Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

It rí»r uec vet síMúrlap 1965. MÁJUS 23. VASÁRNAP A gondolattól • j a mefjtxtlásuiásigl Az élet igényeihez igazodva Beszélgetés dr. Magyari András rektorral Egyetem egész működésére jellemző az, ami az ország­ban húsz év alatt végbe­ment. Az egyetem egész története elválaszthatatlan e húsz év küzdelmeitől, győ­zelmeitől — és e közben hi­báitól és tévedéseitől is. Az egyetem sorsa teljesen ösz- szeforr&tt a szocializmust épí­tő magyar nép sorsával. Az egyetem tanárai, min­den munkatársa és hallga­tója becsülettel kivette a ré­szét a romok eltakarításából, az életet adó termelőmunká­ból, majd a termelőszövetke­zeti mozgalom szervezésé­ből éppúgy, mint ahogy, most is szorgalmasan dolgozik a szocialista termelőüzemek gazdálkodásánál? megjavítá­sáért, a mezőgazdasági ter­melés korszerűsítéséért Az egyetem részt kér mindab­ból a tevékenységből, ami az országban a haladást szolgál­ja. A magyar mezőgazda« ságnak, a termelőszövetke­zeteknek és állami gazda­ságoknak sok és kitűnően képzett mezőgazdasági mér­nökre és gépészmérnökre van szüksége. Az élet már ré­gen bebizonyította, hogy si­keres nagyüzemi gazdálko­dás elképzelhetetlen jó szak­emberek nélkül. — Intézményünk megtisz­telő feladata: olyan mér­nökök képzése, akik reali­zálni tudják a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek­ben rejlő lehetőségeket, akiknek munkája nyomán növekednek a hozamok, ja­vul a munka termelékenysé­ge és csökken az önköltség. Régen ezt így fogalmaz­ták: úgy kell dolgozni, hogy két kalász teremjen ott, ahol korábban egy termett. És a szakmai feladattól elválaszt­hatatlanul: olyan emberek nevelése a cél, akik szocia­lista módon élnek, dolgoz­nak és gondolkoznak. Csak akkor végez jó munkát a tanár, az egyetem csak ak­kor teljesiti oktató-nevelő feladatát, ha a kettős . célki­tűzését együttesen oldja meg. Az egyetem tanárainak zö­me otthonosan mozog a ter­melőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Több, mint százhúsz tanár közvet­lenül is részt vesz a gyen­ge termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának megjavításá­ban. Hogy miért? — Az egyetem a legszoro­sabban kíván hozzáigazod­ni az élethez, a gyakorlathoz. Csak az a tanár tudja az életre felkészíteni a leendő szakembereket, aki ismeri az életet, aki maga is részt vesz az élet által felvetett prob­lémák megoldásában. Tan­székeink ennek megfelelően tevékenyen vesznek részt a mezőgazdaság előtt álló fel­adatok megoldásában. Nem­csak úgy, hogy jól képzett, a gyakorlati élet feladatait ismerő és megoldani képes mezőgazdasági szakembereket nevel, hanem azáltal is, hogy tanszékeinken olyan termelé­si és gépesítési eljárásokat dolgoznak ki. olyan új nö­vény- és állatfajtákat állí­tanak elő és terjesztenek el, amelyek segítségével a me­zőgazdasági termelés to­vábbfejleszthető. Az egyetem tanárai kiter­jedt kutatómunkát folytatnak. Egyedül az elmúlt évben hat és fél millió forintot kapott az egyetem tudományos kuta­tást és oktatást elősegítő be­rendezésekre és műszerekre. A nagy fontosságú kutatási eredmények eléréséhez ma már — általában — nem elég­séges egy-kót ember munká­ja. sőt egy-egy tanszék elszi­getelt munkája sem. A jövő a komplex kutatásoké, ame­lyekben a cél elérése érdeké­ben a leg,különbözők szaktu­dományok képviselői szoro­san együttműködnek. — Ebből következik, hogy erőnket az utóbbi években tíz kutatási téma megoldására koncentráltuk, s hogy nem eredménytelenül, annak szá­mos bizonyítéka van. A nagy­üzemi lúdtenyésztéssel foglal­kozó kutatóink például olyan tömőgépet szerkesztettek, amely nyolcszorosára emelte a munka termelékenységét. A földműveléstani és növényter­mesztési tanszék tanárai olyan függesztett, speciális eketípusi alakítottak ki, amely a szán­tással egy időben tömöríti a talajt és ezzel javítja annak vízgazdálkodását. Az állatte­nyésztési tanszék kutatói töb­bek között keresztezési kísér­leteket folytattak a magyar fésűsmerinó és a német hús- merinó juhokkal. És sorolhat­nám még hosszan tanár kuta­tóink eredményes és céltuda­tos munkáját. A kutatómunkával szo, rosan összefügg a legjobb kül­földi fajták és termelési ta­pasztalatok kipróbálása es el­terjesztése. Ennek érdekében ötvenegy ország több mint négyszáz intézményével cseré­lik lei tudományos kiadvá­nyaikat Az egyetem tanári rendszeresen részt vesznek a különböző nemzetközi konfe­renciákon. A nyitrai, prágai, bmoi és a varsói mezőgazda- sági főiskolával barátsági szerződés biztosítja a tanárok és diákok rendszeres cseréjét — Egyetemünknek kiterjedt külföldi kapcsolatai vannak, amelyek évről évre fejlődnek. Az elmúlt három évben közel ezernyolcszáz külföldi látoga­tója volt az egyetemnek. A baráti országok tudósain és szakemberein kívül olaszok, svédek, osztrákok, franciák, nyugatnémetek, finnek, dá­nok angolok és amerikaiak is gyakori vendégei az egyetem­nek. örömmel állapíthatjuk meg, hogy mindezen látogatá­sok és kapcsolatok sz'akmai hasznosságukon kívül a népek közötti jobb megértést és ba­rátságot is elősegítik. Látoga­tóink — a szovjet kolhozel- nöktöl az algériai pártmunká­son át az angol lordig — sok elismerő és baráti kijelentést tettek a magyar mezőgazda- sági szakoktatás és tudomány, az egyetem javára. Az egyetemet végzett szak­emberekre szép és biztos jövő vár. Ennek megfelelően . az utóbbi években megnőtt a te­hetséges fiatalok ' érdeklődése a mezőgazdasági pálya után. Beszédesen bizonyítja ezt: mindkét karon egy helyre há­rom jelentkező akadt s a me­zőgazdaságtudományi karon tavaly a felvett hallgatók ki- lencvenkét százaléka kitűnő, jeles és jó érettségi bizonyít­vánnyal rendelkezett. — Intézményünk megnöve­kedett szerepét bizonyítja az a tény is, hogy kereken száz- hatvanmillió forintot kaptunk továbbfejlesztésre. A beruhá­zás befejezése lehetővé teszi az egyetem kettészakítottságá- nak megszüntetését, a kutató­munka feltételeinek megjaví­tását és nem utolsósorban a hallgatók jobb elhelyezését, valamint a hallgatói létszám némi emelését. A gödöllői Agrártudományi Egytem fejlesztése nem ön­célú — az egész magyar me­zőgazdaság gyorsabb ütemű fejlődését segíti elő. Dr. Vajdai Imre egyetemi adjunktus vezetcséval a gabonafélékkel ismerkednek a hallgatók A gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem hazánk leg­nagyobb mezőgazdasági fel­sőfokú oktatási és kutatási intézménye Ennek megfe­lelően jelentős szerepet tölt be a szocialista mezőgazda- sági szakemberképzésben. Az egyetem két karának — mezőgazdaságtudományi és gépészmérnöki — hamincnégy tanszékén több. mint három­ezer hallgató tanul, közülük ezerötszáz a nappali tagoza- : ton. Ennek a nagy fontosságú : tudományos és oktatási m- ! tézménynek a munkájáról és I célkitűzéseiről beszélgettünk | ár. Magyari Andrással, a i biológiai tudományok dok- : torával, az egyetem rektorá- i vaL — Az Agrártudományi j meddő maradt, mert az urak S Magyárországának nem kel- ; lett agráregyetem. A Tanácsköztársaság azon- S ban nagy lendülettel látott S hozzá a feudális m&radvá- $ nyokkal terhelt kulturális; örökség felszámolásához. Egy- $ más után születtek a mezőgaz- $ dasági felsőoktatás rendezé- J sének tervei, melyek közép- $ pontjában az önálló agrár- ^ egyetem alapítása állt. S' Egy részlet a Magyar Föld- j> művelési Népbiztosság í 3293/1919 számú rendeletéből: j! „A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás keretén belül egy < Budapesten létesítendő gazda- i sági főiskola tervei szerepel- \ nek ... A gyakorlati oktatás e $ föislcola üzemébe beállított 5 gazdaságokon történnék. E í óéira a gödöllői, martonvásá- $ rí és a ráckevei uradalmak $ lettek kiszemelve. I Móricz Zsigmond 1919. feb- !j ruár 26-án megjelent Egy ko- \ ronagyémánt s ezer koldusta- \ risznya című lelkeshangú cik- $ kében már Gödöllőre álmodta ^ az egész egyetemet. „Most a Földművelésügyi § Minisztériumban az a kitűnő $ idea van, hogy ezt az uradal- \ mat ki kell képezni a magyar J földművelésképzés igazi köz- 5 pontjává. Ide kell helyezni a $ legfőbb gazdasági akadémiát, § ide kell hozni Budáról a leer- i tészeti tanintézetet, amelynek' a Gellért-hegy oldalában ke- \ vés és rossz földje van, s l amellett nem is való a fejlő- \ dő város közepébe. Már itt \ van a méhészeti tanintézet.; Lehet itt felállítani burgonya-! kísérleti telepet, baromfite- \ nyésztési intézetet: szóval a \ gödöllői uradalomból, amely i eddig semmi nemzeti célt nem \ szolgált, egycsapásra meg le- \ hetne teremteni a jövendő ; magyar gazdasági kultúra! ideális gócpontját." M égis újabb huszonhat; esztendőnek kellett j eltelnie ahhoz, hogy ! az álmok és tervei? valósággá : váljanak. A népi hatalom el- \ ső nagyszabású kulturális lé- j tesíbménye az 1945-ben alapi- ! tott Magyar Agrártudományi i Egyetem volt, amely szervező- > tébe vonta az össze mezőgaz- j dasági jellegű hazai főiskolát. ! T ~“ alán nincs is a megyének olyan gimnáziuma, amely­nek néhány most érettsé­giző diákja ne jelentkezett volna a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemre. Számukra a továbbtanulásnak ez a le­hetősége olyan természetes, mint a szabadság, amellyel szinte egy időben születtek. A legtöbbjük talán nem is tudja, hogy az Agrártudomá­nyi Egyetem mindössze húsz­esztendős, jóllehet, az önálló mezőgazdasági egyetem gon­dolata már közel két évszá­zados múltra tekinthet vissza. A mezőgazdaságtan egyete­mi oktatása hazánkban mi­ben indult. Mitterpacher La­jos professzor ekkor kezdte meg előadásait a Nagyszom­batról Budára helyezett egyetem mezőgazdaságtani tanszékén. Bár a tanszék rö­vid időn belül megszűnt, Mit­terpacher professzor műkö­dése mégsem volt eredményte­len: bevonult a középkori szemléletű egyetem falai kö­zé a mezőgazdaságtan-tudo- mány; s a növendékek között akadt, aki a fáklyát tovább­vigye: Nagyváthy János. Az ő kezdeményezésére alapítot­ta Festetics György 1797- ben a keszthelyi Georgikont, a világ első önálló mezőgaz­dasági főiskoláját. Az önálló agráregyetem gondolatát Török János ve­tette fel első ízben 1837-ben. Tervezetét a Magyar Gazda­sági Egyesület 1844-ben ter­jesztette az országgyűlés elé. S bár a gondolat sokakban visszhangra talált, valora- Váltását a főrendek mégis el­gáncsolták. A gáncsoskodás azonban nem csüggesztette el az ügy lelkes harcosait. Mint a- Magyar Gazda című lap 1845. szeptember 27-i száma is tanúsítja, közadako­zásból külföldi tanulmányút­ra küldték a létesítendő egye­tem kiszemelt tanárait: Oss- kó-Kapitány Sándort, Bar­tók Jánost és Morócz Ist­vánt. Kossuth a magáénak is­merte el az önálló mezőgaz­daságtudományi egyetem fel­állításának gondolatát. En­nek terve ott szerepelt 1848- ban a nemzet nagy feladatai között. Végrehajtására azon­ban már nem kerülhetett sor. Az 1872. évi költségvetés tárgyalásakor az országgyű­lésben felszólították az illeté­kes minisztereket, hogy ké­szítsenek javaslatot egy gaz­dasági főiskola felállítására. Ettől kezdve a mezőgazdasági felsőoktatás és az agráregye­tem ügye a viták középpont­jában állt, érdemleges előrelé­pés mégsem történt. C sak a századfordulót kö­vető években kapott újabb lendületet az ag­ráregyetem alapításának ügye. Ekkor került első ízben szóba Gödöllő neve is. Szilassy Zol­tán 1906-ban így írt a Közte­lek 51. számában: „Budapest Európa összes fővárosai fölött azzal az óriá­si előnnyel bír, hogy közvet­len közelében, Gödöllőn, a koronauradalmak olyan álla­mi birtokot képeznek, amely nagy kiterjedésével, sokolda­lú termelésével és kitűnő ke­zelésével a főiskola gyakor­lati tanítási színhelyéül min­den nagyobb nehézség nél­kül felhasználható és ha ide a főiskola hallgatói évfolya­monként csoportosítva, idő­ről időre tanulmányi kirán­dulásokat tesznek, a gyakor­lati gazdálkodás terén a fő­iskola czéljainak teljes mér­tékben eleget lehet tenni..." A sok vita és terv azonban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom