Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-20 / 169. szám
Á termelőszövetkezeti közös szarvasmarha-állomány utánpótlásának néhány kérdése L A szarvasmavhatenyésztés a népgazdaság és a mezőgazdasági üzem szempontjából egyaránt alapvetően fontos állattenyésztési ágazat. Különösen figyelemreméltó helyet tölt be exportunkban, ami egymagában is megmagyarázza a termelőszövetkezeti közös tenyészetek egyre fokozódó szerepét A közös gazdaságok szarvasmarhatenyésztése az elmúlt években nagy fejlődésnek indult. Növekedett az állomány és javult a minőség. A fejlődésnek nagy lendületet adott a szövetkezeteknek nyújtott jelentős összegű állami támogatás, a számos gazdaságban szakszerűbbé vált tenyésztési munka, és az állattenyésztésben dolgozók anyagi érdekeltségének növekedése. A termelőszövetkezeti közös állományon belül azonban nem alakul kielégítően a nőivarú tenyészállatok száma és aránya, ami pedig az állomány növekedésének, a tejtermelés fokozásának és a hízó alapanyag biztosításának nélkülözhetetlen előfeltétele. Ennek következtében a termelőszövetkezeti közös tehénállomány nem biztosítja saját szaporulatból az állomány újratermelésének tervezett szintjét, sőt még az állomány egyszerű utánpótlását sem. Legfőbb feladat ezért a közös tehénállomány számának tervszerű fejlesztése és ezen belül a saját szaporulatból származó egyedek arányának növelése. A jelenlegi körülmények között a közös állomány növelésének fő tartaléka a háztáji állomány szaporulata. A háztáji és egyéb gazdaságokban ugyanis magas a tehénarány, ennek következtében a szaporulat, az állomány utánpótlásán túl, jelentős állománynövelést vagy más szektornak történő átadást tesz lehetővé. A termelőszövetkezeteknek ezért szarvasmarha-állományuk utánpótlásában és létszámnövelésében mindenekelőtt a háztáji gazdaságokra kell támaszkodniuk. Ezért is fontos feladat, hogy a háztáji szarvasmarha- és tehéntartást a termelőszövetkezetek fokozottan támogassák, s adjanak nekik több segítséget takarmányozási problémáik megoldásában. Különösen fontos a háztáji szarvasmarha- és tehénállomány téli és nyári tömegtakarmány-szükségletéről és legeltetési lehetőségéről való gondoskodás. Természetesen szerződésileg biztosítani kell, hogy a takarmányjuttatás fejében a szaporulat, illetve a háztáji keretet meghaladó állomány ténylegesen a termelőszövetkezetek birtokába jusson. A termelőszövetkezetekben a tehénállomány selejtezése nagyarányú: a tehénállományt átlagosan négy-öt évig tartják tenyésztésben. Ilyen nagyarányú selejtezés mellett fontos feladat, hogy a selejttehenek kiválogatása szakszerűen történjék és ténylegesen csak a továbbfejlesztésre nem alkalmas, meddő és alacsonytejhozamú tehenek kerüljenek kiselejtezésre. A nagyarányú tehénselejtezés hátráltatja a tervezett létszámfejlesztés megvalósítását és egyes esetekben kedvezőtlenül befolyásolja a tehénállomány életteljesítményét is. B. K. (Folytatjuk.) CEGLÉDI J A R A * E S CEGLED VAROS RÉSZÉR E IX. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1965. JÜLIUS 30, KEDD Százötvenen nyertek a nyereménybetétkönyvek sorsolásán A nyereménybetétkönyvek legutóbbi sorsolásán a ceglédiek közül 200 százalékos nyereséggel tízen, 100 százalékos nyereséggel1 tizenketten, ötven, és huszonöt százalékos nyereménnyel harmincán, illetve százan nyertek. Vasárnap is dolgoztak a város határában Befejeződött az árpa aratása ■ A tavalyinál jobb termésátlagok Sietni kell a tarlóhántással A szombati nagy esőzés után még vasárnap sem lehetett aratni. A termelőszövetkezetekben mégsem pihentek az emberek. Találtak munkát a szérűkön és a tarlókon is. Bódizs Antalnak, a városi ta-SPORT Spartakiád Vasárnap három helyen bonyolították le a ceglédi járó«' spartakiáddöntóit. Kellemetlen előjelekkel indultak a döntők, mert a reggeli eső miatt jóval kevesebb versenyző jelent meg. Sok versenyzőt elvont a spatttakiádtól az aratás is, s így komoly küzdelmek bontakoztak ki. Atlétikában a következők érték el az első helyezést: NŰK: 100 m síkfutás: 1. Kovács Katalin Alberti rsa 15 mp, Magasugrás: 1. Kovács Katalint Albertirsa, 120 cm. Súlylökés: 1. Cselovszki Judit, Albertirsa 764 cm. Grámáthajítás: 1. Csielovszki Judit, Albertirsa 28.07 m. FÉRFIAK: 100 m síkfutás: Ságodik Márton, Ceglédbercel 12,6 mp, 400 m siikfutás: Giba Imre, Albertirsa 57,8 mp. 800 m síkfutás: Kostyalik Károly Álbertirsa 2.11 perc. 1500 m síkfutás: KostyaÜk Károly, Albertirsa 4.22 perc. Magasr ugrás: Kovács Lóránt, Albertirsa 155 cm. Távolugrás: Ságodi Márton, Ceglédbercel 600 cm. Súlylökés: Huszár Károly, e Albertirsa 11,45 m. Gránáthajítás: Banai György, Ceglédbercel 63.64 m. Férfi spartakiád váltófűtés: (800—400—100 m): 1. Albertirsa „A” csapata. (Kostyalik, Kovács, Giba, Turcsek) 4,04,8 perc. 2. Albertirsa „B” csapata 4,08,2. 3. Ceglédbercel 4,29,9. Az atlétikai verseny után Ceglédbercel vegyes—Albertirsa vegyes barátságos labdarúgás volt. Eredmény 2:0 Ceglédbercel javára. Kézilabdában az albertirsaiak jutottak tovább. (—sz—) nács elnökhelyettesének tájékoztatása szerint öt szalmalehúzógép dolgozott vasárnap a Táncsics, Vörös Csillag és a Kossuth tsz-ekben. A tarlóhántást tizenöt erőgép végezte a város határában. Nincs számottevő lemaradás, de tartani kell az ütemet, mert a többéves tapasztalat azt mutatja, hogy mindig ilyenkor akad meg a munka menete. Ha nem fejezzük be idejében a szalmalehúzást, il- Metve a tarlóhántást, hátráltatjuk az egyéb munkákat is. A szérűkön az árpa tisztításával foglalatoskodtak. A Táncsicsban a honvédség is segített. Az árpa aratását mindenütt befejezték, jóval magasabb az idei termésátlag. Árpából 16 mázsát mérnek most holdanként, búzából is jobb termés ígérkezik a tavalyinál legalább másfél-két mázsával. Eddig több mint négyszáz hold búzát vágtak le aratógéppel, de a napokban már a kombájnokat is munkába állítják a szárazabb talajú földeken. Korszerűsítik a Kossuth Ferenc utcát — Maga még most is itt jár, Stephenson kartárs? — Gondoltam, megmutatom, hogyan kell teljes gőzzel shaladni. Ceglédi lányok sikere Pozsonyban Atlétikai hírek Kellemes hírek érkeznek a Ceglédi Vasutas SE atlétáiról. Nemrég Papp József jó képességű középtávfutónk versenyzett az utánpótlás válogatottban. Az NDK kitűnő képességű versenyzőivel szemben is felhívta a figyelmet magára nagyszerű időeredményével. Az érdekelt szakvezetők tíznapos edzőtáborba vitték Tatára, ahonnan a napokban tért vissza. Másik hír az atlétaberkekből, hogy Radnóti Géza Debrecenben az országos ifjúsági seregszemlén 800 méteres síkfutásban 2.06 perces idejével 2. helyezést ért el. Augusztus 2-től 12-ig ő is Tatára megy az edzőtáborba. — Papp Jóska és Radnóti Géza még sokra viheti — mondja Magyar Antal edző. Szorgalmuk és lelkiismeretes edzésük példaképül állítható atlétáink elé. Az edzési terveket fegyelmezetten betartják és ennek az eredménye, hogy az országos szakvezetők is felfigyeltek rájuk, örömmel mondhatom, hogy van már két-három olyan versenyzőnk, akik előtt kinyílt a nagy lehetőségek kapuja. (—sz) Az árvakárosultakért Az Albertirsai Vasutas SE a járási válogatott elleni labdarúgó-mérkőzés teljes bevételét, 1004 forintot az árvízkárosultak megsegítésére befizette. (Járásunk többi sportköre is követhetné példájukat.) Háromdimenziós másoló-marógép A Szerszámgépipari Művekben elkészült az elektrohidraulikus másoló-marógép első példánya, amely a mintaalkatrész teljes térbeli átmásolására alkalmas. Hosszában, szélességében és mélységében egyaránt kitapintja a minta formáját és arról tetszés szerinti mennyiségben hasonló alkatrészeket készít. A háromdimenziós másológépet elsősorban olyan alkatrészek sokszorosítására használják, mint a különféle süllyesztékek, présszerszámok. a törteti Rákóczi Tsz-ben. Káldi József traktorvezető és Kecskés László munkagépkezelő példás szorgalommal állnak helyt az aratási munkákban (Papp Ambrus felvétele) — A Ceglédi Építők Sportegyesület nyolc tagú tornász ■lánycsapata július 10-én — a i'határmenti sporttalálkozók során — Pozsonyba érkezett, s a Csehszlovákiában harmadik helyen álló Slovan Bratislava sportegyesület csapata ellen, igen erős küzdelemben 0,05 fölénnyel győzött. Kürti Béla, a gimnázium tornatanára, a csapat edzője ■ tovább folytatja tájékoztatá: sát: — A második osztályú kis ; tornászcsapat a kijelölés so■ rán olyan csapattal mérte ■ össze tudását, amely 1965-ben 1 Csehszlovákia ifjúsági bajnoki címét szerezte meg. Igaz, e csapat egy-két kiváló erőssége ezen a mostani versenyen, i más szereplés miatt, nem tu: dott részt venni, mégis e győzelem igen jelentős. r/ j — Jakab Márta, Kárteszi $ Márta, Mikulás Sarolta, Raf$ fai Éva, Martinovics Ágnes, £ Kratochwill Erzsébet, Sárik 0Gyöngyi és Ivitz Izabella, vaí lamennyien diáksorban levő f lányok, felemás korláton, ge$ rendán, talajtornában és ló$ ugrás gyakorlatban olyan ki£ egyensúlyozott, szép produkciót nyújtott, hogy az a cseh£ szlovákokat is meglepte. % Elmondta még Kürti Béla, hogy szívélyes és baráti fo^ gadtatásban volt részük, de so^ kan a vendéglátó csapat tagjai í és szurkolói közül alig, vagy ^semmit sem tudtak a mi vá^ rosunkról. Jó lett volna vala% mi érdekes ceglédi emléket £ vinni magunkkal; albumot, % jelvényt, emblémát, a város címerét, valami jellegzetes ^ ceglédi tárgyat. Sajnos, a ^ magyar zászlóra hímzett ^„Cegléd” névnél egyebet nem í tudtak nekik adni. y A csinos ceglédi lányok ^ egyébként az esti vacsora ^ után rendezett kis tánc során ^ a legkapósabbak lettek, csár$ dást, körcsárdást táncoltak, s ^ magyar nótákra tanították a í vendéglátókat. y £ A lányok a sikereket már a ^ határátlépés pillanatában ^ kezdték „begyűjteni”. A csehszlovák határőrök és vámosok ^ellenőrzés helyett mosolyogva ^ szalutáltak előttük. Igaz, vá^ molni valót se nem vittek. fj nem is hoztak, a sportdicső$ ség előtt pedig csak tisztelegni % lehet. '* Sz. I. Aratják a búzát Van annak jó húsz esztendeje, hogy Szalai Pista azzal állított meg az utcán, hogy portát vásárolt. Az adás-vételi szerződést az eljegyzése napján írta alá. Mire az esküvőt megtartották, István szép téglakerítést húzott körül. Az első esztendőben megvásárolt négyezer téglát, kétezer cserepet. Minden vasárnap motoszkált valamit a házhelyen. Kimérte az épület helyét. Fákat ültetett, szőlőt telepített, ásott, kapált. Minden vasárnap este azzal ült vacsora mellé, hogy már nem sokáig laknák árendában. A harmadik esztendőben került sor a falak felhúzására. A vert falat két szaktárssal dömöckölte, s mert abban az évben még nem futotta a gerendára, szarufákra, zsúppal borította a falakat, nehogy az őszi eső megverje. Űjabb egy éven át takarékoskodtak, mire István kiügyeskedte a tetőszerkezetet. Azt is baráti segítséggel úszta meg és őszre járt az idő, amikor a kúpcserepeket mészszel körülhúzták. Űjabb egy év telt el, mire az ajtókat helyre rakta. Féléves takarékoskodás meghozta a parkettpadlót. A következő nyáron nagyon vígan ment a munka. Hat mázsa mész elég volt a vakoláshoz. István nagy gonddal simogatta a falakat. Hűvösödött, amikor befejezte a meszelést és nagy pelyhékben hullott a hó, amikor hurcolkodtak. István még ekkor sem nyu-Emberi szorgalom godott. Az ősz folyamán elkezdte a kútfúrást. Sosem tanulta ezt a munkát, de azért az öt cementgyűrűt ügyesen leengedte. A tavaszt azzal kezdte, hogy nekilátott a vályogverésnek. Csinos ólat kanyarított az udvar sarkába. Az őszi vásárban süldőt vásárolt és boldogan gondolt arra, hogy a télen már disznóölés is lesz a házban. A következő évben remek vaskaput barkácsolt. Bizony eltelt vele a nyár és deresedéit reggelenként a föld, amikor István marokecsettel zöldre festette a kaput. Maradt még egy kilónyi zöld festék. Azt rákente a kamraajtóra és okosan mondotta, hogy húsz évvel tovább szolgál így, hiszen az olajfesték megvédi az időtől. A következő évben István illős verandát épített. Egy év múlva a malacok vályúját készítette el betonból. Annyira kedvet kapott a betonmunkához, hogy maga ügyeskedte ki a csatornát az út menti árokba, sőt még cementlapokat is gyártott. Saját kezűleg rakta le a veranda és a konyha padlóját. A villanyberendezést is maga csinálta. Jól benne járt már a barátom■ a negyvenben, amikor megfelezte a kamrát és így lett takaros fürdőszobájuk. Csempével rakta ki a falait. A falra erősített kézi szivattyúval húzták a vizet a kútból. Bizony István néha-néha megtapogatta a derekát. Nem volt már harmincesztendős. Szívvel-lélekkel gyönyörködtem a kezemunkájában valahányszor a ház előtt elhaladtam. Két hete István beszólított az utcáról. — Ugyan nézd már meg belülről! Minden nagyon szép. Itt igazán senki sem talál tennivalót. — Igaz, kedves komám? Pista ravaszul mosolygott. — Talál az ember munkát, ha keres! És milyen nagyon igazat mondott. Tegnap csendes vasárnapi sétára indultam. A Bocskai utcátían jártam. Jól emlékeztem arra, hogy az utca végén üres porta ásítozik. Ahogy közelebb értem, Pistát láttam, amint szorgalmasan rakta a téglát a malterba. Fel sem nézett a munkájából. Dehogy vette észre, hogy már egy negyedórája bámulom. Én untam meg. Odamentem. Vállára tettem a kezemet. — Hát te mit csinálsz itt, kedves cimborám? — Mit-e? — csodálkozott rám. Tudod menyasszony a lányom! Múlt szombaton tartották az eljegyzést. Rábeszéltem a vőlegényt arra, hogy vegye meg ezt a portát. Aztán szépen lassan felépítjük a házat. Vasárnapokon úgy sem tudnám, hogy mit csináljak. — Rik. — i
