Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
/ 1965. MÁJUS 23, VASÁRNAP rt»T MEcrei A hitsridbúza-termesztés Több, mint kétszáz éve ismeri a tudomány a hibridnövényeket, de csak az utóbbi húsz évben foglalkoznak gyakorlati szén a búza népélelmezési szempontból fontosabb, mint a kukorica. A kérdés jogos. A kukorica virágszerkezete lehetővé teszi tömeges keresztezését. Keresztezésének módja igen egyszerű: el kell távolítani a címert (himvirágzatot) és akkor a cső (női virágzat) biztos, hogy más növénytől termékenyült meg, tehát biztosított a 100%-os keresztezés. Újabban még egyszerűbb és olcsóbb módszerét is kidolgozták: un. hímsteril anyapartnert használnak a kukoricakeresztezésnél . A búzánál azonban kizárt a kukoricáihoz hasonló, egyszerű hibridelőállítási lehetőség, mivel a búza virágzata hímnős, vagyis szorosan egymás mellett található a hím- és nőivar virága. Következésképpen a búza önmegtermékenyülő növény, tehát általában saját virágporral termékenyül meg. Ettől függetlenül, már 1919 óta ismert, hogy a búza keresztezésekor is észlelhető hibridhatás, amely a növény magasságában, a kalászszámban, a kalásznagyságban, az ezertömegesen lehessen hibridmagot előállítani, olyan módszert kellett kidolgozni, amellyel gyorsan, egyszerűen lehet a búza virágjában elpusztítani a hímivarú virágot, hogy a nővirág biztosan más növény virágporszemével termékenyül- jön meg. Ezért a korábbi, külföldi tapasztalatok felhasználásával Kompolton Selley János és munkatársai új hím- telenítési módszert dolgoztak ki: egy saját szerkesztésű finom fogóval, egyetlen mozdulattal végig simítják a kalászt, amelyben ilymódon az összes hímvirág elroncsolódik. Ezzel a módszerrel egy begyakorolt dolgozó naponta 5—600, egy virágzása időszak alatt 2500— 3000 búzakalászt hímteleníthet. Más kutatók külföldön azzal kísérleteztek, hogy a hímvirágot esetleg valamilyen vegyszerrel, méreggel semmisítsék meg. Ismét már irányzat az, hogy a hímtelenítést az örök- lékenységgel valósítsák meg. 1951 és 1961 között sikerült megoldani ezt a feladatot is, sőt egyes kutatók már olyan A hímtelenításre alkalmas egyszerű fogó hasznosításukkal. Bár egyes kultúrnövényeknél jelentős terméseredményeket érnek el velük, létrejöttükre, keletkezésükre, vonatkozó elméleti magyarázatot alig ismerjük. Mit értünk a hibrid, vagy hibridhatás, heterózishalás kifejezésen? Az eltérő örökletes- ségű, különböző fajtához tartozó növényegyedék keresztezéséből származott utódok fokozott fejlődési eréllyel jönnek a világra. Ezt a jelenséget a mezőgazdaság a kukorica, a cirok, a lucerna és a fűfélék termesztésénél jól értékesíti. Annyira jól, hogy pl. a kukoricánál a .(hibrid” módszer nemzetközi hírnevet szerzett,“ mert mértéktartó becslés szerint, világviszonylatban 10—12%-ra tehető az a terméstobblet, amely kizárólag ennek a jelenségnek köszönhető. Sokakban fiivetődött már a gondolat, ha ilyen világraszóló sikert aratott a hibridhatás a kukoricánál, akkor miért nem állítanak élő pl. hibridbúzát, hiA MEHEK TÁNCA JÓ NÉHÁNY esztendővel EZELŐTT felfedezte a rovarok nagy tudósa, Kari von Frisch, a müncheni egyetem tanára, hogy a kasból kirepült „felderítő” méhek visz- szatárésük után közölni tudják a családdal, hol találtak gazdag mclhlegelőre. A méhecske a lépőkkel egy irányban a kas előtt sajátos „táncba” kezd. Frisch megállapítása szerint, ha a táplálék a kastól nincs messzebb száz méternél, a táncoló méh köröket ír le, de ha messzebb van, nagyjából két egymáshoz csatlakozó körben — fekvő nyolcas alakban „táncol”. Frisch megállapításait sok kutató új és új kísérletekkel ellenőrizte és kiegészítette. Kiderült, hogy a táncnál a két kör érintkező vonala közt és a táplálék, a kas és a nap helyzetét összekötő vonalak közt összefüggés van. Ezt ábrán egyszerűbb szemlélni, mint elmondani, s így ide iktatjuk a megfelelő rajzocskát. A NEVES KUTATÓ feltételezte, hogy a tánc pályájának hossza valamiféleképpen arányos azzal a távolsággal, amely a kas és a jelzett méhlegelő között van. De a kasban levő méhek nem látják a táncoló rnéhet, sőt általában a méhek látása nem a legérzékenyebb, újabban egyes kutatók arra gondoltak, hogy a nevezetes táncot talán valamiféle hang is kíséri, amely a kasban levő méhek számára figyelmeztetés és irányítás is lehet. Harald Esch, a müncheni egyetem és Adrien Wenner, a kaliforniai egyetem kutatója egymástól függetlenül kísérleteket folyA méh „táncának” sémája és értelmezése K. von Frisch szerint. Á bal oldali „körtánccal” a méh azt adja hírül a kas dolgozóinak, hogy száz méteren belül talált táplálékot. A jobb oldali, nagyjából fekvő nyolcas alakú kettős körben történő tánc távolabbi táplálékforrást jelent. Frisch feltételezte, hogy a nyolcas teljes hossza arányos a távolsággal, de újabb vizsgálatokiból kiderült, a távolságot hanggal jelzik a méhek % * % Tánc T CD \ J so* V % 1 % ! % Tánc \ ® & ^T T % * * * r * A % jk- .... I 1 k r**! 1 w Tánc t Tánc (Hey J+ ( l } ^ Vi/ A búzavirág hímtelení tűsének gyors módszere szemsúlyban, a levélméretben, vagy a télállóságban nyilvánul meg. Külföldi, főleg szovjet: • angol,- amerikai, svéd és német kutatók igyekeztek hasznosítani a búza hibridhatását, de az említett virágszerkezet okozta körülményes ke- resztezhetöség miatt, hosszú ideig nem volt meggyőző eredmény. Magyarországon először 1951-ben észleltek a búzánál hibridhatást, a kompolti kísérleti intézetben. De ahlhoz, hogy búzatörzseket is kialakítottak, amelyek megtermékenyítés után feloldják a hímsterilitást. Ezzel a genetikai bravúrral lehetővé vált, hogy á jövőben nagy tömegben lehessen előállítani búzahibrideket és ezzel a hiöridhatás előnyeit hasznosítani. A nagy búzatermesztő országokban az érdeklődés középpontjába került a hibridbúza. A módszer természetesen még kísérleti stádiumban van, várható sikeréről, illetve térhódításáról biztosat még nem tudunk. Tény, hogy a hibridbúza előállítás tudományos előfeltételeit megoldották, azonban még fontos, további kutatások szükségesek ahhoz, hogy alaposan megismerhessék a hibridhatást és a hibridbúzatermesztés gazdaságosságát Ha a kísérleti eredmények beválnak, a hibridbúza elterjedése — az intenzív búzafajták termesztésén kívül — nagymértékben hozzájárulhat az egységnyi területről betakarítható búzatermés jelentős növeléséhez. (H. J.) A megtalált táplálék irányát szintén jelzik ,,táncuk”-kal a méhek. Ha a táncoló méh teste a két félkör érintkezési vonalában a függőleges iránytól nem tér el, a táplálék (T) egy irányba esik a nap (N) és a kas (K) közti egyenessel. Ha a táplálék ettől a vonaltól eltérő irányban van, a táncoló méh teste ugyanolyan szöggel tér el a függőlegestől, mint amilyet a „táplálékvonal” a „napvonallal” bezár. A „tánc” irányát nyilak jelzik. (K. von Frisch után módosította R. Chauvin.) faltak; hógy a feltétéiézett hátiÉíéiiésekéf-' mégfí^yeiíék. A kasban kis mikrofont helyeztek el, amely szalagra feljegyezte az észlelt hangokat. Most már csak arra volt szükség, hogy különböző távolságokra elhelyezzenek tálkában táplálékot és megfigyeljék, milyen hangon értesíti a visz- szatérő méh a kasban tartózkodó családot. A táncoló méh sajátságos hangot hallat. A viZfigálatokból kiderült: ezt a hangot nem állandóan, hanem megszakításokkal hallatja, továbbá egy-egy hangzó időtartam arányos a méh által megtett távolsággal. így ma mar világos, hogy a táncoló méh egyrészt mozgásával a táplálék irányát, másrészt hangjával a táplálék távolságát közli a méhcsalád többi dolgozójával. (K. I.) NAPISTEN FÖLDJÉN; JJ t N • ■LAKATOS ERNŐ EGYIPTOMI ÚTINAPLÓJA II. Abu Siinbelt megmentették Giza és Szakimra, Luxor és Karnak, Théba és Núbia hat évezredes műkincsei néma és mégis beszédes tanúi: az ókori Egyiptom az emberiség kultúrájának egyik bölcsője volt, Luxorban, a királyok völgyében, Thébához közel, valaha ősi uralkodó dinasztiák temetkeztek, káprázatos sírokba. Egy-egy királysír egy-egy pompás palota. Nemzedékek vésték gránitba az emlékmű- óriásokat, az embernél 10—12- szer nagyobb fáraószobrokat és a palotákat. Az eddigi feltárások egyedül Tutenkamen fáraó több mint 3 ezer éves sirkamráját találták érintetlenül, a többit kóbor hordák, régen élt, ismeretlen kalandorok kirabolták. Tutenkámen mesés kincseit ma Kairóban őrzik. Az ősi hieroglifák tanúsága szerint azonban még négyszáz ilyen pompás királysírt rejt titokzatos méhében a Szahara zord homoktengere. Es századunk kénytelen megbolygatni a sok ezeréves múlt emlékeit, ezt követelik meg az új évezredekre szóló természetátalakító hadműveletek a Nílus völgyében. Ebben az esztendőben Asszuán alatt fo/cozatosan vízzel telik meg a gigantikus sivatagi víztároló, a világ második legnagyobb ilyen létesítménye, az 500 kilométer hosszú mesterséges tenger. Viz alá kerül Núbia esőt és vizet soha nem látott szomjas homokja. De míg ez az idő elérkezett, nemcsak 50 ezer embert kellett az elöntésre váró területekről kitelepíteni, hanem hat évezred felbecsülhetetlen értékű műkincseit, az egyetemes emberi kultúra pótolhatatlan értékeit is. 60 ország — közöttük Magyarország — összefogásával tucatnyi ősi templomot, sok száz műemléket kellett Núbiá- ból kimenteni, s biztos helyre szállítani. Biztonságba kellett helyezni a világhírű Abu Sim- belt és Philaet is. Abu Simbel gyönyörű templomóriását, az ókori építészetnek ezt a művészi remekét, időszámításunk előtt a XIV. és XIII. században építette 11. Ramszesz fáraó. Nagyszerű építésze művészien komponált a nap játszi fényével. Művének megalkotásában az egyiptomi napistenimádat ihlette, néki hódolt, az ő dicsőségére formálta a templomóriást. Szemben, a Nílus bal partján levő homokkőhegy hasadéban áttörő napsugár ugyanis behatol a sziklatemplom kapuján és végigfut az 50—60 méter mélységben rejlő szentélyig: s megvilágítja az ott felállított négy istenszobrot. Ezután a templom mennyezetére fut a fény és rávetiti a Nílus vizének kékségét. S míg a szentély áradó fényben van, a bejárat előtt ülő négy óriási Ramszesz-szobor még a pirkadat szürkületében dereng az elbűvölően csodálkozó szemnek. öt esztendővel ezelőtt, az asszuáni mesterséges tenger létrehozásának hírére az UNESCO a világ országaihoz fordult: közös erővel mentsék meg az egyiptomi műkincseket. Kormányok, múzeumok, egyetemek ajánlották fel segítségüket, s bocsátottak pénzt, szakembereket, szállítóeszközöket s más szükséges anyagot az értékek megmentésére. Abu Simbel megmentése 36 millió dollárba került! Hiszen óriási kőtömeget kellett megmozdítani, hogy a templomcsoda kárt ne szenvedjen. A méretekre talán jellemző: Abu Simbel Ram szesz-szobrainak hüvelykujja például akkora, hogy hárman-négyen is megülhetnének rajta, mint madarak a sürgönydróton. Egy-egy szobor füle felnőtt ember nagyságú, a szobrok magassága pedig egy három- emeletes házzal vetekszik. Lenyűgözőek az ókori egyiptomi építmények méretei. Ezeket a szoboróriásokat talán csak azért lehetett kivájni a korabeli szerszámokkal, mert viszonylag puha anyagban, homokkőben véstek a művészek. A másik elgondolkoztató tény, hogy eny- nyi évszázad után is szinte sértetlenül állnak a szobrok. Ez valószínűleg a núbiai időjárásnak köszönhető. Arrafelé ismeretlen az eső, a hideg és a fagy. A hőmérséklet télen +35 fok, nyáron 50—55 fokos. Az építmények csak ilyen teljesen csapadékmentes, napsütötte vidéken maradhattak meg. meri anyaguk nem ellenálló. A forró nap kőkeményre égeti a téglákat, a homokkő felületét. Ezért dacol sok évszázadon át az idővel. Abdul el Rahman, akinek nemcsak sok balabejjás őse, de maga is esztendőkig járta tevehálon a Szahara karavánútjait, s arcát koromfeketére égette a núbiai nap perzselő sugara, így mesélte el szűkszavúan a Mandulis-templom elköltöztctését. — Asszuántól délre, Núbiá- ban állott a templom. 1962- ben emberek érkeztek ide, idegen országból, beszédüket sem értettem. Hatalmas gépkocsikkal, óriási emelőkkel, s más szerszámokkal. Óvatosan sorra leemelték, megszámozták, majd a Naszr (Győzelem) tó magos parijára szállították, ahol szépen, eredeti formájában újraépítették. Két évig tartott a nagy munka, de áll a templom. mindannyiunk gyönyörűségére. En bizonyíthatom, szakasztott olyan, mint volt a régi helyén ... Így mentette meg az emberi gondoskodás az utókornak az ősi kincseket, az egyetemes emberi kultúra felbecsülhetetlen értékeit. Núbia, őslakói nyelvén, Aranyföldet jelent. Az elnevezés pontos. Aranynál is nagyobb értékeket őrzött itt meg az emberiség számára a flóra, a homok és a napfény. Aranyat érő az a föld, amelyen már hatvan évszázaddal ezelőtt virágoztak a művészetek. .. (Folytatjuk) A Iuxori ősi templom csodálatos oszlopsora.
