Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

PESl MEGYi ’&£iriem 1965. JÜNIUS 13, VASÁRNAP Nőknek — Férfiaknak Ar idei nőiruha divat köny- nyű és színes, a szabás lazán követi a testvonalat. Nem ked­velt a szoros derék, de kelle­mes az elől magasabb, hátul mélyebb hátkivágás, s a szok­nyák valamivel rövidebbek — kivillan a térd ... A bemutatók ruhaköltemé­nyei azonban a mindennapi viselethez idomulnak. Minden­ki a saját ízlése szerint válo­gathat a ruházati boltok vagy áruházak konfekció osztályán. Az általános divatvonalak is­merete mellett elsősorban azt kell eldöntenünk, milyen al­kalomra kell az új nyári ru­ha? Hétköznapra kartonból, pi- kéből, zefirből készülhet. Sza­básvonala laza princessz, egy­beszabott, derékvarrás nélküli. Felsőrésze ujj nélkül vagy kis ujjal készült. Üjdonság, hogy a ruha nyakkivágása, esetleg alja is másszínű anyaggal szegett. A ruhát fe­hér pikémasnival, „fecske- fark”-gallérral, rolniból ké­szült virágokkal díszítik. A kartonanyagokból állandóan divatos a pöttyös, szaténkar­tonból az elmosódott virág- mintás, az import zefirből pe­dig a csíkban rózsás a legdi­vatosabb. A tarka karton ruha — a di­vatnak megfelelően — virág­mintás. Fehér alapon barna és narancs árnyalatú mintákkal, A ruha érdekessége, hogy rol­ni virág díszíti. Ünnepi alkalom gyakran akad, érthető, ha mindenki szeretne ilyenkor jól öltözött, elegáns lenni. Nos, az idei nyári divat az alkalmi öltöz­ködésben is hozott újat, bár a szabás nem különbözik a hét­köznapitól. Itt azonban az ün­nepi jelleget a drágább anyaggal, díszítések finomsá­gával jelezhetjük. A könnyű alkalmi nyári ru­ha anyaga selyem. Egyaránt divatos a műselyem, a twill és a tisztaselyem. A minták azonban elmosódottabbak, mint a kartonanyagoknál. Az alkalmi ruháknál a hát kivá­gása merészebb. Sok bemuta­tott modellnél a kámzsagallér hátul hátközépig érő, sálgal- lérszerű kivágásban folytató­dott A nyári ruhákat könnyű . .Salome” anyagból készült bő köpeny egészíti ki. Konfek­cióban bélelve, olcsón kapha­tó. A legszebb színei: türkiz­kék, vaníliasárga, de van meggypiros és fekete is. A nyári divat idősebb nők­nek a nehezebb selyemből ké­szült kétrészes klasszikus kosztümöt, fiatal leányoknak a pasztell színű vagy fehér madeirából készült anyagot ajánlja. Nagyon szép a fehér alapon kék, fekete vagy piros­pöttyös selyemruha, plisszí- rozott szoknyával és kis ujjal. A legkönnyebb nyári öltö­zékújdonság férfiak részére a campinggamitúra. Kétrészes: rövid nadrágból és azonos anyagból készült rövidujjú ingkabátból áll. A felsőrészt 2—3 zseb díszíti, a rövid nad­rágot testhezálló belső nadrág béleli. Nyaralóknak, sporto­lóknak, strandotoknak ajánl­juk. Míg a felsőruházatban az öltönyöknél a sötét tónus a divat, addig a férfiak nyári könnyű öltözetében egyre gaz­dagabb színválasztékot talá­lunk, s így a férfiak öltözkö­dése is színesebbé, érdekeseb­bé válik. ?• " kV,; Az idei nyár slágere az eser­nyő, amelyet mi­lyen jó, hogy két­ezer évvel idő­számításunk előtt már feltaláltak. De nemcsak e nyáron, hanem időszámításunk előtt kétezerben sem a nap el­len nyújtott védelmet... Ak­kor az előkelőség és a nemes származás megkülönböztető jele volt. Időszámításunk hetvenes éveiben az ernyők igen elter­jedtek Rómában. Az eső elleni védekezésre természetesen Angliában hasz­náltak először ernyőt, 1710 körül. Az elmúlt hetekben hazánk­ban lényegesen megnöveke­dett a kereslet az esernyő iránt, az üzletekben rövid idő alatt rengeteg esernyőt adtak el, s így természetes, hogy hiánycikké vált... Nem így Stuttgartban, ahol a világ egyetlen esernyőmú­zeuma található. Többek kö­zött olivazöld selyemből ké­szült kardinálisi ernyő; kö­zépkori menyasszony csipkés- fodros rituális ernyője; olyan ernyő, amelyeknek fogójában zenélődobozok, burnotszelen- cék vannak elrejtve, vagy nyelüket pipaszárnak hasz­nálták. hátható itt porcelán, ezüst és elefántcsont fogan- tyús esernyő és napernyő is. — a — Jön a nyár. Bár egyelőre az időjárás nem ezt mutatja, végül is egyszer csak kisüt a nap, sárgul a kalász, érik a gyümölcs és a nyár sok nehézség elé állítja a mezőgazda­ság, a kereskedelem, a felvásárlás és a szál­lítmányozás dolgozóit. Újabb problémákat je­lent ez a családok életében is. Ezeket a ne­hézségeket csak alapos felkészüléssel lehet le­küzdeni. Lapunk mai számának két oldala a nyári gondokkal és azok megoldásának lehetőségei­vel foglalkozik. Néhány időben szólunk. kérdésben még jó Csak az alapos, minden eshetőségre felké­szült, körültekintő munka küszöbölheti ki azt, hogy év végére a hibák okairól szóló beszá­molójelentések ne így kezdődjenek: „ ... az idei nyár okozta objektív nehézségek miatt..." Ma még talán optimista kijelentésnek tű­nik, de bízzunk benne, jön a nyár. Készül­jünk fel rá! Az indulásnál nem lesz hiány Több mint 165 ezer hold gabonát kell az idén betaka­rítani a megyében. A szakem­berek kissé borúlátóan tekin­tenek az aratás elé. Alkatrészhiány akadályoz­ta a gépállomások és gép­javítóállomások dolgozóit abban, hogy idejében ki­javítsák a gépeket. Mi lesz, ha a nehéz talaj, a dőlt gabona miatt több alkat­részre lesz szükségük? Mé­lyen az emlékezetükben él még a tavalyi betakarítás sok-sok bonyodalma, amikor hiányzott az ékszíj, nem volt elegendő gumiabroncs és egyéb alkatrészek is hiányoz­tak. / GYÍRMEK ;; OjOtäoKA IDÉNY NAPKÖZI BÖLCSŐDE Hímzett blúzos, sok szok­nyás menyecskével utaztam a minap a vonaton. Vigyázva ült a pádon, karjában alvó ap­róságot tartott. Orvostól hoz­ta. — Mi baja a kislánynak? — Leforrázta magát a konyhában. Hamarabb feléb­redt, mint gondoltam, s ki­mászott az ágyából. Senki sem volt otthon... — Miért nem adja bölcső­débe? — Bár adtam volna! — A fiatalasszony hangja elcsuk- lik, arcát a gyerek kabatjába fúrja... A nyári mezőgazdasági munkák, az aratás-oséplés időszaka — bár a gépek sokat segítenek — egész embert, sok időt, energiát kíván. Csak­hogy a tsz-asszonyoknak ab­ban a gondjában: mi legyen a gyermekekkel? — ma már a társadalom is osztozik. In­tézkedések egész sora szü­letett annak érdekében, hogy a nagy munkák idejére meg­felelő gondozást, szakszerű felügyeletet biztosítsanak a kicsinyeknek. A Pest megyei Tanács mű­velődési osztálya nemrégiben körlevélben utasította az alá­rendelt tanácsi szerveket, hogy: azokban a községek­ben, ahol az iskolai napközi­ben nyáron férőhely szaba­dul fel, vegyék fel a tsz-ta- gok gyermekeit; ahol nincs napközi otthon, bocsássák a tsz rendelkezésére a művelő­dési intézmények helyiségeit, idénynapközi céljára. — Járásunkban kilenc idénynapközi kezdi meg rö­videsen működését — újsá­golja Mészáros Judit, a Nagykátai Járási Tanács mű­velődési osztályvezetője. — Nyolcat a községi tanácsok, egyet pedig a tápiógyörgyei Zöld Mező Termelőszövetkezet üzemeltet. Az idénynapköziket főként az általános iskolákban helyezzük el. A működésükhöz szükséges anyagi fedezetet a járási tanács költségvetésében biztosította. A szülők — ke­resetük arányában — napi 1 —8 forintos térítési díjat fi­zetnek a gyermekek élelme­zéséért. — Miért csak nyolc község­ben létesítenek idénynapkö­zit? — Ennyi helyen volt rá igény — hangzik a meglepő válasz. — A többi községben nin­csenek kisgyerekek? Avagy elmarad a betakarítás? — Azt hiszem, másutt kell keresni az okot: a térítési dí­jaknál. — Ügy értsem: akadnak szülők, akik sajnálnának he­tente pár forintot — gyer­mekük biztonságáért?! In­kább hagyják őket felügyelet nélkül a lakásban vagy az utcán?! Hiszen nincs minde­nütt idősebb testvér vagy nagymama! Alkalmi ismerősöm, a sok szoknyás domonyi fiatalasz- szony jut eszembe: ö nagy árat fizetett a keserű tanul­ságért! — nyiri — De hát az tavaly volt! Mit lehet várni az idén? Ez a gondolat foglalkoztat, amikor bekopogtatok a Pest—Nógrád —Komárom megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat Deák téri székházában. Rinczki János áruforgalmi osztályvezető készségesen vá­laszol kérdéseimre. Elöljáró­ban elmondja, hogy a gépál­lomások főmérnökeivel és az állami gazdaságok vezetőivel hetekkel ezelőtt megtárgyal­ták a gépjavítás nehézségeit A megbeszélésre azért volt szükség, mert mind a gépál­lomások mind pedig az álla­mi gazdaságok alkatrészhi­ánnyal "küzdenek:' A lista sze­rint mintegy 150 féle alkat­rész hiánya nehezítette a mun­kát. Érdeklődve keressük, kutatjuk a régi „ismerősök”- et: ékszíjat, gumiabroncsot..! Nos, egyikkel sem találko­zunk. — örömmel mondjuk, hogy ezeket a nehézsége­ket megoldottuk — újságolja a főosztályvezető; — Nem hiánycikk többé az ékszíj... — És helyébe nem lépett más? — A főmérnökkel való tár­gyalás után az alkatrészhiány 75 százalékát megoldottuk, de még így is maradt néhány olyan, amelyből kevés van. — Mondana néhányat? — Például a kombájnoknál a felhordó lánc. Mindegyik gépállomás sürget bennünket, de sajnos nem tudunk adni. — De a legnagyobb nehéz­ségeink a magyar gyártmányú traktorok javításához szüksé­ges alkatrészek biztosításánál vannak — folytatja. — Mi az oka ennek? — Mi is csak azt a vá­laszt kapjuk, hogy nincs! — Mit várhatnak a gépállo^ mások, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a nyári időszakra? — Hangsúlyozni kell, hogy ; az alkatrészellátás lényegesen j jobb, mint tavaly volt és to- ! vábbi javulást várunk. Na- ! gyobb szállítmány alkatrészt ! várunk a Szovjetunióból, : Csehszlovákia is biztat ben­! nünket. ! A vállalatnak — így a Pest ! megyei kirendeltségnek is — ; jó a kapcsolata az üzemekkel. : Idáig érünk a beszélgetés- : ben, amikor cseng a telefon: a megyei kirendeltség jelent­kezik. A főosztályvezető mo­solyog, majd mikor leteszi a kagylót, örömmel újságolja: — Most jelentette a kiren­deltség, hogy megérkezett a kombájnokhoz a felhordólánc és a Mezőgazdasági Gépalkat­rész Ellátó Vállalatnál továb­bi szállítmányt készítenek elő a megye részére. A jelenlegi kívánságokat tehát teljesen ki tudjuk elégíteni. Az indulás­nál tehát nem lesz hiány. — És később? — Reméljük a legjobbakat! — m. s. — — Megkértük Szemerke Lászlót, a Meteorológiai Jelen­ségeket Forgalmazó Iroda ve­zetőjét, a Pocsolyanagykeres­kedelmi Vállalat igazgatóját, tájékoztasson bennünket, mit várhatunk a nyártól az időjá­rásra vonatkozóan. — Az időjárással kapcsola­tos munkálatok a legjobb mederben haladnak. Készle­teink kitűnőek. Negyven­ezer gomolyfelhőt kaptunk a KGST keretében, közte mint­egy 20 ezer legújabb típusú szovjet esőfelhőt, mely a leg­nehezebb terepet is kitű­nően bírja. A baráti Csehszlo­vákiától kapott száraz leve­gőt az augusztusi napokra tar­togatjuk. A nyári időjárás me­netrendje szinte teljesen ké­szen áll. Eszerint június má­sodik és július első felében esős-napos időt biztosítunk a nyaralóknak Az idén mind­össze öt helyen ütemeztünk be háromnapos esőt, az orszá­gos esők pedig kísérletkép­pen mindig hétfőn és pénte­ken éjjel egy órától hajna­li négyig lesznek. A Dunán­túlon előzetes megegyezés alapján június 16-tól 20-ig szélcsend lesz, kivételt képez — Megoldatlan problé­mánk a műsor összehangolá­sa. A dunaapaji Sejhaj Tsz június 28-ára csendes esőt kért, míg az ugyanott tanyá­zó campingtábor igazgatósá­ga piszok meleget. Azt sem t'.e N Ä lAájártüí Miczu Györgyné tolnai lakos kertje, ahol miniszteri köz­benjárásra pelenkaszárító-szél fog fújdogálni. Június 20-án futó záporokkal hütjük az al­földi levegőt. 21-én enyhe esővel párásítjuk a Duna— Tisza közét és Péter-Pál nap­ján bárányfelhőket fogunk kergetni az Alföld felett. — Vannak-e problémák? tudjuk még, hogy július 30- án a Balaton fölött a nyara­lók kérése szerint dinnye- rohasztó hőség vagy a hor­gászverseny intéző bizottsága óhajának megfelelően ke- szegkoplaltató hűvös uralkod­jon. Valószínűleg sorsolással döntjük el a kérdést. — Milyen meglepetésekkel készülnek a nyárra? — Mór Béla főmunkatár­sunk jelenleg egy nagyobb- szabású szélviharon dolgo­zik. Jó magam az első hazai nyersanyagból készült hur­rikán-, sirokkó-, tájfun-, tor- nádócsokorral lepem meg az augusztusi nyaralókat. A jú­liusra tervezett vidám szal- marohasztó eső Réz Angyal­iul főszervező betegsége miatt valószínűleg elmarad. Nagy érdeklődésre tarthat számot helyette a Pesten megrende­zésre kerülő háztömb kö­rüli vízözön. — Vannak-e még hibák? — Akadnak. Nemrég a Mo- noron rendelt futózápor pél­dául Pilisvörösváron esett. Ugyanígy utólag kell bocsá­natot kérni Boros Mihály kakaskúti lakostól, aki né­hány hete szárító szél he­lyett ólmos esőt kapott. — Vesznek fel egyéni elő­jegyzéseket isi — Sajnos, igen. Azért \ sajnos, mert nagyon nehéz I őket kielégíteni így például • Török Kálmán kérését, hogy j Vaj Mátyás parkettásba ott j csapjon az isten nyila, nem j tudjuk teljesíteni, mert Gőz \ Ignác kérése — miszerint Vaj \ Mátyást az özönvíz vigye el \ — előbb futott be irodánkba.; — Nagyobb távlati tervek? \ — Az elköt étkezendő évek-l ben végleg demokratikussá \ tesszük az időjárást. Három \ éven belül teljesen kiegye- l nesítjük az éghajlatot. Jövő \ évtől kisebb esőket és hő- \ mérséklet-ingadozásokat már \ nylonzacskóba csomagolva \ szabadon forgalmazunk. — És mi lesz azidei ny&A ra ígért langyos nyugati lég- \ áramlatokkal és a trópusi me- ^ léggel? § — Sajnos, takarékossági év \ van, ez pedig súlyos valutát § jelent. Dozvald János

Next

/
Oldalképek
Tartalom