Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

1965. MÁJUS 1, SZOMBAT PEST MECYEI '&CfHap Mesterséges folyó a föld alatt A* örmény SZSZK magas hegyei között megkezdték an­nak a 48 km hosszú alagút­nak az építését, amelynek rendeltetése az lesz, hogy az Árpa folyó vizének egy ré­szét a Sevan tóba vezesse. A szokatlan megoldásra azért került sor, mert az el­múlt 30 év során a Sevan tó vizéből táplált Rasdan folyó vízszükségletét a tó már nem tudja fedezni és így szüksé­gessé vált a túlságosan igény­be vett vízkészlet pótlása. A Rasanon az idők folyamán hat vízerőművet építettek, s ugyanez idő alatt az Ararát fennsíkján 100 000 hektárnyi földet tettek termővé. Ör­ményország ellátása áram­mal így az évek folyamán megoldódott, de ma már na­gyobb gondot okoz a víz-, mint az energiahiány. Ez indokolta, hogy az emlí­tett módon az Árpát össze­kössék a Sevan tóval. A meg­oldás a számítások szerint biztosíthatja a tó vízszintjé­nek állandó értéken tartá­sát. Ezzel kettős célt ér­nek el: a Sevan az egész transzkaukázusi energiarend­szer szabályozója lesz, vize ésszerűbben használható fel öntözési célokra is. Az alagút két szakaszból áll majd, az egyik 18, a má­sik 30 km hosszú lesz. A gyorsabb építkezés érdeké­ben négy függőleges aknát mélyítenek, amelyek közül a legmélyebb eléri a 670 mé­tert. Ebből is kitűnik, az alagút helyenként mélyen a föld alatt halad, s ezért számolnak az­zal, hogy egyes szakaszokban a léghőmérséklet a 40 C fo­kot is eléri. A vízszállítás másodpercenként 15 köbmé­ter lesz. A vízelvezetést az Árpán épített 50 m magas duzzasztógáttal oldják meg. Az építkezés a Transzkauká- zusban egy mesterséges fo­lyót hoz létre, amelynek sza­kaszai: 48 km az alagúti rész, 70 km maga a Sevan tó, s valamivel több mint 70 km a Radan folyó erőműjé­nek csatorna-alagút- és cső­vezeték-hálózata. Az építkezést 1970-re terve­zik befejezni. A Niagara-vizesés alatt ALAGÚT A ZUHATAGHOZ Az Erie-tóból kiszakadó Niagara folyó vízesése két részből áll. A nagyobbik — a bal parti zuhatag — Kana­dához tartozik, a kisebbik — a jobb parti —az Egyesült Ál­lamokhoz. A kanadai Niagara a Lópatkó-vízesés, amelynek teljes hossza 917 méter. Üj látványossága a kanadai vízesésnek az az alagútrend­szer, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók közvetlen közelről érzékelhessék a zu­hatag nagyszerű látványát. A vízeséstől nem messze levő épületből indul a csaknem 40 méter mély, függőleges liftak­na. Ennek végállomásától két irányban halad alagút (együt­tes hosszuk kereken 190 mé­ter). Az egyik ág a vízesés mögé vezet, a másik pedig egy nyitott megfigyelőterasz­ba torkollik, amely a folyó szintje fölött mindössze 7 Tarka-barka technika Új konzerv a Szovjetunióban i gST«^ Nagy tápértékű, s ízletes konzervösszetételt állítottak elő a Szovjetunióban. Az várható fejlődés: az olaj- I tüzeléses kollektív (közpon- alap-! ti + táv-) fűtések száma évi anyaga tehéntúró (!), gyű- ; 2 százalékkal fog emelkedni, a mölcspüré, cukor és búza­dara. A gyümölcsök közül j különösen almát, és szilvát 1 használnak fel a 7 százalék! fehérje-, 14 százalék zsír- és 27 százalék szénhidráttartal-! mű készítményhez. ★ Ebből az épületből indul ki a liftakna a vízeséshez ve­zető járatig Szintetikus dió I I Dióhoz, mandulához nagyon ! hasonló szintetikus terméke- j két készítettek Amerikában, j Szárított tojásfehérjét szá- ! rított búzacsírával és gya- I potolajjal összekevernek. A masszát préseléssel tetszés sze- I rinti, a természetes diót I utánzó alakká formálják, mely tapintásra is diószerű, olajos. Az ízt pörköléssel szabályozzák. méterre van. Az óriási víztö­meg közvetlenül a látogatók mellett zúg, akik természete­sen tetőtől talpig vízhatlan öltözetben érkeznek ide, hogy lássák, érezzék, hallják a Nia­gara iszonyú — ötmillió ló­erőt képviselő — erejét. t ...............SX * ' Nyitott megfigyelőterasz a vízesés közelében Földrcngésjelzés — halakkal Évente Japánban többször észlelnek kisebb-nagyobb kollektív szénfűtéseké 1,1 szá­zalékkal, a szénfűtéses szo­bakályháké pedig évi 0,8 százalékkal csökken. A fűtési energiaszükséglet­nek jelenleg 20 százalékát, 1972-ben kb. 30 százalékát szolgáltatja az olaj. Számszerűen még nem megállapítható, de feltehetően igen jelentősen nő majd a földgázfűtések száma. Az egy főre jutó fűtési energiaszükséglet alig válto­zik, mert a civilizációs igé­nyek növekedését kiegyenlíti a fűtés hatásfokának javulása. A bálnák útja A legtöbb bálna olyan víz- hon él, amelynek sótartal­ma nem haladja túl a 34 ez­reléket. Ilyen a tenger a* Északi- és a Déli-sark vidé­kén, ahol — E. Csemij szovjet kutató megfigyelése szerint — a bálnák vándor­mértékű földmozgásokat. Az\ ““ * e*yf vidékeken I torteno csoportosulása szoro­san összefügg a víz sótartal­utóbbi időben a tokiói egye­tem híres professzora, Jasuo | Suehiro hosszas megfigyelő- I sek és kísérletek után arra I a megállapításra jutott, hogy \ a halak előre megérzik, „jel- I zik” a földrengést. Most a j nemzetközi tudományos \ együttműködés keretében a j halak megfigyelését sürge- tik, hogy ily módon is elő- 1 kcpet re figyelmeztetni lehessen a veszélyeztetett területek la­kosságát. a szükséges óvintéz­kedések megtételére. mának alakulásával. A ke­vésbé sós vízben ugyanis rendszerint, sok plankton ta­lálható, s ezek a vízben le­begő parányi növények és ál­latok adják a bálna fő táp­lálékát. Csemij a víz só­tartalma szerint részletes tér­készített a Csendes­óceán és az Indiai-óceán mindazon területeiről, ahol bálnák élnek. Ebből a tér­képből kiderült: az óceán egymástól eltérő, határozot­tan megkülönböztethető só- A fűtés jövője Európában tartalmú övezetekre tagozó- 1 i dik. Az eleimet kereső bal­Jelenleg Európában az ősz-; nákat a víz sós vagy ke- szes fűtött légtér 82 száza-j vésbé sós íze vezeti a nlank- lékát kályha, 18 százalékát ‘ tónban gazdag vidékekhez. KALEIDOSZKÓP PÁRIZS Megkezdték a francia szarvasmarha kartoték össze­állítását. A 400 000 vendée-i szarvasmarha „elektronikus nyilvántartása” már elké­szült. LONDON Az egyik garázsban nincs szükség éjszakai benzinkút- kezelöre: minden vendég szá­mozott kulccsal kiszolgálja magát. A gép regisztrálja a kivett benzinmennyiséget a kulcs számával együtt. Csak v\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\s\\\\\\\\\v\\\vm\v\\\\\\\v,\v\v\\\v\\v»\\\\\\v\v\w\YA\^^^ utóbb kell fizetni v ^JőzőcóLe — rancia mó dra Párizs nevezetességei kö­zött a konyhaművészet igen előkelő helyet foglal el. A „francia konyha” mint foga­lom, s mint idegenforgalmi köpenyét gombolni, olyan mulatságos, lánc-lánc-eszterlónc. Krumplit, paradicsomot sze­letelni épp oly szórakoztató, egymás legalább mint a vonzerő vetekszik az Eiffel- mint a papirkivágás. Kirakós léket, rajzokkal, sormintákkal díszítik az étlapot, és az óvó nénik segítségével megfőzik a francia konyha szerinti éte­leket. Kedvencük a marhasült rizzsel, paradicsommártássa), füstöltszalonnával,* no meg a sült csirke. Ez az óvoda afféle kísérleti intézmény, apró tűzhelyek­kel, edényekkel, konyhafel­szereléssel, mintha az egész meseországból csöppent volna ide. A „felnöttes” főzőcskét nemsokára bevezetik Párizs többi óvodáiba is. A munka végeztével jön a nagy öröm: Sylvie Colas élve zcttcl eszi saját föztjét RÓMA Í Házasság olasz módra: női kesztyű, a balkéz gyűrűs új- £ jára hímzett arany jegygyűrű­éi vei. A féltékeny férjek meg- £ nyugtatására hordják. MOSZKVA í Lidia Szuharjovszkája szin- ^ darabot irt Edith Piafról. SYDNEY i Kerámiából készül a világ 'f legmodernebb operaszínhá- |za. NEW YORK Rekordidő alatt felfújható ^ gumi armatúrával percek j alat,t jókora kórtermet lehet • létesíteni a hadszíntér köze- : lében. i Egy New Yorkban élő olasz / feltaláló elektromos forgó Ü villát szerkesztett spagetti '/ evéshez. A római olaszok sze­Patrick Sauvagc az óvoda „esirkeszállitója”. Elbűvölten fi­gyeli, hogyan kopasztják a szárnyasokat :oronnyal, a Szajna-parttal, s t romantikus hangulatú Quar­ter Letin-nel. Nem csoda, hogy már az jvodások is érdeklődnek a szakácsmesterség iránt, s ko­molyra fordítják a főzőcske­játékot. Megtehetik, mert Yvette Ferry, a párizsi Ste­phan Pichon óvoda igazgató- löje rájött, hogy körtítenállva, játék helyett lehet teríteni, tálakat díszíteni, sőt a piacon vásárolni is, aminek izgalmá­hoz egyetlen játék sem hason­lítható. A Stephan Pichon óvoda kis növendékei önállóan ter­vezik meg a napi menüt, édes­anyjuktól recepteket gyűjte­nek, maguk vásárolnak, ki húst, ki főzeléket, ki fűszerfé­XXXXXXXXXXXXXXXVXXXXCV.NNXVXXXXXXXVXXXXXXXXXX'. í rint teljesen fölösleges. ----------------------­A z év „legrosszabb filmje cs szereplői" Ejnye, ez a krumplihámozó kés nem engedelmeskedik Pascalnak. Veronique viszont már otthonos a paradicsom- szeletelésben $ Az amerikai Harvard egye- ‘i. tem diákjai, a hagyományos £ hollywoodi „filmdíjak” paro- % dizálására, évről évre ki szok- 4 ták választani „az év leg- j rosszabb” művésznőjét, és ^ „legrosszabb filmjét”. 'j A kétes dicsőség az idén ' Carroll Baker filmszinésznőt sújtotta „1964-ben készült £ összes filmjeiért”. Az egyete- J mi diákság gúnyiratiban ki- í fejti, hogy a művésznő „kitű- £ nőén fejezte ki azt az idétlen ' otrombaságot, amely a holly- voodi filmeknek régtől fog­va jellemzője”. A férfi színé­szek közül bizonyos James Franciscus „dicsekedhet” a j legrosszabb teljesítménnyel. ^ Az idei év legrosszabb £ filmjei között szerepel egy r bibliai-film, melynek címe „A legnagyszerűbb net”. törté­Macskajaj kutyabaj Egy londoni kutya valósá­gos „alkoholista” lett. Leg­alábbis ezt állapitotta még az állatorvos Patsyról, a juhász­kutyáról, amely naponta több mint két liter sört iszik. Tu- | lajdonosa elmondotta, hogy reggelenként a kutya valósá­gos „macslcajajban” szenved és másnaposságát csak két tabletta aszpirinnel tudja le­küzdeni. Az állatorvos gyógy­szert írt a kutyának, hogy csökkentse a sör iránti vágya­kozását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom