Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

1965. JULIUS 18, VASÁRNAP PEST MEG Valóban voltak amazonok Ukrajnában, Boriszpol és Nyikopol vidékén „amazo­nok” sírjait fedezték fel a szovjet régészek. A női csont­vázak mellett arany, ezüst ékszereket és dísztárgyakat találtak. Ugyancsak találtak . női sírban egészen szokatlan tárgyakat, bronzdárdákat, nyílhegyeket, íjakat, mellvér­teket. Ezek a leletek megerő­síteni látszanak a legenda állításait: valóban éltek egy­kor az „amazonok”. Fény — méterszámra Az újfajta fény­forrás „Tcpe-Li­­te” magyarul ,Jényszalag”. , Az e lek trolumines­­cencia elvére épül, mely szerint ha foszfort két vezető elektro­mos terébe helye­zünk, fény jön létre. A foszforréte­get alumínium­­fóDiára viszik fel és az elektromos vezetővel együtt műanyag védőré­tegbe ágyazzák. A szalag legki­sebb vastagsága egy milliméter, a legnagyobb szé­lessége 30 centi­méter, hossza pe­dig akár 30—40 méter lehet. Élet­tartama 3500 üzemóra körül van. Fényerőssé­ge ekkor a felére csökken. A szala­gok semmi hőt nem fejlesztenek. A fényszalagot egyelőre reklám dekorációs- és közlekedési cé­lokra használják, de — szakembe­rek véleménye szerint — rövi­desen a hagyomá­nyos fényforrá­sok versenytársa lehet. Mit kell tudni a kéímesietes aratásról cséplőgépekkel, a kombájno­lással szemben, hogy az ara­tás időtartama majdnem egy héttel megnyújtható. A másik nagy élőny, hogy a rendre­­aratott gabona kevésbé káro­sodik, mint a lábonálló és érés után hosszabb ideig tart­ható a tarlón. Aratás közben viszont figye­lemmel kell lenni a gabona érésére. Ha a lábonálló gabo­nában a szemek nedvesség­­tartalma az érés során 18 szá­zalékra csökkent — gyakorla­)- tilag beérett a szem — akkor i- át kell térni ; [ütemes ara­­y tásról a közveuen kombájno­­k lásra. A kétmenetes aratásnál a ’■ rcndről-cséplö módszer :s olcsóbb, "" mint az arató-cséplőgép hasz­nálata, a költségek kb. 20 :- százalékkal csökkennek, mert a a kombájnok munkateljesít­­i- ménye így fokozható, és a ;- cséplő kombájn sebessége no­­- vélhető. K. J. Óriásdaruk Lengyelországban A KGST-ORSZÄGOK kö zött Lengyelország egyiki azoknak, amelyek a legtöbt építési szerelődarut készítik Elsősorban a szczecini „Fa­­mabud” Építőipari Gépgyár­ban állítják elő ezeket. A gyái termékei elkerülnek Cseh­szlovákiába, Bulgáriába, Ro­mániába,’ az NDK-ba, ezen­kívül Európa és Ázsia számos országába. Legnépszerűbbek a 45 ton­naméteres ZB—45 szerelőda­ruk. Az elmúlt 10 évben az eredetinek harmadrészére esett az az acélmennyiség, amely egy ilyen szerelődaru előállításához szükséges, Ugyanakkor jelentősen növe­kedett a gép kihasználási ér­téke. ' A DARUK kiváló minőségét bizonyítja az a „mutatvány” is, amelyet egy 120 tonnamé­teres kolosszussal végeztek. A daru karjára 8 tonna teher volt akasztva, és az nyugod­tan közeledett egy betonla­­pon fekvő zsebórához ég fino­man lekattintotta az óra nyi­tott fedelét. A daru eredeti rendeltetése a nagypaneles házépítés, de jól beválik építőanyag szállí­tásnál, könnyebb acélszerke­zetek és ipari berendezések szerelésénél is. A lengyel építőipar további terve, hogy modern konstruk­ciójú, újtípusú, gépkocsira épített szerelődarukat állítson elő. /. Könyv a Nagy Októberi 2 Szocialista Forradalomról — .> arab nyelven. Az előszót Hús- £ sein Fahmy írta. í 2 Évszázadok óta először ^ Egyiptom végre az egyipto- £ miaké. A Nílus gazdag völ- ^ gyének népe sorsának urává £ és irányítójává vált, felépít- 2 heti kultúráját, nemzeti lé- 2 tét az antik és az arab civi- ^ lizáció alapján. Az EAK né- ^ pe barátunk és harcostár- 2 sunk az egész emberiség el- £ lensége, az imperializmus el- ^ leni harcban, a világ békéje- 2 nek védelmében. 2 í Napisten földjéből a dől- 2 gos emberek hazája lesz. t a prostitúció, a csempészlke reskedelem egykori meleg ágyát. Lakosságát egészsége környezetbe költöztették Old Kairó mellett, s a fővá rostól délkeletre, a Citadel Ián túl új, modern, egész séges lakótelepek épülnek 1970-ig 800 ezer új lakás szándékozik építen? az EAE •---­Ketmenetes vagy osztott aratás a gabonabetakarítás újabb módja, amelynek lénye­ge* hogy az aratást az első munkamenetben, a csépiést a második munkamenetben vég­zik el. Ehhez kétfajta gép szükséges: az ún. rendrakó aratógép, amely learatja a termést és a levágott gabonát rendbe rakja. Az így learatott termés a szántóföldön szárad néhány napig, s ezután indul meg a második menet: a fel­szedő szerkezettel ellátott kombájn elvégzi a csépiést. A rendrakó aratógép vá­gószerkezete nagyjában a fűkaszához hasonlít, a learatott terményt egy mo­tolla fekteti a vágószerkezet mögött lévő szállítószerkezet­re, amely keskeny sávban he­lyezi a levágott gabonát a tarlóra. A rendrakó aratógé­pek akkor végeznek jó mun­kát, ha az általuk rakott ren­dekben a gabonakalászok egyenletesen helyezkednek el. Ellenkező esetben egy-két nap múlva már lehúzza őket a súlyuk, a talajra fekszenek, s így nehezebben száradnak. Rendre-aratott gabona a tar­lón jól szellőződik, négy-öt nap alatt beérik és csépelhető. A renden utánérett és szá­radt gabonát cséplés után már nem kell szárítani. Felmerül mármost a kérdés hol, mikor, milyen körül­mények között végezhető kétmenetes aratás? Általánosságban: a búza, az árpa és a zab egyaránt alkal­mas a kétmenetes betakarí­tásra. De csak megfelelő sű­rűségű gabonát szabad két­­menetesen aratni: ha a nö­vényállomány ritka, a tarló nem tartja fenn a rendet, a kalászok a földre esnek és nem száradnak. Szovjet ada­tok szerint legalább 300 szál/mJ szálsűrűség kell a kétmenetes aratáshoz. Ugyan­így gondolni kell arra is, hogy alacsonyra vágott tarló esetében nincs eléggé bizto­sítva a gyors kiszáradás, kü­lönösen ha az idei nyár olyan csapadékos, nedves lesz, mint amilyennek idáig mutatta magát. A kétmenetes aratás tarlójának legkedvezőbb ma­gassága 20 cm. Mivel a kétmenetes ara­tást a gabona viaszérése­kor kell elkezdeni, nyilvánvaló előnye az arató-Males, ahogy Allah akarja — Nem lesz baj a kocsi­val útközben? — Ahogy Allah akarja. — Megérkezünk időre Port Said-ba? — Ahogy Allah akarja. — Szerencsésen kijutunk ebből a nagy forgalomból? — Ahogy Allah akarja. A válaszokat az egyiptomi taxisofőr mondja az utas kérdéseire. S ha a kérdező kicsit nyugtalan, azt is hoz­záteszi: males. Az arab „males” magya­rul olyasimit jelent: „nem tesz semmit”, „nem baj”, „lesz, ahogy lesz”. Nos, a dolgok gyakori el­intézése azzal, hogy „ma­les”, „ahogy Allah akarja”, egyáltalán nem valami vallá­sos hit kifejezője, hanem in­kább hozzáállás egyesek ré­széről a dolgokhoz, tenniva­lókhoz. S ezzel a rabszolga­ság évszázadaiban kialakult „males”-sel elég sok gond­ja-baja akad az új Egyiptom társadalmának. Hiszen olyan feladat végrehajtásához kez­dett, amely új hazát teremt egy volt szolganépnek. S e feladat végrehajtásában egy­általán nem mindegy, hogy mi is történik, s hogyan tör­ténik. Az Egyesült Arab Köztársaságban, mely mind­össze 13 esztendeje indult el új életet teremtő utján, egy­re többen • látják, hogy a „males” ideje lejárt, a cél­tudatos tetteken a sor. Ügy, ahogy az ember akarja! Mert mi lenne, ha az EAK- ban fenntartanák a nők jog­­fosztottságának idejemúlt ál­lapotát? A többnejűséget, s azt, hogy a férfiak vásárol­ják feleségüket? Mondhatja-e valaki erre nyugodt szívvel: — Males? Tizenhárom esztendő ke­vés a múlt kiáltó szociális problémáinak orvoslására, nem lehet mindent egyszer­re megoldani. De mondja-e becsületes ember a még meg­levő, túlzsúfolt, egészségte­len lakónegyed, szűk, nyir­kos utcák láttán: — Males? Természetesen, nem És egyre többen küzdenek a mai. Egyiptomban nem a szó, hanem a nemtörődömség, a belenyugvás ellen, amit ez a szó takar. Az EAK fiatal állam, de a „males”, és a volt uralkodó osztályok még meglevő tag­jainak számottevő gáncsos­­kodása ellenére szilárd he­lyet biztosított magának a nemzetközi küzdőtéren, s biztos léptekkel halad előre független nemzetgazdaságá­nak felépítése útján. Már évekkel ezelőtt létrehozták az állami szektor szilárd bázisát, az Állami Gazdasági Szervezetet. A kormány fel­jogosította az új szervet, hogy ellenőrizze az összes ál­lami vállalatot, szabályozza a tőkebefektetésieket, mind az állami-, mind a magán­­szektorban, s rendelkezzék az ország anyagi erőforrásaival és munkaerő tartalékával. Ez a bázis egyre szilárdabb, erő­sebb. Az EAK állami szektorá­nak megszilárdulásában nagy szerepet játszott a szocialis­ta országok segítségnyújtása, amelyet alapvető ipari lé­tesítmények építésére hasz­náltak fel. Például a Szov­jetunió az asszuáni gát fel­építéséhez 40 millió, majd újabb 100 millió új rubel ösz­­szegű hitelt nyújtott az EAK-nak. Három éve lesz ez év jú­liuséban, hogy elnöki ren­delettel minden bankot és biztosító társaságot, vala­mint számos nagy ipari és kereskedelmi vállalatot, is ál­lamosítottak. (Az államosítás összesen több mint 300 kü­lönféle vállalatot érintett.) Az állami szektor erősítése állandó folyamattá vált. A tavalyelőtti és tavalyi évben részben államosították a kö­zépvállalatokat és a kisválla­latok jelentős részét. Az ál­lam teljesen kezébe vette azokat az üzemeket, válla­latokat, amelyeknél részvé­nyei voltak. Jelenleg az ál­lami szektorhoz tartozik a gazdaság valamennyi fontos ágazata. Az állami szektor kiszé­lesítése és erősítése természe­tes eredményeként átala­az ország gazdasága. Míg a forradalom előtt Egyiptom csak gyapotot ter­meit az angol textilgyárak számára, ma már kiépült sa­ját textil-, gép-, kocsi-, ha­jó- és repülőgépépítő, acél- és szerszámgép ipara. Egy évtizede az egyiptomi pia­con csaknem kizárólag kül­földi áru volt kapható. Ma már a belföldi ipar nemcsak a belső piacot látja el, ha­nem jelentős mennyiségben exportál is. Imponálóan nőtt a régi iparágak, például a textil-, cukor- és cementipar terme­lése. Amióta az állam kezében összpontosul a pénzügyi-gaz­dasági tevékenység, a kor­mányzatnak módja volt szá­mos társadalmi-gazdasági in­tézkedést végrehajtani. Fel­számolták a feudális föld­birtokokat, aláásták a kapi­talista monopóliumok alap­jait, s megteremtették a fel­tételeket ahhoz, hogy az or­szág áttérjen a fejlődés nem kapitalista útjára. Mindez világosan mutat­ja, hogy az állami • szektor perdöntő helyet foglal el az igazi gazdasági független­ségért harcoló, fejlődő afri­kai országokban. Az új Egyiptomban mint­egy 700 új ipari vállalatot helyeztek üzembe, s Így je­lentősen megnőtt a munkás­­osztály. A dolgozó lakosság helyzete állandóan javul. Az állami iparvállalatoknál hét­órás munkaidőt vezettek be, biztosiították a bérminimu­mot, a munkások fizetett szabadságot kapnak!. Nap­jainkban társadalombiztosí­tási és nyugdíjreformot haj­tanak végre az országban. Lerombolták Kairóban is a Batni városnegyedet, az üzér­kedés, a pusztító betegségek, A GOMBA IÍIJA A VILÁGHÍRNÉVIG A „GYÓGYSZERFOGYASZTÁS“ FELE: ANTIBIOTIKUM Az utóbbi húsz év alatt világviszonylatban forradal­mat hozott az orvostudo­mányban egy gyógyszercso­portnak a bevezetése és el­terjedése. Régebben gyógyít­hatatlan betegségeket rövid kezelés után meggyógyított, i tüdőgyulladás, különböző gennyes folyamatok, gyulla­dások gyógyítására szinte csodálatosnak bizonyult. A äyögyszercsoport összefoglaló elnevezése — antibiotikum. E görög eredetű kifejezés je­lentése: bizonyos élő szerve­setek elleni szer. Az első ilyen gyógyszer a penicillin volt, amely a második vi­lágháború véres pusztítása idején terjedt el. Felfede­zése régebbi időkre nyúlik vissza. A. Fleming angol bakteriológus — nemrégiben volt. halálának tízéyes é-vfor-i dutoja - — figyelt ' fel ‘ elő­ször arra a jelenségre, hogy egy penészgombaféleség olyan anyagot termel, amely egyes kórokozó baktériumokra, fő­leg a gennyokozókra pusztító hatású. A felfedezésben a tervszerű munka mellett szerepet játszott a véletlen szerencse is. Gennykeltő bak­tériumokat vizsgált, amelye­ket megfelelő tápanyagokat tartalmazó edényben tenyész­tett. Többször előfordult, hogy a nyitva felejtett baki­tér iumteny eszel megpengsze­­détt, a levegőből penészspó­rák jutottak a táptalajra, ahol gyorsan elszaporodtak. Bosszantó dolog, hiszen tönk­rement a kísérlet, s elölről kellett kezdeni. Egy alkalom­mal észrevette, hogy az el­szaporodó penésztelep körül a tulajdonképpen vizsgált gennykeltő baktériumok el­pusztultak. Nyilvánvaló, hogy ez a penészféleség valami­lyen anyagot termelt, amely ártalmas a baktériumok szá­mára. Kiderült: a penész a ^ tudományosan Penicilliumnak ^ nevezett gombafaj, ezért az ^ általa termelt baktérium­­ellenes anyagot Flemming ^ penicillinnek nevezte el. \ Hosszú volt az út, 2 amelyet a tenyészedénybe to­­^ lakodott gomba a világhír­­£ névig megtett. Ismételni kel- 2 lett a kísérleteket, ki kel­­' lett vonni a tiszta ható­anyagot a tenyészetből, s megállapítani kémiai össze­­.ételét. És meg kellett har­colni az ellenzékkel, a gán­­. csoskodókkal. 2 A második világháború ide­­£ jén a sebesültek ezreit men­­^ tette meg a szer. A háborús í sérüléseknél — ezt az első J: világháború statisztikái is bi­­zonyítják — a fő veszélyt a nem idejében végrehajtott í elsősegély, sebkezelés miatt £ a sebek gennyesedése, üszkö­­{ södése és a vérmérgezés je­­í lenti. Éppen ezért, a már : tisztított penicillin először j csupán a katonáknak állt ; rendelkézésére és csak ké­­í sőbb a polgári lakosságnak. ; Flemming felfedezéért 1945- \ ben orvosi Nobel-díjat ka­­! pott. * \ Időközben * ! újabb antibiotikumokat fe­­! deztek fel. S. Waksman uk­­: rán származású amerikai : mikrobiológus sugárgombák­­: ból állított elő antibiotiku- i mot, amelynek hatása felül- i múlja a penicillinét is. Ezt í azután a különféle hatásos­­: ságú antibiotikumok hosszú serege követte. Az egész vi­lágon elterjedtek, és ma már több országban a gyógy­szerfogyasztás felét-kéthar­­madát adják.. H. J. Gyémántból briliáns Mondják, hogy azelőtt szebb briliánsok voltak. Van is eb­ben igazság, bár a csiszolás ma világszerte jobb, mint egy­kor. Az ékszerészek célja vala­mikor az volt, hogy minél nagyobbra sikerüljön nekik a briliáns, mert az „többet ho­zott a konyhára”. Ezért a kö­vet igyekeztek úgy foglalatba helyezni, hogy az csak a bri­liáns csekély részét zárja ma­gába. A csekély szót persze vi­szonylagosan kell felfog­nunk; ha a kő fele került a foglalat­ba, az már minimális mennyi­ségnek számított. Napjaink­ban az arány tovább válto­zott. Csak éppen fordított irányban. Az ékszerekbe most a briliáns kétharmada kerül. Persze nem a tömegének a kétharmada, hanem a magas­ságáé, mivel fordított kúpfor­mára csiszolják. Ez azt jelen­ti, hogy a kúp alapja kerül felülre. Márpedig a briliáns­nak ez az alap a legszélesebb része, amelyről azután kiemel­kedik a művészien csiszolt maradék egyharmad. A brili­áns így „mélyebb” lesz, s ez a mélység előnyére válik. Gyémánt és briliáns kö­zött körülbelül az a kü­lönbség, mint az ódivatú csillár üveg­­mütyürkéi és — a között az ékszer között, amelyet már bizonyára az olvasó is megcso­dált valamelyik kirakatban. A gyémánt ásvány, a briliáns az emberi kéz műve. A Szovjet­unióban 11 esztendeje kezdő­kor fedezték fel a jakutföldi gyémántlelőhelyeket. A moszkvai ékszergyár gyé­mántműhelyében 52 csiszoló dolgozik, csaknem mind fér­fi, de a meósuk nő. Nagyító­üveg alatt veszi szemügyre a kész briliánsokat, amelyeket ugyanúgy osztályoz, mint a tanár az iskolában a gyerekek feleleteit. A szó szoros értel­mében az értékskála itt is az ötöstől az egyesig terjed. Az érdemjegyek a csiszolás minő­ségét jelzik. Mégis előfordul­hat, hogy a „beszekundázta­­tott” briliáns többet ér, mint kitűnőre minősített társa. Mert a színnek is beleszólá­sa van az értékbe: a legértéke­sebb a teljesen színtelen, át­tetsző kő. Általában minél kisebb a gyémánt, annál jobb a minősége. Az ékszerészek a legjobb mi­nőségűeket kapják, a legszebb darabokat. Nem könnyű a briliánscsiszoló dolga. Egyet­len példa: ahhoz, hogy egyet­len körtealakú, 0,6 karátos briliánst nyerjünk, hat órai állandó megfeszített és rend­kívül precíz munkára van szükség. Csak azután kerül­het kő az ékszerészekhez. Az ékszermunka — vala­­mennyiünk számára a rendkí­vül finom munkát jelöli. Az ékszerész és a szemébe csíp­­tetett nagyítóval dolgozó órás alakja összeolvad képzele­tünkben. Valójában azonban egyszerűbb a dolog. Az éksze­rész szerszáma olyan, mint a lakatosé, csak sokkal kisebb, vésője mint a vésnöké, bár a vésnöknek olykor még kisebb Í3 Huil í án<;cfVQr•i'ác,, Alr_ c7or,c'7Órv‘»oí ie trunnnlr Ami rendkívüli szépségű és értékű — a munka eredménye. Amig a munka tart, a gyémánt szemre nemigen különbözik a közönséges ablaküvegtől, mint ahogyan első pillantásra a megmunkálatlan aranyról sem hinnék el, hogy ékszer lehet belőle. Az ékszerészek reggel meg­kapják az aranyat és a drá­gakövet, este leadják a kész gyűrűket, nyakláncokat, kar­pereceket. Azokat, amiket né­hány nap múlva a Szovjetunió minden városában százak ve­hetnek meg az ékszerüzletek­ben. Nyina Bugyonnaja

Next

/
Oldalképek
Tartalom