Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

'ree • KALDcNEKKER FERENC, MONOR — A szerdai lapban olvas­tam, hgy az Országos Kőolaj és Gépipari Tröszt kutatócso­portja kőolaj után kutat a járásunkban. A közlemény szerint Gyomron talán nem is eredménytelenül. Szeret­ném felhívni a kutatók fi­gyelmét, hogy — véleményem szerint — Monoron sem ku­tatnának talán eredménytele­nül. — A monori Forrás-dűlő felső szakaszán, a Károlyi-ta­nyán túl, ahol a forrás elő­buggyan a földből és a víz a réten szétterül, különösen ta­vasszal, amikor erősebb a feltörés, a víz tetején barnás, olajos foltok csillognak. Ügy gondolom, hogy ezt a feltörő víz hozza magával. Ezért ez­úton hívnám fel a kutatócso­port figyelmét a jelenségre, hogy vizsgálódásait esetleg terjessze ki erre a környék­re is. Tanácstagok beszámolója Monoron Ma este hét órakor a vásár­téri óvodában Fazekas Sán­dor és Czunyi Istvánná; a Kossuth-iskolában Szarka Ist­ván, Gál János, S. Kovács Bé­ni, Szántó Tibor, Sintár Ká­roly és Döndő György tart tanácstagi beszámolót válasz­tópolgárainak. Modern otthon 540 tehén és 280 borjú számára IZGALMAS... Tavaly nagy építkezés kez­dődött Gombán, a felsőfar- kasdi település tőszomszéd­ságában. Az építkezés fő célja egy 540 férőhelyes tbc-nega- tív telep létrehozása. Ehhez természetesen kapcsolódik egy­HUSZONHAROM PERCES SOROMPÓ Május 28-án gépkocsival igyekeztünk .Aszódra, s 1 4 óra 3 perckor érkeztünk a gyöm-rói csemetekertnél levő vasúti sorompóhoz, amely ak­kor már csukva volt. Hét perc múlva haladt el előttünk egy sínautó, majd újabb 13 per­ces várakozás utón egy sze­mélyvonat. Még néhány perc­be beletelt, amíg a sorompó karja felemelkédett. s mi to­vább mehettünk. Ha egy ki­csit figyelmesebbek a sorom­pó kezelői, nem kellett volna ennyit várnunk. Hiszén az idő nekünk is drága! (muka) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1965. JÜNILS 1, KEDD A párisszvrvezvt ím vvrsvny tnoiai'jja az üllői ItassuIli Tsz-Wn IEBRAT! Sok balesetről hallunk ma­napság, amelyek figyelmet­lenségből, gyorshajtásból stb. erednek. Ezalól Monor sem kivétel. Habár az utóbbi idő­ben sok hasznos, preventív intézkedés történt a közleke­désrendészet részéről, mégis naponta lehetünk tanúi újabb baleseteknek. Ezek megelőzését szolgálná, ha az újtelepen a Luxemburg Róza utca és a Landler Jenő utca találkozásánál a nagy forgalmú Ady Endre úton zebracsíkot festenének az út­testre az illetékesek. Itt van a legforgalmasabb átkelés az újtelepi iskolába, óvodába stb. Különösen sok gyermek jár itt keresztül és a járművek egy pillanatra sem lassíta­nak. Az elmúlt héten a hét­éves Faragó Karcsika lett áldozata a gyorshajtásnak... Mielőbbi sürgős intézke­désre van szükség! (hörömpő) Koránkelő, fáradhatatlan i mozgású ember Barta Péter, I az üllői Kossuth Tsz párttit- | kára. Hajnalban már az is- j tállóknál látni, egész nap pedig a határt járja, s min- | dig arrafelé található, ahol a tagok munkálkodnak. Megáll mindenütt, szót vált, elbeszélget mindenkivel, mert jobban, szaporábban megy a munka, ha van, aki foglalko­zik az emberek ügyes-bajos dolgaival is, Lassú, megfontolt beszédű ember a párttitkár, értéke, súlya van minden szónak, amit. kimond. Hiszik is az em­berek ! — Hogy észrevehető ered­ményeket érhessünk el — mondja a párttitkár — ah­hoz egy-két ember ereje ke­vés. Van ebben a teime'őszö- vetkezetben egy erős, jól dol­gozó tagokból álló pártszer­vezet, akik mindig ott sora­koznak, ahol a munka nehe­zebbjét végzik. Ezeken az ak­tív tagokon keresztül —nem­csak a kampánymunkák ide­jén, hanem egész évben — mozgásba lendül az egész tagság, hogy a termelőszövet­kezet torvfelada-ta terrnény- nyé, termékké, forinttá vál­jon. Elősegíti a pártszervezet a tsz-en belül az egészséges munkaversenyek kialaJcítását is, oly módon, hogy az állat- tenyésztők és a traktorosok szocialista brigádja mellé újabb két brigádot szervezett a növény tér mos z t és ban. A Szeleckiné és a Havancsákné brigádja a szocialista cím el­nyerését tűzte ki célul. Eb­ben az élővé, elevenné vált versenyben nemcsak a bri­gádok vetélkednek egymással, hanem azon belül a munka­csapatok is. — Ennek a versenynek az eredménye. hogy a vezetés és a növényápolás minden mun­káját eddig mindig időben végeztük el. Nagy gondot for­dítunk arra is, hogy a ver­senybizottság a kiértékelést három hónaponként ismer­tesse. Kiss Sándor néhány járulékos jellegű épít­kezés. Ha csak tőmondatokban akarjuk felsorolni az új lé­tesítményeket, akkor is egész hosszú a sora ezeknek: öt 108 férőhelyes tehénistálló; két borjúnevelő, összesen 280 fé­rőhellyel, egy központi ta- karmányozó, hatezer literes tejház; egy mélyfúróit kút; egy el­lető istálló; négy hidegleve­gős szénaszárító; egy gép­szín, egy javítóműhely; 1500 négyzetméter beton silóplacc; hét szolgálati lakás; 64 fé­rőhelyes, korszerű munkás- szállás; öltöző és fürdő; 800 méter bekötő út. Ezenkívül az istállók és egyéb épületek között az utak teljes egészé­ben betonból készülnek. Er­re azért van szükség, mert az őszi és tavaszi esőzések idején a hagyományos föld­úton a nagy sár miatt az állatállomány takarmányának és a tej elszállítása másképp j nem biztosítható. A településre most veze­tik be a villanyt. A munkákat a Monori Ál­lami Gazdaság saját építő­brigádjával végzi, néhány alvállalkozó besegítésével. Az építkezés befejezésének végső határideje 1965. december 31, A munkák eddigi menete azt bizonyítja, hogy egy kis meg­feszítéssel a határidő betart­ható. M. J. (Tóth Ambrus felvétele) Megbecsült munkások a mi asszonyaink a Lőrinci Fonóban Lesz elég szóda a nyárra EZER ÜVEG FEJ NÉLKÜL MAI MŰSOR Mozik Gyömrö: Talpalatnyi föld. Mag­lód: Elcsábítva és elhagyatva (szé­lesvásznú). Monor: Doni elbeszé­lés. Pilis: Tisztes uriház. Tápió- süly; Bakaruhában. Üllő: Muhtár, hozzám (szélesvásznú). Vecsés: Egy krumpli, két krumpli (szélesvász­nú). A Maglód- és Vidéke Fmsz berkeiben működik Gyom­ron a Kossuth Lajos utcá­ban a szódagyár. Katona Fe- renctől aziránt érdeklődünk: Lesz-e elég szódavíz a nyár­ra? — Lesz! — mondja ma­gabiztosan. — Tavaly a leg­nagyobb forgalomkor ha­vonta kétezer üveg szódát is szállítottunk az üzletekbe. Az idén, még ennél is több ren­delés ígérkezik. Persze, min­den az időjárástól függ ... — Jelenleg mennyit szállít naponta? — Ezerötszáz üveggel. A legtöbbet a 108-as „édesség­bolt” rendel. — Panasz? — Az is van. Ezer üveg már néhány hete fej nélkül van. Az fmsz állítólag meg­rendelte a fejeket, de még mindig nem kaptuk meg. Re­méljük, a csúcsforgalom előtt leszállítják még! (g- j-) HARMINC SZÁL PIROS RÓZSA Az üllői vasútállomás örök­ké mosolygós blokkőre: Bács­kai Mihály a napokban nyug­díjba ment. Az állomás dol­gozói meleg, bensőséges ün­neplésben részesítették Bács­BUDAPESTTEL EGYIDÖBEN játsszák a vecsési moziban az Egy krumpli, két krumpli cimii filmet, amelynek egyik kockáját mutat­ja be képünk. kai bácsit, aki harminc éven át hűségesen és becsületesen látta el szolgálatát. Éberségé­vel két alkalommal is vasúti szerencsétlenséget hárított el. Többször részesült kitünte­tésben. Háromszoros élmun­kás és kiváló dolgozó elisme­rést kapott. A távozótól az állomás fő­nöke és az szb-titkár vett bú­csút a dolgozó társak nevé­ben, míg a szakmaközi bi zottság részéről Torma Pá elnök harminc szál piros ró zsából álló csokor kíséreté ben kívánt megérdemelt pi henést, jó egészséget és hosz szú, nyugodt életet Bácska Mmalynak, aki meghatottál köszönte meg a meleg szava kát és a figyelmességeket. E. M. „Vicces“ veres A csévharaszti italboltban Tóth József helybeli lakos minden ok nélkül bántalmaz­ta Frank Ist'vánt. Tóth tanú- kihallgatásakor elmondta hogy „viccből’’ ütötte pofor Frank Istvánt. A „vicces’ embert 500 forint pénzbír­sággal sújtották. Aklcor kelnek amikor pirkad. A vonat ablakából nézik a napfelkeltét. A menetrend a napi témájuk. A vonal késése a napi bosszúságuk. Életük ritmu­sát a vonat érkezése, indu­lása adja. Otthon vannak a pályaudvaron. Nem egy­szerűen ülnek a vonatfül­ke ben, vagy a buszon, ha­nem laknak benne. Ók be­járó!;. Reggel és délután utasok, napközben dolgozói egy- egy pesti gyárnak. Vajon mi a véleménye róluk a gyárnak, s mi az övék a gyárról? Ezt kérdezzük meg tőlük, s a pesti gyárak vezetőitől. S erről számo­lunk be több alkalommal egy-egy cikkben. Elsőként a Lőrinci Fonó „szakszervezeti bizottság” fel­iratú ajtaján kopogtattunk be. Megtudtuk, hogy a gyár mun­kásának körülbelül harminc százaléka jár be vidékről, s ezeknek többsége a monori járás­ból. A Budáról idejárok több mint egy órát döcöghetnek villamo­son reggelente, míg például a vecsésielc legfeljebb 15 percet utaznak munkahelyükre, a monoriak háromnegyed órát. Ebben az esetben nem a vo­naton vagy buszon töltött idő okoz problémát, hanem az időhöz kötöttség. — Milyen segítséget nyújt­hat a gyár a bejáróknak? — kérdez vissza az szb-titkámő. — Amit mi a legnagyobb se­gítségnek tartunk: a hetes bölcsődénk, óvo­dánk. Férőhelyünk van minden je­lentkező gyereket be tudunk fogadni. Hétfőn elhozza a gyereket a szülő, s szombaton hazaviszi. — A „vándormadarak” a vidékiek vagy a pestiek közül kerülnek-e ki? — Nálunk ilyen nincs, vagy legalábbis nagyon kevés. Hi­szen itt szakmunkások dolgoz­nak, koztuk olyanok, akik év­tizedeket töltöttek el a fonó­ban. Nincs miért változtatni a munkahelyüket. — Mi a véleményem a be­járókról? Csak két nevet em­lítek példának: Koczó János­áé előfonó Üllőről jár be. Azt hiszem, elég, ha annyit mon­dok róla, hogy szocialista brigádvezető. Ezzel mindent elmondtam. Múzeumba, színházba, moziba jár a brigáddal. Függetlenül attól, hogy emiatt lekési az első vonatot. A másik Zsilák Béláné. Ö is szocialista bri­gádvezető. Tizennégy éve jár hozzánk dolgozni, nálunk lett szakmunkás. Sok nevet említ­hetnék még, olyanokét, akik hajnalban kelnek, hogy hat órakor munkába állhassanak. A munkájuk semmivel sem kisebb értékű, mint a pestie­ké! (d. m.) Korpát — kukoricáért A tápiósülyi terményraktár­ban június 30-ig terménycse- re-akciót bonyolítanak le: egy mázsa morzsolt kukori­cáért 120 kiló korpát szolgál­tatnak ki. — Képzőművészeti kiállí­tást rendez a gyömrői Vas-, Fém Ktsz kultúrtermében a atsz KISZ-szervezete és a járási művelődési ház igaz­gatósága. SPORT Megyei döntő Mown A múlt évben Gyömrő, ez év­ben pedig Monor kapta meg a spartakiád sakk és asztalitenisz megyei döntőjének; rendezési jogát. A versenyre vasárnap a művelődé­si otthonban kerül sor. Tegnapelőtt területi döntő volt ezekből a számokból Monoron. Négy járás (Cegléd. Dabas. Nagy- káta. Monor) spartakiádgvőztes asztalitenisz és sakk versenyzői küzdöttek a megyei döntőbe ju­tásért. Járásunkat vecsésiek és pi­lisiek képviselték, s valamennyi indulónk bejutott a megyei dön­tőbe. Eredmények: Asztalitenisz Férfi egyéni: 1. Molnár János (Vecsés), 2. Zsarnai János (Vecsés). Férfipáros: 1. Zsarnai János— Fekete László, 2. Molnár—Haller (Vecsés). Vegyespáros: Krausz Anna—Fe­kete László (Vecsés), 2. Erdei—Sze­keres (Abony). Férficsapat: 1. Gyál, 2. Pilis. Női egyéni: 1. Szekeres Mária (Ceglédbercel), 2. Xrausz Anna (Vecsés). A többi női versenyszámban a monori járásból nem volt induló. Sakk Férfi egyéni: 1. Koncz István (Újszilvás), 2. Mórái György (Ve­csés). Férficsapat: 1. Vecsés, 2. Újszil­vás. Valamennyi versenyszámból csak az eredményeknél közölt 1—2. he­lyezett jutott tovább. (blaskó) Labdarúgás PILIS—GYÖMRÖ 6:1 (5:1) Egy éve készült Pilis a múlt évi sikersorozatukat otthon megszakí­tó gyömrőiekriek visszavágni. Ez sikerült is! Bár az első percekben kiegyenlített volt a játék, ezt mu­tatja a félidő első harmada* (1 :l) is, a jó formában lévő pilisi csatáro­kat nem tudták a gyömrőiek soká tartani. Kresják a hat gólból hár­mat magáénak vallhat. (Mester- hármas!) A járási rangadó tehát várt hazai győzelmet — és nem várt nagyarányú gólarányt hozott. PÉTERI—PILIS II 13:1 Kézilabda eredménynek is szép. Természetesen a nagyarányú ha­zai győzelem annak is betudható, hogy a vendégcsapat csak hét já­tékossal érkezett Péteribe. (Dicsé­rendő, hogy elmentek és kiálltak a küzdelemre!) CSENDES JUBILEUM Az egyik — talán legfontosabb —, kérdés így hangzott: — Hol furatna kutat a községben? — Ott, ahol a legsűrűbb a település, ahol a nagycsaládos szegényemberek laknak... A bizottság elégedett volt a válasszal, ez­zel is, a többivel is, s úgy döntöttek, hogy a 29 éves géplakatosból, Garamvölgyi István­ból, közigazgatási szakember lesz. így került 1950 kora tavaszán Tápiósápra vezetőjegyzö- nek, s onnan június elsején, kereken 15 év­vel ezelőtt Gyömrőre. Az első tanácsválasz­tás után a végrehajtó bizottság titkára lett. Azóta is ez a tiszte. Ö valóban a vízben tanult meg úszni. Lát­szólag szívesen fogadták a munkatársak, de nem akartak semmit megmutatni neki: — Csináld, ha tudod lássuk, hogy boldogulsz a pennával, te lakatos. Volt benne kellő szívósság, kitartó konok- ság, — s ha már vállaluozolt, bizonyítani is akart. Sikerült is neki, s ma már azt monrl ják róla: kisujjában van a községi igazgatás' munka minden tudománya. A gyakorlat 15 éves iskolája mellett elvégezte a tanácsaka­démiát. érettségizett is. . A toll, az írógép véglegesen a munkaeszkö­zévé vált, de azért mindig boldog ha közben- közben szerszámot vehet a kezébe; kedvenc szórakozása (mondjuk .tv: hobbyja) a ta­nácsháza villanyórájának, hangosító beren­dezésének javítása, kezelése (Nagyfia örököl­te a szenvedélyéi: a monori gimnáziumnak ő a legfőbb „technikai szakértője”.) Zárkózott ember, nem beszel -kát, kül > nősen pedig magáról nem. Tudják róla, hogy munkásőr. pártpropagandista, s persze leg­főbbképp azt, hogy tanácsvezető... De. hogy ilyen régen, hogy épp ma 15 esztendeje?! Hogy szalad az idő! (rí b.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom