Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-02 / 154. szám
1965. JULIUS 2. PÉNTEK m < MICK-lUnaß ARATÓKNAK Másfélszeres húskeret — Hűsítő: önellátó módra Huszonöt vagon szalonna — Mozgóbüfék Tegnap délelőtt a hús gazdálkodási , operatív bizottság ülésén közérdekű bejelentést tett Rónavári Gyula, a megyei tanács élelmiszer főelőadója, az operatív bizottság elnöke: az aratási idényben másfélszeresére emelik a megyei húrkeretet. Ez természetesen nemcsak a nyershúsra, hanem a töltelékárukra is vonatkozik. Lesz tehát hús, kolbász, szalámi elegendő. A bizottság ülése után munkatársunk Juhász Nándornál, a Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat áru-A vendéglátóipar Hamupipőkéje Talán kimondani is felesleges, ez a mostohagyermek: az Üzemi büfé. Mindenki megfordul effajta — mondjuk úgy, ahogy szakmai nyelven hívják — vendéglátóipari egységben és csak kevesen lehetnek, akik ezeket a helyiségeket dicsérettel emlegethetik. Akár vendéglátóipari vállalat, akár földművesszövetkezet kezeli, felszerelése úgyszólván mindegyiknek ósdi, kopott. Különösen sok a panasz a csorba csészék és tányérok, a törött szélű poharak miatt. A büfévezetők azt mondják, sok fogy ebből a „fogyóeszközből”, utánpótlást csak ritkán kérnek, mivel a vállalatok nem szívesen veszik, ha minduntalan újat igényelnek. Sem az üzem, ahol a büfé van, sem az azt kezelő vállalat vagy szövetkezet nem sok gondot fordít a büfére. A vállalatok, szövetkezetek ellenőrei se nagyon. Csak így lehetséges, hogy a büfés elhanyagolja még az árjelző cédula elhelyezését is a portékán, s azzal sem sokat törődik, hogy állandóan kellő választékban kínálja a harapnivalót. Igaz, némelyik csak kevés romlandó árut rendel, mert a büfé helyiségében nem tarthatja el. Például a budakalászi textilgyár büféje nemcsak kicsi, de fülledt és túl meleg is. Még melegebb a ceglédi Húsipari Vállalat üzemi büféje, amely alatt a szüntelenül fütött fürdő van. Úgyszólván minden vállalat igényli a büfét, de megfelelő helyiséget bizony nem mindegyik biztosít számára. Másik tapasztalata a büféket ellenőrző kereskedelmi felügyelőknek: kávéfőzőgép úgyszólván mindenütt van, csak sok helyen nem működik. Nem nagyon törődnek a hibás gépek megjavításával, habár a dolgozók szeretnének kávét inni. Több üzem vezetősége nem engedi meg, hogy a büféjében szeszes italt árusítsanak. Még sört sem. Semmiképpen sem kifogásolható intézkedés. Annál inkább az, hogy ezeken a helyeken sem kapható mindig gyümölcslé, vagy egyéb üdítő ital és ha igen, akkor sem megfelelő választékban. Természetesen a kereskedelmi felügyelőség tett néhány intézkedést, amit ha a vállalatok, földművesszövetkezetek betartanak, úgy az üzemi büfék jobbak lesznek. Am jogos a kérdés: miért vártak erre az intézkedésre az üzemek vezetői és szakszervezeti bizottságai, miért nem léptek fel már régen ez állapotok ellen saját dolgozóik érdekében? Hiszen az üzemi büfé a dolgozók kényelmét, a munkahely otthonossá tételét szolgálja, tehát határozottan szociális létesítmény, amit nem lenne szabad, legalábbis nem illene elhanyagolni. Sz. E. forgalmi főosztályvezetőjénél érdeklődött: van-e elég szalonna? A tavalyi 20 vagonnal szemben idén 25 vagon szalonnát tudnak biztosítani. Hogyan készültek fel a nyári munkákra a földművesszövetkezetek? Kreisz Időjóstól, a MÉSZÖV osztályvezetőjétől kapjuk a választ: az üzletek feitöltésén kívül más intézkedést is tettek. Ismét megszervezték a jól bevált mozgóboll-hálózatot és minden létező fuvart igénybe vesznek majd, hogy az áru kijusson a földekre. A boltok és mozgóboltok — mondták a megyei tanács kereskedelmi osztályán — konzervekkel, szardíniával, kész étellel, cukorkával, szikvízzel, hűsítő italokkal, sorrel és gyümölcslével — és természetesen húsáruval — bőven el lesznek látva. Ojabb hűsítő hír: a mozgó fagylaltárusok idén is felkeresik az aratókat. (m. j.) Másfél százalékot vitt a tervkői a víi, mégis teljesítik az exportfeladatokat Ki hiányzik ? A legjobb jacquard-szövök Több gépet vállaltak a kikészítőben 70 tonna fonal költözik Szocnjas a portás Sok mindent tervez éves munkamenetrendjébe egy gyár, árvizet azonban ritkán. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregysége sem számolt az árvízokozta nehézségekkel. — Közvetlenül ugyan nem sújtotta a telepet az árvíz — mondja Pöstényi József igazgató, akivel a gyár műsoron kívül keletkezett gondjairól beszélgettünk — ettől megóvott bennünket a Dura-parti gat. Közvetve viszont igen. | Megtudjuk, hogy a munkaerőkiesés volt az árvízveszedelem legsúlyosabb napjaiban a gond, s — bár kisebb mértékben — ma is az. A szigeti falvakból, s Dunabogdányból bejáró dolgozók jelentős része ugyanis otthon maradt. \ Vagy azért, mert megbénult a közlekedés, vagy pedig azért, mert otthonát, házát is fenyegette az ár, s részt vett az árvízvédelmi munkákban. — Mikor hiányoztak a legtöbben? — A múlt héten egy-egy műszakból 120 dolgozónk is hiányzott, s ez körülbelül 25 százalékos munkaerő-kiesést jelentett. Legjobb jacquard-szövőink nem tudtak bejönni Dunabogdányból . s félő volt, hogy közeledve ; a második negyedév végé; hez, nem tudjuk teljesíteni ! tervünket. E — Termeléskiesés? \ — Százalékban 1,5 száza\ lékot veszítettünk negyed\ éves termelésünkből. Érzéí kelhető mennyiségre fordít- E va: körülbelül 32 ezer négy! zetméter szövött áru a vesz- E teségünk. E A gyár vezetősége E (. természetesen mentette és l menti a menthetőt, igyekszik \ minimálisra csökkenteni a le!; maradást. Gyors intézkedéj sek nyomán szűnt meg a í fennakadás a kikészítőben, E ahol a dolgozók több gép E kezelését is vállalták az „ár- E vizes időszak” alatt. Fel kel- E lett készülni, hogy a pince- E raktárba betör a víz, onnét E tehát 60—70 tonna fonalat 5 társadalmi munkában bizton! ságosabb helyre szállítottak ! a dolgozók. A kikészítőben í úgy szervezték a munkát, hogy a megszőtt áruk kiké- E szításé ne maradjon el, a E tervet teljesítették is. E S amit talán a legfontosabb- E nak tartanak ebben a pillaí natban: az exportkötelezett' ségek teljesítése. A munkaerőt elsősorban a legfontosabb feladatok elvégzésére koncentrálták. Az úgynevezett „kulcshelyeken” különösen serkentették a munkát: a dolgozóknak célprémiumot fizetnek. — Arra számítunk, hogy a jövő héten már megszűnnek ezek a rendkívüli gondok — mondja az igazgató. — S jön az egyhangú, izgalommentes munka? — Nem, egyhangúságról szó sem lehet. Egész évre szóló üzemi izgalom itt a termelési folyamat átreformálása a gazdaságosság jegyében. — Amellett, hogy mennyiségileg is meg akarunk felelni feladatainknak, s teljesíteni akarjuk export- és belkereskedelmi kötelezettségünket, hasznosabban, gazdaságosabban is akarunk termelni, mint eddig. — Szép cél. De talán részletesebben? — Minden technológiai folyamatot felülvizsgálunk s modernizálunk. A festékvegyszerek gazdaságosabb felhasználására például már elkészült az új technológia. Az előkészítésben, szövésben, sok darabáruval dolgozunk. Sok anyag veszhet el a méretek pontatlanságá miatt A méretek pontosságán ugyancsak új technológiával akarunk javítani. És így tovább, minden területen, munkafolyamaton. — S mit várnak a munkától? — Részben már alkalmazunk új módszereket, de csak év végére fejezzük be a munkát. Egy év alatt 3—4 millió forintot akarunk ezekkel az új módszerekkel adni a népgazdaságnak. Kint az öreg portás bácsi sóhajtozik, hogy itt ez a tenger folyadék s meghal az ember a szomjúságtól, mert nem lehet kapni egy pohár sört az árvízveszedelem miatt egész Budakalászon. Ahogy a HÉV Pest felé zakatol, a lakóépületek és víkendházak balra lent a Duna felé még nyakig vízben ülnek. A gyár pedig termel és új feladatok megvalósítására gondoL (AL) SZOMSZÉDOK Foto: Kotroczó Felelősségből - B nem jutalomértKOSSZ körülmények a«!ami»iwMuiaiiii».^|T).rr|«/ neüasm» társaság A legtöbb fiatalkorút lehet nevelni — Ezek után bemenjek a munkahelyedre? Nem lesz az szégyen ? — Nem... Belekeveredtem egy társaságba, és minél előbb szabadulni szeretnék tőlük. Tessék bemenni... tiltott fiatalkorúak is többnyire itt találják meg „vadászterületüket”. ★ Az állami gondozásba utalás is a bizottság feladata — abban az esetben, ha másképp nem lehet segíteni a rendezetlen életű fiatalokon. Ebben az évben öt fiatalkorút javasoltak, s nemsokára még négy kerül intézetbe. Most éppen P. Mihály és Árpád sorsán próbálnak segíteni. Anyjuk öngyilkosságot akart elkövetni, majd kísérletet tett arra, hogy gyerekeit is megmérgezze. Szerencsére egyik sem sikerült. Mindannyian életben maradtak. A gyerekeket a bizottság először elvette anyjuktól — azonban annak könyörgésére és felsőbb utasításra a gyerekek mégis visszakerültek hozzá. A bizottság a gyerekek érdekében ismételten közbelépett. A társadalmi aktívák szerepe nemcsak a felügyelet. Minden esetben alapos vizsgálatra, családlátogatásra, vagy különféle más intézkedésre van szükség. A bizottsági tagok gondosan végzik munkájukat. Nem kímélik erejüket, idejüket. Felelősségérzetből teszik — nem pénzért, nem jutalomért. Juhász Erzsébet Fények a vízen ISII Foto: Kotroczó Kapálás közben találták... 261 különböző ezüstpénz — /. e. 40-ből A Hajdú-Bihar megyei Körösszakálon, az iskola gyakorlókertjében kapálás közben az úttörők értékes pénzritkmágokra bukkantak, öszszesen 261 római köztársaságkori ezüstpénzt találtak, amelyeket körülbelü1 az időszámításunk előtti 40 táján rejthettek el a földben. Erre utal egy olyan érme, amelyről megállapították, hogy Július Caesar verette. Teljesen különbözők az ezüstpénzek, talán két egyforma sincs köztük. Semmelweis emlékezetére ,Ebben az épületben, ahol működött, ma is valamennyien igyekszünk az ő szellemében, példája és tanítása nyomán dolgozni az emberek egészségéért” — ezekkel a szavakkal helyezte el csütörtök délelőtt dr. Hárdi István főorvos a megemlékezés koszorúját Semmelweis Ignác, a megyei kórház előtt álló szobrának talapzatára, az orvostudomány úttörőjének 117. születésnapján. Megkoszorúzta azután a kórház falán és szülészeti osztályán levő emléktábláját is. Foto: Gábor Ez a beszélgetés a fóti ifjúságvédelmi bizottság elnöke és F. Pál ipari tanuló között történt. A járási rendőrkapitányság értesítette a bizottságot, hogy F. Pállal baj van: munkahelyén apró dolgokat eltulajdonított társaitól. A kapitányság, tekintettel arra, hogy a tanulóval ilyesmi először fordult elő, ' s hogy nem nagyobb dolgokról volt szó, csak azt kérte, hogy beszélgessenek vele a történtekről, figyelmeztessék, segítsék, hogy többé ne essék kísértésbe. Az egyébként csendes, szelíd viselkedésű F. Pál megbánta, amit tett, 6 megfogadta, hogy megjavul. A művelődésügyi és szociális ’ osztály albizottságaként működő ifjúságvédelmi bizottságnak és dr. Székely Lajos pszichológusnak, aki a bizottság elnöke, nem mindig akad ilyen viszonylag könynyű esete. A legtöbb ügy, amely eléjük kerül, sokkal súlyosabb, nehéz családi körülményekkel, s egyéb rossz ' irányba befolyásoló tényezőkkel terhelt. ★ Például ilyen a 16 éves M. József esete. Csak édesanyjával él, édesapja meghalt. ’ Lakásuk elhanyagolt, azokat a ' körülményeket, amelyek kö• zott élnek, leírni sem lehet. M. József csavarogni kez, dett, és innen-onnan összever. buválódott társaival lakásba is betört. | Mit tett az ifjúságvédelmi bizottság? M. József társa’ dalmi felügyelet alá került. ' Eleinte nemtörődöm, hanyag ; volt, most már azonban rendszeresen dolgozik. Bí- i zony nem volt könnyű. Társadalmi felügyelőjének sok munkájába, álmatlan éjsza’ Icájába került. A bizottság tagjai között a tanács, a rendőrség s az is■ kólák képviselőit egyaránt ■ megtalálhatjuk. Nagy szük; ség volt arra, hogy létre■ hozzák Foton ezt a bizottsá, got, mert itt különösen ne- 1 héz az ifjúságvédelem. Sok■ szór rosszak a lakáskörülmét1 nyék, és a Budapestről ki-
