Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-24 / 147. szám
1965. JÜNITJS 21. CSÜTÖRTÖK t EST me at fi 3 VÁCOTT IS PUSZTÍTOn A DUNA Volt, nincs, de lesz elég magtár Elöntött főút — Hosszú gőt Tizenhat házat kiürítettek Katonák, munkásőrök, lakosok és üzemi dolgozók a víz ellen Igazán olyan megszokott és békés Vác belvárosának a képe, olyan zavartalan a nagy üzleti forgalom s általában az élet, mintha a Duna hosszú hetek óta tartó nagy áradása nem is érintette volna a szép, folyó parti váhosszúságban erős, biztonságos gátat építettek. A Duna-parti sétányt is elárasztotta a víz a város középső részénél, azonban itt erősek a kikövezett partok. Feljebb, Kis-Vác alatt, az árhullám, a már úgyis elázott, meredek partszakaszokat alámosta - s azok több helyen leszakadtak. Hatalmas földtömegek zuhantak a vízbe, egész udvarrészek tűnlek el és sok ház fala is megrepedezett. In-N honvédegységek katonái, a munkásőrök, és az üzemek: a DCM, a Forte, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának a dolgozói. Az anyagszállításoknál igénybe vették az Épületfuvarozó Vállalat, a BELSPED járműveit és a magánfuvarosokat is. A veszélyt Vácott elhárították, azonban még most is nagy éberségre, állandó figyelőszolgálatra és készenlétre*. van szükség, elsősorban a legkülönbözőbb helyeken felfakadó, kibuggyanó buzgárok miatt. Szöveg: Hetesi Ferenc Pál Kép: Gábor Viktor Telefonhívásnak eleget téve érkezünk Kiskunlacházára, a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepére. A Ráckevei Járási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint két szakembere a panaszos. Végigjárjuk velük a két 150 vagonos magtárt és a 180 va- gono« nyitott színt, amelyekben néhány hét múlva idei gabonát kellene raktározni. — Itt aligha Nyugtalanok a járás vezetői Három sikertelen kísérlet Hány felvásárlóhely lesz a ráckevei járásban ? lehet valamit mondja Lu- mezőgazdasági — ha sürgőOrszágos szőlészeti ankét A Burgundia-városrészben a Matejka utcában így szigetelték el magasra rakott homokzsákokkal az egyik nagy erővel feltörő buzgárt rost Pedig az egymást követő árhullámok, mérhetetlen víztömegeikkel, itt is nagy zavarokat, gondot és bajt okoztak. A városi tanács titkárságán erről beszélgettünk dr. Breznaí Jenővel. Ö mondotta el, hogy az elmúlt héten, a hetedik hullám tetőzésekor jelentős veszély fenyegette a város folyópart mellett húzódó negyedeit. — A Duna megáradt vize felnyomult az alsó városon keresztül folyó Gombás-patakon és elöntötte a dunakeszi—budapesti főútvonalat, a patak fölött húzódó kő- hidat is elárasztotta a viz. Itt indult meg elsősorban a nagy arányú védekezés. A patak partján, a torkolaton túl bekanyarodva, egészen a Burgundia utcáig, homokzsákokból és nagy mennyiségű földből, mintegy fél kilométer B«a—í s. V-;vv/', *'v ' >sf : nen és a még feljebb levő, de már laposabb, nagyon sűrűn épített apró és elavult házakból álló negyedből, összesen tizenhat ház kiürítését rendelték el. Ezenkívül az ott lakók közül még több házból önként is kiköltöztek a veszély láttán. A folyó itt is felnyomult az udvarokba, különösen a Cigány-patakocska duzzadt meg. A védekezés a városban jól szervezett, gyors és hatásos volt. A kis-váci részen apró, az udvarokat külön-külön is védő, nyúlgátakkal reteszelték el a víz útját, a Burgundiának nevezett városrészen pedig, a sűrűn feltörő buzgárokat szigetelték el cementgyűrűkkel, homokzsákokkal. Egy héten keresztül éjjel-nappal dolgoztak. A műszaki munkákat Dombay Sándor városi főmérnök irányította, s abban részt vettek a helybeli Szerdán délelőtt a Földművelésügyi Minisztérium rendezésében kétnapos szőlészeti ankét kezdődött Egerben. Az ország minden tájáról érkezett szőlész, borász szakemberek értékelték a második ötéves terv szőlőtelepítéseit, különös tekintettel a magasművelésű telepítésekre. A tanácskozás részvevői több eger-vidéki termelőszövetkezetbe látogatnak el, így Ostorosra, Verpelétre, Aba- sárra, s a helyszínen vitatják meg a magaskordonos szőlő- művelési módszer előnyeit. is tárolni — kacs János osztályvezető sen nem ürítik ki a területet. Hiába sürgetjük a vállalatot, mindmáig a legcsekélyebb igyekezetei sem látjuk. A magtárakban kukorica, borsó és egyéb keverék- takarmány-alapanyag van, összesen vagy hetvenöt vagon. Ez a háromszáz vagon- nyi befogadó képességnek csupán egynegyedét foglalja le, de ez csak a látszat. A valóságban mindkét magtár rakterülete teljesen foglalt, s nincs egy vagonnyi üres hely sehol. — Nem nélkülözhetik, pótolhatják valahogy ezeket a i magtárakat a járásban? — kérdezzük. — Semmiképpen. A járásban összesen 869 vagonnyi a rendelkezésre álló kapacitás, s ebben foglaltatik ez a telep is. Előreláthatóan nyolcszáz vagon gabonát kell tárolnunk, vagyis több száz vagon gabona tárolását fe- I nyegeti veszély, ha nem ürítik ki idejében a telepet. Ez azonban csak egyik oka a járás nyugtalanságának. Attól is tartanak, hogy a két nagy magtár belső szállító- berendezése sem működik amikor kell, mert még nem adták át műszakilag. Hír sincs felőle, hogy mikor kívánják kipróbálni és lesz-e idő az esetleges hibák kijavítására? Ugyanakkor ahhoz is idő kell, hogy a magtárt kiürítsék, kitakarítsák és fertőtlenítsék. S hogy a panaszolt kép teljesebb legyen, azt is meg kell említeni: a felvásárló vállalat az idén csak négy felvásárlót állít munkába, a tavalyi öt helyett. „Mire való dolog ez? — kérdezik a ráckevei járás vezetői. — Hiszen tavaly is akadozott a gabonaátvétel az öt felvásárlóval, pedig jobb volt az időjárás! Egyenként elmondtuk a járás panaszait Dudás Péternek, a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatóhelyettesének. A dolgozószobájában szakreferensek, előadók ismertetik a MIRE VOLT JÓ? V Gombás-patak mellett hosszan húzódó új, erős földgát védi Vácot. Az itteni munkáknál tűnt ki, a fővárosban lakó Szabó Ferenc, aki földgyalujával egyfolytában 61 órát dolgozott váltás nélkül, a gát építésénél A KORA TAVASZON nyugtalanná vált a falu. Utcán; kertek alján és az. italboltban máéról sem,. .p&ei í. szú.; mint milyen furcsa dolgok történnek az Űj Élet Tsz-ben. Először csak kettő-három, később mind több jól értesült szállította az újabb és újabb adatokat a szőkébb körű vezetőség visszaéléseiről. Igaz, voltak, akik azt mondták, az elnök nem akarta, de hót a többiek unszolták. A többség azonban legyintett, hogy könnyű Katit táncba- vinni. Végül a sok pusmogás oda vezetett, hogy a taz-«l lenőrző bizottság két tagja ügyészségi vizsgálatot kért a visz- szatartott 100 ezer forint ügyében. ★ AZ IRATOK világoskék dossziéban fekszenek az ügyészség asztalán. A legelső lapot a tinnyei Új Élet Tsz ellenőrző bizottsága vezetői írták. Magyarázatot kémek, miért nem kapták meg a beígért harminchárom forintos munkaegységet. Azt írják, hogy nekik mindezt azzal indokolták, hogy tartalékolni kell a pénzt az 1965-ös gazdasági évre. Ebbe mindenki belenyugodott. Február végén azonban megdöbbenve értesültek róla, hogy a visszafogott százezer forintból 89 ezret kiosztottak a vezetőség négy tagja között. Szóval, erre kellett a pénz, nem a tartalékolásra ... ir — A MEGYEI TANACS vb. 1964. január 5-én kiadott 33/1963. számú rendelete értelmében jártunk el — mondatta Karlik András, a Budai Járási Tanács vb elnökhelyettese. — A tinnyei ts-z- veaetők bérezése járási, de megyei viszonylatban is alacsony volt. Ez a rendelet nivellálta a tsz vezetőségének jövedelmét. Tavaly októberben, amikor Tinnyére került a sor, mi számítottuk ki a megadott szempontok alapján, hogy az Üj Élet Tsz elnökének, főkönyvelőjének. főmezőgazdászának és állattenyésztőjének milyen emelés jár. Az ismertetett bérezést a februári közgyűlés elfogadta. * — SOKAN GONDOLJAK még ma is a faluban — és ezt meg is mondják hogy I a mi munkáink nem az igazi —kesereg dr. Hartig Miklós “főkönyvelői’ Az "osa'c olyan pspjrtofcgiiias. abból nem lesz forint, csak a kapálásból. A j legtöbben még nem jutottak el a felismerésig, hogy jó vezérkar nélkül a legjobb csapat sem harcolhat. Persze, a mi hibánk is, hogy idáig jutott a dolog. A közgyűlésen az ellenőrző bizottság elnöke hozzászólt a bérezésünkhöz. Azt hittük, megbizonyosodott róla, hogy jogos a közlünk kiosztott fizetésemelés, és tudja, hogy nem a tagság kárára történt ★ AZ ÜGYÉSZSÉGI VIZSGALAT megállapította, hogy a termelőszövetkezet vezetősége a zárszámadás elkészítésekor még nem tudta, hogy a Magyar Nemzeti Bank jó eredményeik láttán esedékessé teszi a 87 ezer forintos takarmányhitelt, és ragaszkodnak a kimutatott 51 _ ezer forint I készpénzük tartalékolásához. Ha ezt a két összeget kioszthatják — mint eredetileg tervezték —, a munkaegység értéke valóban 33 forintra rúgott volna, össztartalékuk nem százezer forint, mint a feljelentők állították, hanem százhetvenháromezer forint, amelyből azonban mindössze 51 ezer volt a készpénz, a többi értékesítésre tartalékolt készlet. ★ — AZ ELSŐ NAPOKBAN úgy éreztem, fogom az asz- szonyt és a gyerekeket és hagyok itt mindent. Nem is a harag űzött, inkább a csalódás. Kétszer kezdtem újra a tsz-szel. Kezdetben öt tsz volt a faluban. Egyik jobban dar- vadozott, mint a másik. írtak nekem i8 juttatott földet, azon kezdtem egyedül gazdálkodni. Nem ment. A városban próbáltam szerencsét. Tizen voltunk testvérek, egyedül én tanultam. Elvégeztem még Erdélyben az aranykalászos gaz- datanfolyamot, kitűnőre. Hagyjam, amit megtanultam — töprengtem. Fojtsam el a kedvem? Hát nem. Beléptem az egyik csoportba. Tizenhatan voltunk tagok, ezzel mindent megmondtam. Elküldték Zsámbékra az elnökképzőbe. Akkor már hatmilliós közös alapunk volt. Az elnökképzőt is színjelessel végeztem. MINT AHOGY kitűnőre vizsgázott a mezőgazdasági technikumból és 1956-ban helytállásból Erdélyi László tsz-elnök. A karhatalomtól jött vissza, amikor ismét hívta’ a tsz. Elölről kezdték, és ma megint 12 milliós a fel nem osztható közös alapjuk. Ha éjjel ellik egy tehén, verik az ablakát, menjen. Tizenöt éve munkaegységes tsz-elnök. Ha kihelyezett tsz-elnök lenne a több mint kétezer holdas gazdaságban, megkeresné havonta a hétezer forintot. Most a fele is alig jut neki, mégis fenekednek érte. ÉRDEMES ELGONDOLKOZNI, miből is adódott Tinnyén ez a csúnya kavarodás. Elsősorban abból, hogy a tsz-vezetőség azt hitte, mindent megtettek, amikor a közgyűlés előtt a járási küldött ismertette a vezetőség új bérezését. Amikor megkezdődött a suttogás, ők is megsértődtek. Nem beszélték meg ismételten az ellenőrző bizottság tagjaival a helyzetet. Nem magyarázták meg, hogy a bank előírásai értelmében járnak el. Az emberek csak azt látták; van pénz, aztán kiderül, hogy nincs, végül a vezetőségnek mégis jut. A pénzügyekhez, a könyvelési technikához nem értők nem tudhatták, hogy az egyik számlán nyilvántartott pénzt nem lehet más számlára átvinni, tehát a vezetőség fizetéskiegészítését nem az értékesítésre tartalékolt összegből vették el, az maradt a takarmányszámla levonása után érintetlenül. Az új fizetési rendelet értelmében a vezetőségi tagoknak jogukban állt volna az 1964-re szóló felemelt fizetésüket ható elosztásban felvenni, de ők éppen az elnök kívánságára a közgyűlés jóváhagyása után egy összegben vették kézhez. így indult meg a lavina, dúlta fel a kedélyeket, amelynek nyomán emberek fordultak szembe, ímmel-ámmal ment a munka. Az ügy most már lezárult, a kedélyek Is megnyugodtak. Mégsem árt "belőle tanulni Tinnyén és másutt., Több bizalommal, több hozzáértéssel és több türelemmel egymás iránt nem jutottak volna az ügyészségi vizsgálatig. Komáromi Magda helyzetet, s Dudás Péter azok alapján válaszol. — A magtárakat idejében kiürítjük. A kiskunlacházi két nagy magtárban tárolt ipari alapanyagokat folyamatosan feldolgozza a helybeli takarmánykeverő üzem. Számításunk szerint a hónap végére tárolásra készek lesznek a magtárak. — S a belső szállítóberendezés is működik majd? — Ezt — sajnos — nem tudjuk. A berendezést az Élelmiszeripari Javító, Szerelő és Szolgáltató Vállalat szerelte fel, de még nem történt meg a műszaki átadás. Tavaly decemberben kellett volna átadniuk a berendezést, (le még mindig csak reméljük, hogy végül is működni fog. Három sikertelen kísérlet után már nem jelenthetjük ki határozottan, hogy a negyedik, azaz a június 29-i sikeres lesz. — Eszerint az is lehet, hogy nem használhatják a magtárakat? — Ez a veszély nem fenyeget, mert legrosszabb esetben kézi erővel tárolunk. Ehhez a vállalat biztosít munkaerőt. Meg kell jegyeznem ezzel kapcsolatban, hogy valótlan az a hír, amely szerint mi a tsz-ek terhére, illetve költségére szándékoznánk elvégeztetni a tárolást. Arról van szó csupán, hogy amennyiben a tsz-eknek van munkaerejük ehhez, akkor térítés ellenében vennénk igénybe azt. Végül a felvásárló létszám csökkentése kerül szóba. A járás nyugtalanságát ezzel kapcsolatban is alaptalannak minősíti az igazgatóhelyettes. Elmondja, hogy a csökkentés csak feltételes, és azért látszik észszerűnek, mert tavaly sok kis magtár volt a járásban, az idén viszont koncentráltabb a tárolás. A kevesebb felvásárlóhelyhez kevesebb felvásárló kell, de ha mégis váratlan akadályba ütköznének, a vállalat nem ragaszkodik a csökkentéshez. A járás vezetőinek aggodalma tehát túlzottnak tűnik, mégis a gabona megmentéséért érzett aggodalom indokolja az óvatosságukat. A vállalat biztosítékainak nagy része még csak ígéret, amelynek megvalósításához mái* nem túl sok az idő, de reméljük, valóra válik! Nagymiklós István Von még betyárbecsület! A közelmúltban hírt adtunk arról — Csiba József gödöllői tudósítónk értesítése nyomán —, hogy a gödöllői szociális otthon kerítéséről ellopták a fedőlapokat. Feltehetően meggondolatlan sihederek voltak, s ugyancsak ők hordták el virtusból a kerítés tangazdaság felőli oldaláról az alapköveket is. A cikk nagy érdeklődést keltett, s a megjelenéssel egyidejűleg a rendőrség megindította a nyomozást. Csütörtökre virradóra nagy meglepetéssel látták a szociális otthon lakói, hogy az ismeretlen tettesek visszaszállították az ellopott köveket. Egy biztos: a tettesek jó erőben lehettek, mert egy- egy kőoszlop súlya darabonként több mint két mázsát tett ki! No de hát a visszaszerzett becsület megért ennyi cipekedést!
