Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

1965. JUNIUS 5, SZOMBAT nn MEGYEI yifiHap 3 Illést tartott az Elnöki Tanács Elpusztítottak vagy 400 tyúkot — A meiőőr uta­sításra cselekedett —Jogos megtorlás? — Pocok- irtásra adták az arvalínt a tóalmási Lenin Tsz-nek — Tessék elképzelni, hogy mi lett volna, ha a gyerekek megeszik a mérget! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az érintett községek lako­sainak j véleménye alapján úgy határozott, hogy a tapol­cai járásban 8 községnek 4, Lassan öt éve már, hogy Szentendrén az Országos Ta­karékpénztár megkezdte egy társasházakból álló lakótelep építésének előkészítését. Nem rajtuk múlott, de bizony, sok víz lefolyt a Dunán, míg az elképzelések nyomán kijelöl­ték a szükséges területet, el­készültek a részletes tervek, s ami a legfontosabb; kivite­lezőket is találtak. Egy éve, tavaly kötötték meg a szerződéseket, amelyek szerint a vasúti vil­lasor felett, a tó melletti Sző­lőhegyen épül fel a telep. A terület felső, lejtős részére je­lölték ki, utcát alkotó két sor­ban, a harminchat fogszerűen egymáshoz kapcsolódó kétszo- ba-összkomfortos, földszin­tes családi otthon helyét. Mel­lette és alatta pedig tizenöt, egyenként négy lakást magá­ban foglaló, korszerű, emele­tes társasház építését határoz­ták el. Amikor tavaly ott jártunk, néhány kavicshalmon és me­szesgödrön kívül, nyomát sem lehetett látni építkezésnek. Idén, május végén, ismét el­látogattunk Szentendrére, kí­váncsiak voltunk; a két kivi­telező, hogyan haladt előre a munkákkal? Annál is inkább, mert itt is nagy a lakáshiány, ezt bizonyítja, hogy a kilenc­venhat OTP-lakásra, jóval többen jelentették már be igé­nyüket eddig is. Vajon elké­szülnek-e a Pest megyei Ta­nács Építőipari Vállalatának dolgozói a földszintes házak­kal a szerződésben megjelölt határidőre, idén december 31- re? S átadja-e november 1-ig az első ütemben készülő öt­emeletes társasházat a Szent­endrei Építőipari Ktsz? A látvány, ami fogadja a látogatót, a tavalyinál biz­tatóbbnak tűnik. Az emeletes házak közül már háromnak a falaival túlju­tottak a földszinten a szövet­kezet dolgozói, egyiknek el­készültek az alapozásával, az ötödiknél pedig nemrég zsa- lúztak. Drobilits Antal mű­vezető mutatja, hol, meddig haladtak. — Még éjszaka sincs nyug­tom — mondja — nagyon szeretném, ha gyorsabban menne a munka. Ennek érdekében újításnak is beillő zsaluzási módszert alkalmaz: a faszerkezet ré­szeit megszámozta, s amikor a beton megkötött, a másik ugyanolyan méretű típusház alapozásánál gyorsan helyük­re rögzítik a zsalukat. Mindez azonban — kevés. A fiatal műszaki vezető, Ju­hász Nándor is, csak kitérő választ ad arra a kérdésre: mikorra készülnek el az első öt házzal? — Sajnos tőlünk függet­len okok késleltetik az építést. A szükséges tégla, födémelem, betonvas beszerzése nehéz, Azonnali belépesse! alkalmazunk dunaújvárosi és százhalombattai munkáinkra kubikos- és férfi segédmunká­sokat. Egész kublKOs- és férfi segédmunkás brigádokat is felveszünk Bérezés teljesít­ménybérben, szállás a fennálló rendelkezéseknek megfelelően oiztosítva Jelentkezés: Dunaújvárosban Május 1. u. 7. sz alatt Száz­halombattán a Hőerőmű terü­letén levő főépitésvezetősé- gen. £M 26. sz Építőipari Vál­lalat. ségnek 5 közös tanácsa ala­kuljon. Az Elnöki Tanács ezután ho­nosítási, visszahonosítási, valamint magyar állam­polgársági kötelékből va­ló elbocsátási egyéni kérel­mek ügyében hozott határoza­tokat százhuszas tálcát nem lehet kapni, emiatt lehet, hogy mó­dosítani kell a terveket. És nincsenek gépeink; emelődarú kellene a nyolcmázsás áthida­lók felrakásához, hiányzik a habarcskeverő gép, a szállító- szalag, utóbbinak az árát pe­dig már tavaly decemberben befizettük a Ceglédi Építőgép­gyártó Ktsz-nek. így sorolja és még hozzáte­szi; — A megfelelő ütemhez itt negyven munkásra lenne szükség, de csak tizenheten dolgoznak. Nincs elég em­berünk. A másik munkahelyen még rosszabb a helyzet. A sóder­dombokat benőtte a gaz, még körvonalai sem lát­szanak a két földszintes házsornak. Bár itt betonkeverő is van, az anyagokat is előkészítet­ték, s jelenleg dolgoznak huszonötén. De csupán a harmadik ház falait húzzák felfele, meg néhány alapo­zást kezdtek el. Hogyan lesznek készen a harmadik házzal év vé­gére? Sehogy, azt még remélni sem lehet. Véletlenül itt van a me­gyei tanács vállalatának fő­építésvezetője, Sári Gábor. Neki sincs, még fogalma sem arról, hogy egyáltalán mi­kor; jövőre, vagy azután? — adhatják át ezt a lakótele­pet — A mi vállalatunk nagyon Tízezerrel több kaszát, har­mincezerrel több sarlót,. öt­venezerrel több kaszakövet, s több mint kétszer annyi ka­szanyelet hoznak forgalomba a földművesszövetkezeti bol­tok az idén, mint tavaly — közölték a SZÖVOSZ illeté­kes osztályain a falusi keres­kedelem aratási-nyári felké­szülésével kapcsolatban. Kaszaverő üllő és kaszaka­rika ugyancsak elegendő lesz az üzletekben. Hasonlókép­pen nem lesz hiány zsákban, kötélben és ponyvában sem. Az aratás s még inkább a be­takarítás idejének egyik leg­többet forgatott szerszáma a négyágú villa. Az elmúlt év­ben ez is hiánycikknek szá­mított. Az idei ellátás biztosí­tására a kereskedelem száz­ezer darabot hozott be kül­földről, s ez a szakemberek becslése szerint fedezi az igényeket. Kiemelten gondoskodik a kereskedelem a falvak nyári élelmiszer-, ruha- és cipöellá- tásáról is. Az ebben az idő­szakban különösen keresett egy- és kétrészes munkaru­hákból, atlétatrikóból, szövött és kötött rövidujjú ingekből az egész idényben minden igényt ki tudnak elégíteni. Az alapvető élelmiszerek­ből — lisztből, cukorból, zsír­ból, étolajból — nem lesz hiány a falvakban sem. A hús-, húskészítmény-, tej- és tejtermék-ellátás körülbelül a tavalyi szinten alakul. Szalonna elegendő lesz az üzletekben, s az aratás idején kerül „pultra” az az ezer va- gonnyi házi füstölthús is, amit a földművesszövetkezetek a téli időszakban vásároltak fel a háztáji gazdaságokban. A múlt évi jó termés bősé­f> Az Állami Népi Együttes Dél-Amerikában Június 12-én fejezi be perui vendégszereplését a Magyar Állami Népi Együttes. Ezt kö­vetően Chilébe utazik, ahol 15-én tartja bemutatkozó elő­adását. Az együttes július 5—21. között Argentínában ad ízelítőt a magyar nép tánc- és énekművészeiéből. „le van terhelve”. Nem mi kezdtünk itt, a váci vegyes­ipari válalattól vettük át a munkát tervmódosítással, ki­ásott alapokat kellett meg­változtatni. Igaz, de a szerződést ők kötötték meg erre a ha­táridőre. — Kevés az emberünk. Most is csak azért dolgoz­nak itt ennyien, mert a pap­szigeti campingnél abba­hagyták a munkát az ára­dás miatt. Ha lemegy a víz, itt tizenketten marad­nak. Kiderül: a közel ötmillió forint értékű munkából, fe­lettes szervük, a megyei ta­nács építési osztálya idén csak egymillió teljesítését en­gedélyezte. (Első negyedévi számlájuk mindössze 13 ezer forintot tett ki.) — Ilyesmi még az én gya­korlatomban sem fordult elő — mondja a főépítésvezető. Válóban, furcsa helyzet: az egyik állami szerv je­lentős beruházási össze­get tart fenn új lakások építésére, a másik pedig a gyakorlati kivitelezést késlelteti, gátolja. Olyan megoldást kellene ke­resni, amely biztosítja mind á Dunakanyar idegenforgal­mának fejlesztését, mind pe­dig a szentendrei OTP-lakó- telep megfelelő ütemben va­ló építését. Mert — véleményünk sze­rint — egyformán szükség van mindkettőre. Hctesi Ferenc Pál gesen fedezi a nyári időszak fokozott borkeresletét, néhány százalékkal javul a sörellátás is. A boltok nyitvatartási ide­jét az idén is a helyi igények­hez alkalmazkodva állapítják meg. Útépítés — robbantással Nem is olyan régen avattuk az ofszág első, kettős autópá­lyáját Törökbálint és Buda­pest között. Egyik ága a Ba­laton felé kanyarodik el. Itt épül a nagy forgalom lebo­nyolítására alkalmas autó­sztráda a Balatonig. Előbbre jutottunk-e azóta? A főépítésvezető, Horváth István nevet a kérdésen. — Annyira, hogy már Pá- kozdnál az előretolt hadállás. — Csata, csak éppen puska­por nélkül. — Eppenhogy nem; állan­dóan robbantunk. Három­négy hete, hogy elkezdtük egy tízméteres bevágás munká­latait. Eltart még . egy darabig, amíg 100 ezer köbméter gránitot kirobbantunk. — Terméke itt azonnal hasznosítható. — Felhasználjuk az útszer­kezethez vagy az alatta vonu­ló ágyazathoz. Ami értékes, azt megmentjük. — Hol jár most a sereg de­rékhada? — Martonvásárnál. Eddig készültünk el az alépítmény- nyék Kinek a lelkén szárad ? „... Rózsa Ferenc utcai la­kosok azon kéréssel fordulunk a szerkesztőséghez, hogy... mintegy 400 baromfi elhullá­sának körülményeit kivizsgál­ni szíveskedjenek... A mér­gezett eleséget az utca kertjei­nek végére szórták a mezs­gyén végig úgy, hogy még a kertekbe is jutott belőle, ahol gyermekeink játszanak. Úgy szórták, mint mikor a búzát kézzel vetik.’’ Tóalmásról kaptuk a levelet A levél keltezése: 1965. V. 15. Közvetlenül a mérgezés után írták a felháborodott Rózsa Ferenc utcai lakók. A levél­ben csak szűkszavúan, de élő­szóban annál részletesebben ismertették a mérgezés körül­ményeit. Ezek alapján, vala­mint a községi tanácselnök és a Lenin Tsz elnökének szavai alapján kíséreltük meg re­konstruálni az esetet. Május 14-én reggel Bárdi Rafael tsz-mezőör végigjárta a Rózsa Ferenc utcai házakat Figyelmeztette a lakókat, hogy cspkják be a baromfit, ment arvalin mérget szór ki a kertek alján. Mivel a már ki­engedett, szétszéledt tyúkokat lehetetlen volt beterelni az ólakba, az utca lakói kérték Bárdit: halassza el másnapra a mérgezést. Bárdi azonban szigorú utasításra hivatkozott, amelyet habozás nélkül végre is hajtott Az utca lakói szerint mintegy négyszáz tyúk pusz­tult el még aznap estig.- Nem lehet készpénznek venni, amit a Rózsa Ferenc utcai la­kosok mondtak! — jelenti ki Földessi Ferenc tanácselnök. Kétszer kidoboltattuk, egyszer hangos híradón is közöltük, hogy mikor lesz a mérgezés. Az arvalint ugyan pocokirtás­ra kapta a tsz, de a tyúkok is nagy kárt tettek a vetésben. Az sem lehet igaz, hogy négy­száz tyúk elhullott Becslésem szerint nem hullhatott el több, mint százötven. — Nem? — csodálkozik Ha­lasi József né, Rózsa Ferenc utcai lakos. — Tessék össze­írni! Varga Istvánéknak csak maguknak hatvan tyúkjuk ve­szett oda! Nekünk is odalett tizenhét és tessék elképzelni: mi lett volna, ha a gyerekek hozzáférnek a méreghez? A mezőőrt nem találjuk ott­hon. A felesége tud a mérge­zésről és kijelenti: a férje utasításra szórta ki a mérge­zett abrakot. Menjünk a tsz- irodába, ott majd elmondják, hogy miért kellett kiszórni. Ott nem találunk felelős ve­Csata Pákozdnűl Gránit, mészkő, tőzeg Kétkilométeres ház — Hol volt legnehezebb? — Az érdi fensíkon. Itt is rengeteg mészkövet kellett kiszedni. De lágyabb talajon sem könnyebb előremenni. A tárnoki tőzeges vidé­ken három méter mélysé­gig kellett homokkal cse­rélni a régi földet. Erre tízméteres töltést húz­tunk. — Mit lehetne építeni ab­ból, amit eddig jószerével, vagy a robbantóanyag erejé­vel félreraktak az útból? — Ha mindent összeadok, a jelzett szakaszoknál megkö­zelítjük az 1 millió köbmé­tert. Amennyiben ezt egy 35x15 méteres alapterületű házépítéshez használjuk, jó­val meghaladja a kétkúomé- teres magasságot. — Mikor futnak kocsik az új vonalon? — Nyár közepétől elkezd­jük a felépítmény készítését, a betonozást. Reméljük, jövő év május végéig megleszünk. Akkor a budaörsi, illetve i tö­rökbálinti elágazástól Marton- vásárig már szabad lesz a\ zetőt, s megbeszéljük, hogy délután egy órára visszajö­vünk. Addig egy közeli tsz ve­zetőjétől érdeklődünk: milyen előírások szerint szabad fel­használni az arvalint? , — Az arvalin — mondja Kókai Márton, a szentlőrinc- kátai Uj Világ Tsz elnöke — nagyon erős méreg, ezért csak lakott területtől távol, szigorú ellenőrzés mellett szabad al­kalmazni. Szétszórni egyáltalán nem szabad, hanem csak a pocoklyukakba rakni. Akkor is bele kell ta­posni a lyukba, hogy ne ve­szélyeztesse a nemes vadállo­mányt. Mi szigorúan ehhez tartottuk magunkat. Szentlörinckátán tehát tud­ták, hogy miképpen kezel­jék az arvalint és vigyáztak is. Miért nem vigyáztak Tó­almáson? A szabályokat ne­kik is ismerniük kell, hiszen ilyen veszedelmes mérget — Hiába mondtuk, hogy ne engedjék a tyúkokat a vetés­re!... (Gábor felv.) csak vizsgázott növényvédő szakember ellenőrzésével sza­bad alkalmazni. Bárdi Ra­fael pedig „ ... mint mikor a búzát vetik ...” úgy szórta ki a mérgezett eleséget. Sikerült megtalálnunk Koch Pált, a tóalmási Lenin Ter­melőszövetkezet elnökét. Igaz-e, hogy utasításra szór­ta ki a mérget a mezőőr? Ha igaz, akkor ki utasította erre őt és miért? — Én adtam utasítást a mezőőrnek! — válaszolja Koch Pál. — Mielőtt ezt az utasítást adtam, kétszer ki­doboltattuk és egyszer han­goshíradó útján is értesítet­tük az érdekelteket. Ezen­kívül Bárdi Rafael maga is értesítette őket. őszintén megmondom, hogy a tyúkok ellen szórtuk ki a mérgezett eleséget... — A tyúkok ellen? — Igen! Látták, hogy meny­nyi kárt tettek a tyúkok a gabonában? Igen? Hát azért szórtuk ki a mérget, hogy megakadályozzuk a további kártevést... Az elnök ezt olyan meggyőződéssel mondja, mintha ez lenne a világ rendje. Nem is tud­juk meggyőzni arról, hogy felfogása helytelen. Ugyan­így gondolkozik a tanácsel­nök is, akitől megkérdeztük: indítottak valamilyen vizs­gálatot ebben az ügyben? Tet­tek feljelentést valaki ellen? Az utca lakói ugyanis panasz­ra mentek hozzá. — Azt mondták a panaszo­sok, hogy ők úgy sem hagy­ják ennyiben a dolgot! Azt gondoltam, hogy akkor majd kivizsgálja valaki ... Külön­ben sem tudni, kinek van igaza! — De kérem! — vetjük el­len. — Ha kár esett a búzá­ban, akkor annak az a mód­ja, hogy kártérítést követel­jenek, nem pedig azt, hogy elpusztítsák a tyúkokat! Ez ön- bíráskodás! — Az nem biztos! És ha valaki más szórta ki a mér­get, csakhogy bosszút álljon a mezőőrön azzal, hogy bűnbe keveri? — Akkor meg annál inkább kötelességük lett volna utána járni a dolgoknak!... Nagymiklós István Aranyáru, különféle márkás karórák, bel- és külföldi bizsuk kaphatók az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat most megnyílt boltjában © Vác, Széchenyi u. 4. sz. alatt a lenti járásban pedig 15 köz­Mikorra épül fel a szentendrei OTP-lakótelep? Ahol nincs anyag, gép és ahol van — Határidők helyett bizonytalanság — Ki vállalja a felelősséget ? Nem hiánycikk a sarló és a kaszanyél ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom