Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
IX. ÉVFOLYAM. 162. SZÁM 1965. JÜLIUS 11, VASÁRNAP A LEVELEZŐ HALLGATOK elérték a nappali tagozat színvonalát A Kossuth Gimnázium levelező tagozatán huszonhét hallgató fejezte be középiskolai tanulmányait. A gimnázium igazgatója, Radványi Nagy József, már pontos kimutatások, vizsgajegyzőkönyvek alapján tájékoztat. A kiemelkedően szép osztályteljesítményt hét jeles, hat jórendű, tíz közepes és négy elégséges érettségi bizonyítvány hirdeti. A vizsgáztató elnök elégedetten állapította meg, hogy Elfogadták a bírálatot Lapunk június 23-i számában Váradi Imre gépkocsivezető olvasónk levele alapján megírtuk, hogy a ceglédberceli 71. számú falatozó előtt — mély üzlet egyébként minden dicséretet megérdemel — nagyon rossz állapotban van a parkírozóhely. Az üzlet az Albertirsai Földmüvesszövetkezet kezelésében van. A mai napon a következő levelet kaptuk a földművesszövetkezettől: „A június 23-i bíráló soraikkal kapcsolatban közöljük, hogy azzal egyetértünk. A panasz elhangzása után intézkedtünk, a 71. számú falatozó előtti részt elegyengettük és salakkal feltöltöttük. Köszönjük elismerő soraikat, valamint a jóindulatú bírálatot és kérjük a jövőben is közöljék velünk esetleges észrevételeiket.’’ az idei levelező tagozat elérte a nappali tagozat színvonalát. A vizsgázók átlageredménye magyar nyelv- és irodalomból négyes. Ez igen alapos felkészítésre és felkészülésre vall. Mint az érettségi jegyzőkönyve megörökíti, a magyar irodalom egész területén kiemelkedően jól tájékozottak a hallgatók. Nemcsak a konzultációs órák, hanem a sok energiát igénylő órák is gazdagon gyümölcsöztek. A felkészüléshez a nevelők minden segítséget megadtak, s a hallgatók is tanulócsoportokban, közös tanulással segítették egymást. Amint az igazgató megjegyezte, az érettségi napjain valóságos pedagógiai örömet szereztek a vizsgabizottságnak a felnőtt hallgatók. (ta-ta) Több mint ssáa tonna r«w A MÉH-nél egy ideig most kisebb lesz a forgalom. A legszorgalmasabb „ügyfelek” ugyanis most nyári vakációjukat töltik. Az elmúlt iskolai év hulladékgyűjtési eredménye után duplán is megérdemlik a pihenést. Több mint ezer mázsa vasat, százötven mázsa rongyot és csaknem ugyanennyi papírt gyűjtöttek össze a gyerekek az elmúlt tanévben. Az, hogy a MÉH túlteljesítette második negyedévi hulladékgyűjtési tervét, elsősorban az ő érdemük.. MODERN ÍZLÉS - VJ KULTÚRA Uj művészeti ág, a mai modern lakáskultúra művelői mutatkoztak be a Kossuth Múzeum „Mai modern iparművészet” című kiállításán. A bemutatott gazdag anyag érdekes, sokrétű és feltétlenül tanulságos valamennyi szépet kedvelő látogatónak. A mai kor lakásdíszítő kultúráját és ízlését eleveníti meg és tárja a látogatók elé. Minden kornak megvan a maga művészeti ága és művészeti stílusa, melyek a legkülönbözőbb szakágakban (építészet, bútorok, dísztárgyak, ötvösművészet) megegyeznek egymással. Ezt dokumentálja a múzeum most megnyílt kiállítása is, összhangba hozva a modern lakás bútorait, a lakás díszítőelemeivel. Az újszerű ábrázolás sokak előtt visszásnak, sőt érthetetlennek tűnik. Oka ennek az, hogy ízlésünk a múltban gyökerezik, onnan táplálkozik, s még nem egészen léptük át e téren a ma küszöbét. Pedig mindenki igyekszik divatosan öltözködni — és ezt természetesnek tartja — a modern lakást igényeljük, s a modern bútorokat megvásároljuk. A következő lépés önmagát kínálja: szeressük meg, értsük és értékeljük az újat, a modernet és művészit a lakástextil és dísztárgyak tekintetében is. A vázákkal kapcsolatosan például — szakítsunk azzal a régi szemlélettel, hogy ölnyi virág díszelegjen bennük. A modern váza önmagában is szép, de egy-két szál — a szoba és váza hangulatához választott — virággal, vagy ággal lesz mutatós és sokatmondóan kellemes. Az írók, költők, művészek, szobrászok, festők, keramikusok mindig évekkel előbb járnak, mint a tömegek. Aki hamarabb zárkózik fel mögéjük, az hamarabb jut el e holnap életébe, az előbb válik a modern szépség részesévé. Mind ennek az újnak, mine ennek a modern lakáskultúra PILLANGÓ A MAGASBAN beli szépségnek megismerését célozza a múzeumi kiállítás, amelynek anyaga ha nem is minden darabjával, de öszszességében, szép rendezésével biztosan megnyeri a közönség tetszését. Dr. Sándor Mihályné A piacon kerékpároztak. Szabó József (Várkonyi u. 10.) 150, Megyeri István (Klapka György u. 3.) 100, Kovács Andrásné (Vak Bottyán u, 16.) pedig 200 forint pénzbüntetést kapott azért, mert kerékpárját bevitte a piac területére. Tóth István felvétele A Jogos türelmetlenség reális munkaprogramja Gondolatok a Politikai Bizottság Pest megye fejlesztéséről hozott határozatáról Amint azt a lapok koráb- 1 ban hírül adták, az MSZMP 1 Politikai Bizottsága a közel- i múltban nagy jelentőségű ha- : tározatot hozott Pest megye ; fejlődésének meggyorsításáról. A határozatot a megyei tanács legutóbbi pénteki ülésén Varga Péter, a megyei tanács elnöke ismertette, amelyet a megjelent tanácstagok egyöntetű helyesléssel fogadtak. A Politikai Bizottság határozata, értékelve Pest megye jelenlegi helyzetét és problémáit, megszabja a továbbfejlődés irányait, reális munkaprogramot ad a jövőre nézve. Cegléd város és járás tanácstagjai és lakossága azért is örömmel fogadhatják ezt a határozatot, mert benne a mi sajátos problémáink is helyes megvilágításba kerültek. többek között a határozat megállapítja, hogy „a megye déli részén az iparosítás ugyanúgy indokolt, mint az ország többi, kevésbé iparosított részén”. Ezzel kapcsolatban felhívja a Tervhivatal figyelmét, hogy „a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek összeállításánál jobban vegye figyelembe a megye igényeit”. Megállapítja továbbá, hogy a „településfejlesztési terveket felül kell vizsgálni és összhangba kell hozni a fővároséiul”. A mezőgazdaság számára is értékes útmutatásokat ad a határozat. Felhívja a figyelmet a megye mezőgazdaságának belterjes irányú fejlesztésére, hogy a belső szükségletek biztosításán túl egyre nagyobb szerepet tölthessen be a megye a főváros ellátásában. Ennek érdekében a megyében — Cegléd környékén is! — a csemegeszőlő, a bogyós termésű gyümölcsök, a zöldségtermelés, a tej- és hústermelés fokozása a cél. A termelés növekedésével a szükséges tárolókapacitás bővítéséről is gondoskodni kell. Maximálisan ki kell használni a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségeket. A zöldség- és gyümölcselosztásban ki kell kapcsolni a „több kéz” rendszert, a felesleges szállításokat. Kulturális és szociális téren a határozat kifejti, hogy a jelenlegi fogyatékosságokat csak mérsékelten és fokozatosan lehet felszámolni. Kiemeli azonban az általános iskolai problémák megoldásának égető szükségességét is. A megyei építkezések zavartalansága érdekében 1966. január 1-től a megyében önálló építőipari vállalat és közlekedési vállalat alakul. Ez nagy reményekkel tölt el bennünket, különösen azért, mert úgy érezzük, hogy a megyei építő vállalat központjának Cegléd látszik a legalkalmasabbnak. A korábbiakban is itt működött az indokolatlanul megszüntetett magasépítő vállalat. Jelenleg is nagyon sok ceglédi építőmunkás dolgozik a Bács megyei Építőipari Vállalatnál. Ezenkívül a megyei autóközlekedési vállalat Cegléden való létrehozása sem látszik irreális igénynek. Az egyik vállalatot azonban feltétlenül Ceglédnek kell kapnia. A párthatározat állást foglal a ceglédi és váci kórház építése ügyében is. Az egyik kórház építését a jövő évben meg kell kezdeni. Valószínűleg ez ott történik meg, ahol a szükséges előfeltételeket idejében tudják biztosítani. Cegléd mellett azonban nagyon sok érv szól az elsőbbséget illetően, Csak a feltételeket biztosítani tudjuk. A fentiekből látható, hogy a párthatározat olyan kérdésekben foglalt állást, amely megyénk és szűkebb pátriánk lakosságát majd egy évtizede türelmetlenül foglalkoztatja. A párthatározat ennek a jogos türelmetlenségnek reális programja, mondhatnánk gyümölcse — amelyért köszömetünket fejezzük ki a megyei párt- és tanácsszerveknek. Egyben vállaljuk, hogy egyetértőén részt veszünk a határozatok megvalósításában is. Dr. Zoltán Zoltán Ajándéksorsjegy és bosszúság Dicséretes gondolat volt a könyvhéten az, hogy mindenki kapott minden ötvenforintos vásárlás után egy tízforintos sorsjegyet. Ezekben a sorsjegyekben az a jó, hogy velük mindenki nyer. Akinek a sorsolásnál nem volt szerencséje, az a sorsjegyét beválthatja a könyvesboltban. Kétféle sorsjegy volt forgalomban. A rózsaszínűt az állami könyvesboltok adták, a zöld színűt pedig a földművesszövetkezetek könyvesboltjai. S most jön a hiba. A rózsaszínűeket csak az állami könyvesboltok, a zöldeket pedig csak a földművesszövetkezetek veszik át. Ami még ennél is érdekesebb, nem lehet ugyanazon könyvanyagból válogatni az állami boltban, mint a földművesszövetkezeti könyvkereske' désben. Érdekes esetet mesélt el erről egyik könyvbarát ismerősöm. A ceglédi könyvesboltban villámgyorsan elfogyott az új kiadású Shakespeare. Mivel azonban a mi könyvbarátunk ; ragaszkodott a parádés ki; adáshoz, nyakába vette a : járást, sőt még a szomszéd : járásba is átment, míg i végre örömmel hozta Mo- I norról az áhított Shakes\ pearet, öt darab tízforintos ; ajándéksorsjeggyel fűszej rezve. : Nem hangolta le, hogy : nem nyert a sorsoláson, hi: szén azt is szerencsének i tartotta, hogy levásárolhat: ja az ajándéksorsjegyet. ! — Nem lehet — csóvál; ták fejüket az állami köny! vesbolt eladói. — Ezeket a : sorsjegyeket ön csak a szö! vetkezeti boltokban vált- I hatja be. Ilyenformán a i könyvbarát most szépen el; utazhat újfent Monorra, ott i kizárólag csak a földmű: vesszöveitkezeti készletben i levő könyvek közül váloj gathat.,. Orgazdák. Lopott műtrágyát vásárolt Hegedűs József és Szűcs Ferenc ugyeri lakos. Az ötszáz forintos büntetésen túl bírósági eljárást is indított ellenük a szabálysértési osztály. SÜRGŐS VOLT Segítettek a mesterek Öttagú a Dózsa Népe építőbrigádja. Rájuk vár a közös gazdaságban az épületek karbantartása és természetesen minden a szakmával összefüggő javítás. Július tizedikén, mint más napokon is, már hat órakor nekifogtak a munkának a kőművesek. A 3-as istállót reperálták volna, ha ... Az időjárás azonban mindenbe beleszól. Lóg a lába az esőnek. A betakarítás minden embert mozgósít. Sürgős lenne még az eső elől a lucerna beszállítása. — Honnan vegyek segítséget, — töprengett Pálfi Károly főállattenyésztő. — Hátha a mesterek hajlandók lennének egy napon át segíteni?... — Emberek, sürgősen be kellene szállítani a lucernát! — mondta munkatársainak. Az emberek egymásra néztek. Mintha sosem hallottak volna „iparos gőgről”, beleegyezően bólintottak. Egyetlen kérdés hangzott el: — Mivel, kocsival? — Adunk vontatót — mondotta örömmel Pálfi Károly, hiszen a kérdésben már benne volt a beleegyezés is. A mesterek letették a szerszámot. Néhány perc múlva odakanyarodott a vontató. Irány a lucernatábla! — Derék emberek! — jegyezte meg röviden a főállattenyésztő. Ezt a két szót csak azért írom le most. dicséretképpen, mert az építőbrigád tagjai már nem hallgatták. A város legérdekesebb és kevesek által élvezett kilátóhelyére igyekszünk. A református nagytemplom nyugati tornyában, a rozoga falépcsőkön kopogunk fölfelé. Közben eszembe jut, hogy a sötét, ablaktalan torony alapjait Breitmüller Jakab építészmester és legényei Mária Terézia korában, 1763 „böjtmás” havának 25. napján rakták le. De hagyjuk most a múltat; a város „titkait” meglesni jöttünk, folytassuk hát az utat a magasba! A harangtoronyból átmegyünk a két torony közötti hídon a nagy kupolába. A külső és belső kupola közötti térségben létrákon tornázunk egyre feljebb. Huzatos a levegő. Csókák és riadt galambok röpdösnek körülöttünk. Nincsenek hozzászokva a látogatókhoz. A kupolabordákon csomósán függenek a denevérek. Följebb ... egyre följebb. Szűk nyíláson jutunk a szabadba. Hatvankét méter magasan vagyunk. Alattunk szinte izzik a roppant építmény fölé emelt „rézboglya”. Itt állunk a laternában, ; a Duna—Tisza-köze legnagyobb | építményének — egy híres : mondás szériát — „a magyar gazdaemberek legnagyobb í alkotásának, e táj kődiadém-Enyhe szédület lógja el az embert így háromszáz lépcsőfok magasságában ...S innen fentről, hogy megváltoznak az arányok! Milyen közel van ide a város széle is. Milyen kicsinyek az emberek. A jármüvek is szinte játékszerek. Innen föntről sok mindent másként lehet látni és — feltárulnak a féltve őrzött titkok. Bepillanthatunk a bezárt ajtók, a nagy kapuk, a magas kőfalak mögé is. A körkép roppant panorámája gyönyörű. A templom aljából kiinduló főútvonalak enyhe törésű kőcsikjain futkosva jönnek, távolodnak, egymást űzik, előzik a járművek. Tetők, tetők mindenfelé. S mennyi vadonatúj piros tető: csak innen a magasból érzékelhetjük igazán, milyen sokat fejlődött városunk az utóbbi időben. A Cerje patak ezüst csíkján túl szőkülő, őszülő táblák. Tisztán kivehető szabad szemmel is, hogy ott gépek dolgoznak, s a gépek körül hangyaszem nagyságú emberek szorgoskodnak. Fák, ligetek zöld boglyái mindenfelé. Innen, a magasból látni igazán milyen sok fa van a mi városunkban. Nagyon távol napnyugat felől füstzászlót lengetve v'illámló acélvonalon vágtat előre a délutáni gyors ... Fákon, mezőkön túl, enyhe lanka alján „kis falucska tornya” — Ceglédbercel. Kezdjük megszokni a magasságot. Már szinte kedvünk lenne lekiáltani, mert éppen egy ismerős alak sziluettjét véljük felfedezni a mélyben. A játékos szél tréfát űzne velünk. Kiáltásunkat messzemessze vinné. Belátunk a környező házak udvaraiba... Nini... a Dózsa György utcában a bölcsőde udvarán, kis vízmedencében, mint valami kőtányérban, gyermekek lubickolnak. Most lógatja lábát a vízbe egy gondozónő is. A Déli út és Körösi út sarkán járműtorlódás van. Ja, igen ... itt kocsma van, nagy a hőség, s a sörre várni kell... A Szív utcai bérházépítkezés olyan közel van, hogy kedvünk lenne egy-két álmos emberre rákiáltani; szaporábban. De nézzük csak a Rákóczi úti építkezést. Apró pontok hajladoznak, téglát emelnek, gerendát vonszolnak, állványokat ácsolnak, vasat fűrészelnek. A diákotthon gondnoka a kapuban áll, s izzadó homlokát törülgeti. Bizonyára azon töpreng, hogy a féléves beszámoló lezárását ne halaszsza-e holnapra. Mert most egy pikoló „világos” jobban esne. A Kossuth Ferenc utcában kocsisor. Fáradt lovak vonszolják a téli tüzelőt, hogy hová? — van ennél érdekesebb is. Az új benzinkútnál rekordforgalom. Gépkocsi gépkocsit ér. Alattunk a téren a híres pozsonyi kőasztal, amelyről Kossuth hirdette a jobbágyfelszabadítást. Kirándulócsoport bámészkodik körülötte. A Batthyány utcában öreg gesztenyefa előtt valami lócaféle. Késői ebédhez ül a család. Hogy mit esznek, nem tudjuk ... annyira már nem jó a szemünk ... Jó étvágyat! Belátunk az Alkotmány utca egyik virágos udvarába is. Karcsú nő élvezi a napot. Árnyékban veder víz ... odajár hűtőzködni, magát locsolgatni. Fürdőruha nélküli teste mint a bronz. A baleseti kórház előtt most autó áll meg. Hordágyon visznek valakit. Pár perc és a főorvos autója kanyarodik az épület kapujához... „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent” suttogom a költő ismerős sorait, — „nekem szülőhazám ...” Szomorú István Pillantás a toronyból
