Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-17 / 167. szám
lWWWWVWwx xV xvwwwvw s . xv vvxwxwxxxw x vwxvVvv x\v\ xvwwWVWWWvWWxW^ IX. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1965. JÚLIUS 17, SZOMBAT Öl nap alatt 1400 keroxzt Gyűlik a szem a magtárakban 278 vagon magot vár az öt magtár - A kocséri tsz kezdte - Nincs a városnak kellő hídmérlege A Rákóczi Termelő,szövetkezetbein két kévekötő aratógépet láttunk dolgozni. A gép utáni csomózás nagy munkát jelent. Horváth Ferenc, Kiss Balázs és Csató László öt nap alatt 1400 keresztet raktak össze. (Papp felv.) öt magtár várja az idei gabonát városunkban, a tervek szerint kétszázhetvennyolc vagon kalászos termésével töltik fel őket. Szépen kitakarítva, fertőtlenítve állnak, hogy méltóképpen fogadhassák a termést. Az érett kalászokról pereg a mag, éhes gyomorral szippantják fel a zsákok. Azután erős kezek felsorakoztatják a kocsikra a kövér zsákokat és viszik a terményforgalmihoz. Az első szállítmány a kocséri termelőszövetkezetből érkezett be kedden. Szerdán már a Dózsa, a Petőfi és az Arany tó szállította az őszi árpát, közel nyolc vagonnal. Csütörtökre a Szabadság Termelőszövetkezet tette le a voksol hat vagonnal vittek be. Torlódás nincs, hisz’ előzetes megbeszélések szerint szállítják a termelőszövetkezetek a gabonát, beosztják maguk között az időpontot a vállalattal együtt — kinek, mikor a legkedvezőbb. Probléma csupán a mérésnél lesz, majd amikor már tömegével szállítanak, mivel városunknak nincs megfelelő hídmérlege. Egy van. a piactéren, de az tó csak ötven mázsáig mér. Az tó csak édeskeveset ér, egy-egy szállítmánynál. A bajon úgy segítenek, hogy megkérik a konzervgyárat, vagy a MÉK-et, ahol lemérhetik a hídmérlegen a terményt — esetleg a Petőfi Termelőszövetkezet hídmérlegét is használják. Néhány nap múlva sárgaharackszüre t Érik a sárgabarack az állami gazdaság gyümölcsösében. Néhány nap múlva kezdik meg a szüretelést. Az előzetes becslések alapján negyven -négy ve nő t vagonnyira számítanak, amit — ha minden jól megy — teljes egészében exportál a gazdaság. Elcsépelték a borsót Az állami gazdaságban végeztek a száznegyven holdas borsóterület csépíésével. A tervezettel szemben jóval többet hozott — zöldszemből tizenhárom-tizennégy mázsás a hol dán kén ti termés. Befejeződött a zöldborsó-konzerválás Jön már a bab és a tök, de hol az uborka? Nyári gyakorlaton az egyetemi hallgató Tavaly cséplési ellenőr — Aw. idén üzemgazdászgvakorlat Ismeretlen fiatalember fogad a Szabadság Tsz egyik irodájában. Bemutatkozás. Kiderül, hogy Lukács József utolsó éves hallgató, a közgazdasági egyetemről. Érdekesen kanyarog a fiatalember életútja. Békéscsabán végezte középiskoláit Jelenleg Budapesten lakik, tanulmányait a Közgazdaságtudományi Egyetemen végzi és jelenleg a Szabadságban végez gyakorlatot. — Ösztöndíjas vagyok — mondotta a fiatalember. — A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályával kötöttem szerződést és ebben a szerződésben arra köteleztem magamat, hogy az ösztöndíj időtartamának megfelelő ideig, a Pest megyei Tanács által meghatározott mezőgazdasági üzemben dolgozom tanulmányaim befejezése után. Ennek ellenében kapom az ösztöndíjat. ' — Az egyetem hallgatói minden esztendőben egyhónapos gyakorlatra mennek. A múlt esztendőben ugyanitt, egy hónapon át Feketén voltam cséplési ellenőr. Most főleg üzemgazdasági problémákkal foglalkozom. Természetesen a termelőszövetkezet ez alatt az egy hónap alatt munkámat megfelelően díjazza. — Az egyhónapos gyakorlati időt különben jól fel kell használni. Nyitott szemmel járok, sok mindent megfigyelek és készítem a jegyzeteket a szakdolgozatom számára, ami körülbelül nyolcvan oldalas lesz. A szakdolgozat minősítése természetesen beleszámít az új tanév első félévének értékelésébe. — És hol helyezkedik el tanulmányai befejezése után? — Erre még nem tudnék válaszolni. Addig még van hátra egy esztendő, és egyelőre az a legfontosabb, hogy jól menjen a tanulás. Azt hiszem, hogy az elhelyezkedés nem lesz különösebb gond... Az oly sok gondot okozó borsó konzerválását végre ma befejezik a konzervgyárban. Sok baj volt vele, de mégis sikerült túlteljesíteni borsógyártásból a tervet. A zöldbab szerdától érkezik folyamatosan a gyárba, megfelelő mennyiségben. Naponta körülbelül ötszázhúsz mázsát konzerválnak a zöldbabból. Ugyancsak szerdán érkezett meg az első főzőtök-szállítmány tó. Százötven mázsát vásároltak fel, amit csütörtökön fel tó dolgoztak. A sárgabarack feldolgozása is beindult szerdán. Még nem jelentős a beérkezett nyersáru — harminchat mázsa — de még nincs is késő. Az első időkben főleg befőttet konzerválnak, ami nagyon keresett a külföldi piacokon, majd dzsemet, pulpot, alapanyagot készítenek a sárgabarackból. Az uborka nagyon gyéren érkezik az üzembe, naponta hetven-nyolcvan, esetleg kilencven mázsa, holott egyegy nap alatt hatszáz mázsát tó fel tudnának dolgozni. Most a kovászosuborka szezonja van, ami nagy keresletnek örvend a piacokon. TETŐ ALATT A Ceglédi úton már a külső festést is befejezték az új, háromemeletes szövetkezeti házon. A hírek szerint augusztusban birtokukba vehetik az új tulajdonosok a lakásokat (Papp felv.) Titkos üzenet A nyolcas falán két hoszszú, egy rövid koppanás. — Köp! Köp! Köp! Üzenet a szomszédba. Titkos jel, amit talán csak az ismer, aki küldi, és az, aki bizonyosan nehezen várta. Néhány pillanat múlva már a hetes falán továbbítják az üzenetet. Köp! Köp! Köp! Gyorsan megy tovább. Kapja a hatos, az ötös, a négyes és nemsokára már az egyesben is veszik a titkos jelet. Hogy mit jelent? — Kész a kávé, kartársnők! Jöhettek! Vvrvhedvtt Botrányosan viselkedett, verekedett Zódor Albert (Tompa u. 2.). A rendőrség háromszáz forintos bírságot rótt rá. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A Tenkes kapitánya I—II. rész. Kalandos magyar film. Szélesvásznú. Dupla helyárak. Ma délután két előadást tartanak, fél 4 és fél 7 órakor. Kísérőműsor: 11. Világhíradó. Tárgyilagosan a viz okozta károkról A szénatermesztésben pótolnunk kell, ami pótolható A szokatlan idő, a mérhetetlen csapadék érzékeny kárt okozott, a mezőgazdasági üzemeknek. Sok helyen késleltette a tavaszi munkát. Ma már tudunk hozzávetőleges képet kapni arról, hogy mi az a kiesés, amit a víz a határban okozott. Elsősorban a kukoricánál beszélhetünk komolyabb kiesésről. Kisebb mértékben a kertészetnél és sajnos — ez nagyon érzékenyen érinti a várost — a legjelentősebb a kiesés a réteken, a szénabetakarításban. Kukoricában a kiesés a közös gazdaságokban mintegy kétszázötven hold. Száz-száztíz holdra becsülhető a kár a hat termelőszövetkezet kertészeteiben. A réteken számítás szerint hétszáz hold károsodott. Ha holdanként csak tíz mázsa szénát számítunk, a veszteség akkor tó számottevő. Ami a kukoricában keletkezett kiesést jelenti, ezen feltétlenül sokat enyhít a kivételesen jó ősziárpatermés. A kertészetedben igyekeznek pótolni a kiesést tarlóvetésű uborkával, babbal, karalábéval, karfiollal és jelentős mennyiségű őszi káposztával. Végül: ami a szálastakarmányban jelentkezett kiesést illeti, itt mindent el kell követni annak érdekében, hogy az egynyári növényekkel — szudáni fűvel, kölessel, muharral — pótoljuk, ami pótolható. ' S///S///SS/SS////S/SSSS///S//SS/S.-SSS/SSSS/SSS//S/SS//S/SSS/SS/SSSSJSS/SSSSS/SSS///fft. Tízszer annyi az üvegmeggy mint tavaly Piacra, külföldre, ipari célra egyaránt keresett cikk — A tavalyi meggyfelvásárlással egyáltalán nem büszkélkedhettünk — mondotta Antal Dániel, a MÉK telepvezetője. — Az egész szezonban alig negyven mázsát vettünk át és ez a csekély mennyiség még a lakosság ellátására sem volt elég. Exportra egyáltalán nem gondolhattunk, de az ipar részére sem tudtunk szállítani. — Örvendetes javulás tapasztalható viszont az idén az üvegmeggy átvételben. Eddig a tavalyi mennyiségiek a tízszeresét, pontosan ötszáz mázsát vettünk át és a szállítás még javában tart. A nagy szállítási kedv magyarázata az, hogy a szerződött meggyért nyolc forint ötven fülért fizetünk, a szabad árut pedig hét forint hatvan fillérért vesszük át. A szedésért, válogatásért, csomagolásért a termelő további három forintot kap kilogrammonként. — A termelők nagy igyekezettel szállítanak. Ebből a mennyiségből szépen jut a hazai piacra, exportra és még a konzervgyártásnak is tudunk megfelelő mennyiséget szállítani. Éppen hogy világosodik. A horgászt a tó partján találom. Az ünnepi csendben mereven figyeli a vizet. Mellette kanna a .zsákmány számára és bádogdobozban a kukacok. Megrebben. Észre sem vette, hogy odaléptem mellé. Meglepődik, amikor ráköszönök. — Kapnak a halak? Mintha nem tudná, maga felé fordítja a kan-A HORGÁSZ na szájait, belenéz, megcsóválja a fejét. — Négy óra óla ■vagyok itt. Félig a kanna. Lehetne jobb is. A nylon fonál megrándul. Egyetlen ügyes mozdulatra már a levegőben fickándozik a csillogó testű durbincs. Majd akkora, mint a tenyerem. A horgász türelmesen leakasztja a horogról. Tenyerében nézegeti. — Ha én ezt paprikás, «sós lisztben megpergetem és kevés zsíron megsütöm, jó ropogósra, páratlan csemege... Azzal a beleengedi a kannába. A halacska megcsobbant ja a vizet. Aztán csend lesz. Csak a víz loccsan, amikor a horgász újra kiveti a horgot. ba : tanácstagok beszámolója Ma délután 6 órakor a Hunyadi Termelőszövetkezet irodájában Nánási Sándor, a termelőszövetkezet klubjában Magyar László, a tejüzemben Marosfi György és Zsilka Pálné tart beszámolót. Illyés Gyula a Szabadság Termelőszövetkezet irodájában számol be választópolgárainak. Hét órakor tartja Biczó Ambrus, a 27. választókerület tanácstagja és Adorján József, a Kopa-féle iskolában beszámolóját. Telses Balázsné, Lőcskai Lajos, Kapta Gyula Kíséri Ferenc este. 7 óraa Rákóczi általános iskola Kecskeméti úti részlegétartják beszámolójukat. A nap rejtvénye: Mikor van nyitva ? N.-né olvasónk joggal panaszolja, hogy bármikor megy ügyét intézni a Tőzegkitermelő Vállalat Kossuth utcai irodájához, dolga végezetlenül jön el, mert az iroda éppen zárva van. Hogy mikor van nyitva az ő tó szeretné tudni, a város többi panaszosával együtt, de nem tudnak a nyitjára jönni, mert a hivatalos félfogadás ideje sehol sincs feltüntetve, az ajtó pedig — zárva van. Szóval: mikor van nyitva? — ez a rejtvény. A megfejtők között kisorsoljuk bőrbe kötve a Belkereskedelmi Minisztérium vonatkozó rendeletét... Páifája táján... — Ambrikám, te nem jössz aratni? — Minek? Láthatja Sanyi bácsi, hogy én itt aratom a f legnagyobb sikert! (Lencsés karikatúrája) ^ Önök természete^ sen tudják, hogy itt^ ott bele szoktam öl§ teni a nyelvemet az ^ írás mézédes borá^ ba. Nem sok az ^ egész, csak annyi, ^ hogy itt-ott leadok | az újság vasárnapi § számába egy két^ háromoldalas elbe^ szélést, amiről na§ gyón jó a felesé^ gem, a gyermekeim ^ és a szomszédok \ véleménye. Az írá^ sok mindig az utol^ só előtti oldalon jelennek meg, elfog^ lalják az oldal al| só részét, és iga§ zán mondhatom, § hogy ezen a he^ lyen nagyon jól, ^ szinte előkelőén hat^ nak. \ Van aztán egy S lelkes olvasóm, aki A saját vélemény munkába menet minden hétfőn megállít. Pár meleg szóval dicséri az írásomat, és soha nem felejti el megjegyezni azt, hogy az ő véleményét nyugodtan vehetem készpénznek. Két héttel ezelőtt azonban a szerkesztő érthetetlen okból az én írásomat belefojtotta a papírkosárba és helyette Tenyeres Boldizsár írását hozta le a megszokott helyen. Lelkes■ olvasóm már messziről integetett felém. — Olvastam a Mese a baknyúlról című írásodat. Pompás, ragyogó, bűbájos. Igazán mondhatom, rég nem írtál ilyen nagyszerű dolgot. Megérdemelnéd, hogy beleírjanak egy tankönyvbe. Szeretek ragaszkodni az igazsághoz, ezért közelebb hajoltam a lelkes olvasóhoz. — Bocsánat, de ezt nem én írtam. — Micsoda? Nem te írtad? Az lehetetlen. — De igen. Alatta van az illető neve. Valami Tenyeres Boldizsár. Az öreg elrohant s még azt is elfelejtette, hogy kezet szorítson. Másnap reggel az utcánk sarkán várt. — Tényleg, fiam igazad volt. Tegnap este kétszer is elolvastam azt a vacakot. Mondhatom, nem ér egy ütet taplót. Hogy lehet ilyen írást leközölni? Olyan pocsék volt, hogy mérgemben darabokra szaggattam a lapot és belevágtam a szemétkosárba! Látja, látja, ilyenek esek a szerkesztők. Kutyába se’ veszik az olvasót. Azt hiszik, hogy nekünk nincs meg a saját véleményünk ... Biz’ isten, hogy megvan. (—sí)
