETLEN A HÁBORÚ IZRAELLEL KASSZER ELNÖK BESZÉDE az egyiptomi forradalom 13. évfordulóján Az egyiptomi forradalom 13. évfordulója alkalmából Nasszer, az EAK elnöke beszédet mondott. Nasszer hangsúlyozta: az EAK rendületlenül folytatja harcát az imperializmus ellen, a szocialista társadalom felépítéséért. Kijelentette, hogy jelenleg tárgyalások folynak Szaud- Arábiával a jemeni konfliktus rendezésére. Nasszer elkerülhetetlennek mondotta a háborút Izraellel, de hozzáfűzte, hogy ennek időpontját az arabok fogják eldönteni, összefogásra szólította fel az arab népeket az izraeli agresszió veszélyével szemben. Felmutatta a tömegnek a Bukarest Befejeződött a vita az RKP kongresszusán Az RKP kongresszusának péntek délelőtti ülésén lezárult a vita a napirendén szereplő beszámolók fedett. A küldöttek szavazással döntöttek a kongresszus elé terjesztett dokumentumokról. Pénteken délután zárt ajtók mögött tanácskozott a kongresszus. Ez alkalommal került sor a párt veaatő szerveinek megválasztására. Szombatom délelőtt — magyar idő szerint 10 órakor — ünnepélyes záróüléssel fejezi be munkáját a kongresszus. Londonban terjesztett izraeli térképet, amely feltünteti Izrael területi igényeit a Nílusig, az Eufráteszig, Mekkáig és Medináig. Ezzel az étvággyal szemben — mondotta — az arab népeknek tömöríteniök kell erőiket. Nasszer hálás szavakkal emlékezett meg arról a nagy értékű támogatásról, amelyet a Szovjetunió nyújtott az EAK-nak gabonaszállítmányaival. Rátért ezzel kapcsolatban arra a zsaroló politikára, amelyet az Egyesült Államok tanúsít az EAK-kal szemben, s amely miatt a két állam kapcsolata 1963 óta fokozatosan romlott. Sajnálattal állapította meg Nasszer, hogy meddő maradt az EAK-nak az a fáradozása, hogy megjavítsa kapcsolatait Nagy-Britanniával. Beszélt Nasszer az EAK és az NSZK viszonyáról, amely — hangsúlyozta — nem javulhat meg mindaddig, amíg Bonn fegyvereket szállít Izraelnek. Ami a Kínával való kapcsolatokat illeti, ezek barátságosak — mondotta az elnök —, a Franciaországgal való kapcsolat pedig normális. Az elnök igen részletesen taglalta az ország belpolitikai problémáit. Az eredmények mellett feltárta a gazdasági és beruházási nehézségeket, amelyek nagy részben a lakosság létszámának ugrásszerű növekedésével függnek össze. TÁBORI BANKÓ A washingtoni kormány a Dél-Vietnamban levő amerikai és más külföldi katonák illetményét a jövőben nem dollárban, hanem különleges katonai pénznemben: tábori bankókban fogja folyósítani. Az amerikai, az ausztráliai és valószínűleg az újzélandi katonák is ugyanazt a kuponjellegű pénzt kapják majd az egész Dél- Vietnam területén, mint amit az amerikai kaszárnyák kantinjai, postahivatalai, elárusító helyei váltanak be italra, árura. Feltűnt ugyanis, hogy eddig évi 40 millió dollár „menekült el" Saigonból. A tehetős helybeliek már a tábor kapujában megrohanják az amerikai katonákat és a hivatalos árfolyam dupláját kínálják a dollárért. A dollárok ezután francia és svájci bankokba vándorolnak. OLAJEGYEZMÉNY A nehéz gazdasági helyzetben lévő Algéria számára a területén található olaj igen nagy jelentőségű az állami bevételek szempontjából. Az algériai háborúnak véget vető eviani egyezmény után, különösen az utóbbi években meglehetősen gyorsan fejlődött az algériai olajtermelés. Míg 1961-ben évi 15 millió tonnát, 1962-ben 18 milliót, 1963-ban 24 milliót, 1964-ben már 27 millió tonna olajat hoztak felszínre. Földrajzilag két Aagy olajbázis alakult ki. Az egyik Bejaia (Bougie) tengeri kikötőtől körülbelül 600 kilométernyire délre Hass! Messaoud körzetében fekszik. Ezt a tengerparti kikötővel egy, a Szaharán áthaladó olajvezeték köti össze. Ugyancsak Hassi Messapudtól kiindulva egy északnyugati irányban haladó körülbelül 300 kilométer hosszú olajvezetéket építettek ki Hassi R’Mel-ig, Algéria legfontosabb földgázlelőhelyéig. Innen az Oranba, illetve az Algír- ^ ba haladó gázvezetékkel párhuzamosan egy újabb olajvezeték-rend- ^ szer építését is megkezdték. A másik nagy olajbázis Hassi Messaoud-tól délkeletre található 500 kilométerre. Ennek központja közvetlenül a líbiai határ mellett lévő Edjeléh helység. Ezt és az olajbázis más telepeit Hass! Messaouddal, valamint a Tunézia területén lévő, tengerparti Sekhirával ugyancsak olajvezeték köti össze. Franciaország számára igen fontos az algériai olaj. 1964-ben például Franciaország összes olajszükségletének (49 millió tonna) mintegy 30 százalékát (18 millió tonna) Algériából vitte be. Az új vezetékek és technikai berendezések beiktatásával a francia szakértők becslése szerint 1966 végére 40 millió tonnára növelhető az algériai olajtermelés. Érthető ezek után. hogy az 1965. februárjában megkezdődött — s a közeli napokban lezárult — tárgyalások elsősorban a franciákat kényszerítette engedményekre. Mindenesetre már most megállapítható, hogy az algériai-francia olajegyezmény a legkedvezőbb, amelyet fejlődő országnak kapitalista partnertől sikerült kikényszerítenie. ★ Legfrissebb párizsi jelentés szerint Olivier Wormser, a francia külügyminisztérium gazdasági igazgatója és Belaid Abdesszalam algériai ipar- és energiaügyi miniszter pénteken a Quai D,Orsay-n parafálták az új francia—algériai olajegyezményt. Az egyezményt július 29-én írják alá. Jean de Broglie, az algériai ügyekkel megbízott miniszterelnökségi államtitkár e célból a jövő héten Algírba utazik. A rendőrség által megölt Szotoriosz Petrulasz 25 éves tüntető temetése alkalmából a rendőrséget riadókészültségbe helyezték, mert a kormány az eddiginél is hevesebb tüntetésektől tart. Magyar idő szerint délelőtt 10 óra körül belvárosi Gyümölcsoltó Boldogasszony székesegyház felé indult Petrulasz otthonától a hat kilométer hosszúra nőtt temetési menet. A járdákon a gyászoló athéniak némán követték a temetési menetet, a belváros főutcáin leállt a forgalom. Amerre a gyászmenet elhaladt, a boltosok lehúzták redőnyeiket. Amíg a templomban a gyászszertartás folyt, a székesegyház körül összesereglett több mint 100 000 ember spontán tüntetést rendezett Athanassziadesz-Novasz, az új miniszterelnök és Frederika anyakirályné ellen, akit az udvar rossz szellemeként tartanak nyilván. A százezres gyászmenet ezntán a görögkeleti székesegyházból a temetőbe indult. A temető közelében emelkedő királyi palotát megsokszorozott rendőri és katonai őrség vette körül. A tömeg fegyelmezettségének köszönhető, hogy az elemi erejű felháborodás ellenére sem történt rendzavarás. Az AFP szerint valóságos nemzeti gyász kerítette hatalmába a görög fővárost. Az üvegtetejű koporsót piros virágokkal borították el a gyászolók, majd miután a sír-NEMZETI GYÁSZ ATHÉNBAN Százezres tömeg kísérte utolsó útjára Szotoriosz Petrulaszt ba bocsátották, 800-nál is több koszorút helyeztek el a friss sírhanton. A tömeg ezután rendben szétoszlott. Papandreu, aki a rekviem után nem ment el a temetőbe újságíróknak kijelentette: bizonyos abban, hogy az új kormány hamarosan megbukik s a király kénytelen lesz őt visszahívni a miniszterelnöki székbe. A szabadságharcosok „elvágták“ a 13-as számú országos főútvonalat A dél-vietnami „Felszabad dítás” hírügynökség jelentésé szerint az elmúlt időszakban két nagy ütközet zajlott le Bien Hoa tartomány északi részén a partizánok és az. amerikai, valamint ausztráliai intervenciósok között. A partizánok az ellenség 220 katonáját megölték. Saigontól 56 köbméternyire északra, a 13-as számú főútvonalon, körülbelül egy héttel ezelőtt, a kommánycsapatok és az amerikai erők rendkívül súlyos vereséget szenvedtek a partizánoktól. Az AFP jelentése szerint a 13-as számú országos főútvonalát, amely Saigont a kambodzsai halárral köti össze, a partizánok elvágták. A ráckevei járás jelenti: Túl az aratás felén (Folytatás az 1. oldalról.) a ráckevei járásban 1400 holdat arattak kézikaszával. A járás vezetői rendszeresen figyelik, ellenőrzik az aratást. Ahol már learattak, onnan a még nagy gondokkal küszködő tsz-ekbe irányítják át a gépeket. A taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezetben már a vége felé közeledik az aratás. Hasonlóan áll a tököli Vörös Csillag Termelőszövetkezet is, ahol viszont a járulékos munkákat kell meggyorsítani. A járásban egyébként közel tizenhatezer hold kalászost kell betakarítani. Ebből több mint nyolcezer holdat arattak le csütörtök délig. Ha az időjárás nem romlik el túlságosan, akkor a járás vezetői szerint augusztus 20 előtt ér véget a nagy nyári betakarítás. A különböző nehézségek miatt nem ígérhetik viszont, hogy a járulékos munkákkal is végeznek akkorra, (n. i.) A Bomba (19) Amíg az atomból bomba lett Frei befejezte európai körútját Eduardo Frei chilei elnök be- ^ fejezte európai körútját és | Párizsból pénteken reggel kü- ^ löngépen Santiagoba utazott. * Spaatz tábornok néhány szót ír jegyzettömbjébe, nem azért, mert könnyen elfelejtené, mi is a fő cél, hanem hogy időben beszéljen a sajtótiszttel. Előre össze kell szedni mindent, s kellően átfésülni, hogy az X napon a sajtó és a rádió rendelkezésére álljon az anyag — a maguk szájaíze szerint öszszeállított anyag! Augusztus elsejétől kezdve már három tábornok bábáskodott az X nap mielőbbi eljövetelén. Spaatz, annak vezérkari főnöke, Le May tábornok, valamint a 20. légiflotta parancsnoka Nathan F. Twining altábornagy. Augusztus 2-án Twining aláírta a 13-as számú parancsot, a támadásra vonatkozó végleges utasítást, s most már mindössze egyetlen tényezőn múlott, mikor lesz az X nap: az időjáráson. Minden nap déli egy órakor összesítették az időjárás jelentéseket, s tették le Le May tábornok asztalára. Minden nap egy órakor dőlt tehát el, hajnalban felemelkednek-e a gépek? Twining közben magához rendeli főhadiszállására — a Tiniannal szomszédos Guámra — Tibbets ezredest és Parsonst. Hármasban választjak ki az X napon bevetésre kerülő hat repülőgépet. Három gép időjelző lesz, azaz elsőként repülnek a cél városok fölé, s Jelentik, milyenek ott az időjárási, a látási viszonyok. Három gép magát a bevetést hajtja végre: egy a bombát szállítja, a másik műszereket visz, s azokat a bomba ledobásával egy időben kibocsátja, s felfogja azok rádión továbbított adatait, a harmadik gép pedig fénykép- és filmfelvételeket készít a robbanás pillanatától kezdve fél órán át. A három tiszt végre megegyezik, melyik hat gép legyen a_ bevetés végrehajtója, s elsősorban Tibbets szava dönt,_ ő a parancsnok, ő vállal felelősséget az emberekért. Augusztus 4-én már csak a kiválasztott hat gép személyzete vesz részt a megbeszélésen. Elviselhetetlen a hőség a barakkban, mégis, jeges fuvallat fut végig a hátukon, amikor Tibbets bejelenti: ők, akik itt vannak, a régen várt bevetés végrehajtói. Egymásra néznek: tehát ők a dicsőséges fiúk? ök viszik a lusta varázslót? De mi ez a lusta varázsló, s hová kell vinni? A gépész elindítja a keskenyfilrr.es vetítőt. A vásznon csak néhány percig jelennek meg képek, de ez az idő is elegendő ahhoz, hogy megsejtsenek valamit a lusta varázsló szörnyűségéből. A hat gép személyzetének'az új-mexikói sivatagban lezajlott kísérleti robbantásról készült filmet vetítették le... A film utolsó kockáinak eltűnését követő csendet Parsons hangja törte meg: — A robbanás fénye száz kilométer távolságból is látható volt. Mi, akik ott voltunk, azt éreztük: új kor kezdődött! Mi történik, ha a bombát repülőgépről dobják le, ezt még senki nem tudja megmondani, hiszen ezt — először a történelemben! — önök próbálják ki. Amit tudunk, az annyi: a bomba hatóereje húszezer tonna trotilnak felel meg. Parsons megtörli verejtékes homlokát, néhányan jegyzetfüzetük fölé hajolnak, mások, az ablakon át, a betonkifutókat nézik. Ott rohan majd végig gépük, hogy mint már annyiszor, most is elrepüljenek Japán fölé. És a bombatérben csak egyetlen szivar: a lusta varázsló. Húszezer egytonnás bomba! Iszonyú! Egy gép átlag hat-tíz bombát visz magával. Húszezer bombához hány gép kellene? Parsons hangja riasztja fel őket gondolataikból: — A számítások szerint a bomba kétmérföldes körzetben mindent megsemmisít. Többet nem tudok mondani. Azt hiszem, később megértenek engem... összenéznek: a furcsán félbeszakadt, hangsúlyos mondat ott ragad emlékezetükben, s még sokszor, nagyon sokszor eszükbe jut. Megérteni csak akkor értik meg, amikor ledobták a lusta varázslót, s meglátták az iszonyatos gombafelhőt a lángtengerben úszó város felett. Parsons leül, nem néz a vele szemben ülőkre, papírjait, jegyzeteit rendezgeti. Fejével biccent Tibbetsnek, ő befejezte. Az ezredes int a gépésznek, s a következő pillanatban már tudják, mi a cél: a'vásznon ugyanis Hirosimáról készült fényképek jelennek meg. A cél tehát a 344 ezer lakósú város. Az Óta folyó hat keskeny szigetre osztja fel, s a fényképeken nyitott tenyér benyomását kelti. Tenyerét, amelynek hat újjá van, s e hat ujjon tíz és tízezer ember él, dolgozik, s reménykedik, nemsokára véget ér a háború, s ők milyen szerencsések voltak, nem bombázták a várost, csak három gép jelent meg minden nap, de azok nem dobtak le soha, egyetlen bombát... A fényképek levetítése után Tibbets száraz, katonás hangon elismétli a már sokszor elhangzott utasításokat: mi a feladata az időjárás jelző gépeknek, a bombát szállító gépnek, mikor kell ledobni a műszereket, milyen legyen a rádióösszeköttetés — gyorsan telnek a jegyzetlapok, s adatok, hajlásszögek, koordináták, minden egyetlen dolog köré csoportosul: a dolog — a the gimnick, a lusta varázsló. Tibbets befejezi az eligazítást, amikor kifelé tartanak a barakkból, nézik meg az órájukat: öt óra tizenkét percig tartott! Régóta katonák, de még soha, egyetlen bevetésre sem indították el őket ilyen hosszú eligazitás után. Szótlanul ülnek a kantinban, mit is mondjanak egymásnak? Jobb, ha hallgat az ember, egyikük sem tudja, mi az, ami már elkerülhetetlen, de amit nem ismernek?! Augusztus 5-e: vasárnap. Ennek ellenére mind a hat gép startol, s megteszik a már annyiszor megtett ellenőrző repülést, most azonban Tibbets is velük megy, ezt csak egyetlen egyszer tette meg idáig. Az ezredes abba a gépbe szállt be, amelyet ő nevezett el édesanyjáról (!) Enola Gaynak, s amelyről egy nap múlva — ledobták a bombát! Alig érkeznek vissza az ellenőrző repülésről, Twining továbbítja a Le Maytól kapott parancsot: holnap repülhetnek, derűs, felhőtlen lesz az ég a kijelölt városok felett... Tibbets közli az azonnal összehívott személyzettel: a holnapi bevetés idejére átveszi az Enola Gay parancsnokságát, tehát ő a gép első pilótája. A gép másodpilótája az eredeti parancsnok, Robert Lewis százados, az irányzó, azaz a bomba útnak indítója T. W. Ferebee őrnagy, a navigátor pedig T. J. van Kirk százados lesz. A műszereket a The Great Atista névre keresztelt gép dobja le — parancsnoka C. W. Sweeney őrnagy — míg a filmezést G. W. Marquard százados gépe végzi. Az időjárás jelző gépek közül Hirosima fölé Eatherlyé megy. Tehát — holnap. Holnap felrobban a lusta varázsló Hirosima, vagy a két másik város valamelyike felett! J, ma eá filmesei Spaatz tábornok elfogad. Parsons javaslatát: a bomba már csak a levegőben, a repü lés ideje alatt élesítik. Előzc héten ugyanis — felszállás kőben — négy B 29-es rohant neki a sziget végénél lévő korallsziklának, nem tudván időben elrugaszkodni a kifutó pályától. A négy gép felrobbant és személyzetével együtt — porrá égett. Spaatz és Parsons nem kockáztat. Előbbi azért, mert az egész akciónak ő a felelőse Groves és mindenki más előtt, utóbbi pedig azért, mert — maga is ott lesz az Enola Gay fedélzetén ... (Folytatjuk.)
