Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-29 / 151. szám

1965. JÚNIUS 29, KEDD PEI T %tt.crr.i k/CíHup :í Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága FONAL ES SZÖVET II. (Folytatás az 1. oldalról) nyel a betakarítási munka jó végrehajtása. Jelentős károkat okoztak és növelték feladatainkat az idén az állatállományt érintő súlyos száj- és kö­römfájás, a nagyarányú, tartós esőzések és a fo­lyók áradása. A száj- és körömfájást meg­felelő állategészségügyi rend­szabályokkal leküzdöttük, a tavaszi mezőgazdasági mun­kát akadályozó nehézségeket dolgozó parasztságunk szor­galmas munkával győzte le. Az árviz ellen hősies küz­delem folyik. Még így is több mint 150 000 hold ke­rült víz alá. Számottevő nehézséget okoz az országnak a közutak és ví- ziutak, valamint néhány üzem termelésének átmeneti kiesése, a közvagyonban és a lakos­ság személyi tulajdonában be­következett kár is. A Köziponti Bizottság elis­merését fejezi ki és köszöne­tét mond mindazoknak, akik éjt nappallá téve dolgoznak, harcolnak az árvíz ellen, vé­dik az emberi életet és az ország anyagi értékeit. Komócsin Zoltán tájékoztatója az időszerű nemzetközi kérdésekről Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja idő­szerű nemzetközi kérdésekről és a Központi Bizottság leg­utóbbi ülése óta folytatott kétoldalú párt- és kormány­közi tárgyalásokról tájékoztat­ta az ülés résztvevőit. '' Beszámolt a vietnami elv­társakkal folytatott tárgyalá­sokról, a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormányának delegációi kö­zött létrejött segélynyújtási megállapodásról. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága biztosítja Vietnam hős né­pét, hogy a jövőben is min­den téren támogatja az ame­rikai agresszorok elleni har­cában. A Központi Bizottság egyet­értőén tudomásul vette a Ká­dár János elvtárs által veze­tett pártküldöttségnek Moszk­vában, ez év május 23—29 között a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága, Brezsnyev és Ko­szigin elvtársak vezette kül­döttségével folytatott tanács­kozásairól adott tájékoztatót. A Központi Bizottság öröm­mel állapítja meg, hogy pártjaink között teljes az elvi, politikai egyetértés, a két nép közötti vi­szony testvéri, felhőtlen, a szovjet—magyar barát­ság szilárd és megbont­hatatlan. Kállai Gyula elvtárs veze­tésével a Román Munkáspárt Központi Bizottsága meghí­vására magyar pártdelegáció tanácskozott Bukarestben a Román Munkáspárt Központi Bizottságának Gheorghe Apos­tol elvtárs vezette küldöttsé­gével. A Központi Bizottság az elvtársi légkörben lefolyt ta­nácskozásokat hasznosnak, eredményesnek minősíti. A tárgyaló felek megállapodtak a pártközi, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok bőví­tésében. Kádár János előterjesztése a szervezeti és személyi változásokra Kádár János elvtárs, a Köz­ponti Bizottság első titkára, a Politikai Bizottság megbí­zásából szervezeti és szemé­lyi változásokra tett előter­jesztést. A Központi Bizottság a javaslatokat magáévá tette és a következő egyhangú ha­tárosatokat hozta: A párt vezető szerepének Tanácsa főtitkárának elnökle­tével ülést tartott. Az ülésen Kádár János elvtárs, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága első titkára ismertette a Központi Bi­zottság június 25-i ülésé­nek határozatait és a kor­mányban végrehajtandó személyi változásokra vo­natkozó javaslatait. Az Országos Tanács elnöksé­ge a javaslatokat magáévá tette és úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságával együtt közös előterjesztést nyújt a Népköztársaság El-, nöki Tanácsához. Ülést tartott a SZOT és a Budapesti Pártbizottság A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa június 28-án ülést tartott. Az Országos Ta­nács az elnökség javaslatára Somogyi Miklós elvtársat, ké­résének helyt adva, érdemei­nek elismerése mellett fel­mentette a SZOT elnökének tisztsége alól és nyugállo­mányba helyezte. A SZOT elnökének a Szak­Ember plusz technika képlete: ember plusz techni­ka. Ma azonban már bővült ez a képlet, mert úgy fogalmaz­hatnék: többet tudó ember plusz korszerűbb technika. A szövőgép például a következő fő részekből áll: lánchenger, irányító henger, nyüstök, bor­daláda, borda, vetélőszek­rény, mellhenger, szövethen­ger. Nos, leszámítva a nem említett kisebb alkotó eleme­ket, ez is éppen elegendő ah­hoz, hogy sok baj legyen a géppel, ha az — negyven, vagy éppen ötveneszíendős! Megfiatalodó szövődé A pomázi gyár szövőgépei negyven-ötven esztendősek — voltak. A többféle típus, s a természetes elhasználódás nemcsak az egységes techno­lógia kialakítását nehezítet­te, hanem — a szemléltetésül felsorolt alkotó elemek alkat­részeinek tucatjaira gondo­lunk — a gépjavítást, karban­tartást is esetlegessé tette. Minél több típus, annál több­féle alkatrész, hibalehetőség, annál több fennakadás, állás­idő. A logikus és egyedül he­lyes út: a géptípusok számá­nak csökkentése, ezzel a javí­szervezetek Országos Tanácsa tós egyszerűsítése az egyse- Brutyó János elvtársat a i 9es technológia kidolgozású- SZOT eddigi főtitkárát válasz- I nak biztosítása. Negyven új A címben foglalt mondat | vé teszi a régóta esedékes az ipari termelés egyszerű egységesítés megvalósítását. tóttá meg. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa főtitkárának Gás­pár Sándor elvtársat, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját választotta meg. A Budapesti Pártbizottság június 28-án ülést tartott. A pártbizottság magáévá tette a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának’ javaslatát. Gáspár Sándor elv­társat — más fontos politikai megbízatása miatt — felmen­tette első titkári tisztségéből és Németh Károly elvtársat megválasztotta a Budapesti Pártbizottság első titkárává. gép dolgozik már a szövődé­ben, tizet szerelnek, s ezzel nemcsak huszonhárom szá­zalékkal nőtt — 1962-höz vi­szonyítva — a gépi kapacitás, hanem az ötven űj gép mel­lett a régiek száma 46-ra csökkent, azaz a fele-fele arány máris jótékonyan érez­teti hatását a fentebb emlí­tett gondok’ megoldásában. Amint azt. Titz Mátyásné ve­zérigazgató elmondotta, a po­mázi gyár további ötven gé­pet kap — a már em ített szö­vődéi centrum kialakításá­nak jegyében — s ez lehető­Minden szövet két fonal milliónyi kötéspontjéból áll: a láncfonaléból és a vetülék­fonaléból. Előbbi a hosszá­ban, utóbbi a kérész* ben fu­tó. Mondhatnék: ennyi az egész. A szövőnőnek semmi más dolga, mint gépein figye­lemmel kísérni a két fonal ölelkezését. Ez azonban csak a . technikai része a dolognak. Az ember plusz technika mon­dat második fele. Az előbbi, az ember, korántsem olyan egyszerű utat tesz meg, mint a két fonal. „Egy éve, talán még annyi se, hogy azt érezzük: nemcsak bejárunk ide, s ledolgozzuk a nyolc órát, hanem azt is szá- monkérik, hogyan dolgoz­zuk végig.” A vélemény nemcsak az azt megfogalmazó szocialista brigádtagé, hanem mind több emberé: a nyolcszáz fór.yi gár­da többsége már támogatja az igényesebb vezetést, annak ellenére, hogy nem egyszer e vezetés első pillantásra nép­szerűtlen intézkedések meg­hozatalára is kényszerült. Jogos szigorúság A mélypontról való felemel­kedés tényezői között döntő faktorként említi a vezérigaz­gató, Titz Mátyásné, de a já­rási pártbizottság ipari fele­lőse, Fodor elvtárs is — aki igen sokat segített és segít az üzemnek — a munkafegyelem javulását. Sajnos, nemegyszer felelősségre vonások sorozatát kellett végrehajtani, annyi volt a fegyelemsértés. Olykor drasztikus eszközökhöz is nyúltak: például lezáratták — a fürdőt! Mert sokan műszak vége előtt nemhogy le- fürödtek, hanem: már ott áll­tak a kapunál! A gyár párt­ós gazdasági vezetése nem féit kimondani, hogy a nyolc óra végigdolgozása kötelesség, s ez alól senki sem kivétel. A jogos szigorúságot nemcsak a fizikai dolgozók érezték, ha­nem a szó szoros értelmében — mindenki. Az egyik osz­tályvezetőt például hat hó- napra alacsonyabb munkakör­■ be helyezték, művezetők, ‘ szakmányvezetők tanulták ' meg — néhányukkal megtaní- ' tották — hogy a példarnuta- - tás kötelességük, s a közel- í múltban, amikor mód volt a ■ huszonhárom művezető fize- I lésének javítására, joggal tet- : tek különbséget jók és gyen- • gébbek között. Természetesen voltak s > még vannak is, akiknek mind- 1 ez nem tetszett. Korábban de- t mizson számra hordták be a bort az üzembe, s árusítot- i ták, most ezt nem lehet. Ko- . lábban a szakmányvezetők ' csak a gépek állapotáért fe­leltek, most azért is, szakmá- nyuk hogyan termel. Látszat­ra egymástól távol eső két dolgot említettünk, de azonos : folyamat részei ezek. 1 A Központi Bizottság de- 1 cemberi határozatainak sike­■ rés végrehajtása sokrétű fel- i adat, Titz elvtársnő szavaival: : „A pornázi gyár vezetése ■ mindinkább megtalálja a helyes utat a Központi Bi­zottság határozatainak helyi , megvalósításához. Elsősorban a minőség és az export tekin­tetében vizsgázik a gyár, s meg kell mondani, hogy ete- kintetben rendkívül jól dol- 1 goznak a gyár szocialista bri­gádjai, nemegyszer áldozatos, kötelességükön túli munkát végezve. Ök azok, akikre tá­maszkodva most már mind I gyorsabb ütemben haladhat felfelé az üzem útja”. Azaz: a jogos szigorúság nem hogy kedvét szegte volna a valóban becsülettel dolgozni akaróknak, hanem addig rejt­ve maradt energiáikat szaba­dította fel. A realitás kötelező A gyáregység —rí egy nagy- vállalat részeként 1— sokfélé követelménynek kell, hogy megfeleljen. De csak akkor, ha a követelmények — reáli­sak. A köziponti irányítás mód­szereinek kialakulatlansága r okozta, hogy tervük irreális á volt. Csak a gépkapacitást $ vette figyelembe, a munkaerő | helyzet alakulását nem. Pe- ^ dig Pomáz e tekintetben nem $ könnyű hely. A Munka Tör- ^ vénykönyvének módosítása ^ enyhített valamit — tavaly a ^ dolgozók egyharmada (!) cse- S rélődött ki — a helyzeten, de I még így sem tudtak kellő lét- | számot biztosítani. Szentendre ^ sokféle munkalehetőséget kí- % nál — és például egy műsza- S kosakat, itt pedig három mű- ^ szak van — a szomszéd köz- $ ségben, Budakalászon két tex- ^ til üzem is van, tehát egész ^ egyszerűen nem volt kit fel- ^ venni. A járási és a megyei ^ pártbizottság segítsége nyo- ^ mán a terv a realitásokhoz ^ igazodott, s Eskulics József ^ gyárigazgató szavaival „most ^ már teljes joggal kérik szá- | mon a tervben megszabottak | teljesítését”. $ Titz elvtársnő ezzel össze- ^ függésben arról beszél, hogy ^ „a tervben szereplő termelési é felfutás megvalósítását elsö- ^ sorban a munkaerőkérdés ^ húzta keresztül. Ez számunk­éra is tanulság volt, ma már 5 sokkal rugalmasabban műkö- % dik a központi irányítás, s a \ termelés növekedési mutató § elnyújtásával lassúbbá, de $ biztonságosabbá tettük Po­6 mázon is a munkát”. i A gyár az összevonás óta S eltelt két és fél esztendő alatt ^ több mint kétmillió forint ér- ^ tékű beruházással lett gazda- § gabb. Az új szövőgépeken túl ^ festőgépet, két kettőzőgépet $ kaptak, ugyanakkor a cémá- $ zón például gyűrűcserét haj- ^ tottak végre, 1,8-ről 2,1-re nőtt ^ az egy fő által kezelt gépátlag, |s az egy főre jutó vetésszám ^ is növekedett^ a termeléke- é nyebb, gazdaságosabb mun- 5 ka előtérbe kerülése azt kell, | hogy jelentse, az évi 2 millió % 200 ezer négyzetméter nyers- \ szövetet nemcsak megterme- $ lik Pomázon, hanem olcsób- \ ban is adják a népgazdaság- \ nak. Mészáros Ottó Kétszáz lány a táborban A Jakab brigád tervez Fél ötkor ébresztő — Hát persze, oda van ki­írva. — Miért, talán kényszer­ből jöttek? — csatlakozom a beszélgetéshez. — Dehogy, ha nem akarok nem jövök — mondja a lány önérzetesen — itt van az egész kézüabda-csapatunk, egy brigád vagyunk. ☆ Kiterített sátorlapokon négy ceglédi lány hever. A nyaralásról beszélgetünk. Méghozzá lexikon! tömörség­gel és precízséggel akarjuk megfogalmazni: mi is a nya­ralás. Ök azt állítják, hogy lé­nyege az otthontól való tá­volság: Dalmácia, Csehszlová­kia, vagy a Balaton, Pest esetleg még Kecskemét is. Én viszont úgy hiszem, a nyara­lás lényege: kikapcsolódni ab­ból az életmódból, ami egész évben körülveszi az embert. Én állítom, hogy az építőtá­bor is nyaralás, ők ragaszkod­nak hozzá, hogy nem az, mert közel van Cegléd. Hát akkor mi az építőtá­bor? Munka is, szórakozás is, hangulatos, izgalmas, szóval valami klassz dolog. Ebben egyhangúlag megegyezünk. Csöpögnek a fák a vihar után. A tábor a megnyitó ün­nepséghez a térre vonul. A megyei pártbizottság képvi­selője köszönti a fiatalokat, jó munkát kíván s kifejezi sike­rekhez fűzött reményét. A zászló lassan, ünnepélyesen a magasba kúszik. Az első napon A hétfői napirend: fél öt kor ébresztő, hat óra munka borsónyűvés. A lányok de rülnek, némelyik még soser csinálta. ☆ Jakab Piri brigádja vald Sággal haditerveket sző. — Elsők akarunk lenni munkaversenyben. Ezt má megfogadtuk odahaza. A bri gád, mint általában a brigá dók, egy osztályba jár, isme rik egymást, ha ők mondjál úgy is lesz. Piri ideális bri gádvezető: eleven, vidárr erős, szép — és van esze. — Nem fejetlenül verseny zünk. Ha egy brigád lehag; bennünket, meg fogjuk vizs gálni, mi az, amivel a jobl eredményt elérték: lehet, hog; korán lefekszenek, kevese beszélgetnek, az ilyen apri dolgok nagyon sokat számíta nak. A jó módszereket majd aztán mi is átvesszük. ☆ Amikor búcsúzom a tábor tói, még duruzsolnak a lányol a sátrak mélyén. 195-en it vannak a 216 jelentkezőből Egész jó arány, mondja a pa rancsnok. Már csak az ügyeleteseke látni az udvaron. Az őr, aki az utasítás értelmében ébe ren virraszt s „az atyaúris­tent sem engedi be, még hí ott ragyog is a fején a gló­ria”, most barátságosan mo­solyog, s felnyitja a fehérre Eestett sorompót. Dozvald János j nvaouu meieg — uegiea J után a kalauz behajolt az j egyik kupéba: ! — Maguk mind Nagykőrös­í re mennek? No hiszen, nem f irigylem magukat, ebben az J időben szőlőt kapálni. ☆ j Az állomás előtt két teher- ! autó és a táborparancsnok: ! helyettes várakozik. Amikor ! átrobogunk a városon a lá- í nyok megrészegedve az ar- ! cukba csaj» levegőtől teli- ; torokból énekelnek. A szoká- ; sós diákdal a sárgarigóról, -aki azt fütyüli, hogy elhagy- ;ta a párja, s róluk, akik szin- < tén oly árvák, mert be vau­inak zárva „a nagykátai apá- í cazárda második emeletére.” ÍA rim nem valami tökéletes, ide a tréfásan aktualizált vál- Jtozatból mindenki megtudhat- 5 ja, hogy itt jönnek a nagyká- ! tai lányok. ; Az állami gazdaság kocsi- í kísérői kapkodják a lányokat jaz autóról. Szép lányok. Len- jge ruhában, nagy szalmakala- j pókkal és női mértékkel mér- íve kevés csomaggal. De hát ! mi kell másodikos, harmadi- íkos gimnazistáknak egy me- ! zőgazdasáigi építőtáborban. A ! hőség ellen kitűnő ellenszer a : zuhanyozás. Ide hallatszik a [lányok visongása. A sportpá- : lya szélén néhányan álló-kug- ilival ismerkednek. ☆ — Mi a tábor pontos címe? — Ahsolon Sarolta önkén- i tes ifjúsági leánytábor. i Ez a párbeszéd a boríték : pontos címzése végett hang- í zott el a tábort szegélyező ; gyepen. Ilyenek is csak a lá- : nyok lőhetnek, alig rakták le ; a holmijukat és már levelet | írnak. I — Önkéntes? — ismétli az !egyik. erősítése megköveteli, hogy ; vezető testületeken belül jobl munkamegosztással javítsul a párt elvi-politikai irányíti és szervező munkáját, a vég rehajtást a párt- és állam munka, a társadalmi tévé kenység minden területén. Ezért a Központi Bizottság javasolja a Hazafias Nép­front Órszágos Tanácsa El­nökségének és az Elnöki Ta­nácsnak: Kádár János elvtársat mentsék fel a Minisztertanáci elnökének tisztsége alól, hogy teljes idejét a Központi Bi­zottság első titkári beosztással járó feladatainak szentelhesse. Az országgyűlésnek javasolja hogy Kádár elvtársat válasszák meg az Elnöki Tanács tagjának. Münnich Ferenc elvtársat saját kérésére, egészségi álla­pottá miatt mentsék fel állam- miniszteri megbízása alól és érdem-sínek elismerésével he­lyezzék nyugállományba. Pap János elvtársat más irá­nyú, fontos pártmegbizatása miatt mentsék fel minis zter- elnökhelyettesii megbízása a lók A Központi Bizottság java­solja, a Minisztertanács elnö­kévé nevezzék ki Kállai Gyu­la elvtársat, a Politikai Bizott­ság tagját, a Minisztertanács jelenlegi elnökhelyettesét. A Központi Bizottság kiegészítése Az elhalálozások következ­tében megüresedett helyek be­töltésére a KözpahtLBizottság a póttagok közül a teljes jogú tagok közé beválasztja: Csáki István elvtársat, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkárát; Méhes Lajos elvtársat, a KISZ KB első tit­káréit. Egyes párttisztségekre vonatkozó határozat A Központi Bizottság Ne­mes Dezső elvtársat, a Poliiti- tai Bizottság tagját felmeinti a központi Bizottság titkári negbizatása alól és kinevezi i Párttörténeti _ Intézet főigaz- íatójává; Komócsin Zoltán ■lvtársat, a Politikai Bizottság agját felmenti a Népszabad­ág Szerkesztő Bizottsága ve­dlőjének tisztsége alól és neg választ ja a Központi Bi- :ottság titkárának; Gosztonyi 'ános elvtársat felmenti a íözponti Bizottság osztályve- dt.ői megbízatása alól és ki­nevezi a Népszabadság Szer- :esztő Bizottsága vezetőjének. A Központi Bizottság más iontos megbízatása miatt fel- nenti Gáspár Sándor elvtár- ;at, a Politikai Bizottság tag­iát a Budapesti Pártbizottság ilső titkári tiszte alól. A Központi Bizottság elha- ározza továbbá, hogy Németh károly elvtársat felmenti a központi Bizottság titkári negbizatása alól és javasolja, válasszák meg a Budapesti Pártbizottság tagjává és első tikárává. Javasolja, hogy Pap János elvtársat, a Köz- x>nti Bizottság tagját váíasz- izák meg a Veszprém megyei Pártbizottság tagjának és első tikárának. A Központi Bizottság a negtárgyalt kérdésekben egy­ségesen foglalt állást és a to­vábbi munkára vonatkozóan negfelelő határozatokat ho­lott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége únius 28-án Erdei Ferencnek, i Hazafias Népfront Országos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom