Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-28 / 124. szám

1965. MÁJUS 28, PÉNTEK i*j.K »Itt Kyttrlap 3 Lehet-e fegyelmezettebben ? 337 millió forint orszá­gos, sőt megyei méretek­ben sem túlságosan nagy összeg. Közepes vállalat is meg tud termelni egy esz­tendő alatt ekkora értéket. Az elmúlt esztendőben 337 millió forint volt a me­gyei, helyiipari szolgáltatá­sok összesített értéke. Pest megyében ezek szerint min­den lakos átlagosan 400 fo­rintnyi szolgáltatást kapott. A lakosság igénye, a szolgáltatások terén évről- évre növekszik, s egyre több területre terjed ki. A növekvő anyagi és kulturá­lis igények, a technika fej­lődése, természetszerűleg gyarapítják a szolgáltatá­sokkal kapcsolatos felada­tokat. Megoldásuk érdekében e téren is tervszerű munka szükséges: a helyiipari szolgáltatási tervek éven­ként el is készülnek, sőt ötéves távlati tervek kere­tében igyekeznek az illeté­kesek felmérni, rendsze­rezni s besorolni a szüksé­ges tennivalókat. Mint mindenütt, ahol tervek alapján dolgozunk, a szol­gáltatási munkában is el­engedhetetlen a tervfegye­lem betartása. Ám a tétel itt problémákkal terhesen jelentkezik. A szolgáltatás szerteága­zó feladatait minisztériumi, tanácsi vállalatok, kisipari és mezőgazdasági szövet­kezetek, földművesszövet­kezetek s önálló kisiparo­sok széles tábora végzi. Ha az egyes szektorok része­sedését tekintjük, az imén­ti sorrend visszájára for­dul: forintértékben a ma- gániparosok állnak az élen, őket a szövetkezetek, taná­csi, majd minisztériumi vállalatok követik. Ám e sorrend a tervfegyelem szempontjából másodrendű tényező: ha azt akarjuk, hogy a szolgáltatások mennyiségileg és minősé­gileg az igényeknek megfe­leljenek, akkor a tervfe­gyelem betartását éppen úgy meg kell kívánni a kisiparosokat tömörítő KlOSZ-tól, mint a Ktsz-ek- től, s a tanácsi, vagy mi­nisztériumi vállalatoktól. Sajnos a vállalati érdek a szolgálatás terén nem azonos mindig a lakosság érdekeivel. A vállalatok s a kisipari szövetkezetek igyekeznek a minimálisra szorítani szolgáltatási vál­lalásukat, mert a szolgálta­tás nem „üzlet”, nem hoz sok pénzt a konyhára, s így a vállalati, szövetkezeti tervteljesítésnek inkább gátló mint serkentő ténye­zője. Van tehát szolgálta­tási terv s szolgáltatási tervfegyelem, de tulajdon­képpen még sincs, mihelyt a vállalat globális tervtel­jesítéséről van szó. A különböző termelő- szektorok szolgáltatási ter­veit a megyei tervhivatal összesíti, sőt koordinálja is, egységes megyei helyiipari szolgáltatási tervezetté, de úgy áll a dolog, hogy nincs gyakorlatilag egyetlen gaz­da, felső szerv, amely a tervek teljesítését munka­közben ellenőrizze és me­gyei szinten számonkérje. A megyei tervhivatal év­közben ragaszkodik nagyon az er&eti tervszámokhoz, ám vita esetén a meggyő­zés, rábeszélés, barátságos alkudozás fegyvereivel él­het csupán. A szolgáltató vállalatok, szövetkezetek és szervek a helyiipari szol­gáltatási tervek maradék­talan végrehajtásában, túl­teljesítésében nincsenek anyagilag, erkölcsileg érde­kelve. A szolgáltatás természe­tesen évről évre így is ja­vul. Az ipartörvény újabb rendelkezései sok területen azelőtt sok nehézséget je­lentő problémákat oldanak meg. Kihalófélben lévő szolgáltatások élednek fel, mivel üzemi dolgozók is kapnak ma már javítási munkákra hivatalos enge­délyt. Az utóbbi évek so­rán mindinkább közüggyé vált a lakosság széleskörű igényeinek kielégítése, a felmérések is egyre reáli­sabbak, s ezzel jnegszület- nek a reális - tervkészítés alapjai. De egyes szolgálta­tási ágakban — építőipar, gép, háztartási eszköz javí­tás — zavarok mutatkoz­nak. Indokolt volna tisztáz­ni a különböző vállalatok feladatait és profilját. Elő­fordul ugyanis, hogy a szá­mos bába közt elvesz a gyerek, s ahelyett, hogy verseny alakulna ki, a he­lyi javító üzemek között az az elv, hogy; „csinálja más.” Mindenek felett az érde­keltség fokozásával keU erkölcsileg és anyagilag alátámasztani a szolgálta­tási tervfegyelmet, serken­teni a tervteljesítést. (A. L.) Akikért a harang nem szól... '7'sssssssssssssssssntrsssssssjwssssssss* $ \ Napos oldal ^ A pesti utca képéhez $ hozzátartoznak az idegenek. ^ Egyikük a Rákóczi úton, ^ nem messze az Urániától, ^ hiába keresett angolul tudó ^ járókelőt Aztán „emberé- £ re“ akadt. í — A little — válaszol- í tam, egy keveset értek ^ „inglisül”. £ — Shop -.. little... — ^ áruház... kicsinek ^ — Megértettem. ^ — Three hundred meter 1 — a yardot nem ismerem, 2 így méterben magyaráztam ^ a távolságot. De mintha ^ megbabonáztak volna, nem ^ tudtam tolmácsolni, hogy a bal oldalon van az Úttörő ^ Áruház. Még a kezeimről is < elfeledkeztem. 1 S ahogy egy pillanatra g kikandikált a nap, eszembe 2 jutott a népszerű sláger cí- ^ me. ^ — Sunny side on the ^ street... — idéztem. ^ Elmosolyodott, s elindult j „Az utca napos oldalán”... — reitter — KISALAG MÄR CSAK A TÉRKÉPÉN TALÄLHATÖ. A valóságban egyetlenegy tábla sem jelzi létét. Beol­vadt Fótba, a nagyobb köz­ségtestvérbe. Kisalag — Foton belül — ma is külön kis világ. Lako­sai nem fótiak, hanem kis- alagiak. Kisalagon nincs templom. Az iskola udvarán harang­láb harangja kongatta (ha kellett) a veszélyt. Az isko­lát bővítették, a harangláb útban volt, lebontották. A harang az iskola fészerében hever. A vészt azóta harang nem jelzi Kisalagon. KORA TAVASSZAL, MÁR­CIUS 5-ÉN, _ pénteken dél­után két órakor tragédia tör­tént Kisalagon, Jaszenák Já­nos portáján. ■ A Jaszenák-fiúk, a 13 esz­tendős Árpád és a 11 éves Tibor iskola után, ebéd előtt a kertben játszottak. Fényes, csillogó „valamit” találtak az egyik szőlőtő tövében. Ár­pád és Tibor, csendes, enge­delmes, jó gyerekek; de gyere­kek: kíváncsiak. A fényes csillogó „valami”: gránátgyutacs volt. Felrob­bant a kezükben. Az anya rémkiáltásaira is­kolásfiúk rohantak a postá­ra, a boltba, az iskolába: — Segítség! Mentők! A postán a gyerekek ria­dalmát vaklármának tekintet­ték. S mivel két óra után már hivatalos idő nincs: a rendkívüli segélyt kérő tele­fonhívást a posta vezetője megtagadta. A boltban az emberek a gyerekek riasztását szintén vaklármának tekintették: s zavartalanul tovább folytat­ták a vásárlást, kiszolgálást. Az iskolából Varjú Sán- dorné orosztanárnő csenget­te a postát: kérte a mentők kihívását. A posta vezetője megtagadta. Varjú Sándor- né mentőládával Jaszenákek- hoz rohant. A két gyereket életveszélyes állapotban ta­lálta. Az idősebbiknek, Árpád­nak, nemcsak az arcát ron­csolta szét- a gyutacs, de ke- zefejét is. Szorítókötést alkal­mazott, hogy el ne vérezzen. Ezt követően a postahivatal­ban vitába szállt a vezető­vel, aki végül is magánbe­szélgetésként hajlandó volt kapcsolni a mentőket, ha a tanárnő letesz az asztalra 120 forintot.„ A mentők 50 perc késés­sel megérkeztek. A nagy sárban 200 méteren át 50 kis­iskolás tolta, emelte a mentő­autót ’ Vincze László József a történteket azonnal jelentet­Ezerötszáz üveg sör - ajándékba! Ki adja kiét? - Nem árt, ha törik az üveg - Amikor már a bíróság illetékes Az Országos Söripari Vál­lalat előírta, hogy a palacko­zásra kerülő sörből mintát kell venni. Ebből azután ízleléssel állapítják meg az ital minő­ségét. A rendelkezést minden sör­kedvelő csak helyeselheti. A váci sörösök azonban az utasítást nem hajtják vég­re. Bár megértem én a ki rendel t- ság vezetőjét is, fáj a szívem a jó, aromás, zamatos sört íz­lelgetéssel elpocsékolni, csak azért, hogy ilyen minőségvizs­gálat után a csatornába önt­sék. Inkább elajándékozzák anélkül, hogy megvizsgálnák. Kapják azok a mintasört, akik valamilyen szívességet tettek a vállalatnak! Természetes, az sem volna szép dolog, ha a Váci Húsipari Vállalattól elfogadnák a so­ron kívüli kiszolgálást, vagy elnéznék viszonzatlanul, hogy a rév dolgozói mindent elkö­vetnék a gyors sörszállításért. Természetesen az sem mind­egy, hegy a telefonos kisasz- szony nem várakoztatja meg órákig egy budapesti hívás esetén a vállalat dolgozóit. Az­zal egyetértünk, hogy ennyi sok „kedvesség” nem marad­hat viszonzatlanul. Csak egyet nem értünk meg semmikép­pen. Miért éppen a társadalmi tulajdonból történik a vi­szonzás? Mert a váci sörösöknél így történt. Rövid idő alatt majd­nem ezerötszáz üveg sört aján­dékozták a „jótevőknek”. Vajon el lehet-e fogadni a kirendeltség vezetőjének vé­dekezését, hogy a társadalmi tulajdonban nincs kár. (?) Ö ugyanis mindig vigyázott arra — mondta a bíróságon —, ne­hogy az elajándékozott sör meghaladja a minőségi minta céljából palackozott sör meny nyiségét. Ez azonban csak egyik olda­la a dolognak. Nemcsak a vál- § lalat telepén, hanem a szállítás- ^ nél is vigyáztak, nehogy „el- 8 folyjon” az ital. A vasútállo- | máson egy-két segédmunkás a S MÁV-raktárossal közösen, rá- ^ jött arra, ha töröttnek mond- ^ ja az üvegek egy részét, nyu- § godtan elfogyaszthatják a tar- ^ talmát. & A vállalatnál, természete- ^ sen, a töréseket elszámol- | ták. s A Váci Járásbíróság nemre- ^ gén foglalkozott a különös^ mintavétellel és megállapítot-^ ta a társadalmi tulajdon hűt- ^ len kezelését. Ezért a 41 éves ^ Ganz Gábor kirendeltségveze-8 tőt tízhónapi, a 32 éves Olíífc László MÁV-raktárost hathó­napi, Bodnár József és Szég- ner Mátyás segédmunkásokat pedig hat, illetve négyhónapi javító-nevelő munkára ítélte, fizetésük csökkentésével. A MÁV-raktáros büntetését a bí­róság felfüggesztette. Az ügy fellebbezés folytán rövidesen a Pest megyei Bíró­ság elé kerül, mivel a vádlot­tak még most sem érzik ma­gukat bűnösnek. —molnár— Kisalag - világ vége ♦ Közöny Két igaz ember ♦ A tragédia vámszedői rssssssss// ( Kisalag már csak a térké­pen található meg. A való­ságban egyetlen egy tábla sem jelzi létét. Világ vége ... Alacs B. Tamás Filmek — a békéről A május—júniusban meg­rendezésre kerülő leszere­lési hónap kapcsán a me­gye több, mint hetven film­színházában mutatnak be olyan filmalkotásokat, ame­lyek a béke megőrzésének gondolatával foglalkoznak, így többek között bemuta­tásra kerül az Anna Frank naplója, az Élők és holtaki a Ki volt dr. Sorge és más nagy sikerű filmek. A nagy érdeklődésre való tekintet­tel a megye tíz filmszínhá­zában kerül műsorra a Tize­des meg a többiek című új magyar film is. CÉL: 3 kiló takarmány = 7 kiló hús 1 csibe=2,5 forint tiszta haszon Az ócsai Rákóczi Termelő­szövetkezeti Csoport még ta­valy elhatározta, hogy bővíti a közös alapot. Ezért ötezer férőhelyes csibenevelőt épí­tettek, amely az idén már teljes kapa­citással dolgozik. A tszcs vezetői elhatároz­ták, hogy takarékos, okszerű etetéssel jelentősen csökken­tik az egy kiló hús előállításá­hoz szükséges abrakot. Azt tervezik, hogy az évi felhasz­nálás nem lesz több három kiló abraknál egy kiló hús előállításához. Ugyanakkor a gazdaságosság érdekében is foganatosítanak intézkedése­ket, mert az a cél, hogy egy- egy csirkénél legalább 2,5 forint tiszta hasznot érjenek el. Ezenkívül jelentős az a határozatuk is, mely szerint a tszcs tagjai maguk adják össze a közös állattartás­hoz szükséges takar­mányt. A tagok családi művelés alatt álló takarmányterülete termésének 12 százalékát ad­ják erre a célra a közösnek. KÖZSÉGFEJLESZTÉSRE EGY ÉS HÁROMNEGYEDMILLIÓ FORINT Jóváhagyták a Dabasi Járási Tanács költségvetését A Dabasi Járási Tanács vég­rehajtó bizottsága megtár­gyalta az 1965. évi költségve­tés végrehajtási módozatait. A közelmúltban jóváhagyott költségvetési terv ugyanis — az országos takarékossági in­tézkedések folytán — keve­sebb kiadást irányoz elő a ko­rábbinál. Az idén a járás községei, va­lamint a járási központ ha­táskörében összesen 36 141 000 forintot lehet elkölteni. Eb­ből a járási központnak csak­nem 22 millió forint áll ren­delkezésére. A községi taná­csok közül jelentősebb ösz- szeget a dabasi, a bugyi, a ka- kucsi, az ócsai, s felsőpakonyi és az alsónémedi tanács ka­pott. A különféle célokra felhasz­nálható pénz jelentős ré­szét, összesen 1 759 000 forin­tot községfejlesztésre fordít­ják. Kulturális intézmények felújítására, állami házak re­noválására, utak és hidak ja­vítására, középületek tervezé­sére. széknél helyezik letétbe a oénzt, s a gyermek 18 éves torában kapja majd meg. Az édesanya mit tehetett nást, minthogy „kérem, má­juk értik a törvényt, ha kell kötnöm életbiztosítást, hát kötök”. Jaszenák Jánosné 6750 fo­rint helyett így kézhez ka- Dott 5950 forintot. (Nyolcszáz forintot levontak egyévi élet­biztosítási díj címén.) Egyben közölték vele, hogy jövő év májusától 66 forintot köte- es 15 éven át befizetni élet­biztosításra. Az Állami Biztosító fize- ;ett. Az Állami Biztosító fi­zetni fog. De az Állami Biz­tosító váci fiókja a tragédia jámszedőjévé vált. KISALAGON A HARANG \Z ISKOLA FÉSZERÉBEN HEVER. Vészt sohasem kon­cait. Ha baj van, a postáról pár íete már lehet riasztani a mentőket, tűzoltókat. Varjú Sándorné, Vincze László József és a kisisko- ások raja: megtette ember­társaiért, a községért amit tellett De a többiek? Zárkózott emberek te lapunknak. A történtekért a Budapest—Vidéki Posta- igazgatóság szerint a postahi­vatal vezetőjét nem terhelte felelősség. Ha azonban „a mentők hiába jöttek volna ki Kisalagra, a felmerült költ­ségek megfizetése feltétlenül a mentőket feleslegesen ki­hívó postahivatal-vezetőt tér- . helte volna” — írták többek között április 15-i levelük­ben. A postahivatal vezetője je­lenleg már nem dolgozik Kis- alagon, áthelyezték. Mint mondják: csak ideiglenes volt kisalagi beosztása. Május 16-án, vasárnap, ké­ső délután a kisalagi labda­rúgómérkőzésen eltört az egyik játékos lába A mentő­ket azonnal riasztani lehetett telefonon: senkisem mondta, hogy vaklárma, senkinek sem kellett 120 forint biztosítékot letenni az asztalra. A JASZENÁK-FIÜK KÖ­ZÜL Tibor jelenleg is a Má­ria utcai szemészeti klini­kán fekszik. Csekély a remény, hogy megmenthető a szeme világa Az idősebbik, Árpád már hazakerült a János kór­házból. Kezefeje hiányzik, fekete szemüveget hord: a nagy címbetűket el tudja ol­vasni az újságban. De a nyáron meg kell operálni. Szi­lánk maradt a szemében. Alig van remény, hogy sze- mevilága megmenthető. A kisalagi kisiskolások sze- retetük filléreit összeadtak a baleset után; cukorkát, cso­koládét vettek, bevitték paj­tásaiknak a kórházba. Jaszenák János Budapes­ten, a Váci úton, az Egye­sült Vegyiműveknél dolgo­zik. A gyár szakszervezeti bizottsága 800 forint segélyt adott. Munkatársai 570 forin­tot gyűjtöttek össze. Kisalagon, a fáluvezetők ha találkoznak Jaszenákékkal az utcán, érdeklődnek a gye­rekek iránt és további job- bulást kívánnak nekik, sen­kinek sem jutott eszébe több... — Zárkózott emberek — mondja Rajkó Lajos pártit­kár. — Mit kellett volna tennünk? Jaszenákék valóban zár­kózott emberek. Sőt idege­nek. Tizenöt esztendővel ez­előtt költöztek Kisalagra a Felvidékről. AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ áprilisban 100 forintot utalt ki, minden megjegyzés nél­kül, Jaszenákék címére. A válasz május 14-én érke­zett meg: — Május 19-én a fiának, Ja­szenák Árpádnak balesetká­rával kapcsolatos kártérítési összeg felvétele végett szí­veskedjék az Állami Bizto­sító váci fiókjához bejönni. Jaszenák Jánosné a jelzett időben megjelent a váci fiók­ban. Közölték vele, hogy az iskolai balesetbiztosítás sza­bályai szerint Árpád fia szá­mára kézcsonkulásért 6750 forintot állapítottak meg A két gyermek szemevilága még nem értékelhető, mivel orvo­silag nincs lezárva. Közöl­ték egyben az édesanyával (mint a gyermek gyámjával) azt is, hogy a 6750 forintot csak abban az esetben fize­tik ki neki, ha életbiztosítást köt. Ellenkező esetben árva­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom