Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-25 / 148. szám
Munkával pénizel segíti városunk lakossága az árvízkárosultakat Alighogy megjelent a kormány felhívása az árvízkárosultak megsegítésére, városunkban is megmozdultak az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói, hogy segítségére siessenek munkájukkal, pénzzel azoknak a szerencsétlen családoknak, akik anyagi javaikat, nem egy esetben pedig családtagjaikat vesztették el az ország egy részét sújtó árvízkatasztrófa következtében. A Húsipari Vállalat alkalmazottai csütörtökön reggel röpgyűlésen határozták el, hogy fizetésük egy százalékát ajánlják fel az árvízkárosultak megsegítésére. A Vízkutató Vállalatnál június havi fizetésük két százalékát fordítják e célra. A ceglédi malomban — az árvízkárosultak megsegítésére kibocsátott bélyegek vásárlásával róják £e együttérzésüket az árvíz sújtotta területek lakosságával. Az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi üzemében száztízen jelentkeztek ár- vízvédelmi munkára. , Tíz brigádba szerveződve várják teljesen készenlétben a hívó szót, amikor elindulhatnak a gátakra. A szakszervezeti bizottság kezdeményezésére — miután levonul az ár és az építkezések megkezdődhetnek — vasárnaponként két teherautóval önkéntes brigádok indulnak útnak, hogy részt vegyenek az összeomlott házak újjáépítésében. A Ceglédi Téglagyár munkásai még a felhívás megjelenése előtt felajánlották, hogy — terven felül — ötszázezer téglát gyártanak az árvíz sújtotta területek lakóházainak újjáépítéséhez. Csütörtök reggelig már ezt túl is teljesítették hatvanezerrel. A gyár Ságvári Endre szocialista brigádja a következő vasárnap estétől hétfő reggelig ünnepi műszakot tart, ugyancsak az árvízkárosultak részére. A város többi üzemeiben és hivatalaiban és termelőszövetkezeteiben a felajánlások most vannak kibontakozóban. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatjuk lapunk olvasóit. Új világ - Nagyjáráson Ili. Sajnálni kezdtem őket nagyon, ahogy a csinos fiatal- asszony elmondotta, milyen nehezen élnek. — Képzelje el, — öten élünk ebből a kis tez-kere- setból — magyarázta. — Cipő, ruha a gyerekeknek, egy kis hús, miegymás, — nekem már jóformán nem is jut semmi, csak éppen tengődünk valahogy.,. Aztán így folytatta: — Meg az autóra is kétféle biztosítást kell fizetni. A garázsdíjai is nemrég emelték fel... Hát igen — így élnek! Ilyen „szegényesen”. Negyvenkét tanyasit látogattam meg, nyolc személyautót és sok motorkerékpárt találtam a nagyjárási tanyákon. Ez év májusában vezették be a villanyt az öreg iskolába és villamosították a József Attila Tsz szeszfőzdéjét. Televízió hát még kevés van, telepes rádió annál több. Nem csoda, hogy az 1963- as tanácsi választásokon már halasztást nem tűrő módon jelentkeztek a kommunális igények. A tanácsnak be kellett látnia, hogy itt felvilágosult, a világot megismerni vágyó, kultúrát, kulturált szórakozást igénylő emberek érnek. A nagyjárásiak egy kis összefogásért nem mennek a szomszédba! A tanács okosan gazdálkodott a felajánlott társadalmi munkával. Az Abonyi Földművesszövetkezet támogatásával huszonötezer forintért átépítette a Nagyjárás központjában levő rozoga üzletházat, s amióta megnyílt a korszerű vegyes élelmiszerbolt, nem kell az asszonyoknak bejárni a községbe. — Mennyi hús, mennyi bor fogyott el a megnyitáskor rendezett vacsorán... sorolja Budaváriné boltvezető, — de nem hivatalos ünnepség volt ám — dicsekszik. — A nagyj árásiak hordták össze a főzni valót, meg a bort, négy asz- szony egész délután főzött —, úgy örültek az új üzletnek. Voltak vagy kétszázötvenen, hát még menynyien járnak majd ide, ha elkészül a presszóvendég- lő — mutatja a befejezés előtt álló takaros helyiséget. Saját bora itt mindenkinek van. Nem az ivást, hanem az összejövést, a közös szórakozást, az élő zenét, a mindennapok egyhangúságát megtörő élményt kívánják a nagyjárásiak. (Folytatjuk.) Dajka János IX. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1965. JÚNIUS 25, PÉNTEK Ma: nyilvános tanácsülés A városi tanács a mai napon tart nyilvános tanácsülést, melyen a városi főorvos számol be a város egészségügyi helyzetéről, majd az ifjúságvédelmi állandó bizottság munkájáról szóló jelentést terjesztik a tanácstagok elé. A tanácsülés kilenc órakor kezdődik a tanácsháza dísztermében. Őszre elkészül az Alszegi út Az alapkövek már eligazodtak — Kell-e mélyebb árok az üt mellé ? Szótlanul haladtunk végig az istállón a csemöi Szabad Föld Termelőszövetkezetben. Az állatok falják a haragoszöld rozsos-bükkönyt. Gyönyörűek a hízó marhák, parádésak a fejős tehenek. Csak akkor beszélgetünk, amikor Észak—Dél Pest megyei válogató Cegléden Szerdán délután volt az Észak—Dél-Pest megyei labdarúgó válogató a Vasutaspályán. Goda Imre, a megyei válogatott edzője, harmincegy játékost hívott meg a Ceglédi Vasutas SE, Csepel Autó, Nagykőrösi Kinizsi, Monor, Vecsés és Tököl legjobb labdarúgói közül. Az Észak—Dél- Pest megyei válogatott labdarúgói a csehszlovák Kelet- Nyugat válogatott ellen játszanak Pozsonyban, Dunaszer- dahelyen és Kolarikovóban. A válogatottból tizenöt játékos utazik ki. A találkozó július 10—11-én és 12-én lesz. A ceglédiek közül Hamza, Cseh, Oláh, Csontos, Kökény, Csurgói és Pintér van a listán. A szerdai játékon igen jó formát mutatott Oláh, Csontos, Kökény, Cseh és Pintér. Az edzőmérkőzést három félidőben játszották. Említésre méltók Csontos és Oláh nagyerejű lövései, Kökény remek beadásai, Csurgat, Pintér jó játéka. A kapusok több esetben csak nehezen tudtak hárítani. A Csehszlovákiába utazó csapat végleges összeállítása később történik. (sz) A HELYZET VÁLTOZATLAN UÖ ÍÍQHÍH& W a Rákóczi ut 56/A szám alatti házban, amint azt fényképünk is igazolja. A harminchét lakásos modern épület alagsorát továbbra is elönti hetenként többször is a szennyvíz, de nincs gazdája az épületnek, aki megszüntetné ezt az egészségre és a ház állagára veszélyes helyzetet. (Ottohál Vilmos felvétele) a brigádvezető irodájában leereszkedünk a parányi íróasztal mellé. Boda János, állattenyésztési brigádvezető kanyargós életútját követjük, amíg végre eljutott élete hivatásához. — Kádárnak tanultam — mondja — nagyon érdekelt minden, ami valamilyen kapcsolatban volt a szőlőtermeléssel. Amikor felszabadultam, egy esztendeig üzemkádárnak szerződtem le a Nagykőrösi Konzervgyárban. Egy év után jött a tényleges katonaszolgálat, majd a tisztiiskola. — Leszereltem és ötvenhét- ben, s mint alapító tag beléptem a Szabad Föld Termelőszövetkezeti Csoportba. Én voltam a kis közösség mindenese. Bíbelődtem a kétholdas szőlőparcellával, közben gyó- gyítgattam a tagság beteg hordóit, még szalagfűrésszel is segítettem a tagoknak. — A termelőszövetkezet megalakulásakor én lettem a közös gazdaság üzemkádára. Ez is csak addig tartott, amig az elnök rámbízta a brigádvezetést a gazdaság leggyengébb területén, Kistelekben. Szívós munkával megtisztítottuk a földeket. A tagsággal is megtaláltam a közös hangot. Megnőtt a búzatermés meg a kukorica átlaga is. De ott se hagytak megnyugodni. — Amikor tavaly augusztusban tizenegy holdon őszi takarmánykeveréket vetettük, nem is álmodtam arról, hogy mire az idén levágjuk a rozsos-bükkönyt, én leszek, a termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetője. Pedig így történt és a holdan- kénti százötven mázsa takarmányt hozó vetést most etetjük a szarvasmarháinkkal. — Az elnök maga elé állított és kurtán kijelentette, hogy vegyem át az állattenyésztést. Akkor már egy évet lehúztam a ceglédi mezőgazdasági technikum levelező tagozatán. A könyvekben is leginkább az állattenyésztés érdekelt. Szerencsére itt olyan segítőtársakat kaptam, akik ugyancsak nagyon szeretik az állatokat. Aztán a hizlalási terv, az egységes állomány kialakítása, meg a tejtermelés önköltségének csökkentése kerül szóba. Nos, éppen ezért kell az itatásos borjúnevelő is. — A nyár folyamán felépül az ötvenférőhelyes növendék- marha-istálló, s mostanában rendezzük be az itatásos borjúnevelést. Az idő azonban telik, mennék, hiszen így is eléggé „megloptam” az idejét. Jut azért még néhány perc arra is, hogy elmagyarázza: a helyes abrakolás és bőséges zöld takarmányozás a tej zsírtartalmát már négy százalék fölé emelte náluk... Lelkes szavaiból érzem: innen egyhamar nem mozdul, (Rik) Nagy az öröm a juhászatban Majdnem húsz kilósak a leválasztott bárányok Jól teljesítette a Kossuth Termelőszövetkezet négyes számú üzemének juhászata a tejszállítási, gyapjútermelési és bárányszaporítási tervét. A járványt ugyan megszenvedte az állomány, hiszen ötvenhárom bárány elhullott, a bárányszaporulat mégis elérte a tervezett százszázalékot. A hétszáznyolcvan- nyolc kiló gyapjútervet tíz mázsa, hatvannyolc kilóra teljesítették. Az öröm azonban akkor volt a legnagyobb a juhászatban, amikor a bárányok leválasztására került a sor. Megmérték a leválasztott bárányokat, s nagy meglepetésükre tizenkilenc kiló, harminc deka volt az átlagsúly. — Ilyen ragyogó eredményre nem emlékszem — mondotta Donner Géza üzemegységvezető. — Persze, tegyük hozzá, hogy igen jó a gondozás, kiváló volt a téli takarmányozás és nagyon sokat segített a kövér legelő. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, a csemöi Rákóczi Tsz vezetőségének és tagságának. jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik felejthetetlen emlékű férjem, édesapánk, Mikus István tragikus elhunyta alkalmából részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Mikus Istvánná és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jő ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik özv. Némedi Károlyné 6zül. lengyel Angela temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyezSági István és neje, valamint a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó férjem és testvérünk, Vladár Dániel temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Vladár Dánielné és a gyászoló család s zető képességét érdemes ala- S posan meggondolni. Tavaly ^ még az egész Alszegi út, Déli ^ út maga egyetlen vízgyűjtő ^ képét mutatta, nagy esők után ^ hetekig használhatatlanná ^ vált a sártengerré alakult ^ földút. Olyan átmérőjű csa- ^ tornákat lefektetni az út mel- ^ lé, amelyik' az emberemléke- zet óta ismeretlen mostani S esőzuhatagok vizét torlódás $ nélkül levezetné, nemcsak fe- $ lesleges, de teljesen célszerűt- ^ len kiadás lenne. Naponta ^ meggyőződünk arról, hogy a ^ talajvíz az Alszegi utat ke- •: resztező mélyebb utcákban ^ szinte az úttest felszínén § van. s Kérünk hát minden érdek- ^ lődőt, hogy viseljék türe-§ lemmel a befejezésig eltelő ^ néhány hónapot, hiszen őszre ^ a mai problémák már csak el- i felejtett kellemetlen emlékké § válnak. gj A városi tanács építésügyi osztály vezetője ^ A BRIGÁDVEZETŐ zenyős, mocsaras terület volt, ezért műszakilag nemcsak indokolt, de egyenesen szükséges is volt, hogy az alapok lefektetése után a forgalmat néhány hónapra a félig kész útra engedjük. Ezzel a részleges forgalommal az út terhelése kimutatta az altalaj mozgását. Az alapkövek most már eligazodtak, ma már olyan az út, hogy érdemes az aszfaltozáshoz mielőbb hozzákezdeni. Pénzügyminisztérium a napokban adta meg az aszfaltozáshoz szükséges költségvetési pótkeretet. Ennek alapján a Pest megyei Kőbánya és Útépítő Vállalatnál már megrendeltük az útépítés folytatását. Örömmel jelenthetem be, hogy szeptemberi befejezési határidővel elkészül a pormentes burkolat az Alszegi úton. Az útmenti árkok vísleveAz Alszegi út környékén lakók és mások is türelmetlenül teszik szóvá: mikor fejezik már be az útépítést? Az emberek jó akarattal szemlélik a tanács útépítési törekvéseit, de egyre többen kérdezik azt is, hogy a befejezés elhúzódása nem növeli-e meg aránytalanul a költségeket? A mostani belvizes időszakban — jogosan, jogtalanul — kérdezik azt is: miért nem mélyebbek az útmenti árkok, hogyan lehet az, hogy azelőtt az Alszegi út levezette a környék esővizét, most pedig az eső után órák hosszat vagy fél napra is víztorlódások ta- i pasztalhatók? A türelmetlenkedőknek sokban igazuk van. ; Valóban sokkal jobb lenne, ha j akármelyik építkezésünk — s |ezek között az Alszegi út és ■ Déli út építése is — gyorsabb ! ütemben bonyolódna le. | Közismert dolog, hogy az ! Alszegi út és a Déli út is, viKis ufca nagy problémája A Medárd nap előtti és utáni esőzések alaposan próbára tették a Bajcsy-Zsi- linszky téren, még pontosabban a Szarvas utca és a Kis utca kereszteződésénél lakó ceglédiek türelmét. Négy utcában — köztük a Bajcsy-Zsilinszky út jelentős részén és az egész téren — összegyűlt esővíz elnyelésére egyetlen víznyelő akna volna hivatott. A Bajcsy-Zsilinszky úton összegyűlt víz egy nyitott árokban folyik egészen a nyelő aknáig. Az árok és az akna találkozásánál egy húsz Centiméter átmérőjű rés van, s az akna többi része minden oldalról teljesen zárt. A csatornázásnál — úgy látszik — senki sem gondolt arra, hogy a Kis utca és a Szarvas utca vizét is ennek az aknának kellene elnyelnie. Mivel erre az aknanyílás elhelyezkedésénél fogva képtelen, a mintegy tíz- holdnyi terület esővize hatalmas tóvá dagadva elterül az útkereszteződésnél és rettegésben tartja a környék lakóit. Ha elered az eső, az emberek ásókkal, kapákkal és lapátokkal kis méretű gátakat építenek, nehogy az udvarukba, lakásukba törjön be a víz. Pár nappal ezelőtt annyi víz gyűlt össze ezen a részen, hogy az itt lakók saját elhatározásuk alapján lyukat vájtak a nyelőakna egyik oldalán, hogy a víz bejuthasson a csatornába. A környékbeliek joggal várják a sürgős intézkedést. Lencsés Gábor * * _ Öntözéses lucerna A Vörös Csillag Tsz hármas üzemegységében a múlt évben tíz katasztrális holdon termeltek lucernát. Az eredmény kiváló volt: holdanként negyvenöt mázsa fehérjében gazdag száraz takarmányt. Az idén már negyven holdon termelnek lucernát és hogy a termelés még eredményesebb legyen, az egész gazdasági évben öntözik is.
