Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

'í 9 „...a kátai utca végig piros rózsa“ ^ 9 „A pápai utca, végig piros rózsa, £ Z Gyere édes kisangyalom, szakíts egyet róla.” j ►\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Kedves, régi nóta. A népfront legutóbbi vezetősé­gi ülésén dallama nyilván ott zsongott a „nép vénei­nek” fülében, szóvege agyukban. Miért csak a pápai utca? Azért, mert Nagykáta széles, egyenes, korszerűen borított szép sugárútjai évtizedek óta hiába kínálják úttest melletti, virágágynak termett, de csak gyommal borított hátukat a közös szépnek. Az udvarokba szorí­tott virágkultusz nem tud a kiskapukon kiszökni. A nagyobb köztereket a hivatalos vezetés már par- kosíttatta! Sőt! Gül Baba szellemcsókja nyomán ősszel már miniatűr rózsaligetünk is keletkezett, a nagykátai Leilák és Gábor diákok örömére. Ha netalán a parkőr majd elcsípi őket, akkor: ürömére. A közterekből sugárutak nyílnak, a parkok azon­ban az utcatorkolatokban bénán, csonkított törzsként végződnek. A csonka parktörzset virágágyerekkel meg­nyújtani, a kapuk mögé szorított virágkultuszt onnan kicsalogatni, közkinccsé tenni, már ném kifejezetten hivatalos, inkább társadalmi feladat. Ezért zsongott a nóta összeült „népvéneink” fülében. Már-már mattot kapott a népfronti honatyáink elgondolása a hogyan, mikor, kikkel kérdések útvesztőiben, amikor pedagó­gus vezetőink arca felragyogott. Ennél szebb úttörőfel- adat aligha akad! Az ötlet a népfront vezetőségében gondolattá, pe­dagógusaink soraiban feladattá, úttörő gyermekeink körében valósággá vált. Ma már szemmel fel nem mér­hető hosszúságban szegélyezik főbb útvonalainkat a földágyak. Üttörőgyermekeink áldozatos munkája vár­ja, hogy virágszőnyeggé szőjék. Nagykátai lakosok, ez már a ti feladatotok! Ne hagyjátok cserben gyermekei­teket, Ids kezük munkája hozza meg szép eredményét! így lesz a kátai utca végig piros rózsa. Dr. Ferencsik Sándor A nagykátai ügyvédi mun­kaközösség május első napján ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból a közösség ve­zetője dr. Lengyel Pál ügy­véd beszámolt a tízéves mű­ködésről, majd javaslatára alapítványt létesítettek. En­nek értelmében minden év­ben ezer forintot adnak an­nak a nagykátai gimnázium­ban érettségizett leánynak, vagy fiúnak, aki élethivatásul a jogi pályát választja és év­folyamtársai között a legjobb tanulmányi eredményt érte el. A sport támogatásáról sem feledkeztek meg a közösség tagjai. A nagykátai futball­csapatnak ezer forintot sza­vaztak meg. (m) Itt a pipi, hol a pipi! ? Sinka Jánosné Tápiógyör- gye, Bartók Béla ú! 8. szám alatti lakos március 31. és április 15. közötti időben ex- presszáruként 33z kilogramm vágott baromfit szállított Bu­dapestre. Ezenkívül vitt ma­gával mindig kézipoggyász­ként is árút. Mint kiderült, Sinkáné üzérkedett a barom­fival. Márciusban is annyi ba­romfi csipegetett az udvará­ban, mint ma. Sem több, sem kevesebb. így a Budapestre szállított állatokat felvásá­rolta, továbbeladás céljából. Üzérkedés bűntette miatt el­járás indult ellene. HÍREK — Pécsett vendégszerepei­nek az országos vidéki ser­dülő asztalitenisz-bajnoksá­gon a bicskei kislányok, Mol­nár Erika, Gizur Katalin és Szilágyi Piroska. — Ördöngős ritmusok ma este Tápiószecsőn. Ma este fél hétkor mutatja be az Or­szágos Rendező Iroda ördön­gős ritmusok című műsorát a tápiószecsői Damjanich Mű­velődési Házban. Közreműkö­dik Koós János, Mátray Zsu­zsa, Hegedűs Györgyi, Zilahi Hédi, Hofi Géza, Morlan bű­vész és Balassa Tamás köz­ismert tánczenekara. A mű­sort bál követi, amelyen a Balassa-együttes szolgáltatja a zenét — Szerelmes cigánylány cí­mű műsorával meghívták a május 16-i járási ifjúsági ta­lálkozóra a kulturális szemlén nagy sikert aratott szecsői né­pi együttest. Ugyanakkor fel­lép az ez évben alakult sági cigányegyüttes is saját össze­állítású műsorával. EBADTA MONDTA... A nehezen megérkezett ta­vaszi napfényben felszaba­dultan játszanak a gyerekek az udvaron. Hosszú szünet van, tizenöt perces. A lányok kötéllel ugrálnak, a fiúk fo­gócskáénak, labdáznak, a ne­velők az udvar közepén cso­portban beszélgetnek. Egy­szer csak a kis, naiv Pista odaszalad a tanító nénikhez és panaszkodva megszólal: — Tanító néni, a Sanyi olyan csúnyát mondott! A tanító néni hirtelen nem is tudja, mit szóljon. Kicsú­szik a száján a csacsi kér­dés: — És mit mondott? Szerencsére Pista megmen­ti a helyzetet: — Olyant mondott, ami­lyent nekünk gyerekeknek nem szabad mondani... NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1965. MÁJUS 9. VASÁRNAP Életveszélyes kiflik ! Széni mari on Itáláról jelentjük: A tápióbicskci iskolában minden szünetben vásárolhat- i nak kiflit és zsemlét a gye- 1 rekek. A süteményeket Nagy- kátáról szállítják át Tápió- j Végre határozatképes volt a tanácsülés bicskérc. Az utóbbi időben gyakran találtak a gyerekek „idegen” anyagot bennük. Először egy gomb, majd egy kampós szög, legutóbb pedig egy gombostű került elő. Ha ezeket véletlenül lenye­lik a gyerekek, abból bizony baj lesz. Gondoljon erre az üzem vezetősége és szigo­rúbban ellenőrizze a liszt szi- tálását, még mielőtt valóban baj lenne! __________________________________1 A Z ÜGYVÉDEK NEMES GESZTUSA: Jurátus-alapítvány — Védnökséget vállalt két- j száz hold kukoricavetés felett I a tápiószentmártoni Rákóczi | Tsz fiatalsága. SPORT Egy kis előzetes a járási if­júsági találkozó sportműsorá­ból. Nagykátára látogat jövő szombaton a Csepel NB l-es női és, férfi kosárlabdacsapata. Villanyfénynél, este kilenc órakor mérkőznek meg a nagykátaiakkal a járási ta­nács udvarán, az új kosárlab­dapályán. •k Ugyancsak szombaton kerül lebonyolításra Tápióságon a járás általános iskolásainak négytusabajnoksága. Negyven fiú- és leánycsapat előzőleg területi elődöntőkön találko­zik egymással, & a legjobbak mennek el Ságra, a döntőre. Súlyemelő bemutatót tarta­nak Nagyltátán a jövő va­sárnap délután három órakor a Csepel súlyemelői. Előzőleg ugyancsak a csepeliek mutat­koznak be Nagykátán két óra­kor, a járási tanács udvarán, a szabadtéri színpadon, ököl­vívócsapatuk tart bemutatót. Ezt már most nagy érdeklő­dés előzi meg, ugyanis olyan ökölvívókat láthat a közön­ség, mint a többszörös Buda- pest-bajnok Egri, a magyar bajnok Dubinszki, a váloga­tott Sebők I. és a szintén vá­logatott ötvös. EGY KOCATOL HUSZONEGY MALAC A Borsod megyei héti Egyetértés Termelőszövetke­zetben az egyik hároméves magyar fehér anyakoca 21 malacot fialt. A kis malacok közül 18 maradt életben. A népes családot a koca nem bírja egymaga táplálni és ezért öt malac szoptatására külön „dadát” állítottak be. Felülvizsgálják a háztáji legeltetést Módosították a községfejlesztési tervet György úton szép, modern >egyeskereskedést rendeztek ■>e. Tagságuk létszáma az :lmúlt időszakban hatvannal gyarapodott. Kis boltjaik az :lső negyedévben százhét szá- Lalékra teljesítették a ter­het. A kiszolgálás általá­én udvarias, a boltok be- ■endezése ízléses. A felszólalások során Kenyó tándor tanácstag elmondotta, logy a harmadosztályú étte­rem nem tölti be hivatását. Dtt elsősorban az ülővendé­teket kellene kiszolgálni. Szalai Mátyás tanácstag kevesellte a permetezés­re szánt vegyszerek meny- nyiségét. dint mondotta, így nem látja úztosítottnak a kártevők el- eni védekezést. Illés Károly felpanaszolta, A bajusz hossza húsz centiméter Bajuszversenyben az első Amikor Kozák Pali bácsi megjelenik a tóalmási ut­cákon, mindenki megcso­dálja húszcentis baju­szát. Csitri lányok kun­cogva kísérgetik és aztán egymással vitatkoznak, hogy szép-e a bajusz, vagy nem, hosszan szép-e, vagy röviden. Sima képű kamaszok irigy­kedve bámulják és gyakran faggatják Pali bácsit az óriás bajusz titkáról. S amíg hallgatják a nagy bajusz le­gendáját, néha meg-megpöd- rik szájuk felett a bajusz he­lyét. Pali bácsi legény korában sokáig egyáltalán nem bo­rotválkozott, mert a:tól félt, hogy a szőrírtás — fáj. Az­tán fogadásból növesztette meg a bajuszát. — Ilyen nagy volt az kérem akkor is, mint most. Minden jány megfordult a bajuszom után — mondja büszkén mo­solyogva —, de legjobban a feleségemnek hajlott a de­reka. Hogy is volt ez? Hát az Úgy, hogy megismerkedett egy kislánnyal. Hogy megnyerje a kislány tetszését, levágta a bajuszát. S bizony a kislány addig nem szólt hozzá, amíg újra meg nem növesztette. — Alig vártam, hogy újra megnőjön és aztán elvehes- sem feleségül őt. Fiatal házas volt Jött az első világháború és elvitték katonának. Fogságba esett. Bajuszával katonáéknál is karriert csinált. Lovász lett a Vörös Hadseregben. A Szov­jetunióban külön magyar században harcolt a vörösök oldalán. Amikor hazakerült, barátai tréfából lenyirták a bajuszát. Újra növesztenie kellett. Ez­úttal azért, hogy — megtart­hassa a feleségét. — Még mindig tetszik fe­leségének a nagy bajusz? — Igen — válaszolt tréfá­san. — Néha úgy érjem, hogy nem is engem szeret, hanem a bajuszomat. Sajnos, a baju­szom együtt öregszik velem. Már nem tudom olyan szépen gondozni, mint fiatal korom­ban. Többek között azért sem, mert Tóalmáson nem lehet bajuszkötőt kapni. Kozák Pali bácsi bajusza — lemértük — pontosan húsz centiméter hosszú. Urban László KERTALJA... A FINNYÁS VENDÉG kor vendéget kaptunk. Az asszonyka arról panaszko­dott, hogy egy éve nem evett már húst, pedig az az ételek királya. Csak egy baj van, mondta, hogy ő a lóhúst nem szereti. Mert az még csak lenne né­ha. Mert ugye, nagy darab állat, a ló, a húsa édes, meg­hempereg a homokban, a por­ban. Édesanyám örömmel újsá­golta, hogy nekünk tzagy szerencsénk volt. Kaptunk egy kis húst és ezennel őt szeretettel meghívjuk ebédre. S nem sokkal később az asz­talon párolgóit a bableves, krumplifőzelék és a fasíro- ^ zott. Vendégünk szinte fal-£ ta, és agyba-föbe dicsérte a £ finom húst. Úgy uzsonna tájon, miután anyám már úgy gondolta, ^ hogy az emésztés megtörtént, f a szót újra az ebédre terelte, 'f, A fiatalasszony megintcsak % nagyon dicsérte a finom ebé- ^ det, szebbnél szebb, változa- ^ tosabbnál változatosabb di- % csérő szavakat mondott. S £ erre édesanyám mosolyogva < felsóhajtott: — Hej, ha az a szegény ló $ most feltámadna, és hallaná, hogy hogyan dicsérik, most ^ örömében kottából nyerítene. $ így tudta meg vendégünk, ^ hogy lóhúst evett,. Kutya ba- % ja nem lett tőle. ^ Juhász Imre f. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\W^^ ? Még dörögtek az ágyúk, az üzletek ablakszemei kihull­va, a polcok üresen ásítot­tak. Ügy voltunk akkor, hogy ha kenyér nincs, hát jó a kalács is, mármint a kuko­ricakalács, a prósza. Hogy az mi? Finomra őrölt tengeri, magyarul puliszka. Na és a lóhús? Bizony húsz évvel ezelőtt értékes állat volt a ló. Ha agyoncsapott egyet a gránát, akkor lehe­tett látni, hogy mennyi hen­tesmester van Pesten. Sokan ma hivalkodva monaják, hogy az önkiszolgálás1 ők és ma vezették be. Ez már 1945-ben is divat volt. Egy „csendesebb” napon történt, hogy a konyhánkat a fűszerek finom illata töltöt­te be. Készült az ebéd. S ak­Iván Mária rajza I miszerüzletet uczártsk cizaTtf mert az üzletvezető megbete­gedett. Ez háromszáz csalá­dot sújtott. Az fmsz vezető­ségétől sürgős intézkedést követelt. (A tanácsülés utáni napon a bolt kinyitott. — A szerk.) Végül az idei községfejlesz­tési terv módosítása került napirendre. Lényeges változ­tatásokról ugyan nincs szó, de azokat az építkezéseket, amelyekhez túl sok anyag kell, törölték. Viszont bekerült a módosított tervbe egy autóbusz-vá­róhelyiség építése. Rendbeteszik a gépállomáson az artézi kutat. A fogorvosi rendelőt csatornázzák, az orvosi rendelőknél higiéni­kus szeméttárolót építenek. Egyben a tanácsülés megsza­vazta a járási orvosi lakás építkezéséhez szükséges hu­szonötezer forintot. (molnár) /A. icgutuuui ö^cuuuat tai tanácsülést, Romhányi Ferenc, a tanácselnök nem minden szemrehányás nél­kül nyitotta meg. Kissé ke­serűen közölte, hogy az adott témakörben most másodszor kellett a tanácstagságot ösz- szehívniok. Az első tanácsülés ugyan­is nem volt határozat­képes, oly kevesen jelentek meg. Első napirendi pontként a lejárt határidejű határozatok kerültek szóba. Kitűnt, hogy főleg a felvásárlási terv ügyében és a termelői iga­zolványok kiadása körül ha­tározottabb intézkedésekre van szükség. A legutóbbi tanácsülésen szóvá tették a község köz­pontjában levő Székely Jó­zsef utca villanyhálózatának bővítését. Mindössze egy-két oszlop felállításáról volt szó, s most örömmel jelentette be a tanácselnök, hogy hamarosan ismét kigyul­lad a fény több családi fészekben. Az idei felvásárlási tervet Tasi Vendel elnöklő tanács­tag ismertette. Rámutatott ar­ra, hogy a terv teljesítése bizcmy nagy erőfeszítést kö­vetel. Ezért — hangzott a javaslat — a községi tanács teremtsen mielőbb kapcsola­tot a Kossuth Termelőszö­vetkezettel, s tisztázza a fel­vásárlás zökkenőmentes le­bonyolításának módozatait. A fő probléma az, hogy a má­sodik negyedévi terv teljesí­tése mellett pótolniok kell a lemaradást is. Ez pedig hatvannégy sertést jelent. Ide kapcsolódik az a hatá­rozat, amely szerint a tanács­ülés utasítja a mezőgazda- sági állandó bizottságot, hogy a tsz vezetőségével karöltve vizsgálják felül a ház­táji gazdaságokban a szarvasmarha- és az anya­koca-legeltetési lehetősé­geket. A továbbiakban a helybeli földművesszövetkezet igazga­tósága nevében Rada Károly ellenőr számolt be kereske­delmi tevékenységükről. Meg­említette, hogy a Dózsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom