Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

1965. MÁJUS PÉNTEK <Hf* I Iít(. k/L ívimi Vonatozó életek A mikor e sorok megje­lennek, Chmely Ödön, a nagykátai járási művelődési ház igazgatója talán már valamelyik londo­ni üzletben filmezi a kőbá­nyai Bőrtex Cipőgyár modern vonalú cipőinek angol vásár­lóit. Gondolná az ember, teszi ezt csupán kedvtelésből. Ab­ból is. Chmely Ödön amióta „belekóstolt” az amatőr fil­mezés titkaiba, a szenvedé­lyévé vált. Eddig három elké­szült film a „termése: negy­venperces dokumentumfilm a nagykátai járás húsz évéről (előállítása mindössze kétezer- nyolcszáz forintba került!), tizenöt perc a testvérváros At­A zat Budapesten vettek meg a nagykátaiak. Azután: Nagykátán tartandó, de a budapesti üze­mek támogatását messzemenően élvező mun­kásakadémiai előadások sike­re is ennek köszönhető. Persze, a nagykátai művelő­dési ház vezetőinek sem volt könnyű eljutni idáig. Amikor hozzákezdtek ehhez, az eddig még új, de jelentőségében igen fontos munkához (a legutóbb végzett felmérés szerint Pest megyében százharmincezer be­járó dolgozó él!), elsősorban azokkal a helytelen elképzelé­sekkel kellett megvívniok, mi­szerint: a bejáró munkások fonsine életéről s tíz perc len- művelődési igényeit utazás gyelországi kirándulás. A fii- közben — olvasó kocsik, film­meket ismeretterjesztő elő­adások szemléltetéseként ve­títi a művelődési házban, sőt, o járás életéről szóló filmet bemutatják a nagykátai járás valamennyi mozijában is. így alakul át az egyéni kedvtelés/ hasznos, a művelődést segítő eszközzé. "*■ és viták során eljutot­Mostani angliai utazása so- tak odáig, hogy a MÁV olyan rán nem csupán a kedvtelés- menetrendet alakított ki, mi­nek hódol. Még elutazása előtt szerint a bejárók nagy részének vetítések —, vagy csak a mun­kahelyen, vagy csak a lakóhe­lyen akarták megáldani. A há­rom forma közül egyik sem vezethet teljes eredményre. Továbbá: H osszas, de nem ered­ménytelen tárgyalások hozzákezdett egy félórás do­kumentumfilm forgatásához, amely a közel ötezer nagyká­tai bejáró dolgozó életét ele­veníti fel. Ebben a filmben kapnak helyet azok a képso­rok is: hogyan fogadják az angol fővárosban a kőbányai Bőrtex Cipőgyár Nagykátán elő munkásainak produktu­mát, r É rdekes és hasznos kí­sérletnek ígérkezik a készülő film. Mint ahogy érdekes, hasznos és ta­nulságos az a módszer, aho­gyan a nagykátai járási mű­velődési ház vezetői foglal­koznak a bejáró munkások művelődési igényeinek kielé­gítésével. A módszer: az igény fel­keltése a munkahelyen, kielé­gítése a lakóhelyen. Mit jelent ez? íme két pél­da a sok közül. A nagykátai művelődési ház valamennyi rendezvényét pro­pagálják azokban a fővárosi üzemekben — Bőrtex Cipő­gyár, Budapesti Konzervgyár, Ganz-MÁVAG, Kőbányai Sör­gyár, MÁV, Gumigyár — ahol legalább száz nagykátai lakos dolgozik. Furcsán hangák, de így igaz: a nagykátai lakosok Budapesten vásárolják meg a nagykátai művelődési ház elő­adásaira szóló jegyeket. Leg­utóbb például, amikor a Növi Sad-i művészegyüttes szere­pelt a művelődési házban, a négyszázötven jegyből kétszá­több, mint két órával rövidült meg a napi utazása. Hogy ez mit jelent a valóságban, csak azok tudják igazán, aikik ad­dig közel öt órát vonatoztak naponta! Ma már van olyan vonat — egyszerre kétezer nagykátai munkás utazik ve­le! — amely mindössze há­rom megállással érkezik Kő­bányára. A megtakarított két órát művelődésre, tanulásra fordíthatják az emberek. A következő nagy feladat, amelyet most készítenek elő: az őszre száz olyan bejáró munkás kezdje meg iskolai ta­nulmányait, akik eddig nem végezték el az általános isko­la nyolc osztályát Nagykáta és Kőbánya ese- j tében falu és város már egy­másra talált. Ez elsősorban a nagykátai művelődési ház és a X. kerületi Pártbizottság ve­zetőinek az érdeme. Az egy- másratalálás hasznát nem csu­pán a nagykátaiak látják, de a budapesti üzemek is: művel­tebb, kulturáltabb munkások­kal eredményesebben oldhat­ják meg termelési feladatai­kat. T alán éppen ezekben a percekben berreg a filmfelvevőgép valame­lyik londoni üzletben. S az igazgató-operatőr közben elé­gedetten gondol arra, milyen örömmel nézik majd ezeket a képsorokat odahaza azok a munkások, akik az eladásra kerülő cipőkben a saját kezük- murikáját vélik felfedezni. Prukner Pál 20 év a szocializmus útján A KSH Pest megyei Igazgatóságának adattára Sokszor olvastunk színes tudósítást, érdekes riportot arról, hogy miképpen vált az agrár jellegű Pest megye vegyes, majd ipari jellegű közigazgatási területté. A Központi Statisztikai Hi­vatal Pest megyei Igazgató­ságának munkatársai vállal­ták, hogy a számadatok tükrében mutatják be az életszínvonal általános eme­lésére irányuló törekvéseket. A 140 oldalas kis kötet be­vezetője rövid, de tartalmas jellemzést ad a régi Pest vármegyéről. Ismerteti me­gyénk felszabadulásának tör­ténetét, a húsz év alatt be­következett társadalmi vál­tozásokat, a népesség átréte- geződésót. Az oldalak egynegyedét grafikonok, rajzos tábláza­tok foglalják eL Arról be­szél ez a lelkes hangú, de tudományos igényű kötet: mit jelentett háromnegyed- millió lakos részére a fel­szabadulást Papp Rezső NAPIRENDEN: A PUHATESTŰEK „KINŐJÜK“ AZ ISKOLÁT Látogatás a vasadi mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben Vasad határában, a dűlőút menti földeken szorgalmasan dolgoznak a palántaültetők. Közöttük iskolaköpenyes fia­talok. A mezőgazdasági szak­munkásképző iskola növendé­keinek egyik csoportja is­merkedik gyakorlati foglalko­záson a növényápolási mun­ka fortélyaival. Kicsit távo­labb elénk tűnnek az intézet szépen rendben tartott épü­letei, az iskola és a kollé­gium. Az első osztályban ép­pen biológiaóra van. — Tehát milyen nagyobb csoportok alkotják a pu­hatestűeket? — kérdezi Sasvári Lajos ta­nár az óravégi összefoglalás­nál. — Kagylók, csigák, lábas- fejűek — fújja egy trapéz- nadrágos, modern frizurás fiatalember. — Még röviden a csiga ká­ráról. Hogyan lehet ellene vé­dekezni? — kérdez tovább Sasvári. Űj anyagot tanultak, mégis pontosan sorolják, hogy a csiga milyen károkat okoz, s milyen szerekkel lehet vé­dekezni ellene. Ez a tudás már a szakma. tudását je­lenti. — Igen, az úgynevezett közismereti tárgyak közül a biológia tanítása az általános tudnivalók mellett speciális vonatkozásokkal egészül ki — mondja Kovalszky Ede igazgatóhelyettes — s mindez a szaktárgyak mélyebb elsa­játítását segíti elő. — Milyen szaktárgyakat tanulnak itt a fiatalok? — Kertészetet, gyümölcs- termesztést, növényvédelmi gépészetet A tanulmányi idő az általános iskola elvégzése után három év. öt hónap el­méleti oktatás, a többi gya­korlat, tsz-ekben, állami gaz­daságokban. A három év el­teltével sikeres vizsga után szakmunkás bizonyítványt kapnak a tanulók. — Juttatások? — ösztöndíjat kapnak — első évben 110 forintot, ké­sőbb ez a tanulmányi ered­mény szerint változik — tel­jes ellátást és kollégiumi el­helyezést. A gyakorlati mun­ka ideje alatt a tsz-től. vagy az állami gazdaságtól fize­tést kapnak. — Az érettségizett ta­nulók tanulmányi ideje? — Rövidített, kétéves okta­tásban vesznek részt, több­nyire csak a szaktárgyakat tanulják. — Mikor és hogyan le­het jelentkezni az Isko­lába? — A járási mezőgazdasági osztályok veszik át a jelent­kezési lapokat. A jelöltek előbb egy tsz-szel, vagy ál­lami gazdasággal kötnek szer­ződést. Az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza dolgozni szakmunkásként, ahol a szerződést megkötöt­ték. Beszélgetésünk után kicsit benéztünk a kollégium helyi­ségébe. Rend, tisztaság fogad bennünket, kellemes, ottho­nos környezet, a leányok és a fiúk szobáiban egyaránt. — Hogyan töltik a gye­rekek szabad idejüket? — Rendelkezésükre áll a tv, a rádió. Van pingpong­asztal, lehet kosárlabdázni, futballozni. Akik szeretnek táncolni, azok számára szom­batonként ötórai teát rende­zünk, vagy klubestet. Mozi van a faluban, azt is szíve­sen látogatják. Megyünk ki­rándulni is. Körülnézünk még a zöl­dülő udvaron, majd a gaz­dasági irodaépületben. Bi­zony kevés a hely, egymást érik áz íróasztalok. — Lassan „kinőjük” az in­tézetet, sokkal több helyre lenne szükség. Régen Itt szol­gabírói nyári lakás volt, és sajnos, ez elég kicsi. — Mióta működik az is­kola? — Monorról kerültünk ide, 1960-ban s akkor csak nö­vényvédő szakismereteket ta­nítottunk. — Bővítésre van re­mény? — Cegléden épül majd egy modern új szakmunkásképző intézet, addig — két év! — az „anyaiskola” szerepét to­vábbra is a miénk tölti be. — A megyében még hol vannak mezőgazdasági szakiskolák, és milyen szakmákat lehet azokban elsajátítani? — Tápiószentmártonban, Taksonyban és nálunk zöld­ség- és gyümölcstermesztést, Taksonyban még szőlőter­mesztést, Örkényben, Bián szántóföldi és öntözéses nö­vénytermesztő gépészetet, Al- sógödön sertés- és marha­tenyésztést, a mezőgazdasági kiállítás területén baromfite­nyésztést tanulhatnak a fia­talok. A mezőgazdasági termelés is éppúgy, mint az ipar, meg­követeli a szakképzettséget Az egyre korszerűsödő nagy­üzemi növénytermesztésben és állattenyésztésben is ki­alakultak a szakmunkakö­rök. A tsz-be, állami gazda­ságba kerülő szakmunkáso­kat megbecsülik, nem lené­zett, megvetett munka többé a mezőgazdasági munka. Ezért mind több tanulót vár­nak a mezőgazdasági szak­munkásképző iskolák. Juhász Erzsébet A bizottság ülést tart ♦ Jó ötletek — jó végrehajtás ♦ Szakemberek előnyben ♦ A világ vége sincsen messze Rendszeres időközönként sokszorosított lapot kézbesí­tenek ki néhány embernek Koeséron. „Értesítjük, hogy a községi tanács ..........állan­d ó bizottsága ülést tart. Na­pirend: ............” Az ülés he­l ye és ideje után a pontos megjelenés kérése szerepel, a kipontozott helyre pedig mindig más és más kerül. Más állandó bizottság neve, más napirend. Tartalmasabb munkát Kőcser — megyénket te­kintve — a világ végén van, a legtávolabbi község, de csak Budapesttől. A két város, Nagykőrös és Cegléd már vonzáskörében tartja, az autóbuszok reggel-este zsú­foltak, sok a bejáró. Itthon, a két termelőszövetkezetben — az idősebbek. A tanácsi munkában: az idősebbek. A tanács állandó bizottságainak munkája is elsősorban az idő­sebbekre alapozódik. A hét állandó bizottság tevékeny­sége már eljutott addig, hogy rendszeres és tervsaerű. Az elvégzett munka értékét, mi­nőségét tekintve azonban je­lentős a különbség bizottság és bizottság között. Itt is, mint mindenütt, a tartalma­sabb, a lényegretörő munka került előtérbe. Ennek azon­ban előfeltételei vannak, s ezeket — a községi vb-elnök, Gulyás elvtárs szavaival él­ve — „nem minden esetben sikerült biztosítani. Érteni és cselekedni A községi tanács legjobban dolgozó állandó bizottsága: az egészségügyi. A magyará­zat egyszerű; nemcsak kedv van a munkához, hanem kel­lő hozzáértés is. A Tatai Ist­ván elnöklete alatt működő bizottság tagja az orvos, az állatorvos, a védőnő; szakmai tudásuk mindenkor a lényeg­re irányítja a bizottság figyel­mét, s a végrehajtás is ezért sikeres. Nem látványos kez­deményezésekkel hívják fel magukra a figyelmet, hanem a végtelenül alapos aprómun­kával. A községben nincs el­hanyagolt, elhagyatott öreg, nincs panasz a szociális segé­lyek szétosztására — elsősor­ban a bizottság ténykedésé­nek köszönhető. Molnár Imre tanító a mű­velődésügyi állandó bizottság elnöke. „A legbüszkébbek mi­re vagyunk? Nem büszkeség, öröm: sikerült létrehozni az igen jól működő ifjúsági klu­bot’’ — s ez csak egyik útjel­zője a bizottság aktivitásá­nak. Pedig — zömmel parasz­ti foglalkozású lakosságot te­kintve — nem is olyan köny- nyű itt előbbre jutni, jó ideig a kultúra csak huszadrangú ügynek számított. Az ipari-kereskedelmi ál­landó bizottság munkája már akadozik, akárcsak a társa­dalmi eseményeket szervező állandó bizottságé. .JJemigen találják a helyüket” — mond­ja a vb-elnök, s ha korábban a jó eredmények egyik indo­kaként említettük a szakértő tagokat, itt ezt kell megjelöl­ni a negatívumok forrása­ként: a két bizottságban ke­vés a szakember, s nem elég­gé kezdeményező a munkájuk, nem érzékelik kellően sajátos feladataikat. Érdekes gondo­latokra ad módot egy másik állandó bizottság, a mezőgaz­dasági, tevékenysége. Itt nem ők nem találják a helyüket, hanem a mezőgazdaság szer­KIFIZETŐDŐ UTAZÁS? Jól „bevásároltak*4 Alkalmi társasvállalkozás Üzletszerű üzérkedés Utazni jó és szép: idegen, eddig ismeretlen tájakat, tör­ténelmi múltú városokat lát­hat az ember, új barátságokat köthet. Sok százezren ezért utaznak már évek óta külföld­re, a baráti szocialista orszá­gokba és a kapitalista államok­ba is. Ám akadnak, akiket mindez nem vonz, nem érde­kel: ők az utazásban is alkal­mat látnak a munkanélküli pénzszerzésre. Ezért kihasznál­ják a külföldi utazásokat meg­könnyítő rendelkezéseket és csempésznek, üzérkednek. Cikkünkben egy ilyen alkal­mi tá rsasvállalkozásról számo­lunk be. Még tavaly történt, hogy a nagykátai járásból, Tá- piószecsöről, két házaspár; Heincz István és Pető József feleségükkel együtt elhatároz­ta: elutaznak Csehszlovákiába. Az engedélyt gyorsan megkap­ták, s mintegy 4500 koronát vittek magukkal. Ebből az összegből jó beosztással két hetet tölthettek volna a Tátrá­ban, vagy Prágában, utazhat­tak volna kedvükre. Heinczék és Petőék azonban csak Lo­soncig, illetve Besztercebá­nyáig mentek, s itt sem sokat időztek. Két napig járták az üzleteket, áruházakat 3 a hi­vatalosan kiutalt pénzt még megtoldva azzal, amit itthon­ról vitt árukért kaptak, jól be­vásároltak. Ezután — megra­kodva a legkülönbözőbb ruhá­zati, s egyéb cikkekkel — gyorsan hazautaztak. A rövid kis utazás úgy látszott, kifizetődik: a szomszédok, az ismerősök és a barátok körében gyorsan el­keltek az itthon — különösen a vidéki boltokból — hiányzó áruk. Busás haszonnal eladták a nagyobb részét, egy keveset meghagytak belőle saját szük­ségletükre. Miután pedig már tapasztalataik is voltak arról, hogyan kell úgy csomagolni, hogy a határállomáson a vám­őrök ne lássanak mindent, — alig három hét múlva újból el­utaztak. Ismét 4500 koronát költöttek el rövid idő alatt. Négyen voltak, az olcsón vásá­rolt cseh bőröndökben, tás­kákban, elfért sok minden, s a határon visszafelé, megint szerencsésen átcsúsztak. Az­után kezdődött a jövedelmező kiárusítás, s az export-import vállalkozás ugyancsak hasz­nosnak ígérkezett- Hogy meny­nyire, azt bizonyítja az aláb­bi — utólagos felvett — lel­tár é® a nyomában készült zárszámadás: a Heincz és Pető házaspár, a két utazás alkalmával, 12 tré­ningruhát, 28 nylon, illetve se­lyemkendőt, 44 pár harisnyát, zoknit, 28 darab női alsóru­hát, 18 ágyneműhuzatot, 8 pár cipőt, 6 takarót, 4 műbőrkabá­tot, és ezenkívül zsebkendő­ket, férfiingeket, gyermekhol­mit, játékot vásárolt és hozott haza. A bevétel szép volt: Pe- tőéknek négyezer, Heinczék- nek pedig háromezer forintot hozott a konyhára. De vajon kifizetődött-e? Nemigen. Mert amikor har­madszor is el akarok utazni Csehszlovákiába, ’S járási rendőrkapitányság már nem adott engedélyt részükre. Sőt, leleplezte őket. így kerültek mindannyian bíróság elé, amely megállapította: üzletszerűen üzérkedtek és ezért elítélte mindannyiukat. Petőék hat, illetve öt havi, Heinczék pe­dig négy-négy hónapi felfüg­gesztett börtönbüntetést kap­tak. Ezenkívül még 1800—1200 forint mellékbüntetést, s üzér­kedésből származó jogtalan előny címén, négyezer, illetve háromezer forint megfizetésére is kötelezték őket. Hetesi Ferenc Pál kezeti átalakulása olyan új körülményeket . teremtett, •amelyekhez még nem idomult kellően a tanácsi munka e részterülete. Igaz, olykor egy- egy hatáiszemlét tartanak, de máskülönben apró ügyekkel — apaállat, legelő stb. — fog­lalkoznak csak. Nemcsak Ko- cséron, hanem másutt is ha­sonló a helyzet: érdemes len­ne gondolkozni azon, hogy a községi mezőgazdasági állan­dó bizottságok hatáskörének bővítésével hogyan adhatnánk több mozgási lehetőséget tevé­kenységükhöz? ! Nyugodtak és nyughatatlanok Korábban említettük: első­sorban az idősebbek azok, akik felelősséget érezve a köz­ség ügyeiért, eleget téve meg­bízatásuknak, választóik aka­ratának, örök nyughatatfanok módjára mindennel törődnek, mindenről véleményük van. Sajnos, a tanácsi munkában is észlelhető a fiatalok hiá­nya, illetve közömbösségük. Kocsóron — s ez a korábbi évek tapasztalatai szerint je­lentős eredmény — jó ideje nem maradt el tanácsülés ha­tározatképtelenség miatt, s a közügyek iránti érdeklődés­nek, a tanács:tagok többsége jó megválasztásának ez beszé­des bizonyítéka. Igaz, vannak még olyanok, akik nem tanú­sítanak érdeklődést a tanács munkája iránt, annak ellené­re, hogy — maguk is e testü­let tagjai. Sajnos, e tekintet­ben a fiatalabbak erősen ér­dekeltek ... Az állandó bizottságok rendszeresen beszámolnak te­vékenységükről a tanácsülé­seken, s az, hogy mi ndi g újabb és újabb megbízásokat kapnak, aktivitásuk állandó­ságát is biztosítja — nevük­höz illően, hiszen végtére ál­landó bizottságokról beszé­lünk, ahol a munka Időmeg­határozója is kell, hogy le­gyen az — állandó. Igen jó munkát végeztek a bizottsá­gok tagjai a fct mit vállal mozgalomban, s a példamuta­tással sem volt baj. Az állandó bizottság — a tanácsi munka magasabb lép­csőfoka, az államhatalom gya­korlásának helyi fóruma. Ezért nélkülözhetetlen tevé­kenységük, s a meglevő hibák ellenére Kocséron is mindin­kább nélkülözhetetlenné te­szik magukat. Mészáros Ottó Kétszázesztendős a kalocsai gimnázium Kalocsán 200 évvel ezelőtt alapították az I. István gim­náziumot. Az öreg alma ma­ter diákjai és tanárai a tan­év végén nagyszabású ren­dezvénysorozattal ünnepük meg a jubileumot. A * több napos ünnepi programot már összeállították.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom