Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-25 / 148. szám

Vasárnap : „ árvízi m a gépállomáson A monori kisiparosok példamutatása — Papp Jánosaié háza Járásunkban mind nagyobb méreteket ölt az árvízkárosul­tak megsegítésére, a károk helyreállításának támogatásá­ra irányuló mozgalom. A Monori Gépjavító Állo­máson a párt és a szakszerve­zet kezdeményezésére gyűlé­sen tanácskoztak a dolgozók, s elhatározták, hogy vasárnap teljes műszakot tartanak, s a napi keresetüket az árvíz- károsultak javára ajánl­ják fel. Ez, a számítások szerint, tíz­ezer forintot meghaladó ösz- szeg lesz. A kisiparosok monori helyi csoportjának vezetősége ülést tartott, amelyen szóba került a súlyos áradások nyomán ke­letkezett károsodások ügyé is. Elhatározták, hogy a kisiparo­sok körében gyűjtési akciót indítanak. Hogy jó példával járjanak elöl, a gyűjtőívre legelőször is a vezetőség tagjai je­gyezték fel nevüket: heten összesen 2450 forintot ajánlottak fel. Szabó Károly titkár, Kele István és Vitéz László vezetőségi tagok 500— 500 forintot adtak. Papp Jánosné Vasad külte­rületi lakos felajánlotta, hogy egy szoba konyhás lakrészt tud rendelkezésére bocsátani olyan árvízkárosult családnak, aki erre igényt tartana. I j szolgáltatások A járási szolgáltató ktsz 1966-ra tervezte be Monoron az újtelepen egy fodrászüzem megindítását. A Monori Községi Tanács felvette a kapcsolatot a Pest megyei Ruhatisztító és Szol­gáltató Vállalattal egy fel­vevőhely nyitása ügyében. Remélhetőleg rövidesen sike­rül megfelelő helyet és sze­mélyt biztosítani a vállalko­zás lebonyolítására. Veesésen jól szerveznek: Százhatvan résztvevő a községi spartakiádon Mindenki mást csinál „Titkárok csapata' Egy héttel ezelőtt szétmos- ta az eső a községi spartakiá- dot Veesésen. Pedig a sport­kör vezetősége jól előkészí­tette a döntőt, s igencsak fo- gadkoztak, hogy hétköznap el- .lenére is több mint száz részt­vevője lesz a versenynek. Egy héttel később, most ked­den, ismét meghirdették és megrendezték a községi spar- takiádot. Több mint más­félszáz versenyző gyűlt össze ezen a napos, meleg délutá­non a pályán. A verseny ez évi érdekessége éppen abban rejlik, hogy mindenki más versenyszámban indulhat Csak, mint amelyben esetleg igazolt versenyző. Így volt ez Veesésen is. , ☆ Kézilabdában: hat csapat indult. Ott láttuk a teljes labdarúgó élgárdát, s mel­lettük néhány utca, tér csa­patát. Az „öregek” csapatá­ban szerepelt az egyik tsz párttitkára, a köz­ségi tanács titkára, a járási KISZ-titkár... És nem is rosszul! ☆ B. Nagy László, a iabda- rúgócsapat edzője is ott volt a versenyeken. Igaz ugyan, hogy néki már máson járt az esze. Azon, mint mon­dotta, hogy a vecsési labda­rúgókat (egyesek szerint) a Magyar Népköztársasági Ku­pában a Budapesti Sparta­A MAI MŰSOR Mozik Monor; Jog és ököl. Vecsés: Muhtár hozzám (szélesvásznú). cus NB XI-es csapatával sor­solták össze. — Kár — mondotta a ki­váló edző —, de azért még nincs lejátszva ez a mérkő­zés sem... Szotyoli Pál edző, Tóth Ele­mér, Keve Gábor, Molnár Ti­bor, Török Lajos és a sport­köri elnök: Fischer Mátyás a VIZÉP dolgozói. Nagy ré­szük van abban, hogy jól, zökkenőmentesen folyt le a verseny. Szotyoli Pál innen indult munkába. Éjjel ár- vízvédelmi ügyeletén volt a fővárosban. ☆ Érdekes versenyt vívtak a gránáthajítók. Jobb sorozat­tal tudta csak a versenyt meg­nyerni Szudi Gábor. Ered­ménye 68 méter. Még néhány eredmény: 400 méteres futás­ban első: Funt Imre 58,9 mp. 1500 méteren Rumpf Károly győzött 4:58,8 mp-es idővel. Távolugrásban 510 centimé­terrel Varga János került ki győztesként. A 100 méte­res futást Papp Zoltán nyer­te. Ideje: 12,1 mp. A lányok versenyében két kiemelkedő eredmény szüle­tett: Bene Róza sülylökésben nyolc méterrel győzött, Zsob- rák Erzsébet pedig 100 mé­teres síkfutásban került az éh-e 14 másodperccel. ☆ Kellemes emlékkel távo­zott minden résztvevő és vezető a vecsési spartakiád- ról, hiszen régen volt ilyen jól sikerült verseny a község­ben. Reméljük, példájukat más község is követi majd! Gér József Jelentsük az ivóvá fertőzöttségét! A tartós esőzések követ­keztében járásunk községei­ben egyes közikutak vize — a belvizek terjedése miatt — fertőzötté, ivásra alkalmat­lanná vált. így például Mo­noron a Deák Ferenc utcá­ban levő közkút vize is fer­tőzött, ivásra alkalmatlan. Ezt a kutat a községi tanács tiltó, figyelmeztető táblával látta el, valaki azonban a táblát eltávolította. Az egészségügyi szervek fel­hívják a járás lakóinak fi­gyelmét: ahol a közkutaknál azt tapasztalják, hogy a víz ízre, vagy színre megválto­zott, ne igyanak belőle, ha­nem sürgősen jelentsék a já­rási tanács egészségügyi cso­portjának. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kot-kot-kotkodá cs VII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1965. JÚNIUS 25, PÉNTEK Aratás előtt - felhőszakadás után Nincs tárolási gond a sülyi Virágzóban A föld csak annyira szik­kadt meg, hogy rá lehet men­ni. Előző nap újra szakadt az égből az áldás. Szerdán sze­rencsére kisütött a nap, s ki­csit felszárította a talajt. Délelőtt kilenc órakor már száz ember tevékenykedett a földeken. Kukoricát, burgo­nyát, uborkát kapáltak, szőlőt kötöztek. Az első kaszálásból származó lucernát már be- hordták, a lucerna második kaszá­lását most kezdték meg. A gabona már sárgul, s ami­kor nem szidják az időt, vagy nem kémlelik az eget, akkor az aratás előkészítésén dolgoz­nak. S ha éppen borul, akkor is kénytelenek az aratásra gondolni mi lesz, ha akkor is esni fog?! A megdőlt gabona csak négy-öt százaléka a termés­nek, s még tavaly szerződést kötöttek a tagokkal kézi ara­tásra. így a tsz abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy a megdőlt gabona kézi aratá­sát „házon belül” meg tudja oldani. Ötszáz négyzetméternyi területű raktárt készítet­tek elő, így tárolási problémájuk sem lesz. A gépállomástól két kom­bájnt kapnak, ami éppen elég lenne, abban az esetben — ha mindkettő üzemképes álla­potban lenne állandóan. (d.) Mibe kerül egy tojás? Termelőszövetkezeteink ba­romfi törzsállományának lét­száma 29 ezer darab körül mozog. Az idei tervekbe egy tyúkra évi 128 darabos évi tojáshozamot állítottak be. Ez a tavalyi 111 darabbal szem­ben emelkedést mutat ugyan, de korántsem kielégítő. Egy-egy tojásnak az ön­költsége tsz-enként nagyon változó. Gombán csupán egy forint és kilenc fillérbe, ez­zel szemben Maglódon két forint 28 fillérbe kerül egy tojás. Az önköltség alakulását a ta­karmányozás és az etető­berendezés, a dolgozók lét­száma és a gazdaság általá­nos költségei mellett befo­lyásolja az is, hogy a tojó­állomány szétszórtan vagy központosítottan van-e elhe­lyezve. A gombai tízezer férőhelyes tojóházban — a problémák ellenére — meg­mutatkozik a nagyüzemi ter­melés előnye. A gyömrői, a sülyi és a monori Uj Élet Tsz-ben is megfelelő már az állomány elhelyezése. Ebben az évben Maglódon is megépül egy ötezres tojó­ház, amely hozzá fog járulni az igen magas önköltség leszorí­tásához. Jelenleg minden baromfi- tenyésztő tsz-ünkben van New-Hampshire fajtájú tojó- állomány, a tápiósülyi tsz- ben ezenkívül leghornok is vannak. A gyömrői tsz hib­rid (Shawer) tojókat kap majd. A távlati tervben a New- Hampshire fajta tartását tűz­ték ki célul, de a gyakorlat azt mutatja, hogy helyes lenne áttérni a leghomra, vagy leghornnal keresztezett hibrid tojóállományra. MUNKA KÖZBEN Ez is takarékosság ? Falun az eszpresszó jelenti dést, azt várnák, hogy rövid a kulturált környezetet, meg időn belül „állítsák meg” a a szórakozási lehetőséget is. talajt és húzzák fel azt az Így volt ez‘ Mendén is, egy falat. Ezt várnánk, de addig, amíg — április kö- az intézkedés jelenlegi tem- zepén — a helyi művelődési pója valami egészen mást ház alatt a szó szoros értei- mutat. méhen megindult a talaj, s , , , .. .. megszűnt a házban működő Nem lehetne egy kicsit ru- közkedvelt presszó is. galmasabban, gyorsabb ütem­Mindezeik után logikusnak ken intézkedni?! látszana, hogy állítsuk hely­re és nyissuk meg újra a mendeiek közkedveltségnek örvendő szórakozóhelyét. Ez a megoldás megfordult már az illetékesek fejében is, de még eddig nem sikerült meg­egyezniük abban, hogy me­lyik az a szerv, amely hiva­talból, anyagi érdekből fe­dezné a helyreállítás költsé­geit. Azok az emberek, akik­nek már hiányzik a presz- szó és fogalmuk sincs, hogy miért kell „alapos megfon­tolás” tárgyává tenni a kér­Halász Pál Uj jár ti a Monoron Elkészült a monori Vörös Hadsereg útján a bölcsőde fe­lőli oldalon a betonjárda. A járda elkészültével nemcsak a bölcsődét lehet száraz lábbal megközelíteni, hanem dicsé­rendő módon a patika körüli sarkot is lebetonozták, végre a gyógyszertárba se fogják az utca sarát behordani! Képünk Otrokoési Jánost, a járási szolgáltató ktsz cipé­szét mutatja be, munka közben (Foto: Somodi) A járási tanács végrehajtó bizottsága ma ülést tart. Napirendjén szerepel — többek között — a tsz-ek ellenőrző és fegyel­mi bizottságainak tevékeny­ségéről adott jelentés. Gépkocsivezető tanfolyam indul július 4-én Monoron, az MHS rendezésében. Je­lentkezni lehet az MHS- alapszervezetben (Kossuth Lajos utca 54.) szerdán és csü­törtökön 6—8 óráig. A JELENTÉS — Egy világért se! Inkább kifizetem, még egyszer, bár­milyen nehéz is lesz. De­hogyis engedném, lesülne a bőr az arcomról... Pedig tessék elhinni, hogy befizet­tük. Ezt a szürke lapot is akkor adták a postán... — Szürke lapot? Hát ide vele! — kiáltok nevetve. ELŐRÁNGATJA A PRXJSZ- LIKJÁBÖL. Nézem a lapot: az igazoló szelvényt. Hát persze, nem csekkre fizette be, azért nincs nálunk nyo­ma, közvetlenül a szabály­sértési hatóságnak küldte. Máris jegyzem a befizetés keltét, törlőm a számlát. Örül, csillogó szemmel fi­gyeli minden mozdulatom. — Az ilyesmit meg kell őrizni jól — mondom neki. — Nem volt még ne­künk ilyesmi. És ugye most már nem lesz semmi baj? — Nem, nem, csak a gye­rek ne mulasszon többet. Pláne ha ilyen tiszta ötös az a gyerek ... Egészen könnyekig meg­hatódik, hogy ugyan honnan is tudom ezt? Talán ezt is az aktából olvastam ki? — Nem, nem mulaszt, csakhát beteg volt és nem tudtam, hogy orvosi igazo­lást kell az iskolába vinni, most már azt is tudom. Kö­szönöm, nagyon köszönöm! NEZEK A BECSUKÖDÖ AJTÓRA. Ok most kezdik tanulni a rendet. A gyere­keiknek már könnyebb lesz. Pláne az ilyen színötösök­nek ... Ferenczy Hanna — íwrib Luuuiii', u<c uofc szonynak adtam a pénzt, ő adta fel. Bosszankodva nevetek. — Ej, hát biztos nem ad­ta fel. — De feladta. Egész biz­tos feladta. Nem olyan asz- szony az én feleségem —néz rám nagy komolyan. — Hát akkor nincs más hátra, mint hazamegy és fél ötig behozzák nekem azt a csekket, mert nekem a je­lentést postáznom kell. DÉLUTÁN BELIBEG az asszonyka. Csinos, pedáns, szép kis arca csupa aggoda­lom. Most már azt is tudom, hogy négy gyerekük van, hogy az egyik tiszta ötös tanuló, saját kis házukban laknak, ahol tiszta, rendes minden, sőt, azt is tudom, hogy az anyós az új iparo­sunk, adófizető polgárunk: csinos magakészítette szék­párnákat árul a piacon. — Nincs meg, jaj, most mi lesz? — néz rám riad­tan az asszonyka. — Hogy, hogy nincs meg? — Hát, én nem tudtam, hogy azt meg kell takargat­ni — mondja bűnbánóan. — Dehát milyen csekkre adta fel? — Nem emlékszem a csekkre, csak azt tudom, hogy feladtam. Most mi lesz, tes­sék mondani? — Vagy két nap dutyi. LOOOHL utzrvnun wwklm. tyolatfehér nyloning, bar­na nyakán kihajtva, fekete nadrág. Akár egy népi tán­cos a „Ki mit tud” vetélke­dőjén. Olajbarna, értelmes arc, tüzes, fekete szemek. Magabiztosan áll az íróasz­tal túloldalán. — Kérem, én azért jöt­tem, mert az anyósom mondta, hogy megint kint voltak nálunk és követelik a bírságot rajtunk. B. László vagyok. Igyekszem szigorú lenni: — Maga figyelembe se vette az idézéseinket. Most jön, amikor a jelentést már megcsináltam? Ügy látszik, magának mindegy, hogy el­zárják azért a rongyos száz forintért, ahelyett, hogy ki­fizette volna!? Csinos, barna arcán kiült a verejték, beletúr kondor ha­jába. — Én azt a bírságot kifi­zettem. — Kifizette? — bökkenek meg és már nem vagyok olyan magabiztos. Kérem, mutassa a csekket. — Nincs nálam — mond­ja ő. Átnézek mindent. A befi­zetésnek híre sincs. Csalód­tam volna benne? Olyan őszintének látszik. Segíteni akarok neki — mutatok egy csekket, ilyenre fizette? KOPOG A GÉP: „Tárgy­ban nevezett szabálysértőnek törvényesen lefoglalható in­gósága nincs. Állandó mun­kahellyel nem rendelkezik, így a bírságot behajtani nem tudjuk. Az iratolcat csatoltan visszaküldjük és kérjük az idevágó rendelet szerint a bírságnak elzárásra való át­változtatását.” Na, hát ez megvan. Hiá­ba, nincs mit tenni. Ez már á második sürgetés volt. Vissza kell jelenteni, nincs tovább. Vessen magára az a B. László, aki az idézésekre rá se ránt. A fenti adatait is az anyósa bemondása sze­rint vették fel, távollétében. Nézem az aktát. Nem éppen erkölcsi kihágás. Gyermeké­nek iskolai mulasztása miatt szabták ki a bírságot. Most aztán ülhet a nemtörődömsé­ge miatt. De miért is fáj ez nekem? Nekik úgy látszik, mindegy. Könnyelmű, ci­gány nép. Elzárják, hát el­zárják — nem csináltak ők ebből tragédiát. Borítékba csúsztatom a jelentést, a dél­utáni postával megy. A je­lentés elég hosszú, mert a listán többen is vannak, de egy sem ilyen, hanem a ne­vek mellett ez áll: befizetve ekkor meg ekkor, vagy: le­tiltva az illetményéből ekkor meg ekkor. Csak ez az egy ilyen, csak ebből az egyből lesz börtön. Másik akta után nyúlok, de a boríték tovább­ra is ott kéklik és ott nyug­talanít a naptár mellett. MAR JÓL DEL FELE ha­lad az idő, amikor sebbel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom