Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

nsr HEGY kJÍívlap 1965. JÚNIUS 22, KEDD KÖNYVESPOLC Jacques Delarue: A Gestapo története Hírhedt és rettegett név: Gestapo. Titkos államrendőr- ség — Geheime Staatspolizei; fasizmus, kínok, százezrek ha­lála, barbárság, félelem és gyűlölet; a népirtás soha nem látott iszonyú valósága; a tö- meggyilkosságot tökélyre fej­lesztő gépezet; a fasizmus szörnyének legszörnyebb faty- tya — ez volt a Gestapo. A francia szerző mentes a szenvedélyektől. Tudja, hogy mindazt a szenvedést, köny- nyet, vért, amit a Gestapo név jelent, lehetetlen érzékeltetni. Ezért könyve tárgyilagos ta­nulmány; és a tárgyilagosság, a szigorú tényszerűség a leg­nagyobb leleplező erő, az ere­deti dokumentumok minden­nél jobban vádolják azokat, akik e papírokat készítették, aláírták, akik a parancsokat kiadták és végrehajtották. Delarue a francia rendőrség tagjaként éveket szánt a for­rásanyag felkutatására, s en­nek eredménye több, most először nyilvánosságra került dokumentum, illetve idézet, s e felkészülési időszak alapos­sága megmutatkozik a mű vi­lágos szerkezetében, logikájá­nak tisztaságában. Delarue nem marxista, ezért a gazdasági-társadalmi alap — amelyből e kelevény, a Gestapo keletkezhetett — elemzése könyvében hiányzik, ám amit ettől eltekintve a mű nyújt, az — tökéletes. A Gestapo a betegesen titokza- toskodó fasizmus leginkább titokzatos szerve volt. minden okmánya, irata titkos, szigo­rúan titkos, titkos államügy bélyegzőt viselt magán, s ért­hető, ha a háború végén a gyilkosok mindent elkövettek, hogy a terhelő iratokat eltün­tessék. Delarue egyike azon keveseknek, akik nekivágtak a reménytelennek tűnő mun­kának: kihámozni a miszti­kussá’ ködéből a Gesiapót, s megrputatni a maga visszata­szító valóságában ezt a ször­nyű, emberfaló gépezetet, amely végigtaposott Európán, s nem volt nemzet, amelynek fiait ne gyilkolta, vallatta, ak a színt, fa írni na Mnrt a Gestapo — ezt Delarue nagy számú dokumentummal bizo­nyítja — azt tehetett, amit akart. Évekig börtönben tart­hatott embereket, anélkül, hogy bármit elkövettek volna, kivégezhetett bárkit, senki nem kérte számon, s hogy ha­talma teljes legyen, a náciz­mus felső hierarchiájának tagjait is megfigyelte, kettőt kivéve: Himmlert és Hitlert... Himmlert, mert ő volt a főnö­ke e gépezetnek, s Hitlert, mert tőle származott a hata­lom, s mert ő védte meg a ve- télytársák ellenében a Gehei­me Staatspolizei! A szerző lépésről lépésre követi nyomon a Gestapo lét­rejöttét, bemutatja az SD Aus­land hírszerző munkáját, a nácizmus terrorszervezeteít összefogó RSHA — Birodalmi Biztonsági Főhivatal — meg­szervezését és hatalmának ki- teljesedését, mindazt, ami vé­gül is a birodalmon belül és kívül egyaránt a korlátlan hatalom megtestesítője lett. A Gestapo csak egy szervezet volt a sok közül, bár a legis­mertebb, a leghírhedtebb. De­larue munkája úttörő jelentő­ségű: a véreskezű hóhérok e szervezetéről senki nem írt ilyen alapossággal, felkészült­séggel csak e témának szen­telt könyvet. Más erényei mel­lett ezért is joggal számíthat az olvasók elismerésére. (Kos­suth Könyvkiadó) (m. o.) HUSZONNEGY EVVEL EZELŐTT ÍGY KEZDŐDÖTT SZAMÓCA Csaknem negyed évszázadai 1941. június 22-én hajnalban meg­indult a fasiszta hadigépezet, hogy a Barbarossa-terv utasításai alapjan három hónap alatt lero­hanja a Szovjetuniót. A támadás megkezdésének idő­pontjában a fasiszta Németország fegyveres erőinek összlétszáma 7.3 millió fő volt. A Barbarossa- terv keretében ennek az erőnek hetven százalékát vonultatták fel a Szovjetunió nyugati határaihoz. A német fasiszta hadsereg 152 hadosztálya és két dandára mel­lett Finnország 16 hadosztályt és három dandárt, Románia 13 had­osztályt és kilenc dandárt. Ma­gyarország pedig négy dandárt vetett be a Szovjetunió ellen. E A somogyi erdőkben az idén szokatlanul bőséges a szamócatermés. A múlt heti meleg napok szép pirosra szí­nesítették a dús bokrokon le­vő gyümölcsöt, Vasárnap a berzencei, kaszópusztai és zsitfai erdő környékének la­kói közül sokan keresték fel az „erdei szamócáskertekel”, s a gazdag szüretről jól meg­rakott kannákkal, edények­kel tértek haza. és finn) repülőgép, 3700 harckocsi és kereken 50 000 ágyú és akna­vető támogatta. Kezdetét vette az emberiség történetének legvé­resebb háborúja, amely a hitleri Németország teljes vereségével végződött. Mellékelt térképünk Európát mutatja be a fasiszta támadás megindulásának időszakában. Jelmagyarázat: 1. A fasiszta Németország és szövetségese, Olaszország, a csat­lós államok (Bulgária, Finnország, Magyarország, Románia) és a megszállt területek. Ez utóbbiak­hoz tartozott Albánia, Belgium, Cseh-Morva védnökség, Dánia, Görögország, Hollandia, Horvát­minlegy 190 hadosztálynyi erőt j ország. Lengyel Főkormánvzósag, 3900 német és 1000 csatlós (román l Montenegro, Norvégia, Szerbia, Szlovákia és Franciaország északi területe. 2. Fő támadási irányok a Bar­barossa-terv szerint. 3. Az Arhangelszk—Kujbisev—* Baku városok vonala, a legtávo­labbi előrenyomulás szakasza a Barbarossa-terv alapján. A náci Németország a Szovjet­unió elleni támadáshoz felhasz­nálta saját csatlósai és az elfog­lalt európai államok hadiiparát: 4. a kohászat, 5. a kőolajkitermelés és feldol­gozás, 6. a tank- és páncélozott jár­műgyártás, 7. az ágyú- és egyéb fegyver­gyártás, 8. a hajógyártás, 9. a repülőgépgyártás legfonto­sabb telephelyei. —Terra— R. Tóth István a leggyorsabb hortobágyi csikós Vasárnap mintegy három­ezer érdeklődő előtt folyta­tódtak a hortobágyi lovasna­pok eseményei. A mátai lo­vaspályán fogatbemutatót, díjugrató versenyeket tartot­tak. Nagy érdeklődés köze­pette rendezték meg a csikó­sok nagydíjáért folyó 800 mé­teres síkversenyt. A győztes R. Tóth István, hortobá°vi csikós lett, így ö kapta a leg­gyorsabb hortobágyi csikós büszke címet. Második he- yezett ugyancsak hortobágyi lovas, Garai Lajos, mig a harmadik Gyurkó János ke- mecsei csikós lett. Nagy taps fogadta, amikor meghajtották a lovaspályán a beterelt híres hortobágyi ménest. Bemutatták ezenkí­vül a puszta másik jellegze­tes nevezetességét, a 128 da­rabból álló szürke-magyar gulyát is. A csikósvetélkedőknek is nagy sikere volt. A pusztai csikósok bemutatták ügyessé­güket, bátorságukat. A magánépítkezők anyagellátása Az arányos eloszlásért — Anyag- biztosítási szerződések — Növekvő igények — Árucsere, behozatal A második ötéves terv 194 ezer lakás-, illetve családi ház magánerőből történő építését irányozta elő. A magánépít- kezőket nyilván érdekli miként teljesíthetik egyéni terveiket, és mi az oka az itt-ott adódó problémáknak? Ezekre a kér­désekre kértünk választ a Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Főigazgatóságán Quittner László főosztályveze­tőtől. — Miként történik az elosztás az ország TÜ- ZÉP-tclepein, hogy ki­elégítsék a keresletet? — A TÜZÉP Főigazgatóság a kereslet ismeretében külön­féle intézkedéseket tett. Az or­szágban minden megyei, járá­si székhelyen és nagyobb vá­rosi jellegű helyen működnek állami építőanyagtelepek, ösz- szesen 330, földművesszövetke­zeti telep 360. A kisebb TÜ- ZÉP-telepek kétharmada is hoz forgalomba építőanyagot. A TÜZÉP-telepek építőanyag­forgalma 1934 óta megnyolc- szorozódott. Intézkedéseink az építőanyagot elsősorban a csa­ládi házéprtte'.ők részére biz­tosítják. Elrendelte a főigazga­tóság: a telepek a faanyagok­ból mennyit adhatnak ki, hogy a nélkülözhetetlen tatarozás- karbantartás céljaira is jusson. Biztonságot jelent az építte­tőknek, hogy várható szükség- etük fedezésére anyagbizto- iítási szerződést köthetnek a rÜZÉP-vállalattal. Ez olyan izerződés, amelyre minden kö- -ülmények között biztosííhat- ,uk az árualapot. — Mi az oka, hogy egyes helyeken mégis az aránytalan elosztásra panaszkodnak? — Néhány telepünkön sajnos pusztán az igénylések, és nem i várható árualapra kötötték a szerződéseket. Ahol nemcsak a keresletet vették figyelembe, íanem számoltak a rendelke­zésre álló árumennyiséggel is, és ütemesen kötötték a szerző- léseket, ott nincs semmi baj, i szerződések szerint biztosí­tott az építőanyag. A hibákat igyekszünk most korrigálni. Az árualap nem fedezi ugyan minden cikkben a keresletet, mégis mondhatjuk, hogy jól indult az év. Vállalataink a múlt év utolsó negyedében igyekeztek minden árut átven­ni az ipartól, és tavaszig tárol­ták. így jelentős készlettel in­dulhattak a márciusi építkezé­seknél. Kötöttek tárolási szer­ződéseket is: a mésztárolás például biztosítja, hogy az idén a permetezési mész vásárlásá­nak idején seam lesz zavar. — Mit árulnak el a számok az első negyedév eredményeiről? — A lakosság építőanyag el­látásánál az első negyedévi tervet 130 százalékra telje­sítették a TÜZÉP-telepek. Más szóval ez azt jelenti, hogy 130 millió forinttal több ez az ösz- szeg, mint amennyit az elmúlt év hasonló időszakában forgal­maztak. Mesztigné sírköve A napokban, hogy otthon jártam a fa­lumban, kimentem a temetőbe megláto­gatni apámat. Kibe­szélgettem vele ma­gam gondolatban, aztán körüljártattam tekintetem a gazda­gon és színesen bom- .adozó természeten, hogy kiszellőztessem velkentből némileg a reámnehezedatt gyászt. ' Miközben a szom­szédos sírköveket ol- ■asyatom, felötlik gy furcsa fölirat: „Drága férjem, lem bírtam beletö- ődni elmúlásodba, ‘tánad mentem a ha­diba, magam kezé­vel vetettem véget Jetemnek. Becsüs­ön meg érte nekem íz Isten.” Odahajolok, ki le­hetett ez az elkesere- iett hitves? Az alá- rást elkaparta vala- :i. Anyám mondja: fesztig né. — Hát meghalt szegény asszony, ura utáni bánatában? — Nem halt meg az —- feleli anyám — még idejekorán meg­gondolta magát. Il­letve nem egészen idejekorán, mert már elkészíttette a síremléket magának. Csakugyan, még aznap délután látom ám Mesztigné asz- szonyt, amint nagy­ban pöröl egy ösztö- vér, itesaszőrzetű em­berrel, Pelinka Pista bácsival. — Ö most a férjem — mondja magyará- zóan, hogy félre ne értsem a bizalmas légkörű szituációt. — Gratulálok — ií- ledelmeskedem elő­írás szerint, s bízta­tom és lelkesítem őket, hogy milyen szép, egymásnak való emberek ők ketten, ha már Mesztig bá­csit szívszélhüdés ré­vén magához szólí­totta a mindenható. Pelinka bácsi szót­lanul bólogat, úgy látszik nehezen fo­galmaz kissé, Mesz­tig néni, azaz im­már Pelinka néni el­lenben rögtön veszi, s viszonozza a szót. — Nagyon szépen élünk, kedves fiatal­úr, tessék elhinni. Olyan szépen és egyetértésben, hogy álmában sem kíván­hat emberfia a mi­énknél boldogabb családi életet. S hogy Pelinka bá­csi hátraballag a kertbe sóskát szedni, megreszkírozom a kérdést a korai sír­keresztre vonatkozó­an. — Akkor úgy volt, hogy felkötöm ma­gam bánatomban — rebegi volt Mesztig­né asszony. — Meg­vettem kétezerért a követ s megirattam, aztán meggyóntam, megáldozíam és ki­mentem a kötéllel a pajtába. Ott sírok egyet előbb s miköz­ben sirdogálok, jön Pelinka Pista s azt mondja: „ne szamár- kodj Teri, csak nem — Milyen problémá­kat okozott az árvíz a magánépítkezök anyag- ellátásában? — Az árvízre nem számítot­tunk, a károk felmérése után kitűnt, hogy mintegy 26 millió forint értékű építőanyagot kell biztosítanunk az árvízká­rosultaknak: hét és fél millió darab téglát, 600 ezer darab cserepet, 1500 tonna cementet és 1000 tonna meszet. Ameny- nyiben más oldalról nem si­kerül árualapot biztosítani az árvízkárokat szenvedett terü­letekre, a rendelkezésre álló árualapok átcsoportosításával leszünk kénytelenek megol­dani az árvízkárosultak prob­lémáját. — Mit tesznek a fa­anyaghiány enyhítésé­ért, és az igények jobb kielégítéséért? — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium — árucsere-kapcso­latai útján — Lengyelország­ból az idén 10 ezer köbméter fűrészárut, a Szovjetunióból pedig, ugyancsak árucsere formájában, jelentős mennyi­ségű fenyő gömbrudat impor­tál. Ez a két árubehozatal eny­híti majd faanyaghiányunkat. Ezenkívül komoly hiányt pó­tol a TÜZÉP Főigazgatóságon neiprég létrehozott árufeltá­ró brigád munkája is. E bri­gád feladata, hogy az Orszá­gos Tervhivatal és a Pénzügy­minisztérium februárban meg­jelent utasításának megfele­lően — miszerint valamennyi építőipari vállalat ajánlja fel felesleges építőanyagát magán­építkezések céljára — végig­járja az országot, és felkutat­ja a felesleges építőanyagokat. Brigádunk már eddig is na­gyon hasznos munkát végzett, mert sok elfekvő építőanyagot sikerült felkutatnunk. Ezek az intézkedések enyhítik a hiá­nyokat és reméljük, hogy az anyagellátás javításával együtt a szervezési hibákat is sike­rül majd helyrehoznunk — mondotta befejezésül Quittner László. (V. A.) Lop a gyerek Beszéltünk már arról, milyen megdöbbenést okoz a szülőknek, amikor rájön: csavarog a gyerek, vagy hazudik, esetleg „cigizik”. S a megdöbbenés riada­lommá fokozódik, amikor olyasmit tapasztal, hogy lop a gyerek. Persze, mint az előző esetekben, most is különb­séget kell tennünk lopás és lopás között... Mert a gyermeki szervezet megkö­veteli magának például a szükséges mennyiségű cuk­rot. Ne csodálkozzunk, ba az a kiló kristály- vagy kockacukor rohamosabban fogy, mint azelőtt. Ne al­kalmazzunk rendőri mód­szereket a cukor eltűnésé­nek felderítésére. A gyerek megkívánta! Annyira ösz­tönösen, hogy tálán el sem jutott a tudatáig. Csak ar­ra kell vigyáznunk, nehogy elvegye az étvágyát. Hossz gondolattársítás alakul ki olyan gyerekben, akit a „terven felül” elfogyasz­tott cukorért már néhány­szor megvertek! Ilyen gye­reket, ha megkínálunk cu­korral, nem meri elfogad­ni, ue ha elfogadta, elfor­dul, s úgy veszi a szájába a cukrot, mint valami til­tott holmit. A „mit lop” kérdésre még annyit, hogy például kislányoknál ugyancsak nem tekinthető főbenjáró bűnnek, ha a mamától vagy az idősebb nővértől „felpróbálja” a nylonharisnyát vagy „ki­próbálja” a púdert, vagy a rúzst. Mindez náluk olyan, mint a fiúknál a növeke­déssel együltjáró torkos­ság... A baj ott kezdődik, ami­kor mást, például pénzt tu­lajdonít el a gyerek. S az­zal folytatódik, hogy ezt a pénzt nem magára, s nem gyermekes dolgokra költi! Persze, ne hatódjunk meg a megbocsátás határán is túl, ha így védekezik: — Azért vettem cl azt a tizest, mert neked akartam névnapodra venni valamit! Találkoztunk olyan gye­rekkel, aki magának soha nem lopott volna egy szem kockacukrot sem, de pajtá­sának igen! Jószívű volt? Sajnálta őt, aki otthon a zárt szekrényből nem sze­rezhette meg, amit szerve­zete kívánt? No, ez csak afféle „bocsánatos”’ bűn, ami valahol, valami ercny- nyel is találkozik. Gyako­ribb az az eset, hogy a gyengébb fizikumú vagy szellemi képességekkel rendelkező gyermek saját védelmének (hogy az erő­sebbek meg ne verjék, vagy a jobb tanulók súgja­nak) megszervezése érde­kében lop! A szülői bölcsesség azon­ban arra kötelez mindnyá­junkat, hogy ne csak a tényt állapítsuk meg, ha­nem a miértet, a hogyant is, sőt azt is, hogy kinek a számára tulajdonít el a gyerek. A lopás okozat, s az ok megszüntetése a szülő fel­adata. Tehát: a gyermek táplálkozási, s a szükséges szórakozási igényét — lá­nyoknál főként a mérték­letes divatigenyt vegyük fi­gyelembe. A jól végzett munkáért kapjon néhány forintot. S tanítsuk meg ebből gazdálkodni is. Úvjuk a rossz baráttól, barátnőtől, akiért lopni is képes. De mindez semmit nem ér, ha a gyermek otthon gyári, üzemi holmit lát, ami kézen-közön került a házhoz ... Hiába beszélünk neki, vagy ütjük a gyere­ket, ha otthon mást lát, például azt, hogy a közös rézgálicával permetezik a háztájit... Egy tisztakezű családban, ahol mindent megkap a gyermek, mégis feltámad benne a szarkatermészet? Ez nagyon ritkán fordul elő, százezer közül egy akadhat. Az ilyen esetet kleptomániának (lopási hajlamnak) nevezi az or­vostudomány, s gyermek­korban általában gyógyít­ható. Kolozsvári Gyula •fssffsssssssssssss/ss/srsrfss/ss^ akarsz kárhozatos\ bűnbe esni.” — De — mondom § —, mikor olyan ha-§ lálosan egyedül va-i gyök. Meg most már§ mit tehetek: kint ran^ a síremlékem a bú csúf elír atommal a ^ temetőben. A Pista^ azt felelte, hogy azon^ is lehet segíteni. Az-^ tán még huzamos ^ ideig vigasztalt és a$ végén elvitte magá-§ val a kötöféket, ne- ^ hogy kárt tegyek^ magamban. — És a sírfelirat?§ — Másnap kiment^ a Pista és elkaparta^ az aláírást — rebegi^ a menyecske sze-§ mérmesen. Aztán\ erélyesen rászól kese hajú férfiúra, § aki egy kötény sós- 5 kával ballag elé a i kert felől. — Pucold meg, az-\ tán készítsd elő. Hozz\ ki tojást is a kama- $ rából! — Sóska lesz má ma ebédre, tükör-'i tojással — közli szí-^ vessn. — Igazán, na-\ gyón szépen élünk ... $ András L. $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom