Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

1965. JÜNIUS 13, VASARNAP HEGYEI 5 STRANPOK KÉT ÉVE HOZTAK LÉT­RE nem csekély erőfeszítéssel a gyömrői strandot: mintegy félmillió forint költséggel meg­tisztították a tavat, rendezték környékét, parkosítottak, ka­binsort építettek. A község la­kói lelkesen vettek részt a munkában, tavaly egyszer például —, de nem első ízben, és nem utoljára — több mint száz fiatal segítette az építke­zést. Az eredmény nem ma­radt el, és az idei nyárra min­den adott ahhoz, hogy stran­dolás tekintetében Gyömrő a környék gyűjtőhelye legyen. Azaz egy dolog hiányzik még: büfé, ahol a megéhezett, meg­szomjazott vendég pogácsát, szendvicset, sört, üdítő italt vehessen. A VITA MAR HÓNAPOK­KAL EZELŐTT ELKEZDŐ­DÖTT. Többször megfenek­lett. Ma, úgy látszik, a vitázó felek dűlőre jutottak. Három szerv érdekelt itt. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat el­sősorban, mivel a strand terü­lete körzetébe esik. Csakhogy ők anyagi fedezet hiányában elutasították a büféhelyiség felépítését — csupán annak berendezését és üzemeltetését vállalták. A másik érdekelt fél — múlt időben, mivel azóta kiesett az érdekeltségből — a Maglód és Környéke Földművesszövetkezet, amely felépítette volna a büfét. Ajánlkozása azonban hiába­való volt, myfel a strand „nem az ő körzete”. A HATÁROK PEDIG SZEN­TEK ÉS SÉRTHETETLENEK. Végül., a . harmadik, már-már szenvedő szerv, a helyi tanács, amely kénytelen-kelletlen ma­ga vállalkozott a szóban forgó építkezésre, bár annak haszna a Ceglédi Vendéglátó markát Objektív nehézségek - szubjektív bosszúságok üti majd. A helyiség azóta felépült. De a Vendéglátó Vál­lalat még mind a mai napig nem érkezett meg a helyszín­re, hogy berendezze. Nyitás: június 15 ... Van még egy fél, a negyedik, a strand kö­zönsége. Es ha nem nyílik meg a büfé, ő lesz a legszen- vedőbb fél. Idejében szóltunk. Mert objektív nehézségek, szubjektív bosszúságok sok he­lyütt zavarták meg tavaly is a strandolókat. Idejében kérdeztük meg például az érdi tanácsot, mit tettek, hogy a községi strand az eljövendő szezonban keve­sebb kényelmetlenséget okoz­zon vendégeinek. Válasz: je­lenleg bővítik, fejlesztik, töb­bek közölt új gyermekmeden­cét építenek. Július 1-re ter­vezik a nyitást. Hát, ez már erősen benyúlik a nyárba ... A STRAND TÄGABB FO­GALMÁBA és a községi ta­nácsok feladatkörébe tartoz­nak az olyan fürdésre alkal­mas helyek is, amelyekben —, ha elismerik ezt hivatalosan, ha nem — fürödnek a falu­beliek. Albertirsai olvasónk írja, hogy a Gerje folyóban a híd körül 20—30 gyerek für­dik mindig. A víz sekély, a strandolás veszélytelen, de el­kelne egy gazda a terület fö­lött, hogy legalább az egész­ségügyi követelményeknek te­gyenek eleget ezen a részen. Sajnos a helyi tanács is és a ceglédi Gerje-Perje Vízhasz­nosítási Társulat is sajnálat­tal tárja szét a kezét: nem hozzájuk tartozik! Utóbbi tár­sulat a Szolnokon székelő Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatósághoz küldött. De hát ha a község és a megye illetéke­sei nem intézkednek, gondol­ják, hogy Szolnokról többet fognak tenni? A STRANDSZEZONT AZ IDŐJÁRÁS KÉSLELTETI. De előbb-utóbb, lehet, hogy na­pok múlva mégiscsak bekö­szönt a nyár. Idejében szól­tunk! P. A. VENDÉGLÁTÁS Ha kisüt a nap, jólesne egy üveg sör. Rendelünk egyet Szentendrén, a Görög Kancsó fakó bútorzatú teraszán. Mire a sört kihozzák, autó áll meg éppen, s kiszáll belőle Dobos Béla. a Budakömyéki Ven­déglátóipari Vállalat igazgató­ja. Ellenőrző körútját végzi. Nem minden célzatosság nél­kül megkínáljuk őt is egy po­hárral. — ... meleg — mondja fin­torogva, miután visszateszi az asztalra félig telt poharát. Nem fojthatjuk el kaján mo­solyunk, eleget tapasztaltuk, elég panaszt hallottunk má­soktól, főleg a nálunk forgo­lódó idegenektől, hogy a leg­tikkasztóbb kánikulában se­hol sem kapható jéghideg ital mifelénk. De udvariasságból, hogy ne csak kellemetlent mondjunk, mégis őszintén megdicsérjük a Görög Kan- csót, amiért görög ételekkel kedveskedik az ínyenceknek. Csemegesült és társai — Egyhangúak a vendéglői étlapok — fejtegetjük műbí­rálatunkat tovább, mivel azonban építő kritikát gya­korolunk: — A magyar kony­ha remekeit, tájjellegű fogá­sokat kell felszolgálni minde­nütt, nemcsak gulyást meg paprikást. Erre Dobos igazgató elvezet a város egyetlen éttermébe, a Békébe és büszkén felmutatja a menükártyát, rábök egy sor­ra: izbégi aprópecsenye. Az üzletvezető pedig közli, hogy a-tájjellegnek megfelelően so­hasem hiányoznák az étlapról a szerb konyha specialitásai. Amint a zöldpaprika meg a paradicsom olcsóbb lesz, főz­IVvitvatartás — szalonna — sör A meáí^ísíSasági dolgozók nehéz nyári munkájában so­kat segíthet, de ugyanennyit nehezíthet is a kereskedelem. A korábbi évek tapaszta­latai alapján úgy gondoltuk, nem árt idejében utána néz­ni: hogyan készültek fel a mezőgazdasági csúcsmunkák időszakára? Kérdéseinkre először a MÉ­SZÖV Pest megyei elnöksé­gétől kértünk választ. — Mi is okultunk az előző évek tapasztalataiból — nyug­tatott meg elöljáróban Kiss Elemér, a kereskedelem szervezési osztályvezetője — Olyan problémáink, ame­lyeknek megoldása csupán előrelátó intézkedéseken, jó szervezésen múlott, ez év­ben nem lesznek. Gondolok itt a helyi igényeknek és adottságoknak megfelelő bolti nyitvatartási idő bevezeté­sére, a kereskedelmi kész­letek feltöltésére, a mozgó­árusítás megszervezésére stb. Egy kérdésben azonban idén sem tudunk előbbre lépni: a hús- és töltelékárukból most sem bírunk minden igényt kielégíteni. Szirmai István, élelmiszer csoportvezető veszi át a szót: — Az elmúlt nyáron nem volt elegendő mennyiségű ét­kezési szalonna. Ebben az évben bőséges készletekkel rendelkezünk. A mozgóáru­sítás megszervezésére az fmsz kereskedelmi vezetők és a helyi tanácsok közösen te­szik meg az intézkedéseket. Ezekben a mozgóbüfékben édesség- és trafikárukat, hű­sítő italokat és — ahol lehe­tőség van rá — fagylaltot vásárolhatnak a mezőgaz­dasági dolgozók. A hűsítő italokat — málna- és citrom- ízael — a földművesszö­vetkezeti szikvízüzemek ál­lítják elő. A sörellátás is jobb lesz, mint az előző évek­ben. Most pedig lássuk, mit mondanak egy fokká! lej­jebb, — például a Budai Járási Tanácsnál? Ács Antal, kereskedelmi előadó: — Járásunkban a községi tanácsok végrehajtó bizott­ságai és a kereskedelmi ál­landó bizottságok mindenütt megtárgyaltál: a nyári keres­kedelmi felkészüléssel kap­csolatos feladatokat. A bol­tok nyitvatartási idejét a he­lyi igényekhez alkalmazták, a vállalatokkal egyetértésben. A mozgóárusítás ügyében sze­mélyesen jártam el az érde­kelt községekben: Bián, Bu­dakeszin és Budaörsön. A készleteket illetően elmond­hatom, hogy szalonna, üdítő ital, sör és dohányáru meg­felelő mennyiségben várja a fogyasztókat. Noha az idén nem adtunk ki írásbeli uta­sításokat, remélem, nem lesz fennakadás a nyári időszak­ban. Vajon a körzeti földműves- szövetkezetekben is ilyen bi­zakodó a hangulat? Ügy lát­szik, igen: A Bia és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetben Poor János, főkönyvelő tájékoztat. — Boltjainkban nyolc-tíz mázsa szalonna, elegendő mennyiségű frissítő ital, édesség, és trafikáru áll a vásárlók rendelkezésére. A tartalékokból — az idén szo­katlanul hűvös, csapadékos volt a tavasz! — és a keret­számokból ítélve,-a sörrel sem lesz fennakadás. A határjáró árusításra két mozgóbüfét ál­lítunk be, — egyiket lovas­kocsival, másikat vontató­val, — ez ügyben most tár­gyalunk a termelőszövetkeze­tekkel és a Kerceghalmi Ál­lami Gazdasággal. Az üzle­tek nyári nyitva tartását min­denütt a helyi tanácsok sza­bályozták, s május elseje óta ez van érvényben — tájé­koztat Most már csak egy „fórum” véleménye érdekelt: mit mond a vásárló? Színhely: a Biai Fmsz 5- ös számú, torbágyi boltja. Idő: pocsék, zivataros. A bolt­ba tulajdonképpen az eső elől menekültem. — Mi a véleménye az ellá­tásról és a nyári nyitvatartás- ról? — szólítottam meg egy asszonyt. — Az ellátásról? Kevés a hús és a kolbászféleség. Rit­kán jutunk hozzá, pedig jön­nek majd a nehéz munkák, s ahhoz „kalória” kell! A nyit­vatartási idő sem a legjobb. Többen kértük, hogy a bolt reggel hattól este hatig tart­son nyitva. — Mit válaszoltak? — Nem lehet A bolt for­galma nem olyan nagy, hogy emelhetnék a személyzet lét­számát Puszta véletlenül „szúrtam ki” a torbágyi 5-ös számú bol­tot. S puszta véletlenül kide­rült, hogy akadna még itt- ott javítani való — a vásár­lók megelégedésére... ny. é. Szemle egyhangú étlapok és meleg italok felett nek gyuvecset, igazi szerb le­csót és kaurmát. A leányfalui Gyöngyszem meg a visegrádi Vár Étterem étlapja, mintha csak összebe­széltek volna a konyhaséfek, annyira hasonlít egymáshoz meg a többi éttermééhez. — Van nálunk specialitás j is: halászlé — mondják. Nos, ez az étel seholsem hiányzik a Duna mentén, ám bármilyen jól készítsék is el, ami mindenütt van, nem kü­lönlegesség, nem teszi válto­zatossá az étlapot Jártunk Dobos igazgatóval ! Tahitótfalun, a „konkuren­ciánál”, a földművesszövetke­zeti Vöröskő Étteremben, ahol a menükártyán a bugaci töl­tött karaj, börzsönyi gulyás szerepel a típus ételek mel­lett, sőt töltött karalábé is. A tészta sem gyári metélt, ha­nem túrós gombóc többek kö­zött. Határozat születik nyom­ban, ezentúl a vállalat min­den éttermének konyhája kü­lönlegességekről gondosko­dik, ízes magyar ételekről, hadd ismerkedjék meg az ide­gen. sőt a belföldi turista is asztalunk Ínycsiklandó vál­tozatosságaival. Ez ügyben tehát jókor szóltunk. S e so­rok írója bevallja, büszke­séggel tölti el a tudat, hogy némi szerepe van étlapok egyhangúságának megszün­tetésében. Korszakalkotó újítás De elhenceghet azzal is, hogy minden valószínűség szerint újító lett a vendéglá­tóiparban. Mindenütt érdek­lődött, tudnak-e nyújtani jég­hideg italt nyáron a vendég­nek. — Csapolt sört — hangzott a válasz. Egyebet tehát nem, ahogy _*mügyis.tudjuk-.,;* ..... A mikor olt van a hűtőszek­rény, a frigídaíre, a hűtővit- rin, meg a fagylaltgép min­denütt, nem lehetne jégkockát termelni azokban?! Nem, mert egyikben sincs erre alkalmas tartály. — Azon ne múljék! — kiált fel az igazgató. — Óriási öt­let! Kolumbus tojása! Azon­nal csináltatok egy megfelelő tartályt próbaképpen, azt hi­szem megoldható, mégpedig nagyon olcsón az italok hűsí- tésének ptpblémája. De ebben az ügyben vajon szintén jókor szóltunk-e? Szokoly Endre Víz és nyár, fürdés és nap­sütés: összetartozik. Sokan víz nélkül el sem tudják kép­zelni szabadságukat, a fürdés, az úszás frissít, az ember bő­re bronzbarnára sül, a finom homok, a zöld fű engedelme­sen simul alá, hogy pihen­jen. Mégis, évről évre szo­morú és rettenetes hírek za­varják meg a nyugalmat. A múlt évben negyvennél több ember lelte halálát a vízben. Vízbefúlt, mert — til­tott helyen fürdött. Az ál­dozatok nagy része: gyermek vagy fiatal. Különösen a Du­na veszélyes: örvények, a part meredek lejtése — mint például Nagymarosnál, Nóg- rádverőcénél — s a túlzott L-- torság, csak azért is beúszni a közepéig, ezek a tragédiák okai. Mindenütt kijelölték a fürdésre alkalmas helyeket, és a veszeiyes szakaszokon kint van a tábla. A magunk és mások életét védik ezek az intézkedések, de ak­kor érnek valamit, ha annyi szomorú eset, annyi tragédia után végre betartjuk azo­kat, — m. O. —» NÉPMŰVELÉS M ég egy hét s a naptár is tanúsítja — ha az idő­járás még nem is! —, hogy be­köszöntött a nyár. S a sok évi gyakorlat szerint: be­csukják kapuikat a művelő-, dési házak — a népműve­lési évad véget ér. De való­ban befejeződött a tavasz végeztével? Júliusban-augusz- tusban senki sem igényelné a művelődési-szórakozási le­hetőségeket? Kötve hisszük,., hogy így lenne ez. Ennek ellenére a művelődési házak többségére kikerül a tábla: nyári szünet. Az indok látszólag kézen­fekvő: a nyári nagy munkák idején a mezőgazdaság dol­gozói „nem érnek rá” a szó­rakozásra. Az ipar és az in­tézmények dolgozói közül pedig sokan ez idő alatt ve­szik ki szabadságukat. Csakhogy... Akik így ér­velnek, nem veszik figyelem­be, hogy az utóbbi években megváltozott a mezőgazdasági munka jellege. Egyre több helyen gépek végzik el a va­lóban nehéz és fáradságos betakarítási munkálatokat, így az emberek korántsem annyira fáradtak estére, mint voltak a múltban, a fiatalok pedig — természetükből fa­kadóan — nyáron is igénylik a szórakozást, a kultúrálódás lehetőségét. A kérdés tehát jogos: mi­lyen programmal készülnek a nyárra a művelődési házak vezetői? E zúttal a Dunakanyar nyári kulturális terveit vizs­gáltuk meg: milyen prog­ramokat ígérnek a helybeliek­nek és az üdülőknék, kirán­dulóknak? A Dunakanyar idei nyári programja vitathatatlanul vál­tozatosabbnak és gazdagabb­nak ígérkezik, mint eddig bármikor. Természetesen ar­ról nem szabad megfeledkez­ni, hogy a bármikor szinte semmit nem takar. így ha előrelépés történik is ezen a nyáron, ugrásszerű fejlődés­ről még nem számolhatunk be. De nézzük sorra, mivel ké­szülnek a nyárra? Szentendre csak a nyár vé­gére ígér jelentősebb kultu­rális eseményt: a szeptember közepén nyüó, immár hagyo­mányos kulturális napokat. Leányfalun július elején nyit a kertmozi, ahol heten­ként négyszer lesz előadás. Augusztus elsején a KISZ | Központi Művészegyüttese vendégszerepei a szabadtéri színpadon. Egy héttel később A nyár nem „holtszezon" itt rendezik meg a megyei amatőr tánczer.ekarok bemu­tatóját. A Dunakanyar leglátoga­tottabb helye, Visegrád, a nyárra csak szórakoztató mű­sorokat ígér a Vár Étterem­ben. A nyár végén, szeptem­ber 11—12-ér, rendezik meg itt a visegrádi kulturális na­pokat. Ennek a két napnak a programja valóban gazdagnak ígérkezik: megyei nemzetiségi találkozó, lampionos vízipará­dé, solymász-íjász verseny, ví­zisí-bemutató, zenés irodalmi est szerepel a műsorban. A leggazdagabb nyári prog­ramot a dunabogdányi művelődési ház vezetője ál­lította össze. Június közepén az Állami Déryné Színház a Bástyasétány 77 című vidám operettel vendégszerepei a fa­luban. Július elején a mű­velődési ház színjátszói mu­tatják be Jókai: Aranyember című művét. Július 11-én járási nemzetiségi találkozót rendeznek. Augusztus 8-án nagyszabású sváb-bált ren­deznek. Augusztus 20-ra pe­dig a község öntevékeny együttesei adnak műsort. Szobán mindössze két nyári program szerepel. Augusztus elsején nyílik a mai festők tárlata, egy héttel később pe­dig énekkari találkozót ren­deznek. A zebegényi szabad­téri színpadon — a hagyomá­nyok szerint — három hang­versenyre kerül, sor a nyáron. A Dunakteszi Járműjavító szimfonikus zenekara, a MÁV Törekvés ének-zene-tánc- együttese és a budapesti Ist­ván gimnázium szimfonikus zenekara ad műsort. Verőcén a szabadtéri színpadon a nyá­ron csupán filmeket vetíte­nek. A filmvetítéseken kívül a kultúrát csupán a járás arany- és ezüstjelvényes cso­portjainak díszbemutatója képviseli ezen a nyáron. V ácott június végén a Bu­dapest táncegyüttes ven­dégszerepei. Júliusban nyílik a Dunakanyar fotoklub kiállí­tása, valamint a Vác a hon­foglalástól napjainkig című kiállítás. Augusztus 20-án itt rendezik meg o megyei képző­művészek kiállítását. Az elkészült nyári progra­mok még nem véglegesek, bár a várható változások már jelentős színvonalemelkedést aligha eredményeznek. Megál­lapíthatjuk — s gondolom joggal — több, érdekesebb, vonzóbb rendezvényre lenne szükség ahhoz, hogy a Duna­kanyarban üdülők s a helybé­liek egyaránt jól szórakozhas­sanak. Az igazsághoz tartozik — ha már a nyári kulturális ter­vekről szólunk —, hogy a me­gye más részein még ennyit sem ígér az idei nyár. Kár! Prukner Pál A szabadtéri játékok előtt A szegedi „szín­házi gyárváros­ban” a Fogadal­mi Templom kö­rül kialakított műhelyekben megkezdték a szabadtéri játé­kok díszleteinek készítését. Egyelő­re az asztalos- és a vasmunkások J álltak munkába. A teljes üzemben mintegy 230 mű­szaki dolgozik majd az előadá­sok sikeréért. A kisebb gyár lét­számával veteke­dő gárda négy előadáshoz, a Bánk bánhoz, a Turandothoz, Az ember tragédiá­jához és a West Side Story-hoz összesen 10 000 négyzetméter fe­lületű díszletet állít össze. A 6000 négyzetméternyi vászon festéséhez a tervek szerint 25 mázsányi fes­téket használnak fel. Tíz mázsa enyvet, 8 mázsa szöget és sok mű­anyagot is be­építenek a dísz- letezők. Az em­ber tragédiájában 700 négyzetméte­res, tüllszerű, át­tetsző hálóval bo­rítják majd be a hátterül szolgáló Fogadalmi Temp­lom homlokzatát. Sok habszivacs­ból, pvc-ből, fá­ból készült szo­bor díszíti majd a színpadot p külön­böző jelenetekben. Az ember tragé­diájában, „a tudás és az örök élet fája” szinte a né­zők szeme előtt nő több mint öt­méteresre. Kü­lönleges technikai megoldások te­szik lehetővé pél­dául a „boszorká­nyok” levegőbe emelkedését. Lég­gömb segítségével a föld szelleme is lebegve jelenik majd meg. Hasonló nagy gonddal dolgoz­nak a 9 méteres pagodaszerű épít­ményeken, a ha­talmas kapukon, a Turandot hár­mas színpadsík­ján, s a többi ha­talmas látványos díszletcsodán, is. Most már csak az időjárás is szállítson jó szín­házi időt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom