Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

1965. JÜLIÜS 18, VASÁRNAP 11 máiíJ Érdekes újítás Érdekes újítást vezettek be kísérletképpen a Bámexbumfért központjában. Elsején bejelen­tették a tisztviselőknek, hogy ab­ban a hónapban nem kell meg­dolgozniuk a fizetésért, illetmé­nyüket így is, úgy is megkap­ják. Én tizediké táján mentem a Bámexbumférthoz egy bonyo­lult, régóta húzódó ügyben. Mi­dőn beléptem Lipták kartárs­hoz, ügyem előadójához, megle­petten láttam, hogy nyugágy­ban heverészik, és olvas, kis­párnával a feje alatt. Keze ügyé­ben jégbehűtött szóda, s egy tálcán hamvas őszibarack. — Jó napot kívánok — mond­tam tisztelettudóan. — Behoz­tam azt az írást, amit kérni tet­szett, hat példányban . .. Meg­kaphatnám most az aláírásokat? — Minek? jó lesz az anélkül is. Pont az én aláírásom hiányzik magának? Semmi jelentősége . .. —■ Azt tetszett mondani, hogy ... — Az a múlt hónapban volt — legyintett Lipták, és elbocsá­tott, — Nem kell aláírás? -- csodál­koztam. Hiszen erre az aláírás­ra vártam két hetet. Szédelegve jöttem ki a szobájából, és fel­botorkáltam a második emelet ötbe. — Bocsánat, itt veszik fel az adatokat? A tisztviselő, akihez a kérdést intéztem, lepkegyűjteményt ren­dezgetett az íróasztalon. — Ha ragaszkodik hozzá — volt a válasz. — Ha ragaszkodik hoz­zá, hogy én most kitöltsek egy fölösleges kérdőívet, amelyben hetvenöt fölösleges kérdés van ... — Én nem ragaszkodom hozzá — dadogtam —, de ön mondot­ta két héttel ezelőtt, ha meg­lesznek az aláírások, ide kell jönnöm lediktálni az adatai­mat ... — Minek, uram, minek? Hát nem egyszerűbb az egész, ha ezt elhagyjuk? Egyszerűbb, kényel­mesebb és meggyorsítja az ügy­intézést. Sétáljon át a másik szobába, és ott kérjen az irataira pecséteket. Elég lesz az is ... A szomszéd szobában egy vér­cseorrú, szikár, idősebb hölgy ült, és zöldbabot pucolt. — Milyen ügyben? — kiáltott rám szigorúan, és a szeme fenye­getően villant. — Szeretném, ha . . . Itt van­nak ezek az iratok . . . Hat pél­dány . .. Pecsét. .. — Nem szükséges. Minek ezek­re pecsét? Menjen fel nyugod­tan a főosztályvezetőhöz, és íras­sa alá őket... A főosztályvezető kijelentette, hogy szívesen aláírja az iratai­mat — alá is írta őket — de tu­lajdonképpen nem is kellett volna kérvényt beadnom, fölös­leges marhaság az egész . .. Pa­pír nélkül is el lehetett volna intézi a dolgot, . mert az én ügyem voltaképpen nem is ügy, csak felfújták, el lehetne intéz­ni két perc alatt, de talán még annyi sem kell hozzá. Nem akartam hinni a fülemnek, nem akartam hinni a szemem­nek. Azt hittem, hogy valami va­rázslat vagy csoda történt. A portás azonban felvilágosított, miért olyan furcsák a tisztvise­lők, miért van olyan nyugalom, ; csend, béke az épületben. A következő hónapban ismét | a Bámexbumfértnál jártam. A ré- i gi, megszokott kép fogadott: a | folyosón szorongó, várakozó ügyfelek, a szobában vadul iktattak, sorszámoztak, kimuta­tásokat készítettek, másoltak, kérdőíveket töltöttek ki, és pe­csételtek a tisztviselők. Nekem csak egy aláírás kellett volna, de nem kaptam, azt mondták, az nem olyan egyszerű, előbb ad­jak be egy kérvényt, hat pél- I dányban . . . — Abban a hónapban már dől- i goztak a fizetésükért. —mi— í Pásztor Péter rajzai Döntöttem. Átdolgozom Petőfi „János vitéz” című költeményét, mert úgy ér­zem, indokolatlan, sőt hely­telen, hogy mindent meg­újító és átalakító századunk­ban Kukorica Jánost egy gazdag gazda kényére-kedvé­­re kiszolgáltatott szegényle­gényként ismerje meg fel­növő ifjúságunk. Elgondolásom szerint Jan­csi egy kitűnően megszerve­zett termelőszövetkezet ju­hászbrigádjának vezetője lesz, akinek egyetlen hibája az, hogy szerelmes. Ez a szere­lem viszont a munkafegye­lem meglazulásához vezet Jancsinál. A tsz elnöke ugyanis több alkalommal, nemegyszer a leghevesebb munkaidőben is tilinkózáson éri, ahelyett, hogy a gond­jára bízott nyájat terelget­né. Ezért a lazaságért az elnök többször megbírálja, amire kiderül, Jancsi nem­csak szerelmes, hanem a kri­tikát sem bírja és javuló szándékának kinyilatkoztatá­sa helyett kilép a tsz-ből és mint maszek vándorle­gény elindul világgá. De előbb még elbúcsúzik sze­relmétől, Juliskától, a tsz­­ben működő gépesített mo­soda és vegytisztító üzem Minden Bámexbumfért­­dolgozónak bérlete van a kislőcei strand­ra. (Szép, hosszúkás, narancs­­színű, ropogós kartonlap, két szimmetrikusan elhelyezett pecséttel, celofántokban. Ér­vényes egy személyre, más­ra át nem ruházható.) Jó do­log egy ilyen bérlet. Meri, tegyük fél, egy meleg nyári napon, az embernek, tegyük fel, pancsolni szottyan ked­ve, akkor nem kell sorba áll­ni a kislőcei strandon, nem kell tülekedni a pénztárablak előtt. Szó sincs róla. A bér­­lettulajdonos csak felmutatja a bérletét, esetleg kurtán annyit mcmd: béri... A kapuk, mintegy varázsütésre kinyíl­nak előtte, s máris besétál­hat a strandra — mint a te­ve a tű fokán a mennyor­szágba —, irigy sorbanállók sárga pillantásai között. Tíz éve a tulajdonomban van a bérlet, de eddig még egyszer sem voltam a kislő­cei strandon. Először is azért nem voltam, mert nem bí­rom a napot, hamar meg­fájdul tőle a fejem; másod­szor azért, mert nem tu­dom, hol van az a Kislőce. A kollégáim sem tudják. Ha megkérdeztem őket, rendsze­rint azt felelték: mi a csu­dának akarsz te éppen Kis­­lőcén strandolni? Igaz, mi a csudának is akarok én ép­pen Kislőcén strandolni? Egyszer kíváncsiságból meg­néztem a helységnévtárt. Kis­­laca, Kisliice, Kislücü, Kis­­lecő benne volt, d# Kislő­­cét nem találtam. Néhány évvel ezelőtt meg­indult nálunk a takarékos­­sági mozgalom. A takarékos­­sági mozgalom első és utol­só lépése az volt, hogy miri­dolgozójától. Juliska a bú­csúzásnál megígéri Jancsi­nak, hogy megvárja őt, még ha évekig is kellene várnia rá. Juliska alakjában tehát korunk nemes leánytípusát szeretem megmintázni. . Ez lenne az első fejezet vázlata. Bízom abban, hogy ilyen módon az egész művet közel tudom hozni napjaink­hoz. Tervem, hogy nem ál­lok meg és tovább fejlesz­tem áldásos átdolgozó tevé­kenységem és ugyanígy át­írom majd a Toldit, a Zalán futását és talán Buda halá­lát is. Bevallom, az átdolgozás öt­lete nem tőlem származik, hanem az úgynevezett „köny­­nyű zene” művelőitől. Ponto­sabban: a slágerszerzőktől kölcsönöztem azt. Észrevet­tem ugyanis, hogy mostaná­ban mind gyakrabban jelent­keznek a rádión és a kiilön­­töző tánczenekarok előadá­sában a 25—30 év előtti népszerű slágerek és új fel­dolgozásban válnak dalolni vágyó tömegeink közkincsé­vé. Az új feldolgozás által a mű olyan átalakuláson megy át, melyet röviden így jel­lemezhetünk: „A dallam ugyanaz, csak egészen más!”. Vagyis: ahol az eredetiben denkitől bevonták a kislőcei strandbérletet. Kiderült, hogy a bérlet megszüntetése jelen­tős megtakarítást eredményez. A megtakarított összegből háromezer év alatt egy fiaz­­tatót lehet építeni. Jól fog jönni háromezer év múltán az a fiaztató, mondtam ma­gamban, és leadtam a bérle­tet. Fájt érte a szívem, de a takarékosság mindennél fontosabb! Már el is felejtettem, hogy nekem valaha is bérletem volt a kislőcei strandon, amely nem tudom, hol van, amikor közölték velem: új bérletemet át vehetem a tit­kárságon. Nagyon megörültem a hír­nek, és repeső szívvel vet­tem át a bérletet, amely ez­úttal okkersárga színű volt, és négy pecsét díszelgett raj­ta. Annak is örültem, hogy ismét jól megy népgazdasá­gunknak, és nem kell spórol­nunk fiaztatóra. ét évvel ezelőtt, egy na­pon, öles plakátokat raktak ki a szobákban és a folyosokón. A plaká­tok lángbetükkel hirdették: például egy „negyed” hang búsongott, az átdolgozásban ugyanaz a hang most „nyol­cadakra” vagy „tizenhato­­dokra” bontva kurjongat és ami az eredetiben — teszem — hedegűre íratott, azt az új felfogásban gitár pengeti, vagy harsona harsogja és valószínűleg . ettől lesz az eredeti mű még eredetibb. Szakértők szerint ezek a változások az eredeti szerző­től függetlenül, az átdolgozó ihletéből fakadnak és így igen tiszteletre méltó nagy­lelkűség az, amellyel az új feldolgozó szerény társszer­zőül fogadja „művéhez” an­nak tényleges alkotóját. Sajnos, nem vagyok zene­értő és így nem vállaikoz­hatom arra, hogy új feldol­gozásban adjam például a Liszt „Szerelmi álmok” cí­mű művéből készült twist­átiratot, vagy a Grál legen­dából kikerekített medisont, esetleg egy Mozart csa-csa­­csát, tehát meg kell eléged­nem a jelzett irodalmi felújí­tásokkal. Arra mindenesetre vigyá­zok majd, hogy csak a jog­díj kötelezettség határán túl­jutott szerzők műveihez nyúl­jak, mert ha hajlandó is va­gyok megosztani az erkölcsi sikert Petőfivel, Arannyal, Vörösmartyval, ennél tovább nem mehetek. Elvégre örül­jenek, hogy műveiket — a feledés homályából kiásva — népszerűsítem. „TAKARÉKOSKODJ!" — Másnap az igazgató értekez­letet hívott össze, amelyen bejelentette: vállalatunk, a Bámexbumfért is részt kí­ván venni a takarékossági mozgalomban. Előadása vé­gén javaslatot kért tőlünk. Lipták főosztályvezető azon­nal felállt, és javaslatot tett: mondjunk le a kislőcei strand­bérletekről. A javaslatot egy­hangúan elfogadták. Az igazgató könnyes szem­mel rebegett köszönetét, és elmondotta, hogy a megtaka­rított összegből, hatezer év múlva egy ringlispilt lehet vásárolni, aztán, mielőtt fel­szólalhattam volna, az ün­nepélyes értekezlet véget ért. Néhány hónappal később visszakaptam kislőcei strand­bérletemet. Ezúttal smaragd­zöld színű volt, csipkézett szé­lekkel, hat pecséttel, angol, albán és finn szöveggel, ce­­lofántasakban. Ismét mehet­tem strandra, amikor csak akartam, kivéve karácsony el­ső napját és Szilveszter éj­szakáját. zeket a megszorításokat takarékossági okokból rendelték el. Zokszó nélkül belenyugodtam, sót még azt is felajánlottam, hogy egyszer s mindenkorra lemon­dok a kislőcei strandbérlet­ről. Ebbe azonban nem men­tek bele, ingerülten elutasí­tottak, mondván, csak akkor tudnak takarékoskodni, ha most átveszem a bérletet. Ha eljön az ideje, ők úgyis meg­szüntetik. Ma megint sokat beszéltek nálunk a takarékosságról. Hol­nap beviszem a kislőcei strandbérletemet. Rám mindig számíthat a népgazdaság. Mikes György Hatvan éve az orosz fekete-tenge­ri hadiflotta páncéloshajóján fel­kelés tört ki s a matrózok kitűz­ték a vörös zászlót. Ezzel kapcso­latban egy ismert magyar költő verséből idézünk rejtvényünkben folytatólagosan a vízszintes 2. és a függőleges 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Szó a Halotti beszédből. 14. Kötőszó. 15. Üzem­rész a textiliparban. 16. Görög be­tű. 17. Vízhordó edény. 19. Pest megyei község. 20. Kritikát gyako­rol. 21. Ilyen fény a vaku. 23. Ros­tál. 25. Előre jut. 26. Régi fegy­ver. 27. Világtáj. 29. Törvényes. 30. Nem ér rá. 31. Sírig tartó sze­relem jelzője. 33. Kicsinyítő kép­ző. 34. Z. G. T. 35. Égéstermék. 36. Atellenben. 37. Azonos betűk. 39. Nyári csapadék. 40. Virág ré­sze. 41. Olajos magvak gépi hán­­tolása. 43. Gáz. 44. Római 49. 46. A közelmúltban elhunyt román államférfi (Gheorge Gheorgiu). 47. Sporteszköz. 48. Valakinek a jobbkeze, segítője. 50. Nóták. 51. írásjel. 52. A rádió állandó mű­sorszáma. 53. Előd. 55. Kérdőszó. 56. Gazdátlan. 57. Szópótló szó. 58. Kis folyó a francia—belga határon. 39. Az idézett vers költője. FÜGGŐLEGES: 2. Kerti szer­szám. 3. Rag. 4. Dalművek. 5. Át­ruház. 6. Női név. (•—’), 7. Értesü­lés. 8. E. G. 9. Személyem. 10. Hul­lámaival csapkod. 11. Szerep á Parasztbecsületben. 12. Az Arab­­tertger öble. 17. Kétségbevon. 18. Kendert megmunkál. 20. A Car­men szerzője. 21. Kuruzsló. 22. Nigéria fővárosa. 24. Szerep a Szabó családban. 28. Lel. 3l. Meg­érkezik. 32. Szerszám. 33. Az Azo­­vi-tengerbe ömlik. 36. Senki nem tudhat róla. 38. Liechtenstein her­cegség fővárosa. 40. Védőhártya. 42. Iskolai osztályzat. 43. Ravel szerzeménye. 45. Valamely ország­ban, helyiségben állandó jelleggel tartózkodó személy. 47. Kenyér­­szelet. 49. Gyermekek öröme. 50. Hírnév. 52. Testrész. 53. A Nemzeti művésze (Lajos). 54. Főnök. 56. Gyakori magyar névvégződés. 57. Kötőszó. BEKÜLDENDŐ: Az idézet meg­fejtése és a költő neve. (Kovács Agnes) JÜLIUS 4-i REJTVÉNYÜNK HE­LYES MEGFEJTÉSE: Bugát Pál, Semmelweis Ignác. Pasteur, Jack­son, Ehrlich, Edward Jenner, Röntgen. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Hardicsay Dezső Vác, Rózsa Fe­renc u. 27. — Bozó Veronika Nagykőrös, VI., Kasza u. 9. — Ja­­kabik Lászlóné Albertirsa, Vecsey u. 7. — Willing Margit Dunakeszi, Bem u. 22. — Jakus Orsika Vác, Sportbolt. — Ifj. Hajdi László Ve­resegyház, Fő út 59. — Káré Já­­nosné Bag, István u. 25. — Keszt­helyi Lajos Albertirsa, Sallai út 24. — Lengyel Mária Üröm, fr'o u. 66. —■ Jávor István Tápiószele, * Széchenyi u. 24. GYERMEKREJTVÉNY PAJTASOK! Baráti ország neve szerepel mai rejtvényünk vízszin­tes 1 sorában, ahol július 22-én ünnepük demokratikus és függet­len államuk megalakulását. VÍZSZINTES: 3. Télen használt sporteszköz. 6. Ritka férfinév. 8. Erősen kivilágí­tott. 10. Kötőszó. 11. Endre Oszkár. 13. Az egyik megyei székhely. 16. Éktelen kő!?! 17. Sirdogál. 18. A . földből természetes úton felszínre törő víz. 20. Száraz gally. 21. Aro­ma. FÜGGŐLEGES: 2. Egy németül. 3. Vízi növény. 4. I. C. 5. A hajszálak rendezésére szolgál, névelővel. 7. Nemes gáz, világításra is használják. 9. Érte­lem. 12. Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének rövidítése, 14. Valamely jelenséget előidéz. 15. -* Időmutató (az utolsó betűn fölös ékezet). 18. Ételt készít. 19. A sze­mélyére. 20. Mint a vízsz. 17. sor. PAJTASOK! A megfejtett ország nevét írjátok le egy levelezőlapra és 1965. július 26-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes meg- • fejtők részt vesznek a júliusi ju­talomsorsolásban. Az 1965. július 4-i rejtvényünk helyes megfejtése. Húsz János. A JÚNIUSI NYERTESEK NÉVSORA: Serfőző Erzsébet Szód, Rákóczi F. út 37. — Dunai Marienne Zebe­­gény, Dózsa György u. 36. — Var­jú Zoltán Pilis, Dózsa út 8. — Ko­vács Rita Budapest, XII., Agancs út 18. — Ifj. Hudák Béla Vecsés, Felsöhalom. — Cseh Katalin, Ceg­léd, II., Malomtószél 16. — Bakos Mihály, Nagykőrös, X. Zrínyi út Szinetár György .v\s;v\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^v\\\\\\\\\\\\\vo»\\\\\\\\^^^ 8. — Szolcsányi Zsuzsi Vác, Far-Az elégedett Az intrikus — Végre kettesben lehetek — Csak tudném, mit esznek magával, Icuka. rajta a férfiak? A közömbös — Mit gondolsz, a Fradi győz New Yorkban? A szemérmes — Szívesen lennék modell, de szégyellős vagyok. ^ kasfalvi u. 4. — Pion Éva, Letkés. ^ — Gyurcsik Margit, Lórév. — Po­­^ zsonyi Péter Gödöllő, Munkácsy ^ M. u. 23/H. — Varga Margit, Mag­­^ lód, Vak Bottyán u. 11. — Bruszt ^ Piroska Monor, Kossuth Lajos u. § 82. — Pálinkás Sándor Albertirsa, ^ Gorkij út 19. — Sztancsik Irén, Örkény, Körösi u. 36. S § A KÖNYVEKET POSTÁN KÜLD­­§ JUK EL. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom