Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-04 / 130. szám
4 ’^/ÍMao 1965. JÜNIUS 4, PÉNTEK LACIKA MÉRGES Tűz van! Tűz van! A legveszélyesebb szó a múlt szerdán délután percek alatt futott végig Tóalmáson. Horváth János Fő utcai lakásának udvarán, a szalmával befedett fészerből lángok csaptak a magasba. Fekete füstcsó- vák kormozták be a kiék eget. Figyelmes szomszédok vették észre a feltörő tűznyel veket. A megijedt kiáltozásra a községi tanácsnál figyeltek fel, s az elnök vezetésével húzták a nehéz oltókészüléket a tűz színhelyére. Sikerült megakadályozni a tűz tovaterjedését A gyorsan összegyűlt lakosok és a helyi tűzoltók segítségével rövid időn belül sikerült az értékesebb tárgyakat kimenteni, majd eloltani a tüzet A ház előtt datai Lacika. Haragudott a sok koszos, vizes emberre, akik önfeláldozó segítőkészséggel ilyen gyorsan eloltották a tüzet. Az ő tüzet. — Hogy csináltad? — kérdeztem tőle. Először rám nézett, a felnőttre, majd elvonult egy csodálkozó gyermekgyűrű közepébe, akik előtt ő nagyon népszerű lett. — Hogy csináltad? — Szenti nem volt itthon, cat nadapa. ö a kejt- ben dojgozott beküjdött a ja- kásba, hód vidék neti cidajettát és dujtót. Azt hittem, nine benzin a dúj tóban. Odamentem a szajmakazajhoz, ész kipjóbáltam Mindjét szépen égni kezdett a tűz — mondta Lacika kicsit mérges nézéssel, hogy minél előbb lerázzon. Tovább faggattam: — Miért csináltad? — Nem tudom. Igen, nem tudja, gyermekeszével nem tudhatja ennek a másodpercnyi játékos gondolatnak a következményeit. Nem tudja milyen kárt tett. Többet nem kérdeztem tőle. De most már ismerősnek tekintett, közlékeny- nyé vált — Olyan szo- kan vannak itt, mint a jagziba — mondta és hintázni hívott. Egyre több ember érkezett vödrükkel felszerelve. — Tűz van? — kérdezte egy idős néni. — Máj nine. Elojioiiták — , mondta Palotai Lacika és ügyesen rúgta magát a hintán a magosba. Urbán László cosan hintázott a négyéves PaloKÉTARCÚ AFRIKA SARKUNYHÓ ÉS FRIGIDAIRE _ ÚTTALAN UTAK HELYTÁLLTAK A „CSEPEL“ AUTÓK ÜNNEPI KÖNY VHÉT, 1965 Toll és ecset Megrohamozták a gyerekek a ráckevei múzeumot. A napokban közel kétezer kis- és nagydiák nézte meg a legújabb kiállítást, amely a Csepel Autógyár afrikai expedíciójának 'élményeiről -készült fényképfelvételeket és újságcikkeket gyűjtötte össze. Az anyagot kiegészítette Juhász Gyula afrikai pénz- és érem- gyűjteménye. A diákokon kívül — akik iskolában szerzett ismereteiket értékes adatokkal bővíthették — sok felnőtt érdeklődő is megtekintette a kiállítást. zonyára kíváncsiak voltak az expedíció élményedre is. — Több útibeszámolót tartottak az Afrilcát járt Csepel autóbeliek — mondja Sereg Andrásné. — Egy-egy alkalommal három-négyszáz ember hallgatta, azokat végig. A tartalmas, szépen megrendezett kiállítás Ráckevéról a szigetszent- tnikiósi múzeumba kerül, ahol szintén érdeklődéssel várja a közönség. (juhász) Kitűnő ötlet volt a Móra Ferenc Könyvkiadótól, amikor Hincz Gyula Kossuth- díjas festőművészt azzal a feladattal bízta meg, hogy válogasson kedvére a klasz- szikus magyar Ura kincses- házában, s azután, ha összeállított a versek közül egy csokorra valót, adja hozzá a maga gondolatát — rajzban. így született meg az idei könyvhét egyik impozáns kötete, a Toll és ecset, amely a magyar líra harminchét gyöngyszemének harminchét rajzzal illusztrált kiadása. Ahogy a kiváló művész megfogalmazta szándékát: „Hazai költészetünk nagyszerűsége, öt évszázad szorongása a magyar sorson, a nemzeti lét ügyének egybeolvadása a szegényekért emelt szóval, a szabadságvággyal és az emberiség szeretetével — magával ragadott, és ihlető ereje arra késztetett, hogy szabadon dúskáljak ebben a pompás anyagban, és kedvemre, erőm szerint vegyem ecsetre, amit a költők oly szépen fejeztek ki szóval”. Ez az önvallomás egyúttal meghatározta a válogatás módszerét is: elsősorban a történelmi és társadalmi mondanivalóid versek kaptak helyet ebben a kötetben — Bornemissza Pétertől Radnótiig. A rajzok kivétel nélkül önmagukban is tökéletesek, a a versekkel együtt azonban KITÜNTETIK A KIVÁLÓ PEDAGÓGUSOKAT Az idei pedagógus nap alkalmából sok érdemes pedagógus és oktatásügyi dolgozó kap kitüntetésit. A kitüntetettek között sók a Pest megyei is. Négyen kapják meg a kiváló pedagógus, tizenöten az oktatásügy kiváló dolgozója, öten a kiváló dolgozó címet. Tizen miniszteri dicsérő oklevelet. kapnak. A kitüntetéseiket szombaton délelőtt adják át ünnepélyesen az érdekelteknek. még többet, még nagyobb művészi élményt adnak az olvasónak. Jó szolgálatot tett tehát a Móra Ferenc Könyvkiadó a Toll és ecset megjelentetésével az irodalom és a képzőművészet megszerettetése érdekében egyaránt Kár, hogy az ifjúsági könyveknél szokatlanul kevés — nyolcezerháromszáz — példányszámban adta ki a kötetet. — p — Elutazott Tokióba a magyar rádió gyermek- kórusa Botka Valéria és dr. Csányi László karmesterek vezetésével elutazott Japánba a magyar rádió gyermekkórusa. A 3B tagú együttes a Ferihegyről indult kéthónapos turnéjára. A magyar rádió gyermekkórusa 38 városban 43 hangversenyt ad. Többek között fellépnek Tokióban, Osa- kában, Kyotóban, Toküshimá- ban és Hirosimában is. A pedagógusok nyári egyeteme A Tudományos Ismeretter- j jesztő Társulat a múlt évben, ] a szabadtéri játékok idején, nagy sikerű pedagógiai nyári egyetemet rendezett Szegeden, amelyen számos Pest megyei pedagógus is részt vett és amelynek fő témája az oktatás gépesítése, a korszerű technikai készülékek alkalmazása volt a tanítás különböző területein. Az idén, ugyancsak a szabadtéri játékok idején, július 18- tól 31-ig a TIT ismét megrendezi a pedagógiai nyári egyetemet, amelynek napirendjén a programozott oktatás és a felnőttoktatás legidőszerűbb kérdései szerepelnek. A múlt évinél négy nappal hosszabb ideig tartó nyári egyetem Autóbusz körséták Két előadás a szabadién színpadon Kirándulás az üllési objfúrásokhoz rendezősége üdülési es szórakozási tehetőséget is biztosít a résztvevők számára: városnéző autóbusz körsétákat, ismerkedési estet rendez, a részvevők a szabadtéri játékok két-két előadására jegyet kapnak, strandolással egybekötött autóbuszkirándulást tesznek Gyopárosfürdőre, megtekintik az üllési olajfúrásokat és lesz tiszai hajókirándulás is. A nyári egyetem iránt az idén is nagy az érdeklődés a Pest megyei pedagógusok körében, akik részvételi szándékukat a TIT megyei szerveinél, az IBUSZ-irodákban kapható, vagy az iskolákhoz juttatott jelentkezési lapok felhasználásával jelenthetik be. PANTOMIM (Foto Kotroczó) „Hazai” ismereteket is nyújtottak a felvételek: a látogatók megismerkedhettek a Csepel Autógyár készítményeivel. A halttagú expedíció ugyanis az autógyárban készült gépkocsikkal járta be Nyugat-Afrikát, Körmendi Ágoston főmérnök vezetésével. — Nem üzletszerzés volt a cél, tanulmányúton járt az expedíció — mondja Sereg Andrásné, az autógyár kísérleti üzemének gazdasági ügyintézője, a kiállítás védnöke. — Közvetlenül tanulmányozták, hogyan bírják a járművek az afrikai útviszonyokat és a klímát. A fekete-fehér és színes fotók megörökítették a tájakat, az embereket, s azokat a furcsaságokat, amelyek az európai emberek számára olyan titokzatossá teszik Afrikát, de megörökítették az expedíció könnyű és nehéz pillanatait is. Hol városok sugárútjain futnak a magyar autók, hol homoktengeren mennek keresztül, hol sűrű erdők bozótos útjain vagy ingoványain küzdik át magukat. A fényképek is, a tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a járművek kiállták a kemény próbát. A hathónapos út alatt különös élményekkel találkozhattak az utazók a kétarcú Afrikában. A fotók megőrizték a modem épületek és a sárkunyhók emlékét. Láttunk a képeken olyan sárkunyhót is, amelyben frigidaire van és olyat is, amely előtt Volkswagen parkol, bent pedig törzsi viseletben üldögélt a gazda. A térképen megjelölt, megtett útvonal hosszúsága húszezer kilométer. Hét afrikai állam, köztük Szenegál, Mali, Ghana, Nigéria területén utaztak át a gyár küldöttei. — A kiállítás látogatói biPár lé moá damur | énekelte a fiú, de csak ezt § az egy sort tudta franciául, i A többit csak dúdolta, köz- § ben. beleszívott cigarettájába ^ és a hanggal együtt kékes ^ füstfelhőt fújt ki a száján. A \ lány nézte. Szerette nézni. $ Lehetőleg észrevétlenül, ami- $ kor a fiú mással van elfog- ^ lalva. Ha ránézett, elkapta te- S kintetét, mintha félt volna ^ tőle... | Mindössze fél éve ismerik s ^ egymást. Egy gyárban dolgoz5 na>k, ahol a lány segédmun- ^ kás. A fiú az irodán ül egy \ tekintélyt parancsoló íróasz- ^ tál mögött. Az asztalon ör- ^ döngős nagy számológépcso- § da. Amikor először betévedt ^ az irodába, ez a csendesen ^ kattogó villanyszámológép ^ bilincselte le tekintetét. Csak ^ aztán nézett a mögötte ülő | tisztviselőre. ^ Olyan furcsán történt min- \ den. Nem is tudja pontosan, $ hogy jutottak el odáig, hogy ^ egy este feljött ide a fiúhoz. ^ Előtte egy presszóban voltak. \ A fiú sokat beszélt. Minden- ^ féléről. A lány nem is nagyon § értette, miről. Mert a fiú na- ^ gyón okos. Azt mondta, hogy § ö sokkal többre hivatott, 6 mint amié jelenleg csinál. A | lány soha nem tudta követni. § Meg akarta kérdezni, hogy \ mire hivatott, de mire ki- ^ mondta volna a kérdést, eszé- \ be jutott, hogy azt sem tud- \ ja, mit dolgozik jelenleg. Mi- $ re ezt megkérdezhette volna, a fiú már megint másról beszélt. Aztán le is tett arról, hogy minden mondatát felfogja. Inkább hallgatta a duruzsoló, kellemes hangot, mint a rádióból sokszor a zenét, melyről fogalma sem volt, hogy micsoda és kik játsszák. De jó volt hallgatni, mert úgy zsongttotta... Es akkor, egyszer, hirtelen azt mondta a fiú: — Gyere fel most hozzám ... — De . y. — kezdte, a fiú azonban megfogta a kezét és — Egy pohár vizet — felelte nevelve a fiú. — Nem úgy értettem.,. hanem,' hogy holnap..., meg azután... szóval érted"!... Tudod, hogy én nem tudok úgy beszélni, mint te... — dadogott zavartan... — Holnap? Holnapután? Ugyan, kis csacsi... Ki tudja, mi lesz holnap? Nincs holnapután.., csak ma van ... — Van holnap — kiáltott_a lány, de nem tudta folytat— Mit beszéljek neked a szerelemről? — kérdezte éppoly intellektuális fölénnyel, mint akkor, ha a lány egy idegen szó magyar jelentését tudakolta. — A szerelemről nem beszélni kell, hanem gyakorolni — nevetett a fiú és magához akarta húzni... — NeMost kérlek, beszélj nekem a szerelemről — kérlelte a lány és leült a fiú elé a szőnyegre.-----------------------r — kér— Szeretsz ? | dezte a------------------------ fiú hirtelen. — Szeretlek, — felelte halkan Erzsébet. — Én is szeretlek. Nahát ez a szerelem. Te szeretsz, én szerellek, Kész. — Én úgy érzem, hogy ez nem ugyanaz. Beszélj! Te olyan szépen és okosay. tudsz mindenről beszélni, pont a szerelemről ne tudnál? Azt mondják, hogy már nagyon sok lányt szerettél... — Hát nézd: a szerelem..., a szerelem a legjobb szórakozás. Ha szigorúan materialista magyarázatot kívánsz, akkor a különböző nemű emberek hormonjainak működése következtében fellépő folyamat... Ha idealista módon magyarázom, akkor jóindulatú öncsalás, színes illúzió. Érted? — Nem ... — Persze, hogy nem érted. Mert a te kis buta agyaddal, néhány ostoba lányregény hatására valami földöntúlit képzelsz a szerelemről. Olyannak képzeled, mint a filmeken, meg a ponyvákban. — Nekem egyszer anyám beszélt a szerelemről. Még nem meséltem neked anyuról. Nagyon szegény asszony volt. Minden évben máshova járt részesaratónak. Apával csak télen találkoztak, mikor ő megjött a kubikolásból. Anyám soha nem volt más férfivel, pedig szép asszony volt. Azt mondta, hogy a szerelem az egyetlen olyan szép érzés, amiért érdemes élni; ami végigkíséri az embert egész életén — mesélte a lány. — Az régen volt. .. A modern szerelem más. És mi, modern emberek vagyunk. Nem is kell olyan nagy feneket keríteni a dolognak. Minden elmúlik. Az örök szerelem is. Mert az emberek minden szerelemről azt hazudjak egymásnak, hogy örök és mind a ketten tudják, hogy ez az örökkévelóság egy-két hónap szerencsésebb esetben egy-két év, kivételesen néha több —■ mondta a fiú és közben lemászott a szőnyegre. — ___________ már alig | Erzsébet hallotta a ————— hangját. Nézte a fiút és szinte fizikailag is távolodott tőle. És aztán hirtelen utálatot érzett. De nem a fiú iránt, önmagát utálta. Összerázkódott, amikor a fiú karja átölelte. Gyorsan fogalmazta magában a mondatokat: — Ez a te okosságod. Látod, semmit nem tudsz a szerelemről. Buta vagy ... Aljas vagy... Üres vagy ... Vajon mindaz, amit mondtál eddig, mind ilyen üres locsogás volt?.., — Igen, ezt kell neki mondanom — gondolta magában, — Mire gondolsz? — csattant fel hirtelen a fiú hangja és maga felé fordította. — No, ki vele bátran ... — Arra ... arra— keresgélte a lány a szavakat. — Különben nem érdekes... Hagyd ... Sokat beszéltünk ma már. — El kell löknöm magamtól — gondolta Erzsébet. Soha többé nem szabad idejönnöm ... Undorodom tőle és magamtól... El kell taszítani... El kell.., El... A fiú eloltotta a villanyt. vitte. Olyan természetesen, olyan ellentmondást nem túróén, hogy mire az utcán voltak, már úgy ment mellette, mint egy feleség, aki munka után hazaindul a férjével. Ennek talán két hónapja. Azóta, amikor a fiú hívja, mindig jön és elhatározza, hogy ezen az estén megkérdezi tőle, hogy... ___________ I Mit kérE z a nehéz | dez------------------------ zen? Azt, hogy feleségül veszi-e? Elsüllyedne a szégyentől. Amikor először jött és a fiú fülébe súgta, hogy halálosan szereti..., hogy nem tud nélküle élni..., hogy mindig olyan lányról álmodott, mint ő, akkor azt hitte, hogy ez azt jelenti... De a fiú soha nem beszélt a jövőről. Később azt sem mondta már, hogy halálosan szereti. De hogy is lehetne tőle megkérdezni, hogy mit akar ... Egyszer ugyan ebben a fogalmazásban megkérdezte ... ni, mert a fiú magához rántotta. — Ma van. Mindig ma van. A mi szerfilmünkben jelen idő van csak. És ez a jelen idő milyen szépen tart hónapok óta, — mondta és megcsókolta. A lány akart még valamit mondani, de aztán belezuhant a csókba. — Párlé moá damur — énekelte újra a fiú. Szeme a mennyezetre meredt, kezével szórakozottan matatott a lány nyakán ... — Mit jelent az, amit énekelsz? — kérdezte a lány. — Beszélj nekem a szerelemről. Egy kis francia dal. Tetszik? — Igen, Nagyon szép.. 1 Te, Gábor, kérhetek tőled valamit? — Hót persze, hogy kérhetsz. Parancsolj — felelte a fiú és szembefordult a lánnyal. — Beszélj nekem a szerelemről!
