Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
4 10 MEGYE 1965. JÜLIUS 18, VASÁÉN AP Heti jogi tanácsaink 15 százalékos táppénzre jogosult az a kisipari szövetkezetbe lépett dolgozó, akinek munkakönyvében az „áthelyezés” bejegyzés szerepel, D. I. százhalombattai olvasónk írja, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalattól kilépett és nyomban az egyik Műanyagfeldolgozó Ktsz-ben helyezkedett el. Beteg lett, és meglepődve tapasztalja, hogy 65 százalékos táppénzt kap, holott már több mint tíz évet dolgozott megszakítás nélkül. Sérelmesnek tartja olvasónk a társadalombiztosítási szerv intézkedését, és sérelmének orvoslását kéri tőlünk. Olvasónk kérésére közöljük, hogy a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet akkor számítja be — az érvényes rendelkezés folytán — a korábban máshol (állami vállalatnál, közszolgálatban) eltöltött időket, ha kikérés útján került a dolgozó a szövetkezetbe, vagyis a munkakönyvben „áthelyezés” bejegyzés szerepel. Amennyiben olvasónk a vállalattól nem áthelyezéssel került a ktsz-hez, függetlenül attól, hogy a kedvezményes felmondási lehetőségeket vette igénybe, és munkakönyvébe a „munkaviszony megszűnt” bejegyzés került, társadalombiztosítási szempontból megszakadt a folyamatosság, ezért 65 százalékos táppénz illeti meg, mindaddig, amíg újból nem lesz kétéves megszakítás nélküli a ktsztagsága, illetőleg alkalmazása. Lakbérpótlék fizetése alól adható-e felmentés? Kétszobás lakásunkban laktunk hárman, de lányunk férjhez ment, és elköltözött. A lakásunkat el kívánjuk cserélni kisebb lakásra. Megillet-e minket a hathónapi mentesség a lakbérpótlék fizetése alól? — Kérdezi F. J. nagykótai olvasónk. A lakbérpótlékról szóló rendelet értelmében, ha olyan változás áll be a bérlők számában, hogy lakbérpótlékot kellene fizetni, akkor a változást követő hónaptól esedékes a fizetés. Ha azonban a bérlő kisebbre kívánja elcserélni, akkor azt köteles bejelenteni és a tanács mentesíti hat hónapig a lakbérpótlék fizetése alól. A ruhatáros kárfelelőssége. I A vendéglátóiparban dolgozom, mint ruhatáros. Legutóbb egy felöltőt és egy aktatáskát nem tudtam kiadni az egyik vendégnek, s ezért engem a vállalat teljes kártérítésre kötelezett. Jogos volt-e a teljes kárfelelősség megállapítása, vagy pedig a havi alapfizetésemnek csupán 15 százaléka erejéig vagyok felelős a kárért? — Kérdezi P. M. dunaharaszíi olvasónk. ra. Jogos-e a volt feleség igénye? — kérdezi K. Z.-né ceglédi olvasónk. A nyugdíjjogszabály értelmében a munkahelyen elszenvedett üzemi baleset következtében elhunyt után az elvált feleségnek akkor jár állandó özvegyi nyugdíj, ha a volt férj halálakor tartásdíjban részesült. Amennyiben tartásdíjat nem kapott, az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha a különéléstől a halál bekövetkeztéig 15 év nem telt el és a volt feleség tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg. Ebben az esetben az elvált feleségnek az özvegyi nyugdíjra támasztott igénye jogos. Az állandó özvegyi nyugdíj azonban önt is megilleti. A rendelkezés szerint, ha az állandó özvegyi nyugdíjra többen jogosultak, akkor azt egyenlő arányban kell megosztani. Ha a megosztást sérelmezi, bírósághoz fordulhat, kérheti az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását. A bíróság az összes személyi, családi körülmények gondos mérlegelése után dönt a megosztás arányáról. A pert a volt fedeség ellen kell indítani. Hogyan kell számítani a nyugdíjeveket tsztagság után? Több olvasónk kérdéssel fordult hozzánk a ceglédi „Lenin” Tsz-ből; hogyan kell számítani a nyugdíj szempontjából a tsz-ben töltött időt? Olvasóink kérdésére azt válaszoljuk, hogy a nyugdíjévek szempontjából azokat az éveket lehet figyelembe venni, amelyek során a tsz-tag január 1 napjától december 31 napjáig megszakítás nélkül munkában állt, és a férfiaknál legalább 120, a nőknél pedig 80 munkaegység kimutatható. A kezdöévet teljes évnek kell számítani. Nem veszíti el a tsz-tag a teljes évét, ha 30 napnál nem volt hosszabb kiesés két munkahely között történt elhelyezkedésében. Az Állami Biztosító kárbiztosításáról. P. J. újhartyáni olvasónk írja, hogy több mint fél évvel ezelőtt motorbaleset érte és az Állami Biztosító nem térítette meg a kárt. Olvasónk ügyében megkerestük az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságát, és közölték, hogy a kifizetés rajtuk kívülálló okok miatt húzódott el, mivel az ügyben bírósági eljárás is folyt. A közlésből azt is megállapítottuk, hogy olvasónk sem küldte be időben a biztosító által kért okmányokat, és ezért többször fel is kellett önt szólítani. Levélben részletesen adunk választ kérdéseire. Dr. M. J. Mit szólna, ha ön lenne az építtető ? Őszinte beszélgetés a „25-össel" Fotokémiai remények — Mikor lesz kész az Agráregyetem ? Lenyó László, a váci Fotokémiai Vállalat igazgatója: — Nem túlzás, ha életbevágónak nevezem üzemünk rekonstrukcióját. Egymillió 600 ezer dollár értékű import-gépet kell idén beszerelnünk és a jövő év első negyedében termelésbe állítanunk. Közben gyárunknak változatlan kapacitással termelnie kell. Építkezésünk olyan fontos, hogy a Tervhivatal és a minisztérium a kiemeltek közé sorolta. — Elégedetlenek vagyunk a 25-ös sz. Építőipari Vállalattal. Aggasztó a lemaradás. Ha így dolgozik, számításom szerint év végére 12 millió forint értékű építkezéssel marad adós. Sajnos arról sem beszélhetünk, hogy egészséges együttműködés volna köztünk. Szerintem összpontosítania kellene munkaerejét és figyelembevennie különleges helyzetünket. Különben a vállalatot és a népgazdaságot nagy károsodás éri. Szabó György, a gödöllői Agrártudományi Egyetem főmérnöke: — Bár a miénk hivatalosan nem kiemelt építkezés, szintén rendkívül fontos. 176 millió forintos beruházás, új előadótermek, kollégium, kísérleti bemutató épületek, gépszínek, istállók építése. Nem kisebb dologról van szó, mint a korszerű mezőgazdasági mérnökképzésről. Sürgősen ki kellene hozni Pestről, a mostoha környezetből, kilenc tanszékünket. Mennyiségi és minőségi károkat szenved az oktatás, pedig mezőgazdaságunknak egyre több és képzettebb szakemberre volna szüksége. — Mi is elégedetlenek vagyunk a „25-össel”. Az építők ezévi kötelezettsége csaknem harmincmillió forint értékű munka, s fél év alatt ebből csupán tízmilliót végeztek el. A nyári lehetőséget sem használja ki a vállalat, jelenleg is csupán „félerővel” dolgozik. Év végén aztán mindig jön a hajrá, de az már nem sokat segít. A téli építkezést nem készítik elő — ebből a vállalatnak is kára származik. 1962 óta legalább egy éves — számításom szerint — a lemaradás. A vállalat főmérnökében ugyan megvan a törekvés a segítségre, de az építkezésre a szervezetlenség jellemző. A megállapodásokat nem tartják be, bár a részfeladatokat az év elején meghatározzuk. — Eredeti megállapodás szerint a beruházási munkálatoknak 1967-re kellene befejeződniük, de mi már 1968- ban is örömmel kiegyeznénk. Sajnos a vállalat már 1969-es dátumot emleget... ☆ A panaszokat Boda László, a 25. sz. Építőipari Vállalat műszaki osztályvezetője elé tárom. — A Forte igényei, kérem, rendkívül magas szintűek. Például építkezés közben pormentes körülményeket akar... Az együttműködésre történt közöttünk megállapodás és mi, véleményem szerint, mindent megteszünk... A helyzet azonban úgy fest, hogy az építkezés nem valósul meg határidőre. A munkaterületet és a segédmlinkaerőt sem adja előírás szerint a Forte. Nagyon nehéz dolgunk van térbelileg. Zsúfolt munkahely, hiába is dobnánk be nagyobb munkaerőt, nem lehet mozogni. — Hogy áll a tervekhez, illetve szerződéshez képest pillanatnyilag az építkezés? — Június 30-án át kellett volna adnunk a készáruraktárt, ládázót, az iroda- és szociális épületet, persze energiaszolgáltatás nélkül. Véleményem szerint egy hónap múlva történhet meg. Az idő is befolyásolt bennünket. De nem vagyunk egyébként sem hibásak, a Forte január ötödikén nem adta át j a kötelezettség szerinti munkaterületet ... A szerződési feltételekkel szemben egyébként mi még áprilisban akadályközlést tettünk. — ön szerint gyors, vagy lassú az építkezés? — Kérem, viszonylag nem lassú ... — Mihez viszonyítva? — 180 építkezésünk van. Évente 360 millió forint értéket termelünk ... Ebből 180 millió forint a kiemelt építkezés. A Forte-ra 37 millió esik... — Jogos-e a Forte aggodalma? — Feltétlenül. A júniusi átadások eltolódnak... — S a következő ígéretek? — Nem ígéretek. Szerződési pontok. Konyha, étterem, bölcsőde ... Ezeknek határideje is módosul... — A Forte-nál tehát nincs remény a drága gépek tervezett munkába állítására? — Még utolérhetjük magunkat ... A lemaradást csak év végén lehet pontosan megállapítani. — Hibásnak tartja-e a vállalatot? — Nem. Mi kötelességünkön felül megteszünk mindent... — Akadályozza-e építkezéseiket anyaghiány? — Csak időnként. Most például kavicsból nincs elég. Lakatosszerkezetek hiánya is gyakori. A tervezők lassan elfelejtenek fából tervezni, a vasanyag pedig időnként kifogy. — Akadályozza-e építkezéseiket munkaerőhiány? — Tömegében nem, megoszlásában, s minőségében igen. Ácsokból, vasbetonszerelőkből és lakatosokból általában hiányunk van. A mélyépítő munkákat sem tudjuk zavartalanul elvégeztetni s általában nehezíti helyzetünket a rengeteg alvállalkozó. Begyakorolt kőműveseink nem hajlandók átmenni távolabbi körzetbe. A fiatálemberek még csak bírják az iramot, de ha megnősülnek, feleségük nem elégszik meg a hetenként egyszeri hazajárással. A munkásszállások — bár előírásszerűek — nem kecsegtetők. Érettségizett kőműveseink is vannak... — Tudna valamit javasolni? — Korszerű autóbuszokkal kellene a dolgozókat hazulról az építkezések színhelyére hordani. Álom ...? — Bizonyára erre is sor kerül. ön szerint mégis: mi a lemaradások alapvető oka? — Nem kapjuk meg a jó munka alapfeltételét, a reális munkatervet. Már eleve megvalósíthatatlan szerződési pontokkal startolunk. Határidőinket az ÉM főigazgatósága határozza meg döntően. Hogy készül az éves munkaprogramunk? Az építtetőket májusban megkérdik: mit akarnak csináltatni? Ennek alapján mi megkapjuk az építőjegyzéket, amiben szerepel a munkák jellege, épület megnevezése, forintérték. Ennek a jegyzéknek alapján tervezetet készítünk, anyagigényléssel, létszámmal, alvállalkozói szállítási, mélyépítési igényekkel. A tolerancia az így készített terv és a valóság közt aztán óriási lesz. — Így késnek a határidők .,. S mi lenne a megoldás? — Tökéletes, teljes dokumentáció birtokában kellene tervet készíteni. — S ha ön lenne egyszer az építtető? — Kérem, én úgy fognám meg az építővállalatot, hogy minden feltételt biztosítanék számára a szerződés szerint. „Szerencsénkre” általában nem így van ... Joggal hivatkozhatunk a megrendelő mulasztásaira. — S ha mégsem? — Akkor kötbért fizetünk. Ezt bekalkuláljuk. — Szeretne építtető lenni? — Furcsa lenne. 16 év óta építő vagyok. Itt nevelődtem. Akkor már inkább főhatóság lennék. ★ A derűs befejezés nem változtat a helyzeten. Sajnos, komoly károkat okoz a két építkezés késedelme. Az ember arra gondol: milyen gyors és nehéz feladatokat oldunk meg veszély idején. Vajon miért nincs a mindennapi munkában is éltetőbb, cselekvőbb ügybuzgalom, összefogás? Gomdolnak-e egy építkezésnél az építők, a szervezők, tervezők, főhatóságok arra, hogy közös erővel lendületesebbé lehetne tenni a munkát s meg lehetne valósítani a fontos határidőt? De arra is gondol az ember, hogy ideje érvényt szerezni annak az elvi párthatározatnak, amely külön építőipari vállalatot jelöl ki a megye fontos építkezéseinek gyorsabb, jobb megvalósítására. A „25”-ös három távoli körzetben dolgozik: a jelek szerint nem tud kifogástalanul megfelelni ennek a feladatnak. András László Az országúti autósokat a fenti tábla, pontosabban — mint látható — a táblára festett rokonszenves sellö csalogatja a papszigeti camping bisztrójába. Aki azonban enged a tábla hivogatásának, a sellö csábításának, az csalódik, mert a Papszigetről — sajnos — még mindig nem vonult el teljesen a víz. Íme... ÖTVENHOLDAS SZAMÓCA- ÉS MÁLNAKÍSÉRLETI TELEP A SZENTENDREI-SZIGETEN A dolgozó a gondatlanul okozott kárért általában havi alapbérének 15 százaléka erejéig felel. A ruhatárosra és mindazokra, akik valamilyen dolgot jegyzék vagy elismervény (ide értendő a ruhatári szám is) alapján vesznek át, szigorúbb kárfelelősségi szabályok vonatkoznak. Az ilyen dolgozó teljes mértékben felel a kárért, kivéve, ha a vállalat is közrehatott a kár bekövetkezésében. Helye lehet azonban rendkívül méltánylást érdemlő esetekben a kártérítés összegének mérséklésére, ha szociális vagy egyéb körülményei ezt indo- j kolttá teszik. Amennyiben ol- j vasónk úgy gondolja, hogy j súlyos a teljes kártérítésre való kötelezése, vagy pedig a vállalat is felelős, akkor forduljon panaszával a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Elvált feleség és az élettárs özvegyi nyugdíja. Két évet éltünk együtt házasságon kívül* amikor élettársam üzemi baleset következtében elhunyt. Együttélésünkből egy gyermek született. Most arról értesültem, hogy volt élettársam 1958-ban elvált felesége igényt támasztott állandó özvegyi nyugdíj-Pest megye az ország egyik legnagyobb szamóca- (földieper) és málnatermelő megyéje. Különösen a szentendrei, szobi, váci járásban, a Szentendrei-szigeten és újabban a déli járásokban " is jelentős területen termelik ezt a fontos népélelmezési és exportcikket. A megyében tanácsi kezelésben összesen 1100 hold szamóca és 1990 hold málnás van, főleg szétszórt apró parcellákban. Eddig a szamóca és málna nemesítésével, a külföldi bőven termő fajták meghonosításával és szaporítóanyag megtermelésével a megyében lényegében í senki sem foglalkozott. A nagyüzemi telepítés megindult ugyan a tsz-ek és szakszövetkezetek megalakulásával. A szaporítóanyagok megtermelésével és nemesítésével azonban ezután sem törődött senki. Az idei tavaszon a MÉK 50 holdon kísérleti telepet létesített Tahitótfalu határában, a Kék Duna Szakszövetkezet földjén. A kísérleti telepen fajtaösszehasonlításokat végeznek, tovább folytatják a fekete fóliás szamócatermesztés kísérleteit. Kipróbálják az ikersoros, a bokros, csoportos és az egysoros telepítés előnyeit. Az öntözéses termesztés — permetező és barázdás — előnyeit vizsgálják. Ellenőrzik, hogy a növények hogyan reagálnak a különféle vegyszerekre és permetezőszerekre. Az utóbbi években a . málnásokban — különösen a szobi és szentendrei járásban — úgynevezett tőrothadás, gombás megbetegedés lépett fel. • A kísérleti telepen a növényvédelem korszerű módszereit is kikísérletezik. Ellenőrzik, hogy az érett szamócát és málnát milyen időben legérdemesebb szedni. Végül a telep szaporítóanyaggal látja majd el a termelőszövetkezeteket és a szakszövetkezeteket. A tavaszon 12 fajta szamócát és málnát ültettek ki. S már az őszön és jövő tavasszal százezer tő szaporítóanyagot ad a telep/ (g. s.) — Tehát ki a hibás ön szerint? — Nem vagyok bíró ... Talán korai volt a gépek rendelése. — így fest egy „kiemelt építkezés” sorsa ... — A kiemeléseket sajnos gyakran oda eszközük, ahol nincs meg a műszaki előkészítés. Egyébként egy egészen új üzemet olcsóbban és gyorsabban tudnánk felépíteni... — És mi a véleménye a gödöllői panaszokról? — Nem mi vagyunk a hibásak. Az építkezések terveit rengeteg alkalommal változtatták. Minden változtatás az alvállalkozói szerződések sorát módosítja s sok adminisztrációs munkával, késedelemmel jár. Eredetileg 150 milliós munkáról volt szó, időközben emelkedett 176 millióra. Az újabb anyagrendelések például 90—180 nap késedelmet is okoznak... — Milyen határidőt ígérhetünk a gödöllőieknek? — Gödöllői munkálatainkat két minisztérium is szabályozza. Kérdés: hogyan osztják el a kapacitást. 1969. előtt nem lesz kész az egyetemi beruházás. Nem rendelkezünk azokkal az eszközökkel, hogy garantálni tudnánk.
