Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-04 / 130. szám
1965. JÜNIUS 4, PÉNTEK PEST MEcrti Miniatűr jéggyár Érdekes, hasznos, újdonság- számba menő kezdeményezéssel lepi meg a Dunakanyar vendégeit a MEK szentendrei járási kirendeltsége. A vidéken lé- vesített zöldséges gyümölcspavilonjaiban jég- behűtött hűsítő- itadokat és áiian- —' dóan jegelt dinnyét árusít majd az idén. Erre a célra Szentendrén, kis- kapaeitású jéggyártó üzemet létesítettek, amely június 1-én kezdte meg a termelést. A kis jéggyár naponta 10 —15 mázsa jeget állít elő, amely elegendő lesz a pavilonok ellátóApák - de elfelejtették,.. Aki mindig eltűnik — Italra jut pénz — Tartásdíj a mellényzsebben — A bíróság ítélkezik Szülőt arra figyelmeztetni, hogy gyermekéről gondoskodjék? Bizonyos, hogy minden becsületes ember felháborodna és kikérné magának. Sajnos akadnak, akik számára az egyszerű figyelmeztetés, annyi, mint a falra hányt borsó. Velük szemben sokkal erélyesebb intézkedésekre, rendszabályokra van szükség. sához. Ha a kereslet indokolja, akkor még fagylaltkészítést is vállalnak, bár ez a tervben nem szerepel. (Gábor felv) ÖTEN UTAZNAK ALGÍRBA Bemutatjuk a Pest megyei MT-küldöttséget A IX. Világifjúsági Találkozón résztvevő 400 tagú magyar delegációban ipari, mezőgazdasági dolgozók, diákok, mérnökök, technikusok mellett száztagú művészküldöttség és harmincöt tagú sportolócsoportot találhatunk. Pest megye ifjúságát öttagú küldöttség képviseli Algírban. Vezetője Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, aki több éves kiemelkedő mozgalmi munkája alapján került a küldöttség élére. A delegáció tagjai: Hanisch Sándor, a pilisi szénbánya lakatosa, az üzem csúcstitkára. A KISZ megalakulása ó:a tevékeny mozgalmi munkát végzett, nemrégiben KISZ Érdemérmet kapott. Nemcsak az alapszervezet, hanem a bánya termelési munkájában is az elsők között van. Kulin Sándornál a Csepel Autógyár hajtóműrészlegének marósa. A vállalat és a KISZ-szervezet egyik legjobb dolgozója, vezetőségi tag. Kiváló munkája alapján javasolta a tagság a találkozón való részvételre. Karácsonyi Éva, az albert- irsai Szabadság Tsz brigádvezetője, a tsz KlSZ-szerve- zetének titkára. Amióta az ő vezetésével dolgoznak a fiatalok, fellendült a mozgalmi élet, s csaknem megkétszereződött a KISZ-tagok száma. Jäger Katalin, a gödöllői Agrártudományi Egyetem harmadéves hallgatója, az egyetem KISZ-bizottságában végzett, eredményes, jó munkája alapján került a küldöttség tagjai közé. A VIT-en résztvevők július 26-án és 27-én külön- repülőgépekkel indulnak Algírba. (J) A gyermekek anyja hosszú ideig hiába kilincselt, hiába ment egyik hivatalból a másikba, hogy elpanaszolja: volt férje már évek óta nem fizeti a tartásdíjat Murányi Istvánt pedig hiába keresték lakóhelyén. Szentendrén — nem találták. Bujkált a hatóságok alól. Igaz, a két gyereket öt év alatt néhányszor meglátogatta, de azután mindig eltűnt. Végül is a közelmúltban elfogató parancsot adtak ki ellene; így került elő, s állt a bíróság elé. Nagyon elnézőek voltak iránta: próbaidőre felfüggesztett büntetést kapott, utolsó figyelmeztetésként — Van, amikor három liter bort is megiszom egyszerre — ismerte be a bíróság előtt ifjú Pásztorka József. Az italra mindig volt pénze, de már egy éve nem küldte el három gyermeke részére a tartásdijat Tápiószőllősre. S hiába tiltották le fizetését Az intézkedések őt nem tudták elég gyorsan követni, olyan sűrűn váltogatta munkahelyét Most a bíróság előtt megint csak ígérgette: ezentúl pontosan küldi majd a pénzt A bíróság azonban már nem hitt neki: 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, amit le kell töltenie. Talán megtanulja ebből, ml az apa kötelessége. Mindenesetre, a börtönben végzett munkája utáni keresetét közvetlenül elküldik majd a gyermekeket nevelő, eltartó édesanyának. O A Pilisen lakó Harmath Ferenc, egyik alkalommal, amikor eljárást indítottak ellene, mert már jó ideje megfeledkezett a tartásdíj fizetéséről, kivett a zsebéből egy köteg pénzt, és ott helyben leszámolt négyezer forintot. Most, legutóbb, hogy hasonló okok miatt elvált felesége pert indított ellene és megidézték a bíróság elé, nem is hivatkozott szűkös anyagi helyzetére. Ehelyett körömszakadtáig tagadott, azt bizonygatta: nem tartozik egy fillérrel sem. Volt felesége azonban megcáfolta hazudozásait — Kérem, én most is hoztam magammal pénzt — mondta ekkor Harmath. Benyúlt a zsebébe és leszámolt az anya elé ezer forintot. Ez a képmutató fizetési készség ezúttal már nem volt elegendő a bíróságnak. Komolyabb tanulságot szántak neki; négyhónapi börtönre ítélték. Szomorú kötelességet teljesítenek a bíróságok, amikor az ilyen és ehhez hasonló ügyekben eljárnak és ítéletet mondanak. De nagyonis szükség van a szigorú intézkedésekre azokkal szemben, akik volt házastársuk iránti vak gyűlöletből, vagy pusztán felelőtlenségből, elhagyják gyermekeiket és nem törődnek többé velük. Ezek az emberek elrontották az életüket. A mi társadalmunk törvényei azonban nem engedik meg, hogy az ártatlan gyermekekre hárítsák ennek a következményeit. (molnár) SZÜRETELIK A PISZKÉT Megnövekedett terméskilátások a Szentendrei-szigeten Néhány héttel ezelőtt, virágzás után a fíetlvásárlási szervek és a helyi tanácsok felbecsülték a piszke terméskilátásokat a Szentendrei-szigeten. Megállapították, hogy mintegy harminchat vagomos termést hoznak majd a sziget gyümölcscserjéi. A legfrisebb becslések azonban mér tízvagonos többletről adnak számot Tehát harminchat helyett 46 vagon lesz minden bizonnyal a végeredmény. Az árakról is jóik! a hírek. A csütörtöki hivatalos jelentés szerint a 16 milliméternél nagyobb átmérőjű piszkét kilónként öt forintért, a másodosztályú árut pedig kilónként négy forintért vásárolja meg a MEK szentendrei kirendeltsége. Hét jelentkező - mind megfelelt Befejeződtek a felvételi vizsgák a zsámbéki tsz-vezetőképző iskolán. Június 1-én érdekes esemény színhelye volt a zsám- béki termelőszövetkezeti vezetőképző iskola. Ekkor fejeződtek be a felvételi vizsgák az iskola 1965—66. évi tanfolyamára. Az ország különböző tájairól több száz jelentkező közül válogatták ki azokat, akiket alkalmasnak találtak a tanulásra. A tsz-vezetőképző iskolára Pest megyéből is jelentkeztek termelőszövetkezeti elnökhelyettesek, üzemegységvezetők és brigádvezetők. Ezzel kapcsolatban elismeréssel állapította meg a felvételi bizottság, hogy mind a hét Pest megyei jelentkező helytállt a felvételi vizsgán. Új munkaügyi döntőbizottságok Megkezdődött a munkaügyi döntőbizottságok vállalati szinten történő újjászervezése. A dolgozók vitás ügyeikkel ezentúl is az elsőfokú határozatot hozó vállalati bizottsághoz fordulhatnak. Majd ha elsőfokon döntés nem születik, a területi munkaügyi döntőbizottsághoz fellebbezhetnek. A döntőbizottságok feladata ezentúl nemcsak az lesz, hogy alkalmazási, elhelyezési, elbocsátási, fegyelmi stb. ügyekben hozzon döntést, hanem az is, hogy megfelelő felvilágosításokat adjanak a dolgozóknak a törvényességről, a panaszok benyújtásának idejéről, módjáról. A különféle társadalmi megbízatások között a döntő- bizottságnak nagy szerepe lesz: bírói jellegű döntést és határozatot hozhatnak. Megszervezésük megyeszerte folyamatban van. Szállítószalag helyett víz A BNV-n láttuk bányagépiparunk két szállítóberendezésének kicsinyített modelljeit. Belsejükben kávézac- cot »hordoz az áramló viz. A berendezések eredeti, és ma még egyedi példányait — melyekben a nagy tömegű víz kávézacc helyett már szenet mozgat — megyénkben, a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisi Bányaüzemének kísérleti telepén építették feL A 300x300 négyzetméteren három éve létesített telep, miközben ötmillió forintos berendezést működtet próbaként, mindössze tizenöt embert foglalkoztat. Az irányítók: az Országos Bányagépgyártó Vállalat kihelyezett munkatársai. Egyikük Koterületen járunk, ezt hazai körülményeinlk — kis bányák, dekoncentrált fekvésük, stb. — indokolják. A nálunk kipróbált adagolóberendezéseket a hazai folyamatos pótalkatrész-ellátottság miatt is érdemes alkalmaznunk, gyártanunk. Az iroda — egy lakókocsi. Itt és a műhelyben dolgozik együtt három éve Kocsányi mérnök. Illés Károly, Bálint József technikus, Mátrahe- gyi János, Kovács István laikatos, és a többiek. Amikor idejöttek, a területet csak egy tó, a „slötyi” tarkította. Azóta megépültek a víztárolók, a körforgással próbaüzemelő két adagolóberendezés, melyekhez a vizet a tó le- csapolásával nyerték. „Sokan estek abba be, télen is.” A kísérlet utolsó esztendejénél tart — A berendezések megvalósítása, kipróbálása mellett milyen tanulságot hozott? — Számunkra bebizonyoso- / dott, hogy az akadémiai, ipari és gyári kísérletek közt az utóbbi a legeredményesebb. Jobban lehet ipari' kísérleteket folytatni a termelés közelében, mint valamiféle készenkapott laborban. — Ha véget ér a munka? — Egy év múlva a csőkamrás adagoló már az egercsehi bányában üzemel, kétszáz méter mélyből szállítja fel a szenet, s ezáltal produktívvá válik az ottani bányavíz elvezetése. Ez a kiépített telep pedig alkalmas lesz már kutatásra. — S az itteni kísérlet irányítói? — Nem félünk, hogy új feladat nélkül maradunk. P. A. • csányi László gépészmér■ nők, a telep s a kísérlet ve- - zetője. — Egy úgynevezett csőkam- w rás, s egy kamrás adagoló, íj utóbbi magyar szabada■ ^ lom, — két bányaipari hid> § raulikus szállítóberendezés ^ kísérlete közeledik a befei ^ jezéshez. Az elnevezés ki- . ^ fejezi a funkciói: ez automa> ^ tikus berendezésekben a víz [ | szállítóközegként szenet moz- 11 gat, juttat ki a bányából — . ^ tájékoztat. ^ — Melyik országban al■ $ kalmazták már ezt az el* ■ & vet? ^ — A Szovjetunióban a har^ mincas években vonult be ^ a víz, mint ipari erő a bá- J nyászatba. Náluk helyen- $ ként a „jövesztést”, azaz a $ fejtést is vízsugárral vég- $ zik. Eredményeiket, melyek- $ kel elérhető, hogy „ember ne $ érjen a szénhez”, Ruhr-vidéki § szakemberek tanulmányoz- ^ zák. Az USA-ban az olcsó $ kőolaj ösztönözte a bányá- ^ szatot versenyképes utak ke- ^ resésére: ez — a külszíni fej- ^ tés mellett — a hidromecha- ^ nikus, bányán belüli — és ^ továbbszállítás, utóbbi ol- ^ csóbb a vasútnál. így a pitts- | burghi szénbányákból 172 ki- lométerre vitették csővezeté- | ken a szenet. Egy reális el- S képzelés Dél-Amerikába már S kétezer kilométeres vezeté5 két tervez. Hidromechanikus $ berendezések működnek töb- | bek között Lengyelországban, § — az elvet pedig már ha- § zánkban is hasznosították, $ például vízzel való homok- i kiemelésnél. s % — Mi indokolja ezek után az itteni kísérletet? ^ — Ez egy fejlődésnek in$ dúlt iparág. Tevékenysé6 günk nem utánkísérlet. Üj Tizennyolc év a katedrán egyvenhár ómban száz diák kezdte meg tanulmányait a pallagi M ezőgazdasági Főiskolán. Amikor negyvenöt tavaszán újra folytatódhatott a tanítás, már csak húszán voltak. Beesett arcú, elgyengült, de élni, tanulni akaró fiatalok. Köztük egy debreceni tisztviselő fia. Kónya Kálmán. — Nehéz indulás volt — emlékezik a húsz esztendővel ezelőtt történtekre. — Több kollégámmal együtt a tanulás mellett munkát kellett vállalnunk, hogy fenntarthassuk magunkat. Nekem a tejhordás jutott. Reggel hatkor indultam Pallagról kölcsön kerékpárral Debrecenbe és nyolc órakor már az egyetem padjában ültem: kezdődött az előadás. Negyvenhétben végzett. s azon az őszön lépett először a katedrára a komádi gazdaképző iskolán. Derűs történetek egész sorát őrizte meg abból az időből: — Bemutatkozással kezdtem az első órát. Még jóformán be sem fejeztem, felállt egy idősebb gazda és megkérdezte: „mondja tanár elvtárs, hány éves maga?” „Huszonöt” — feleltem meg nyomban. „Én pedig már negyven is elmúltam”, ült vissza mosolyogna a helyére a kérdező. Nagy nevetés támadt szavai nyomán. így kezdődött tanári pályafutásom. S folytatódott azzal, hogy esténként lóháton, lámpással a kezemben jártam a környező falva- kat-településeket s csűrben- pajtában-kocsmában tartottam a gazdatanfolyamok előadásait. Ezt , követően a zsámbéki Mezőgazdasági Akadémián tanárkodon rövidebb ideig, onnan került át tizenöt esztendővel ezelőtt a gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Tanított és tanult — ez jellemzi az egyetemen töltött első esztendőket. Eklcor került ugyanis az újonnan alakult földmű veié stani tanszék élére Alexander Petrovics Szo- boljev professzor, az ivanovói mezőgazdasági főiskola tanára, s Kónya Kálmánt a neves szovjet professzor mellé osztották be. — „Nehéz" ember volt — emlékezik rá. — Hihetetlen vitalitással és munkabírással rendelkezett. Éjjel dolgozta ki előadásának anyagát, reggel megtartotta nekünk, oktatóknak az előadást, utána elpróbáltatta velünk a leadott anyagot és még arra is jutott az erejéből, hogy délután bejöjjön előadásunkra és végighallgassa azt. Amikor egyszer megkérdeztem tőle, hogyan bírja ezt a hallatlanul nagy tempót, mosolyogva így válaszolt: „Nézze, barátom, csak rövid ideig maradhatok önök között, de a kevés idő alatt is annyit szeretnék önöknek átadni, hogy olyan oktatást építsenek ki itt, az egyetemen, amely minden tekintetben korszerű és haladó”. a sem szegyein bevallani: nagy hatással volt rá a professzor nagy munkaintenzitása, s a későbbi évek során, amikor őt bízták meg a kísérleti terek kialakításával — e tulajdonság nélkül nagyon nehezen boldogult volna. Az egyetemet erdők koszorúzták, előbb azokat kellett kiirtani, hogy megvethessék a szántóföldi művelés alapjait. — Termővé tenni a talajt, ez volt tálán a legnehezebb — idézi a nyolc esztendővel ezelőtt megkezdett pionir- munkát. — S a dolgunkat csak nehezítette a talaj váltakozó felszíne. De úgy érzem, a munkánk mégis sikerre vezetett. Ma Európa egyik legkorszerűbb kísérleti terei ölelik körül az egyetemet. Gabonafélékből háromszáz fajt és fajtát tartunk számon. Kukoricából százharmincnyolc fajta terem meg itt. Elfoglalt ember. Tanít az egyetemen, irányítja és vezeti a kísérleti tereken folyó gyakorlati munkát, tudományos-kutatómunkát végez és a kollégium második évfolyamának nevelő tanára. Hogy egy nap „csak” huszonnégy órából áll? 7ú Mosolyog, ahogy tíz esztendővel ezelőtt Szoboljet professzor mosolygott rá. — A tanár mindig emberi példaképe marad a tanítványnak. Egyébként: nincs benne semmi ördöngösség. Reggel hatkor kelek, hétkor kiosztom a munkát a gyakorlati téren, nyolc órakor már megtarthatom az órámat, vagy ha nincs, úgy kutatómunkává1 foglalkozhatom. Délután ismét a kísérleti tér következik, este héttől pedig a kollégium. Tizenegykor már otthon is vagyok. ) atvanegyben „summa cum laude” doktorált s úgy tervezi, hogy két év múlva megszerzi a kandidátusi címet. Hogy mi az az erő, amely hajtja-lel- kesíti? A tanítványok szere- tete és derekas munkája. — Úgy hiszem, egyetlen példa is elégséges magyarázatot ad erre. Két hete védte meg nálam jeles eredménynyel a diplomáját egy negyvenéves parasztember. A neve: Berki Sándor. Részesarató volt 'valaha abban a faluban, áhöl ma egy tizenkétezer holdas, igen jó termelőszövetkezet elnöke. Tavaly hatvanöt forintot ért szövetkezetében egy munkaegység, s ahogy én négy esztendő alatt megismertem Berki Sándort, az idén talán már hetven forintot fizet... Ezért lettem én pedagógus, s ezért nem cserélném el én a hivatásomat soha senkivel, j Prukner Pál
