Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

1965 JÜLIUS 20, KEDD MJT jw teve» yßirfap Tovább javul a falu zöldség- és gyümölcsellátása A MEK veszi át az fmsz-ektől a zöldségboltokat — 80 vagon áru a közületeknek Elárusítóhelyeket nyitnak a tsz-ek A MÉK a megye áruellátá­sában egyre nagyobb szerepet játszik, A termeltetés, a fel­vásárlás mellett az értékesítés — sőt a lakosság áruellátása is reá hárul. Néhány évvel ezelőtt a megyében csak az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek tar­tottak fent zöldségboltokat. A MEK tavaly a lakosság kí­vánságára a Dunakanyarban öt zöldségszakboltot nyitott. A megyében jelenleg hét MÉK, 46 állami kiskereske­delmi, kilencvenhét földmü­­vesszövetkezeti szaküzletben, 178 állami és 277 földműves­szövetkezeti vegyesboltban árusítanak zöldséget és gyü­mölcsöt. Az illetékesek megállapítot­ták, hogy a földmű vesszövetkezetek zöldségszaküzletei kor­szerűtlenek, s csak kis hányadukban van megfelelő raktár. Nincs lehe­tőség, hogy az árut — zöldsé­get, gyümölcsöt — tárolják. Nincs például hűtőtér s az áruk a nagy melegben meg­­romlanak. A földművesszövetkezetek a községek részére — amelyek nem tartoznak a MÉK ellátá­sába — erre az évre 620 va­gon árut szerződtek a terme­lőkkel. Ez a mennyiség azon­ban nem biztosítja az említett községek teljes ellátását. A MÉK besegít ugyan az ellá­tásba, ez azonban az egyes cikkek mennyiségétől függ és csak a szezon közepén lehet­séges. Ezért szükség volna, ha — az önellátó községekben — a helyi termelőszövetkezetek Három év alatt megduplázódott a termés A hozamnövelés „titka": a családi művelés A Dunakeszi Járműjavító Vállalat dolgozói a meg­mondhatói, hogy az átszerve­zést követő esztendőben bi­zony nemcsak a kalapácsot, a szerszámokat kellett for­­gatniok, hanem így nyáron, munka végeztével, meg va­sárnap pihenő helyett, kint a földeken tarthattak „külön műszakot”. Foton a Vörösmarty Ter­melőszövetkezet földjein ugyanis olyannyira eluralko­dott a gyom, hogy már-már a termést fenyegette. A szö­vetkezet újdonsült gazdái minthogy akkoriban sokan el­szegődtek az iparba — nem győzték a munkát. így aztán bizony kukoricából csak 4, 5, vagy 6 mázsát törhet­tek le egy-egy holdról. Mindez már a múlté. Foton is rájöttek hogyan lehet fölkelteni a 'tagok *. munkakedvét, érdekeltté tenni a föld műve­lőit az eredményesebb mun­kában. Bevezették a családi művelést s 1962 óta már azok is kézbeveszik a gazoló­kapát, segédkeznek a földe­ken, akiknek nem főhivatá­súk a gazdálkodás. A tsz­­tagok mellett ott szorgoskod­nak a földeken az üzemi munka végeztével, meg va­sárnapokon a családtagok is. A szakszerű irányítás, a gon­dos művelés (fej trágyázzák a földet, kapálják a növény­zetet stb.), különösen az utóbbi két évben érez­tette jótékony hatását. Tavaly már átlagosan 15,5 mázsa kukorica termett a szö­vetkezet földjein. létesítenének zöldség- és gyü­mölcs-elárusítóhelyet és gon­doskodnának a lakosság ellá­tásáról! Lehetetlen helyzet az, éppen falun — ahol meg­termelik a zöldséget — nem lehet kapni az üzle­tekben zöldárut, illetve csak a háztáji gazda­ságokban. Ez körülményes és nem elégíti ki az igényeket, hiszen ma már falun sokan nem a mezőgazdaságból él­nek — ipari munkások — és igénylik a friss zöldárut. A falusi zöldség- és gyü­mölcsellátás megjavítása ér­dekében . a közeljövőben Pest megyében a földművesszövet­­kezetektól fokozatosan a MÉK veszi át a zöldségesbol­tokat és korszerű üzletekké alakítja át. Ezzel kiiktatódik egy kereskedelmi szerv és lehetővé válik, hogy a MÉK közvetlenül friss áruval lássa cl saját üzle­teit. A MÉK emellett Pest me­gye területén 139 közületi (üzemi konyhák, bölcsődék, napközi otthonok, óvodák stb.) és 43 üdülőegységet lát el zöldséggel és gyümölccsel. A rendelkezésre álló adatok sze­rint tavaly 80 vagon zöldséget és friss gyümölcsöt szállítot­tak a közületi konyhákra. Az idén ennél még több az igény. (g. s.) Helytállnak a kombájnosok Nemrégiben a Monori Gép­javító Állomás kiváló kom­­bájnosairól írtunk, akik ver­senyre kiéltek egymással, hogy elérjék a 600 holdas tel­jesítményt. A cikk kapcsán mosit a Ceglédi Gépjavító Ál­lomástól kaptunk levelet, melyben az igazgató arról tu­dósít, hogy Petié János, a ta­valyi megyei kombaj nos s ver­seny -győaitese -mat «nemifMo­­noron, hanem Cegléd körze­tében, jelenleg Albertirsa ha­tárában vezeti a kombájnt. Persze, itt is ugyanúgy helyt­áll, mint előző munkahelyén. Nem ő az egyedüli a ceglé­di körzetben, aki régebben rászolgált már a kiváló kom­­bájnios jelzőre. Zsemle János, a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett kombájnos, vagy G. Farkas Ferenc a megyei verseny múlt esztendei máso­dik helyezettje, Kovács Be­nővel együtt ezen a nyáron is arra törekszenek, hogy meg­haladják a 650 holdas telje­sítményt. S. p. Meglopta sógorát | Mészáros József 20 éves | i, zsámboki | fiatalember könnyű úton akart pénzhez jutni, s ezért „nagyszerű” haditervet dol­gozott ki. Megvárta, amíg egyedül marad a lakásukban, majd összecsomagolta sógo­rának értékesebb holmijait, öt öltöny ruhát, egy férfi­­kerékpárt és két pár cipőt lopott el, összesen körülbe­lül 4000 forint értékben. A rendőrség rövidesen elfogta és előzetes letartóztatásba helyezte. Kalitka a börtönben Az egyhangú börtönélet megszépítésére a brit belügy­minisztérium rendeletben biztosítja, hogy a rabok kalit­­kás madarakat tarthatnak cel­lájukban. A börtönlakók azonban ka­litkaszükségleteiket csak a büntető intézetben gyártott kalitkákkal elégíthetik ki, mert a hatóságok attól tar­tanak, hogy kívülről esetleg szökéshez felhasználható szer­számokat csempésznek be. A nagylelkű rendelkezés azt is megengedi, hogy a ra­bok szabaduláskor magukkal vigyék madarukat, kalitkás­tul. Leforrázta a leves Bűnvádi eljárás indult gon­datlanságból elkövetett sú­lyos testi sértés bűntette miatt ifjú Pozsgai Lajos 28 éves alkalmi munkás, tápiószőllősi lakos ellen. Pozsgai a na­pokban ittas állapotban ment haza, s emiatt szóváltásba keveredett édesapjával. A vi­ta hevében idős Pozsgai po­fonütötte fiát, mire a fiú nekiugrott és dulakodás kez­dődött. A lökdösődés közben megbillent a tűzhelyen levő forró leves fazék ja, s tartal­ma az öreg nyakába öm­lött. Idős Pozsgai súlyos égési sérüléseket szenvedett. 789 ÉVVEL EZELŐTT le akarták csapolni a Balatont A zalaegersze­gi Állami Levél­tár térképtárá­ban őrzik azt a térképet, amely­nek alapján 1776- ban le akarták csapolni a Bala­tont. A lecsapolási tervet Krieger Sándor mérnök készítette, min­den valószínű­ség szerint a za­lavári apátság felkérésére. A térkép pon­tosan feltünteti a települések, a partmenti terü­letek mezőgazda­­sági kultúráit, és Krieger hatal­mas táblákra fel­parcellázta a tó fenekét is. Csu­pán a jelenlegi tófelület egyötö­de maradt vol­na meg. A lecsapolás célja volt, hogy a víz ne foglalja el a „drága ter­mőföldet"... Mivel azonban a lecsapolás óriási összegekbe ke­rült volna, az apátság elállt a „termőföldszer­zéstől". A Sió-csatorna megépítéséhez viszont ez a tér­kép adta az ala­pot. Mtoasot topott a raktáros fia Molnár Sámuel vasadi lakos, terményforgalmi raktáros rá­bírta fiát. Molnár Sándort, va­lamint Marton Gábort, hogy a Csévharaszti Állami Gazdaság terményforgalmi raktárából 109 zsák rozsot szállítsanak el Marton Gábor lakására, TE­­FU-kocsival. A rendőrség raj­takapta őket, s az 56 mázsa 80 kiló rozsot visszajuttatta jo­gos tulajdonosának. A három „csempészt” előzetes letartóz­tatásba helyezték. mai nap 1965. július 20, kedd, ittás napja. A nap kél: 4.06, nyugszik: 19.34 órakor. A hold nyugszik: 10.44, kél: 22.50 órakor. 210 EVE, Nyári címlapferv (Pásztor Péter rajza) — Csínom Palkó — Szent­endrén. Vasárnap délután 6 órakor a szentendrei tanács­háza nagytermében adott hangversenyt a közlekedési klub operaegyüttese és a pénzintézetek központi ze­nekara. Részleteket adtak elő Farkas Ferenc: Csinom Palkó című daljátékéból. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Verbunkosok, magyar nó­ták. 8.55: Kérjük, jegyezze fel! 9.02: Tökéletes Távolbalátók Titkos Társasága. 9.20: Zenekari muzsika. 10.10: Csehszlovák énekkarok éne­kelnek. 10.20: Hatvani diákjai. Dal­játékrészletek. 11.00: A Pécsi Ja­nus Pannonius gimnázium vonós­­zenekara játszik. 11.09: A gyer­mekrádió műsora. 11.20: Kamara­zene. 12.15: Tánczenei koktél. 12.57: Budapest kultúrális programjából. 13.00: Hétvégi munkásvonatokon. 13.15: Irina Arhipova és Rafael Arié énekel. 13.45: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 14.05: Délutáni frissítő. 15.05: Négy apának egy leánya. 15.25: Rahma­­ninov: c-moll zongoraverseny. 16.15: Kovács Andor gitározik, Kál­lai Ernő klarinétozik. 16.35: Ifjú­sági magazin. 17.00: Autósok, fi­gyelem. 18.00: Mi történt a nagyvi­lágban? 18.20: A magyar dal évszá­zadai. 17.43: A rádió műszaki klub­ja. 18.58: Zenekari muzsika. 19.25: A Szabó család. 20.22: Kedves le­mezeim. 21.22: Közvetítés az Iro­dalmi Színpadról. 22.20: Visszate­kintés. Kodály Zoltán előadásso­rozata. 22.42: Derűs filmkockák. Részletek régi filmekből. 23.02: Operettrészletek. 0.10: Éji zene. PETŐFI RADIO 14.20: Réti József énekel. 15.05: Szálljon a dal. 15.35: Húsgyár a pampákon. 15.50: Garai Imre tánc­dalaiból. 16.00: Richard Strauss operáiból. 16.36: Muzsikáló képes­lapok. 17.05: A bálok, a mai Ben­­gália vándor költődalnokai. 17.45: Jelfogó . . . 18.00: Domenico Scar­latti szonáták. 18.20: A lengyel kul­túra hete. 18.55: Hanglemez. 19.05: A lengyel kultúra hete. Könnyűze­ne. 19.33: Közvetítés Luganóból. 21.05: Kanadai angol költők versei. 21.20: Hanglemezgyűjtők húszper­ce. 21.40: Munkavállaló. — A Mű­szaki Egyetem. URH 18.30: Csajkovszkij: II. vonós­négyes. 19.10: Rádiójelek a Koz­moszból II. 19.25: Beethoven: Hár­masverseny. 20.03: Tánczene. 21.10: Figaró házassága. Operarészletek. 22.10: Az Állami Népi Együttes mű­sorából. televízió 18.18: Hírek. 18.25: Uttörőolimpia. 1965. 18.45: Filmbeszámoló. Stras­bourg! egyetemisták műsora. 19.15: Erősebbek a gátaknál. Dokumen­tumfilm. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Rácz György színházi jegyzete. 20.00: Németh László: II. József. Színmű 2 fel­vonásban. A Nemzeti Színház elő­adása. Képfelvételről. A szünetben: Napi jegyzetünk. 22.35: Tv-híradó. 2. kiadás. Kisebb felhő­átvonulások, leg­feljebb szórvá­nyosan fellépő átfutó esővel, vagy zivatarral. Mérsékelt keleti szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24—29 fok kö­zött. — Kitüntetés. A pénzügy­miniszter pénzügyi területen kifejtett hosszú és eredmé­nyes munkája elismeréséül dr. Kovách Ernőt, a Pest megyei Tanács vb pénzügyi osztályának főelőadóját „Ki­váló pénzügyi dolgozó” jel­vénnyel tüntette ki. . — Kigyulladt szombaton délután Kocséron a Nyolca­dik dűlő 40. szám alatt egy 3x7 méteres istálló cserép­tetőzete. A tüzet a ceglédi tűzoltóik és a kocséri önkén­tesek oltották el. Az anyagi kár 3000 forint. A tűz úgy keletkezett, hogy Utasa Já­nos tsz-dolgozó felesége per­nyét vitt ki az istállóba ro­varirtáshoz és azt felügye­let nélkül hagyta .., — A nagykőrösi Hazafias Népfront emlékbizottsága már összeállította az al­kotmány ünnepének helyi programját 1735. július 20-in született Mar­tinovics Ignác, az első magyar köztársasági mozgalom vezető­je. Mozgalmas életében volt szerzetesapát, katonai lelkész, a lembergi egyetem fizika tanára, udvari vegyész. Kilenc nyelven beszélt. A természettudományok művelése felfogását a materializ­mus irányába terelte. Beutazta Európát. Párizsban megismerke­dett a kor haladó eszméivel. A francia forradalom győzelme után röpiratokkal agitált a Habs­burgok elűzése, a nemesi kivált­ságok eltörlése, az egyházi ja­vak igénybevétele, valamint a köztársaság érdekében. A haladó polgárság és nemesi értelmisé­giek részvételével titkos mozgal­mat szervezett. A gyenge és eléggé elszigetelt összeesküvést, a császári reakció rendőrsége felfedte. Nagyszabású per után Martinovicsot és vezetőtársait Budán, a Vérmezőn lefejezték. A szabadság, egyenlőség, testvéri­ség gondolatát hirdető mozga­lomban való részességéért, a kor magyar szellemi életének leg­több kiválóságát bebörtönözték. — Ismeretlen tettesek fel­gyújtották péntek este Tá­­piószentmártonban az Ürgés dűlő 267. számú házat. 10x6 négyzetméteres nádtetőzet, égett le. A tüzet a ceglédi tűzoltóság és a helyi önkén­tesek oltották el. Az anyagi kár 4500 forint. — A tápiósápi úttörők je­lenleg a Mecsekben, Magyar­­hertelenden táboroznak. Hűvös napokra — A soproni ünnepi he­tek alkalmából vasárnap­­az Állami Budapest . Tánc­­együttes szerepelt Sopron­ban, emellett a nap folya­mán fúvószenekari séta­­hangversenyeket is tartot­tak. Az ünnepi hetek hét­főn zárultaik toronyzenével és fúvószenekari hangver­sennyel. Gyanú Gyermekek egymás közt: — Jóska, gazdag a te no­véred vőlegénye? — Nem hinném. Apám mindig azt mondja: sze­jény fiú. — A Belügyminisztérium szervei büntető eljárást in­dítottak — szabadlábon ha­gyás mellett — dr. Bálint Sándor egyetemi tanár, sze­gedi lakos ellen, izgatás bűn­tettének alapos gyanúja miatt. A citromsárga bélelt bal­lonkabát hagyományos sza­bással készült, egyenes, kihaj­­tós fazonnal, három gombbal.-A hat részből szabott.^tüzött karimaju kis kalap is’SSHbh­­ból van, s nagyon előnyös a barna hajú nőknek. A kábát alatti könnyű, műszálas szö­vetruha fehér alapon kék-fe­kete csíkos. A legérdekesebb azonban, hogy a felsőrész kissé buggyos, eltakarja az övét. A ruha anyagából ké­szült az ernyőhuzat is. £ OSTABONTÁS Miért kell megvárni ? Még július 14-én történt Budapesten. A HÉV Kerepe­si úti végállomásához igye­keztem, hogy elérjem a 17.50- es gödöllői vonatot. Két ismerős állított meg, s kérte, nézzem, milyen bűzös füst jön a HÉV-épület pincé­jének ablakán. Ott ég valami! Az állomás egyik dolgozó­jához fordultam, közöltem vele észrevételünket, ö azon­ban nem lepődött meg, sőt, invitált bennünket a pincébe. — Tetszik látni, itt van a fürdőnk, mosdónk és öltö­zőnk. — Dehogy látom — jegyez­tem meg — hiszen kieszi a füst a szemem. Itt tisztálkodik több mint félszáz HÉV-dolgozó. A fekvő eternitcsövön, a kéményen át nem jut ki a füst a szabad­ba, csak az ablakon és az aj­tón keresztül. Tudnak erről az illetékesek is. Ígéretet tettek már arra, hogy villanyboylert szerelnek fel, a falakat kimeszelik — szóval emberibb körülménye­ket teremtenek — de ki tud­ja mikór? — Én tudom — ha baleset történik, egy mérgezés — ak­kor azonnal! Csiba József Gödöllő Vízhiány Dunakeszin Beköszöntött a nyár Duna­keszire is. Ezt arról tudni, hogy sokszor egész nap nincs i víz. Házépítők, vízfogyasztók csak akkor tudnak vízhez jut­ni, ha éjjel hordókban össze­gyűjtik — igaz ekkor is las­san folyik, de legalább van. Szeretném az illetékesek fi­gyelmét félhívni erre a súlyos kérdésre, mert például tűz esetén nem tudom, mivel olt* hatnánk? Solymosi László Dunakeszi MEGÍRTUK, AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Lapunk július 14-i számában cikk jelent meg a zsámbéki óvoda problémájáról. A Budai Járási Ta* nács, Művelődési Osztálya erről a következő tájékoztatást adta: „A vonatkozó rendelet és a kialakult gyakorlat szerint — országszerte — nyáron renoválják, újítják fel az óvodákat. A rendelkezések le­hetővé teszik, hogy a tatarozás alatt az óvoda működése szüne­teljen, ha az óvodások szüleinek többsége ezzel egyetért. A járás minden óvodájától — így a zsámbékitől is — július 10-ig bekértük a nyári renoválás és szü­net időpontját« valamint az ezzel a kérdéssel foglalkozó értekezlet jegyzőkönyvét. A szünetet Zsájn­­békon engedélyeztük, különösen azért, mert az óvoda több mint kétszáz személyre főző konyhája is javításra szorul. Amikor megtudtuk, hogy Zsám­­békon a termelőszövetkezetben dolgozó szülők egy része kéri az Óvoda nyitvatartasát azonnal ki­mentünk a helyszínre és az isko­laigazgató segítségével intézked­tünk. A tatarozás időpontján má)r változtatni nem lehetett, így az iskolai napközi otthon egyik he­lyiségét jelöltük ki óvodánál* a renoválás idejére. Az élelmezés^ az fmsz vendéglőjéből biztosított tűk. Nehézséget ez a megoldás aZ érintett szülők részére csak any­­nyiban jelentett, hogy az átme­neti időre valamivel több lett az étkezési díj. A probléma felvételekor még vagy 8—10 szülő kérte a nyitva­­tartást. A múlt hét végi felmérés után már csak két szülő maradt, aki gyermeke elhelyezését kérte. Amennyiben ezek száma emel­kedne, a fenti megoldással bizto­sítani fogjuk az óvoda részleges működését.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom