Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
Gémesiék a vontatón nyaralnak Majd csinál Balázs Sándor, aratás után. Mikor a kasza csókot érdemel Szatmári József — „civilben” a XIII. kerületi Pamutkaszára téved a szeme, elmondja, tavaly a vasút mellett kaszált. A vasutas kijött, s mondta: adja már ide egy kicsit a kaszát, megpróbálnám, tudok-e még vele bánni. Mielőtt visszaadta volna, megcsókolta a pengéjét. Csak a fotós kedvéért.. (Somodi Imre felvételei} fonó kazánházában dolgozik — csak a fotós kedvéért veszi kézbe a kaszát. A megdőlt árpát már levágta, a földön a kombájn az úr. A kasza lehet vagy hatéves, egészen kikopott már, de azt mondja, nem cserélné el egy újért. Jó kasza. Acélból készült — könnyű vele a munka. Annak, aki szokta. Tavaly tizenegy holdat vágott le a két gyerekkel együtt, felesége és a kislány szedték a markot utánuk. Most ötvenegy éves és tizennyolc éves kora óta kaszál. A fiatalokat még mindig lehagyná, de azért este, amikor leereszti magát a székre, két óvatos nyögés között megjegyzi: öregszem. A beszélgetés az árokparton folyik, Szatmári József a zoknijából szedegeti ki az árpa szúrós szálkáját. Amikor a i— Mert jó kasza! — fűzi hozzá tanulságképpen Szatmári József. Deli Mária Egy nap - két botrány Nem rég egyik délután Dexnjén István, vecsési lakos ittasan kötekedett. A rendőri figyelmeztetés ellenére ugyanezen a napon késő este a monori Vigadó Étteremben belekötött K. J. monori lakosba, s összeverekedtek. A botrányos jelenetnek rendőri beavatkozás vetett véget. Botrányokozásért 500 forintra bírságolták. Védjük hasznos növényeinket és gyümölcsfáinkat a ellen A földművesszövetkezetek a növényvédelem terén széles körű akciót indítottak és több veszélyre és ellene való védekezésre hívják fel a lakosság figyelmét. Különös gondot igényel a kaliforniai pajzstctű elleni védekezés. Figyelni kell citromsárga mozgó lárváinak a megjelenését, s észleléskor a védekezést haladéktalanul meg kell kezdeni. Ellenőrizni kell a fehér szövedékben élő vértetű megjelenését is. Pajzstefű ellen: 0,6 százalékos Wofatox spritzpulver, vagy 0,2—0,3 százalékos Parathion 20 permetezéssel védekezünk, míg a vértetű ellen 0,1 százalékos Tinoxot, vagy Metasystoxot alkalmazunk. Burgonyabogár ellen a legbiztosabb szer az 50 százalékos Hungária Matador, a Pernit, a Holló 10., vagy a Hungária DL 40. A burgonyabogár lárvája fiatal korában a legérzékenyebb, s ezért a védekezést minél előbb el kell végezni. A „burgonyavész” a burgonya szán-A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1965. JULIUS 11, VASÁRNAP T izenny olemázsás átlagtermés árpából Hírek a Monori Állami Gazdaságból A gyömrői táblán az őszi árpa holdanként 18 mázsás termést adott a tervezett 14 mázsával szemben. A gazdaságban learattak eddig 170 hold őszi árpát, az átlagtermés 17,4 mázsa, ötven holdon rendre arattak. ★ A kombájnosok versenyében továbbra is Rakusz József áll az élen, aki eddig 828 mázsát csépelt el. Második Bányai Sándor, harmadik Fejős István. * A lucerna második kaszálását és behordását befejezték a csévharaszti üzemegységben. Hétfőn délig a gombai üzemegységben is befejezik a behordást. Ab araiás-cséptcs kerül napirendre Csévharaszton a holnapi tanácsülésen. Ugyanakkor értékelik a községi tanács végrehajtó bizottság és az állandó bizottságok első félévi tevékenységét is. ELOSZOR KAPOTT BIZONYÍTVÁNYT négy felnőtt ember Úriban. A község tizenegy analfabétája közül a négy ötven éven aluli ebben az évben végezte el az általános iskola első osztályát. A hetedik osztályt tizenhatan végezték el. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Balogh Sándor, Monoron dr. Balogh József, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügy eletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Vöröshadsereg úti, Vecsésen a Bajcsy-Zsilinszky úti. Ha „elkapja a roham" Ruzsbaczki Gusztáv vecsési lakost egyik este az asztalra borulva találta az őrjárat a Lokomotívban. Többször felszólították: hagyja el a vendéglőt, s szellőztesse ki a fejét, de erre közölte: „hagyják békén, mert ha elkapja a roham, semmivel sem törődik”. Botrányt okozó részegségért, a ki- és bejelentkezési kötelezettség elmulasztásáért 500 forintra bírságolták. (Ez a tavaly elkezdett és abbahagyott sorozat kikövetelte a folytatását: mostanában ismét sok írnivalónk gyűlt össze házakról, emberekről.) A HÁZAK errefelé, Maglód nyaralói részén, többnyire még vakolat nélkül meztelenkednek, egyik-másikuk befejezetlen, többségük új. Gyári munkások, postások, vasutasok, kisemberek építkeznek itt, OTP-kölcsönnel. Az a ház, amely szomorú hírével kiemelkedik mostanában a többi közül (az Ady Endre utcában a 103-as számú), külsejében is elüt a többségtől. Nem új, sőt, meglehetősen ócska. Hátul lemállott a vakolat, s mindenütt kilátszik a nádbordázat. Utca felőli oldalán szomorúan pislog a négy kopott zöld zsalugáter a valamikor bordóra festett, mindenütt lepattogott falból. A ház előtt, az utcán, öles gaz, benne ócska bádogedények roncsa. Sivárság, sivárság mindenütt. Ezt a házat pénzért sem szívesen ven-HÁZAK ÉS EMBEREK (V.) A SZERZÉS né meg az ember. Hát még vérért! AZ EMBEREK, akik itt éltek, mivé lettek? öten voltak, s most kettő a sírban, egy a fogdában. A negyedik, a gyilkos felesége is csak nappal mer otthon maradni, éjszakára — mondják — a szomszédba jár. Fél. S az ötödik, aki talán egyedül ártatlan, az aprócska gyerek, állami gondozásba került, mert az anyának kevés a keresete és most már se támasza, se segítője. A HIVATALOS EMBER, aki az ügyről tájékoztat, elmondja, hogy Dér Józsefek annak idején szabálytalanul, önkényesen költöztek be a házba, amely egy román állampolgáré volt. Hogy megmaradhassanak benne, kénytelenek voltak megvenni. De nem volt elég pénzük. Ezért kellettek Pálék, illetve a pénzük. Felcsalták Lentiből az asszony nevelőszüleit, kifizették a ház árát, s ígérték, hogy a rájuk eső részt majd megadják. Emiatt volt az örökös vita közöttük. Informátorom úgy tudja, hogy négy ízben volt feljelentés már Dér ellen azért, mert könnyű testi sértést okozott az öregeknek... A FIATALASSZONY, aki ott lakik a közelben, s akitől szintén tájékozódni kívánok, nem tud erről. Nem tudja, hogy veszekedtek, sőt, verekedtek volna. Pedig ő át-átment hozzájuk. Még a gyilkos éjszaka estéjén is ott járt. A tragédiát akkor még nem sejtette semmi. Talán úgy lehetett, mint az Arany-balladában: „Háborodás, házi patvar — attól kezdMŰSOR Mozik Ecser: Hurrá, nyaralunk! Gomba: Talpalatnyi föld. Gyömrő: 101 kiskutya. Matiné: Halló Japán. Maglód: A tizedes, meg a többiek (szélesvásznú). Monor: Ne sírj, Péter (szélesvásznú). Matiné: Valahol Európában. H: Szemet szemért (szélesvásznú). Nyáregyháza: Majdnem baleset. Pilis: Rab Ráby. Matiné: Hét dada. Tápiósáp: Egy krumpli, két krumpli. Tápiósüly: Limonádé Joe. Űri: Húsz óra. üllő: Halhatatlan melódiák. Matiné: Hajnali találkozás. Vasad: 3-f2. Vecsés: Hajrá, franciák! (szélesvásznú). Matiné: 3-1-2. H: Kozara (szélesvásznú). tóföldi betegsége. A levelek csúcsától, vagy szélétől kiinduló, kezdetben szürkészöld, majd megbámuló foltok keletkeznek. Járványszerűen történő fellépése esetén az egész tábla olyan, mintha leforrázták volna. A betegség megtámadja a gumót is, melyen szárazrothadás alakjában jelentkezik. Védekezés: egy százalékos bordódé, 0,3 százalékos Zineb, vagy 0,3 százalékos Vitoggrammal történő permetezés. Nedves időjárás esetén 8—10 naponként a permetezést megismételjük. Szedés előtt 21 nappal a permetezést be kell szüntetni. A hűvös, csapadékos idő miatt a barackmoly lepkék rajzására utólag is számítanunk kell. Amennyiben az őszibarackosban takácsatka fertőzöttséget észlelünk, permetezzünk: Diasinon-Phenkapton (0,25 százalék), vagy Phenkapton 50 (0,05—0,1 százalékos) permedével. Az őszibarackot a lisztharmat is veszélyezteti. A lisztharmatos hajtásvégek, gyümölcsök eltávolítása után 0,2 százalékos Cosán-nal permetezzük. Védekeznünk kell az almamoly ellen is szeptember elejéig. Házikertekben Hungária DL 40-nel, vagy 0,3—0,4 százalékos Pernittel, üzemi gyümölcsösökben pedig 0,5 százalékos Wofatox-spritzpulverrel. Ha az amerikai szövőlepke megjelenését észleljük — még mielőtt a hernyók szétmásznak — a hemyófészkeket azonnal távolítsuk el, a lenyesett ágakat pedig égessük el. Végül a paradicsom legveszedelmesebb újabb szántóföldi betegségéről kell még szólanunk: a „paradicsomvészről”. A tünete teljesen azonos a fentebb említett burgonyavész betegségével, s ugyanazt a védekezést kívánja. A permetezőszerekre előírt munkavédelmi óvrendszabályok betartása szigorúan kötelező, mert mérget tartalmaznak. A védekezés népgazdasági érdek. Ehhez a körzeti földművesszövetkezetek a lakosságnak minden útmutatást és segítséget megadnak, s biztosítják a növényvédelemhez szükséges permetezőszereket. (e. m.) MIÉRT NINCS? A rádióból, az újságokból, no meg a saját tapasztalatunkból is tudjuk, hogy a szőlőben a peronoszpóra nagy károkat okozott, s várható, hogy még fog is okozni. Emellett a szőlőt fenyegető másik veszély, itt ólálkodik a lisztharmat is. Védekezzünk ellene !!! — mondja a rádió és hirdetik az újságok. De hogyan, illetve mivel? — kérdezzük mi, hiszen a járás több községében nem lehet rézgálicot, vitigrant, s más permetezőszert kapni. Jó lenne, ha az illetékesek utána néznének ennek, hiszen a mi járásunkban elég sok szőlő van, még ha nem is világhírű. (in. J.) HOLNAPTÓL VECSESEN játsszák amelynek egyik kocka a Kozara című jugoszláv filmet« ját mutatja be képünk. ve van elég. — De nem haitik § ] a szomszédba...” J Vagy azért volt ez a mit % ■ sem sejtő tájékozatlanság, ^ mert itt elég nagy a távolság $ egyik ház és a másik, egyik $ ember és a másik között? S A NÉPEK, kenyérre, tejre, & húsra várva, s mindenütt, § ahol csoportosulnak, még % mindig beszélik a tragédiát. \ Beszélnek és ítélkeznek. Az ^ ítéletük egyhangú és szigorú. \ Kötél. ^ az újságíró nem ítél-1 kezni akar, csupán figyelmez- ^ tetni. ítélkezőket és ítélet ^ alatt állókat, megkárosította- ^ kát és más kárán okulni ki- i vámókat, arra, hogy hova ve- S zethet az a szerzés vak ősz- ^ töne, kíméletlen vágya. Az \ emberek nevelőit, jormálóit \ pedig arra, hogy milyen mély ^ és pusztitóan nagy még néhol $ az emberi lelkekben a szer- ^ zésnek, a birtoklásnak, a tu- ^ lajdonnak ez a vágya. S lám, ^ milyen keveset tettünk még mindig a lebírására. ^ Radványi Barna ^ Üdülő helyett Képzeletben egy balatoni üdülő ablakán könyökölnek ki — s megérkezés után néhány perccel, csak az út porát mosva le magukról, máris rohannak megnézni, hová néz a szoba üvegszeme, látni-e innen a vizet? Üdülő helyett a vontatóban guggolnak, ablakpárkány helyett a kocsi oldalára könyökölnek, s vizet — hála istennek — már nem látnak. De a táj határozottan szép. A föld koponyáját mintha nullás géppel nyírták volna meg — a „hajat” borzas, sárga csomókba gyűjtötték. Csak egy tenyérnyi helyet ékesít még a sárgára érett őszi árpa. Gémesi János huszonöt tagú brigádja az üllői Kossuth Tsz árpatábláján tölti évi rendes szabadságát. Ha nem arat m— pénzt csinál Az árpa aratását kézikaszások kezdték a föld szélén. Tíz aratópár szorította marokra a majdnem elfelejtett kaszát — s aztán félre kellett tenni a frissen fent derékfájdító szerszámokat. Nagy volt a szemveszteség. A kombájnok folytatták a munkát. Vasárnap. kezdtékaz aratást.. Egy nap .tudták dolgozni, másnap esett, aztán újra kisütött, később megint elsírta magát az ég. Az utolsó két napot megúszták eső nélkül, s a nyolcvan holdról eddig bevittek körülbelül tizenöt vagon árpát. — JV^ít csinálnak, ha nem aratnak? <— Én pénzt csinálok — válaszol Balázs Sándor, s hogy nem is titkolja, pénzcsinálás a szenvedélye, annak egy oka van: az Állami Pénzverde munkása. Gémesi József, brigádvezető, az Egyesült Villamosgépgyárban dolgozik, Szabó Gyula a Vegyipari Gépgyárban, Kovács Lajos az ÉM 21-es vállalatánál, Erőss Pál mozgópostás. Ök körülbelül egyharmadát teszik ki a brigádnak. A többiek vagy az iskolába hordják be a szemmel telt zsákokat, vagy kazlaznak. Évek óta együtt járnak aratni, s azt vallják: ez is üdülés. Mert mi kell az üdüléshez? Jó levegő, jó kedv, meg pénz. Levegőben nincs hiány, kedvben sem. Pénz?!
