Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-21 / 118. szám
»965. MÁJUS 31, PÉNTEK í'tJiT síu.yn Karikásék, Diósd A táviratcím mindig rövid, mégis: azonnal rátalálnak a címzettre. A brigádnak ugyan nincs táviratcíme, de a rövid mondat — Karikásék, Diósd — alapján csakis őket ismerhetjük fel: a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára Karikás Frigyes háromszoros szocialista ifjúsági műszaki brigádját. Lépegetés «m a negyedik millióhoz Neve. rangja, tekintélye van a brigádnak. Múltja, jelene összeforrott a munka- verseny-mozgalom legfrissebb, s mind erősebb ágával, a szocialista brigádmoz- gaUmimal. 1961-ben alakultak, az alapító tagok közül három ma már nem a brigád tagja: magasabb beosztásba kerültek, a brigád tagja volt például Varga Gyula, a gyár szakszervezeti bizottságának jelenlegi titkára. — Milliókról hallottunk ... — Hát néhány forintot megtakarított a brigád, de mi nem hátrafelé pislogunk, hanem előre nézünk. Nem számolgattuk míg. Gressaí Lajos, a gyártó- eszköz gazdálkodási osztály műszaki csoportvezetője, a brigád irányítója végül mégiscsak papírt vesz elő, s az eredmény; ha a brigád ez évi vállalását is teljesíti, négy év alatt közel négymillió forintot takarítottak meg szerszámok felújításával, ahogyan óik mondják: regenerálásával. Ez már magyarázat a háromszoros szocialista címre, s a brigád rangjára, tekintélyére is. Ez évben 1 millió 200 ezer forint megtakarítását vállalták. Eddig — időarányosan — állták azt, amit ígértek. Olyan szerszámok regenerálását is tervezik, amelyek eddig nem szerepeltek listájukon. Azaz a takarékoskodást újabb részterületekre terjesztik ki. Tanulók és újítók A brigád tagjai a GYEGO és a szerszámüzem dolgozói. Műszaki brigád, a tagok technikusak. Amikor kezdték: szakmunkások voltak. A brigádot elkapta a tanulási láz, Szabó István, Németh István, Varga Gyula most végzi tanulmányait, Rujip Jenő és Tanczik Magdolna pedig befejezte a technikumot. Hudák Vilmos a közgazdaságtudományi egyetemre, Gressai Lajos pedig a marxizmus—len in izmus esti egyetemre jelentkezett. Gressai Lajos ugyanakkor tanít is, a gyáron belüli szakmai átképző, illetve továbbképző tanfolyamok előadója. Tagja a gyári pártvezetőségnek és — újító. — Nem sok? — Az ember sokat tehet, ha kedvvel és életerővel csinálja, amit csinál. És ez nemcsak rám, az egész brigádra áll. A kúpgörgő hidegsajtoló szerszám — Szabó Lajos GYEGO-vezető és Gressai Lajos újítása — évi hatszázezer forintot segít megtakarítani vállalati méretekben. — Nem panaszkodhatunk, hat százalékot kaptunk újítási díjként, bár minden újítás ilyen jól sikeredne... A brigád újításai között van, ami 160 ezer, s van, ami „csak” 80 ezer forint megtakarítását eredményezi. Évente négy-öt jelentős újítás kerül ki a kezük alól; s ez még tovább növekedhetne, ha teljesülne a brigád tagjainak régi vágya, s mint régebben, most is el-eljuthatná- nak tapasztalatcserére a népi demokráciák, s elsősorban a Szovjetunió hasonló üzemeibe. — Követőik vannak? — Szerénytelenség lenne azt állítani, hogy csakis a mi érdemünk, de azt hiszem, részünk van benne, hogy a GYEGO az a részlege a gyárnak, ahol mindenki brigádtag, s minden brigád a szocialista cim tulajdonosa! Naplók és felelősök A brigád naplója — hű krónika a négy esztendőről. Hű és — szép krónika. A napló vezetője, Tanczik Magdolna olyan gonddal és örömmel végzi dolgát, hogy a KISZ Pest megyei bizottsága is dicséretben részesítette. Ott szerepel a brigádnaplóban Németh István neve, aki most kapott — elsőként — kiváló, dolgozó oklevelet — bizonnyal a brigád többi tagjára is sor kerül... — s ott az is, hogy a Brigád megalakulása óta tagjai semmiféle fegyelemsértést nem követtek el! Hűen rögzíti azt is a napló, hogy a Karikásbrigád tagjai milyen segítséget adnak a szerszámüzem nemrég alakult, kezdeti nehézségekkel küzdő brigádjainak, fényképek tanúskodnak a végzett társadalmi munkáról — ez évre fejenként húsz órát vállaltak —, s ott van a 22 pontból álló évi vállalás is. — Ez csak az egyik naplónk. Van másik is, de nehogy bürokratáknak tartson bennünket. Hasznos jószág az. A „másik” napló vezetője Hudák Vilmos. Itt már számok, adatok sorakoznak a papíron, ez a felújítási napló. Ide vezetik be, melyik szerszámból hányat regeneráltak, s ez milyen értéket képvisel. Kiderül a naplóból, hogy a gyártásnál használt szerszámok mintegy fele — korábban hulladékként beolvasztásra került! — regenerálás után ismét a gépen van, termelnek vele. Munkamegosztás van brigádon belül, mindenkinek jut a feladatokból, s most nem a gazdasági munkára gondolunk. Van társadalmi munka felelős, rendezvényfe- leiős, s brigádgyűléseken mindenkinek számot kell adni, mit végzett, milyen 1 eredménnyel. A legutóbbi Mnlénflík brigádgyűléseken az hang- "*UIVUUIIV zott. el: szót értve a többi brigáddal, meg kellene pályázni a szocialista osztály vagy részleg címet... Tudják, nem könnyű, az eddiginél is többet kellene dolgozniuk kötelességükön felül, mégis; ők vállalják ezt a többletet. KISZ-szervezetét dicséri: igen sok, s hasznos segítséget kapnak. Van, ahol nekik is előbbre keli lépniök, s van, ahol másoknak kell ezt megtenniük. Mert — irígyei is vannak a brigádnak, meg tamáskodók, akik húzzák a szájukat, amikor azt hallják, Karikésék mit vállaltak. A tamáskodóknak még egyszer sem lett igazuk ... A fokozott erkölcsi elismerés — jogos járandósága a brigádnak! Maguk között őszintén, nyíltan beszélnek gondjaikról, feladataikról. És az őszinteséget, a nyíltságot joggal elvárják másoktól is, s ők természetesnek tartják, hogy szavak és tettek egybeesnek ... Szó nélkül végeztek tavaly „társadalmi munkát”, amikor a gyár egyik részlege elmaradt feladata teljesítésével; most is minden cselekedetük arra irányul, hogyan takaríthatnának meg még többet a gyárnak, s erre fedezet a sok százezer, amit már megtakarítottak. A Karikás Frigyes háromszoros szocialista ifjúsági műszaki brigád valóban az, aminek egy szocialista brigádnak lennie kell: szocialista módon dolgozó, gondolkodó és élő emberek közössége. Mészáros Ottó Itt az eper! Szerdán megérkezett az első földieper Budapestre, a Csemege Kereskedelmi Vállalat Felszabadulás téri Csemege szaküzletébe. A fólia alatt előnevelt földiepret a kertészeti kutatóintézet küldte. Egyelőre csak 40 kiló érkezett, de a következő napokban már nagyobb szállítmányok várhatók. Június 5-e utdn ingyen kaszálható az árokparti fü Az érvényes rendelkezések szerint az útmenti árkok, a vasúti ■ és árvédelmi töltések, vízlevezető csatornák fűtermésének betakarításáról a fenntartó intézmények, A Hámán Kató térről a Bosnyák térre KÖLTÖZIK A NAGYPIAC A Fővárosi Tanács határozata értelmében a Csarnok- és Piacigazgatóság a Hámán Kató térről a XIV. kerületi Bosnyák térre helyezi át a főváros ellátásában nagy szerepet játszó nagypiacot. A Hámán Kató téren az utolsó árusítási nap 1965. május 31-e lesz. Az új Bosnyák téri piac a következő napon, tehát 1965. június 1-én, kedden nyílik meg az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők számára. Az eredetileg 1966-ra tervezett áthelyezésre — mint a Csarnok- és Piacigazgatóságon közölték —, a Hámán Kató téri lakásépítkezések előrehaladása miatt került sor. Az új helyen egyelőre kisebb terület áll majd rendelkezésre, mint a Hámán Kató téren. A Fővárosi Tanács a környező utcák, s az e célra felhasználható egyéb területek gyors rendezésével, kiépítésével igyekszik minél kedvezőbb feltételeket teremteni. illetve a kezelők kötelesék gondoskodni. Mivel a fűtermés megfelelő időben történő betakarítása közös érdek, a földművelés- ügyi miniszter elrendelte, hogy június 5-ig az említett területek fűtermését mindenütt le kell kaszálni. Ennek értelmében a tanácsi szervek elrendelhetik, hogy június 5-e után az útmenti árkokban, vasúti • és árvédelmi töltéseken, csatornáit partján lábonhagyott fűtermést bárki térítési kötelezettség nélkül lekaszálhatja, a szénát betakaríthatja és szabadon felhasználhatja. Folytatják a fclsaabadulasi versenyt* meyjutalmazzák a legjobbakat A BUGYI GÉPÁLLOMÁSON A Bugyi Gépállomáson széles körű munkaverseny bontakozott ki hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója tiszteletére. A gépállomás dolgozói egész évben és kampányonként is értékelik eredményeiket, amelyeket a munkateljesítményekben, önköltség- csökkentésben és alkatrész, illetve üzemanyag megtakarításban értek el. Mindig többet — A brigádot mindig az vezette, hogy többet és többet. Emberileg is értékesebbé lenni, segíteni másokat, s ugyanakkor pénzt is hozni a gyárnak. Gressai Lajos a gyár Gépkocsivezetők, vigyázat! a Tpaffipax A közlekedésrendészet új eszközt szerzett be a szabálytalankodók megfékezésére. A Német Szövetségi Köztársaságból vásárolt készülék éjjel-nappal dokumentumsze- rűen lefényképezheti a szabálytalanul közlekedő gépkocsikat. A két felvevőgéppel készült képen látható majd a gépkocsi rendszáma, a szabálytalanság pontos ideje, valamint gyorshajtáskor a kilométer is. Egyhónapi kísérletezés során megállapítják, mennyire alkalmazható a készülék nálunk és a szakemberek eldöntik, hány ilyen elmés szerkezetet állítsanak munkába. A dolgozók brigádonként és egyénenként is jelentős felajánlásokat tettek, amelyek valóraváltását a gépállomás vezetősége, párt- szervezete és üzemi bizottsága ellenőrzi. A traktorosok elsősorban az éves és a kampánytervek túlteljesítését, a gépekre történő ráíordítások csökkentését, valamint üzemanyagtakarékosságot vállaltak. A műhelyszerelők viszont azt ígérték, hogy az átlagosnál kevesebb állás lesz az idén géphibák miatt. A gépállomás vezetői tervszerűen összeállították a különféle munkák követelményeit és a túlteljesítések után járó prémiumfeltételeket. így a többi közt a hosszú lejáratú verseny győzteseinek 87 200 forintot, a rövid lejáratú versenyek győzteseinek pedig 54 300 forintot fizetnek ki jutalomként. Külön céljutalmat tűztek ki például azért, hogy a nyári betakarítógépeket idejében kijavítsák a műhelyszerelők. Ha a műhelymunkások tíz százalékkal kevesebb idő alatt javítják ki a gépeket, akkor 14 ezer forint céljutalom illeti őket. A kitűzött hosszú és rövid lejáratú prémiumfeltételek magukban foglalják a baleset- mentes üzemelést, továbbá előírják, hogy a dolgozók segítsék egymást a szakmai, balesetvédelmi és politikai ismeretek elsajátításában. (n. i.) Tizenhárom múzeum igazgatója Beszélgetés tlr. 3Mezösi Hárollyal. a Pest megyei múzeumok fejlődéséről és jelentőségéről A Pest megyei Múzeumok igazgatóságát akkor szervezték meg, amikor 1962-ben a megye területén működő ki- sebb-nagyobb múzeumok a megyei tanács fennhatósága alá kerültek a visegrádi Mátyás Múzeum kivételével, amely továbbra is közvetlenül a Művelődésügyi Minisztérium, illetve a Nemzeti Múzeum felügyelete alá tartozik. — Tizenhárom múzeumunk van — mondja dr. Mezősi Károly igazgató — négy jelentősebb: a ceglédi Kossuth Múzeum, a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum, a váci Vak Bottyán Múzeum és a nagykőrösi Arany János Múzeum. Arany János nevét egyébként Körösön még egy igen értékes gyűjtemény viseli, amely emlékmúzeumként az öreg gimnáziumban működik. Kisebb múzeumunk van Aszódon, Ráckevén és Szobon, ezek főképpen helytörténeti jellegűek, valamint Nagytarcsán szlovák néprajzi múzeum. Kimondottan emlékmúzeumunk van Tapiószelén, a Blaskovich-csa- lád gyűjteménye, Pencen, ahol a cserhátaljai táj körzetében végzett kutatások eredményeit őrzik, Dömsödön a Pe- tőfi-gyűjtemény és Szudán a Székely Bertalan Múzeum. A megye számos helyén van ezen kívül helytörténeti és honismereti gyűjtemény, így Abony- ban, Gödöllőn, Gyomron, Isa- szegen, Szigetszentmiklóson, Érden, Solymáron, Kemencén és Kisnémedin. Ezeknek a munkáját is figyelemmel kísérjük és arra törekszünk, hogy minél nagyobb segítséget kapjanak. — Ez a sok apró gyűjtemény nem forgácsolja szét az erőket? — Az a tapasztalatunk, hogy nem. Sőt, ellenkezőleg. Ébren tartják és hathatósan fejlesztik a múzeumi gyűjtemények iránti érdeklődést a közönség körében. Ezt a célt szolgálja a Hazafias Népfront országos mozgalma is a helytörténeti kutatások érdekében. A megyei múzeumügynek sok lelkes odaadással dolgozó barátja van, akiknek a múzeumi munka nem a fő foglalkozásuk. Hogy csak néhányat említsek: Aszódon Asztalos István, Pencen Jákus Lajos, Szobon Laezus Géza, Ráckevén dr. Kovács József, Nagykőrösön dr. Balanyi Béla és dr. Törös László, Tápiószelén Blaskovich János, Nagytarcsán Molnár Lajosné, Szadán pedig az Esztergomba átköltözött Tóth Rezső utódaként dr. Mogyorós István és Sánta László. A legtöbb aktív pedagógus vagy kultúrházvezető. Múzeumi munkájuk értéke szinte felbecsülhetetlen. — Ugyebár Pest megyében különösen nagy jelentősége van a mú- zeumügynek? — Az én irodalomtörténész szívemhez — vallja be Mezősi Károly természetesen az irodalmi emlékek állnak a legközelebb. Magam ezen a téren végzek kutatásokat már igen régen. Pest megye tele van irodalmi emlékkel. Főt, Abony — itt a hagyomány szerint ifjabb Dumas is hosszabb időt töltött —, Dunavarsány, amelynek Ady életében volt fontos szerepe, Leányfalu Móricz Zsigmondon kívül Gyulai Pálnak is kedvelt lakóhelye volt, egykori házában most is két unokája él. Ezeken kívül Visegrád, Pécel, Vác, Nagykőrös, Szentendre és még igen sok más hely a megyében értékes irodalmi emléket őriz. Összegyűjtésük és feldolgozásuk szintén jelentős múzeumi feladat. Mezősi Károly nemrég példát is szolgáltatott ehhez a munkához. Összegyűjtötte és feldolgozta Dömsödön a Petőfi- emlékeket, és tanulmánya a Pest megyei Múzeumi Kiadványok sorozatában jelent meg. Jelenleg a Pest megyei múzeumok megalakulását, fejlődését és helyzetét ismertető nagyobb tanulmányon dolgozik, amely októberre, a múzeumi hónapra jelenik meg. A ceglédi Kossuth Múzeumnak is van kiadványsorozata. Nemrég jelent meg már a tizennegyedik száma, Pataki Ferenc Front a város körül című helytörténeti tanulmánya, de Aszód sem marad el, Múzeumi Füzetéinek második száma jelent meg a közelmúltban. — Lendített-e a múzeum ügyön az új múzeumi szervezet? — Pozitív eredménye az, hogy a megye legnagyobb részében eredményesen folyik a gyűjtő és feldolgozó munka, jelentőséget kapott a hagyományellenőrzés, a helytörténeti dokumentumok és a népi emlékek gyűjtése. A felszabadulás huszadik évfordulójával kapcsolatban megyénk területén több mint százhatvan helyen rendeztek kiállítást és 123 helyen dolgozták fel a leg- újabbkori fejlődést érzékeltető anyagot. Múzeumaink foglalkoznak a feltárási és lelet- mentési feladatokkal is, ilyen a többi között a váci vár és a régi aszódi templom maradványainak feltárása. Szóba kerül a múzeumügy helyzete is a közügyek rangsorában. — Ma már senki sem vitatja a múzeumügy művelődés- politikai jelentőségét, amelyről a statisztika is tanúskodik. A Pest megyei múzeumok látogatottsága a legutolsó három év alatt megduplázódott. Múzeumaink jelentős népművelési munkát végeznek, tavaly a múzeumi hónap során rendezett múzeumi kiállítások, előadássorozatok és helytörténeti vetélkedők a reméltnél is nagyobb érdeklődést kéltettek a dolgozó társadalom körében. Az idén még forgalmasabb októberre számíthatunk. A közeljövőben éppen ezért rendezünk állandó jellegű kiállításokat, a váci, a ceglédi, a nagykőrösi múzeumban is, és ahol csak lehetséges, időszaki kiállításokat a képzőművészeti, a népművészeti és a helytörténeti anyagból. A Dunakanyar fejlesztési terve különösen a szentendrei és a váci múzeumra hárít-fontosabb feladatokat. Ezzel függ össze az is, hogy a meglehetősen szűk helyen szorongó szentendrei múzeum bővítésére végre a harmadik ötéves tervünkben minden bizonnyal sor kerül. Szép lehetőségek nyílnak a ráckevei Csepel Múzeum előtt is, amely a felújítás alatt állp műemlékkastélyban kapott hat szép helyiséget. A dr. Rados Jenő professzor elnökletével működő műemléki bizottság a kastély kupolatermét megfelelőnek találta a lebontott Nemzeti Színház hatalmas csillárjának elhelyezésére. A csillárt felújítása után hamarosan fel is szerelik új helyén. Pest megyének, mint a főváros peremmegyéjének a múzeumok terén is igen sok a tennivalója, de megkönnyíti dolgát, hogy a kormány is, a Nemzeti Múzeum is készségesen nyújt segítséget feladatainak megoldásához. Magjai- László
