Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-22 / 145. szám
965. JŰNIUS 22, KEDD MST HECrr.l Míriap :s Vasárnapi kaleidoszkóp Egy nappal a „hivatalos" nyár előtt (Folytatás az 1. oldalról) mert magasabban áll, mint a Duna-parti házak szintje. Üzemi portán Brunner Vendel igazgató — Bizony a mi mestereink a mészégetők hetek óta másféle műszak szerint dolgoznak 40—50 katonával együtt. A nógrádverőcei üzemet a Duna szorongatja. — Tartják-e magukat? — Sikerült megvédeni, s Védték a mostani vasárnapon is. jCimen tettünk 20 vagon árut, s megóvtuk az üzemet a robbanástól. Ha a víz rá ömlik az égetett mészre liagy forróság keletkezik, s a gőz és gáz szétvethette volna a falakat. — A védekezés sikerült. De heteken át hideg marad a kemence. — öt üzemünk munkásai vasárnap, holott a traktorosok munkára készen álltak. A járás termelőszövetkezetei húsz erőgépet vehettek volna igénybe vasárnap, de nem éltek a lehetőséggel. — A tsz-ek vezetői úgy gondolják — mondja a főmérnök —, hogy a saját gépeikkel és fogataikkal is győzik a sok munkát. Sajnos, tehetetlenek vagyunk: erőszakkal nem állíthatunk be a tsz-ek udvarába. .. Mindenesetre nem jó, hogy amikor éget a munka, akkor kihasználatlanul áll jónéhány gép! Törökbálinti Kísérleti Gazdaság, dr. Walisch Miklós főkönyvelő. — Az elmúlt vasárnap 60 holdon jártak gépeink, kulti- vátorozták a kukoricát Sós- kúton. Dolgoztak a paradicsom-, zeller- és új telepítésű szamócatáblán. — Termés? — Száznyolcvan mázsa szamócát szedtünk. Sajnos a rengeteg eső miatt még zölden elrohadt négy vagonra való. Nemcsak fürdeni jó... vállalkoznak rá, hogy az esztendő második felében a 45 vagonos hiányt helyre hozzák. Nem külön műszakkal, vasárnapi munkával, de ügyesebb szervezéssel. A földeken Jobbára derűs, napfényes szombat után végre még egy esőtlen napot, a vasárnapot sikerült kifogniuk a mező- gazdasági üzemeknek. A vár- va-várt felszikkadás a határba sürgetett embert, fogatot és gépet. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói kevés kivétellel a mezőn töltötték a vasárnapot. Alábbi telefonjelentéseink ezt a lendületes munkát, indokolt erőfeszítést foglalják dióhéjba. Szabó Lajos, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet párttitkára a zöldborsószedést emeli ki a vasárnapi munkák közül. Mintegy huszonöt ember érdeme az a harminc hold, amelynek konzervérett termését vasárnap szüretelték le, még a borsófejtőgép is teljes erővel dolgozott. Noha még szombat este is esett egy kis eső, a tsz mégis hozzáfoghatott a szénaka- zalozáshoz. Ennél még fontosabb volt a kapálás, amelyben a tsz valamennyi erőgépe részt vett. A Herceghalomi Állami Gazdaság modern eszközükkel termel, de most náluk is felborította a rendet az esős idő. Sió Levente kerületveze- tö a következőket mondotta erről: — Vasárnap ötvenhárom erőgépet kellett kapálásra fognunk a kukoricában. Nyolcszáz holdat ugyanis di- konirttal kívántunk gyomta- lanítani, de ez nem sikerült, lemosta az eső. Kultivátoro- kat küldtünk a gyomok ellen. Ezenkívül °28 hold rét termését kellett behordani vasárnap. Ugyanezen a na- •'on szabadult meg a gyomokéi a 86 hold mák nagy része is. Hihetetlennek tűnő hírt közöl Pfendert Mihály, a Kis- kunlacházi Gépállomás főmérnöke: a termelőszövetkezetek nem tartanak igényt a gépállomás gépeire. Ennek bizonyságául azt említi me-, hogy gyetlen gépük sem dolgozott Az őszibarack jó közepes termést ígér, s a hét végén lehullott jégeső sem károsította. Várjuk a meleget, mert még mindig elsüllyed a gép az agyonázott talajon. Különben tavaly ilyenkor már szállítottuk az első őszibaracktermést. Most két hetet késünk. De a jó időt már nem nélkülözhetjük. Strand és kerthelyiség A nyár legbiztosabb fokmérője a strand és kerthelyiség. Kicsit még hideg A Ceglédi Vendéglátóipart Vállalat mindkettőnek gazdája. Az áruforgalmi osztály így nyilatkozik: — Az idén először foglalták el a vendégek a kerthelyiségeket. Közel negyedével volt nagyobb forgalmunk, mint az év eddigi hétvégein. Borból, sörből, üdítő italból nem ' volt hiány. Rengeteg fagylaltot mértünk ki az üzletekben, s mozgó fagylaltkocsikon. Amit a vevő kifogásolhatott, az talán az, hogy kevés volt a csokoládé és a vanília. Inkább gyümölcsfagylaltot készítettünk, mert vajból és tejszínből nem áll elég rendelkezésre. — Kinyitottak a strandok? — Hivatalosan már régebben kaput nyitottunk. De ez a hétvége volt az első, amikor gyakorlatilag is szezon- nyitásról beszélhetünk. A víz még hideg, de elég sok bátor ember próbálta ki a mostani szombat-vasárnapon is. Kirándulók? — A budai hegyekben „táblás ház” volt. írták: Hetesi, Nagymiklós, Tóth. Fényképezték: Csepregi — Gábor — Kotróczó. Dolgoznak a fiatalok 7000 diák kap munkát a nyáron Ma már kialakult szokás, hogy a diákok, épp úgy, mint a felnőttek, a nyár nagy részét komoly munkával töltik. Nem jelentéktelen ennek a gyakorlatnak az anyagi előnyök mellett a nevelőhatása sem. Szervezett formában gondoskodnak arról, hogy a tanulók a három nyári hónapra munkához, keresethez juthassanak — ha lehet minél többen. A legtöbb diák vakációjának már hagyományos programja az 'építőtábor. Nagykőrös, Szentmártonká- ta, Szigetmajor, Soroksár-Pé- teri major, Százhalombatta: öt KISZ-építőtábor várja megyénkben a tanulókat. Az öt közül ugyan csak kettő — a nagykőrösi és a péteri majori lesz — a Pest megyei fiatalok tábora. A többi három helyen Komárom, Hajdú, Bács, Nógrád, Szabolcs megye középiskolásai dolgoznak majd. Pest megyéből 1400 középiskolás diáknak jut hely az idén építőtáborban. Ezekben a táborokban főleg mezőgazdasági munkát végeznek a fiatalok. Második évébe lép a nyáron a gödöllői egyetem építésére létesült helyi építőtábor. Itt 240 fiú dolgozhat rendes fizetésért. A jobb brigádokban napi 50—60 forintot is megkeresnek fejenként. A helyi KISZ-szervezet a 25. számú Építőipari Vállalattal kooperál, kölcsönösen biztosítják a munkaeszközöket és az ellátást. ötven gödöllői egyetemista leány gyümölcsöt szed az idén a Balaton mellett, ugyancsak munkabérért. A budai járási KISZ-bizottság 300 általános és középiskolai tanulót szervezett be az idén szintén gyümölcsszedő és fizetéses munkára. És hol dolgozik a nyár folyamán a többi fiatal? 36 ezerötszáz 13 éven felüli tanuló van a megyében, ezek legnagyobb része, ha nem is egész nyárra, de rövidebb időre dolgozni szeretne. A nyári munkáltatások lebonyolítása nem kis feladat. Sok esetben nehézségekbe ütközik a diákok felnőttektől eltérő munkáltatása, bérezése, amit eddig mindenhol másképp oldottak meg — nem egyszer visszaélésekkel. Ez évtől a diákok nyári foglalkoztatását a Munkaügyi Minisztérium 111/1965. számú utasítása szabályozza. Ez részletesen kitér a munkaviszony minden kérdésére. Szabályozza a munkaidőt — általános iskolásoknál hat óra, középiskolásoknál nyolc óra — kiköti, hogy a munkabért a vállalatok érvényben levő kategóriái szerint kell fizetni — a mező- gazdaságban sem lehet 3,50 forintnál alacsonyabb órabért fizetni —, előírja, hogy a diákok dolgoztatása esetén a munkáltató köteles számukra élelmezést biztosítani. A diákok nyári munkájának megszervezését a mesvei tanács munkaügyi osztálya irányításával a járási munkaügyi és művelődésügyi osztályok végzik, ők egyeztetik a munkaerőszükségletet a jelentkezők igényeivel. — A munkaerőkínálat és kereslet nem áll egyensúlyban — mondja dr. Takács Éva, a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályának dolgozója, aiki évek óta összefogja a tanácsi szervek ez irányú tevékenykedését, — Az elmúlt évben 9980 ta nuló jelentkezett nyári munkára, de a vállalatok és gazdaságok csak 3881 főre tartottak igényt. Végül 5434 gyerek kapott munkát, ennek nagyobb részét a tsz-ek biztosították. Az idei nyárra a tervek szerint mintegy 7 ezer diáknak fogunk kereseti lehetőséget biztosítani, ebből 5 ezret a mezőgazdaság foglalkoztat majd. A budai járásban a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola 150 tanulót igényel, a Felsőbabádi Állami Gazdaságban 100 tanuló dolgozik majd. Sok általános iskolás fog dolgozni az Örkényi Célgazdaságban is. A Bugyi Telefongyár 100 középiskolásnak tud munkát adni, 810 főt igényel a váci járásban a Dunakeszi Konzervgyár. A Nagykőrösi Konzervgyár is 600 főre tari igényt, s így az egész városban jóval több a munkalehetőség, mint a jelentkező. Sokhelyen évek óta kialakult kapcsolat él diákok és munkaadók között. így a Fóti Gyermekváros tanulói évről évre az Alagi Állami Gazdaságban dolgoznak. A zsámbé- ki Uj élet Tsz is több éves kapcsolatot tart a fóti gyerekekkel. Az idén nyárra is 4( tanulót kértek. Sok vállalat a béralap hiánya és a mun kanormák kötöttsége miat nem talál módot arra, hogy a nyári idényben tanulókat dolgoztasson. Ezért van például az, hogy a számos gyárral rendelkező Vác város alig igényel diákmunkaerőt. Az előkészületek kereslet és kínálat összeegyeztetésére nagyrészt már megtörténtek, hamarosan kezdődik a diákmunkaszezon. Dozvald János A budai járás • • • w • jovoje Víztárolók — hütöházak Nagyüzemi kertészet űzni mamaamammmamamsBamemm Húszezres baramfifarmok MINT MÁR KÖZÖLTÜK, | elkészült a budai járás mezőgazdasági távlati fejlesztési terve. A gyümölcs- és I Digózás, alagcsövezés, vakonddrénezés... Megkezdte munkáját az országos talajjavítás gödöllői főhadiszállása Gödöllő határában, a Szada leié vezető út jobb oldalán épül az évek óta készülő községi vízvezeték hatalmas tartálya. Vele pontosan szemben, a bal oldalon, a beljebb épített gépállomás régi, vasrácsos kapuja mögött pedig lassan kibontakozik egy nagy jelentőségű új létesítmény, az Országos Talajjavító és Talaj- védelmi Vállalat központi telepének képe. A gépállomás régi épületeinek nagy részét már átalakították, új rendeltetésének megfelelően, néhányon most folynak az utolsó simítások. Koller Lajos igazgató ad tájékoztatást az új vállalat munkájáról, szervezetéről és megoldásra váró feladatairól. A talajjavítás ma már világprobléma, hiszen a termőfölddel szemben mindenütt fokozódnak az igények, és a termelés növelése nélkül számottevő eredményekre nem lehet számítani. Magyar- országon sok a kötetlen homok, a szikes terület, a savanyú talaj, a dombos vidékeken pedig az erózió okoz igen nagy károkat. Pest megye köztudomás szerint erősen érdekelt fél ebben a küzdelemben, termőterületének jelentős része szorul javításra. A Pest megyei talajjavító munkálatok dolgát a vállalat külön kirendeltsége intézi, amelynek működése még négy másik megyére, Bács-Kiskun, Komárom, Nógrád és Fejér megyékre is kiterjed. — Központunknak — mondja az igazgató — közel hetven műszaki és adminisztratív dolgozója van, köztük számos szakmérnök és más képesítésű szakember. A vállalat együttműködik az Agrártudományi Egyetemmel, azért kapott helyet Gödöllőn. Szomszédságunkban kap helyet a körülbelül húszmillió forintos beruházással kiépülő Gépkisérleti Intézet, itt helyeznek el még számos más mezőgazdasági vonatkozású intézményt is. Tudomásom szerint rövidesen Gödöllőre költözik át a jelenleg még Budapesten működő Erdőgazdasági Intézet is. Itt alakul ki tehát a mezőgazdaság gyakorlati tudományainak központja. Az igazgató ezután a vállalat feladatairól beszélt. Elmondotta; pontos terv alapján folyik a küzdelem a termőtalaj javításáért és a terméketlenné vált vagy csökkent termelékenységű területek visszahódításáért. Idén az országban nem kevesebb, mint kétszázezer katasztrális hold megjavítására kerül sor. A szikesekért gipsszel és mész- szel, a savanyú földeket me- szezéssel, a homokot lápfölddel teszik alkalmasabbá a termelésre, a lejtős talajokon pedig ésszerűbb művelési módszerek alkalmazásával és egyéb műszaki munkálatokkal gátolják meg a további eróziót. A vállalat feladata mindezen kívül még a szolgáltatások nyújtása, gép- kölcsönzés, gépjavítás és szak- tanácsadás is. Az utasításban rengeteg a szakkifejezés, amely igen sokat mond a mezőgazdáknak. Digózás, alagcsövezés, vakonddrénezés, tereprendezés, mélyforgatás, sáncolás, és teraszolás. — Fő kötelességeink közé tartozik — egészíti ki a tájékoztatást az igazgató — a szaktanácsadás talajjavítási és talajerőgazdálkodási kérdésekben az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek számára, valamint a mi feladatunk az is, hogy a talajjavítással és a talajvédelemmel kapcsolatban a kísérleti intézetek által kidolgozott és ajánlott javítási eljárásokat a gyakorlatban megvalósítsuk, és megoldjuk a menet közben felmerülő műszaki feladatokat. m. I. szőlőtelepítéssel korábban foglalkoztunk, most tekintsük át a növény- és állattenyésztés legérdekesebb adatait. A növénytermelés szerkezetét úgy állították össze, hogy biztosítsa az állattenyésztés takarmányellátását. A fejlesztésnél figyelembe vették a talajadottságokat. A növénytermesztés hozamai a 31 ezer hold szántón még nem megfelelőek, részint a helytelen növényi sorrend, és a gyenge talajerő-utánpótlás miatt. 1980-ra a gabonafélékből kevesebb, kapásokból és szálas takarmányból több lesz a járásban. Tervezik, hogy Százhalombattán az erőmű fáradt gőzének felhasználásával nagyüzemi kertészetet hoznak létre. Kialakítják a nagyüzemi kertészetet Tárnokon is. Ugyanakkor felhagynak a burgonya nagyüzemi termelésével. Megállapították ezen a talajon nem kifizetődő termeszteni. A TALAJERŐT — az eddigi rendszertelen gyakorlattal szemben — négy-ötévenként 160 mázsa szerves trágyával kívánják pótolni. Egyedül Piliscsaba környéke nem tudja majd ezt a mennyiséget biztosítani, ezért előnyös lenne ott fekália-, vagy kom- posztüzemet felállítani. Az istállótrágyázás mellett holdanként 5,7 mázsa lesz a műtrágya-felhasználás. Amíg ma egy számosállatra hét hold mezőgazdasági terület jut, addig 1980-ra ez a felére csökken. Tizenöt esztendő múlva 4200 holdon öntöznek majd a termelőszövetkezetekben. A kellő vízmennyiség biztosítására Tökön, Sóskúton, Solymáron és a Herceghalm Kísérleti Gazdaságban víz tárolókat építenek. A járásban sok a rét és a legeli a patakok partján. A vizeket azonban nem szabályozták és áradásaikkal sok kárt okoznak a legelőkben. Az elkövetkezendő időkben vízügyi szakemberek segítenek ezen a helyzeten. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, a közgazdasági viszonyok parancsolóan előírják az állattenyésztés nagyarányú fejlesztését, amit mindenütt a termelőszövetkezetek gondjaira bíznak. Ehhez viszont fontos a szakosítás és a nat^Tizemi gépesítés. Nagyobb tehenészetet Tárnokon, Bián, Pátyon, Zsám- békon és Pilisvf ■ ösváron létesítenek. A tehénállomány csaknem megké'. -ereződik így ők láthatják el a fővárost friss tejjel. Marhát hizlalnak majd Érden és Tökön, a sertéstartás Pátyon, Bián, Tö- km és Tárnokon lesz jelentős. Juhtartásra Telkin, Bu- dajenőn, Perbálon, Tinnyén és Piliscsabán rendezkednek be, míg Százhalombattán, Pátyon, Bián és Torbágyon, Zsámbékon és Ürömön nagyüzemi baromfinevelc- lesz. TAKARMÁNYKEVERŐ üzemet Tárnokon, Tökön és egy kisebbet Pilisvörösváron helyeznek el. A MÉSZÖV Érden egy 35 vagonos, a HUN- G ‘ ROFRUCT Budaörsön 209 vagon befogadóképességű hűtőházat épít. Ezek nemcsak a termelőszövetkezetek gyümölcsfelvásárlását teszik gyorssá és szilárddá, de alkalmasak lesznek a zöldség tar tósítására is.
