Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

2 “’X-JCwlaV 1965. MÁJUS 14, PÉNTEK *• _ Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kül­ügyminiszter előterjesztése alapján úgy határozott, hogy nyilatkozatban foglal állást az indokínai térségben folyó amerikai agresszióval kapcso­latban. Az Országos Tervhivatal elnöke az 1965. évi nép- gazdasági terv első negyed­évi teljesítéséről, a munka­ügyi miniszter az első ne­gyedévi bérgazdálkodásról, a földművelésügyi miniszter az állami gazdaságok, valamint DOMINIKA: (4) Magántitkára katonásan, fe­szesen belépett. — Fogja ezt a cédulát és gondoskodjék róla, hogy ez az ember visszakapja szabadsá­gát. — Parancsára! Mielőtt Brandt kiment, te­kintetét az orvosra vetette. Kersten ebből a pillantásból megértette, hogy Brandtban igazi szövetségesre talált a Gestapo és az SS fő fészkében. Nem sokkal ezután Kersten engedélyt kapott, hogy Hágába utazzék. Az egyik reggelen egy barátja kereste fel léleksza­kadva. -• — Doktor úr — mondta iz­gatottan —, a német rendőrség az imént körülfogta Bignell házát és házkutatást tart ná­la, utána letartóztatják. Bignell régiségkereskedő volt, Kersten is több értékes festményt vásárolt az ő közve- titésével, és szoros baráti szá­lak fűzték hozzá. A hír halla­tára azonnal a rendőrfőnök­ségre ment, egyenesen Rauter Gestapo-főnökhöz. — Ma reggel meg akartam látogatni barátomat, Bignell műkereskedőt — mondotta a formális üdvözlések után —, házkutatást tartanak nála, és nem engedték meg, hogy fel­keressem. — Ez felsőbb parancsra tör­tént — magyarázta Rauter, és Kerstenre irányította szúrós tekintetét. — Az én paran­csomra! Bignell áruló. Össze­a termelőszövetkezetek 1964. évi gazdálkodásáról tett je­lentést a kormánynak. A Mi­nisztertanács a jelentéseket megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke tá­jékoztatta a kormányt az üze­mi balesetek 1964. évi ala­kulásáról és az új munka­védelmi rendelkezések vég­rehajtásának tapasztalatai­ról. A kormány a tájékozta­tót megtárgyalta, és határoza­tot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. köttetést tart fenn Londonnal. A házkutatás után letartóztat­ják. Személyesen fogom ki­hallgatni. — Szavatolok Bignell ár­tatlanságáért. Bocsássa szaba­don! Rauter nem akart hinni a fülének, öklével az asztalra csapott. — Szabadon bocsátani azt a gazembert? Semmiért a vilá­gon! Még kevésbé a maga kérésére. Csak annyit tanácso­lok, hogy törődjön a maga dol­gával.. Kersten, az egyébként nyu­godt, higgadt ember, haragra gerjedt. Dühében olyan gondo­lata támadt, amit más körül­mények között talán őrültség­nek tartott volna. De hirtelen indulatában megvalósította gondolatát. — Lehet-e innen telefonál­ni? Rauter mindenre el volt ké­szülve, csak éppen erre nem. — Persze, hogy lehet. — Akkor kérem, kapcsoltas­son össze Berlinnel, Himmler birodalmi vezető úrral. ' Rauter felugrott székéről. — Ez lehetetlen! Még én sem hívhatom fel közvetlenül Himmlert. Előbb Heydrichnél kell jelentkeznem. Érti, még én sem, hogyan hívhatná fel maga, közönséges civil?! — Próbálja meg minden esetre, majd meglátjuk. — Jól van. — Majd meglát­juk, gondolta magában Rauter, hogyan leckéztetik meg ezt az A DÁN KP FELHÍVÁSA Koppenhága (TASZSZ) A Dán Kommunista Párt felhívással fordult a dán kor­mányhoz és a parlamenthez. Ebben tiltakozik a nyugatné­met csapatok dániai tartózko­dása ellen. A Dán KP követeli, hogy a kormány hagyjon fel a dán— nyugatnémet katonai együtt­működéssel, lépjen ki a NA- TO-ból, mondja ki az ország semlegességét és küzdjön Észak-Európa atomfegyver­mentes, leszerelési övezetté nyilvánításáért. > öntelt orvost. Levette a hall­gatót, felhívta a Gestapo-köz- pontot, és azt mondta, hogy dr. Kersten nevében hívják fel Himmler számát. Azután visz- szaült az asztalhoz és úgy tett, mintha elmélyedt volna az előtte lévő iratok tanulmányo­zásában. öt perc sem telt el, és csengett a telefon. Rauter le­vette a hallgatót a készülékről, olyan arckifejezéssel, ami sem­mi jót sem ígért. No, most... Határtalan elképedés tükrö­ződött az arcán, amikor a ké­szülékből jövő hangot meghal­lotta. Kersten felé nyújtotta a hallgatót. Az orvos a füléhez emelte és beszélni kezdett­— Éppen az imént letartóz­tatták egyik legjobb baráto­mat. Teljes szavatosságot vál­lalok érte. Kérem, Reichs- füihrer úr, adjon utasítást, hogy szüntessék be ellene az eljá­rást. Himmler talán nem is értet­te, amit az orvos mondott, új­ra beteg volt és szenvedett. Első szava az volt: — Mikor érkezik vissza? Rettenetes fájdalmaim van­nak ... Kersten hallatlan megköny- nyebbülést érzett. A sors ke­gyes volt hozzá. Himmler most az ópiumszívóhoz volt hason­latos, aki hajlandó mindent megtenni, hogy kábítószerhez — az orvos kezeihez — jus­son. Kersten így válaszolt: — Csak a jövő hét elején mennék vissza. De ha baráto­Később von Hase államtit­kár közölte: Irak, Szíria, Ku­wait és Jordánia máris beje­lentették a diplomáciai kap­csolatok megszakítását. Tar-ass a (Folytatás az 1. oldalról.) a nyársapáti Haladás Tsz-ben is. A járás területén egyéb­ként a munkákkal előbb­re tartó gazdaságok gé­pekkel segítik a lemara­dókat. Szóba kerültek az értekezle­ten a szövetkezetek vezetőit hatéwrbáwn foglalkoztató gondok. A hideg idő bizony alaposan megre- kesztette a fejlődésben a nö­vényzetet. Kitűnő termést ígért például a lucerna, most, hogy hozzáfogtak a betakarí­táshoz, kitűnik, hogy csak kö­zepes hozamra számíthatnak. Az abonyi Üj Világ Termelő- szövetkezetben április köze­pén elvetették a kukoricát, mivel azonban hidegebb ta­lajba került a mag, rosszul kelt a növény, s úgy néz ki, hogy egy negyvenholdas táb­lát ki kell szántani, s újból be kell vetni. Várható, hogy másutt is hiányos lesz majd a kukorica kelése, ezért aján­latos pótvetőmagról gondos­kodni. Sok panasz hangzott el a Ceglédi Gépjavító Állo­másra. Lassan halad a szövetkeze­tek gépeinek javítása, pedig egyre jobban közeledik az aratás ideje. A gépállomásiak az alkatrészhiányra hivatkoz­nak, ezzel szemben a valóság az, hogy más okok is közre­játszottak a lassú gépjavítás­ban. Pillanatnyilag tehát a ceg­lédi járás közös gazdaságai felzárkóztak a kinti munká­kat rugalmasabban végző ter­melőszövetkezetekhez. Fára­dozásukat. reméljük most már a jobbra forduló idő is mél­tányolja. S. P. Szobortemető A párizsi Comédie Fran- caise térről váratlanul el­tűnt Alfred de Musset szob­ra. A párizsi városi tanács úgy találta, hogy már nem felel meg a mai kor ízlésé­nek és ezért Auteuilbe vit­ték, ahol Párizs legkülönö­sebb temetője található. A szobortemetőnek különös „la­kói” vannak: Dantetől Victor Hugóig és Jeanne d’Arctó! Boulangerig a legkülönbözőbb hírességek bronz-, márvány- és kőszobrait helyezték ir „örök nyugalomra”. Az amerikaiak ismét megsértenék a tűzszünetet iautmétno Ivwle as .litííZ-Zfos Antonio Rosario, a domini­kai Caamano-kormány AASZ-képviselője szódán átnyújtotta kormányának le­velét az Amerikai Államok Szervezete Washingtonban ülésező tanácskozó testületé­nek. A Caamano-kormány közli, hogy hajlandó alávet­ni magát az AÁSZ-erők lét­rehozására vonatkozó határo­zatnak, kész együttműködni Do­minikába küldendő amc- rikaközi „rendfenntartó erőkkel', amint a tagál­lamok elismerik az alkot­mányos kormányzatot. Caamano ezredes kormánya ezenkívül azt indítványozza az Amerikai Államok Szer­vezetének, küldjön haladék­talanul vizsgáló bizottságot a helyszínre, s ez maga derítse fel, vajon — amint az ame­rikai kormány állítja — tény­leg „kommunista ellenőrzés’ alatt áll-e mozgalma, avagj pedig nem. Jottin Cury, a Caamano­kormány külügyminisztere, t fenti” üzenettől íüggetíen ü panasszal fordult az Ameri kai Államok Szervezeténei tanácskozó testületéhez. Curj megállapítja, hogy az ameri kaiak kedden súlyosan meg sértették a tűzszüneti egyez menyeket, amikor az esti órákban tüzérségi tűz alá vették Santo Do­mingo egyes kerületeit. Ezzel az volt a oéljuk, hogj az Ozama-folyó balpartjár fekvő, a Bosch-p£rti erői ellenőrzése alatt álló terüle teket sújtsák. A Santo Domingo szívé­ben fekvő, úgynevezett „nem­zetközi biztonsági övezetet’’ szerdán újabb 800 méteres hosszúságban kibővítették — közölte egy amerikai szóvivő. A „biztonsági övezet” lét­rehozásának ürügyén fészkel­ték be magukat az amerikai megszállók a városközpont­ba, hogy innen is támogassák a jobboldali junta csapatait. A zóna kibővítése egyen­lő a tűzszünet megsérté­sével és a megszállók to­vábbi előrenyomulásával. A lépés indoklása egészen sajátságos. Amerikai részről azt hozták fel, hogy „a fran­cia nagykövetség fokozottabb védelmet kért”. A Reuter je­lentéséből azonban kitűnik, hogy Paul Fouchet nagykö­vet voltaképpen eredetileg azt kérte: távolítsák el a nagykövetség elől az ameri­kai katonákat. DEL-VIETNAM; Partizántámadás Saigonban szerű támadást intéztek a város ellen. A szerdán délután lezaj­lott tűzpárbajban 15 kor­mánykatona életét vesz­tette, egy amerikai tiszt és egy amerikai katona, valamint 15 dél-vietnami kormány ka­tona megsebesült. Miénk az erő érve is! A Varsói Szerződés, az eu­rópai szocialista orszá­gok szövetségi rendszere an­nak a tételnek a megvaló­sulása, hogy az imperializmus erőpolitikájával az erőt kell szembeállítani, mert annak mániákus hívei csak ezt a nyelvet értük igazán. 1955. május 14-én így egészült ki a hidegháború elleni érveink ereje erőnk új érvével: a szövetséggel, amely a politi­kai, gazdasági, társadalmi egységünket katonai vonat­kozásban is teljessé teszi. A szocialista országok össze­tett hatalma e szerződés; de mert a történelem első és egyetlen katonai tömbje, amely a háború ellen és nem a háborúra irányul, eb­ből fakad, hogy az egész több a részek összegénél. A Varsói Szerződés e többlete: huma­nista tartalma és az a tör­ténelmi funkciója, hogy a háborút győzze le. S mind­ezt épp úgy bizonyítják szü­letésének körülményei, mint évtizede játszott szerepe Eu­rópa és a világ életében. Akkor született g Varsói Szerződés, amikor az euró­pai népi demokratikus orszá­gokban már kialakult a szo­cialista rendszer, s gyorsan fejlődött, megvoltak tehát egy szocialista katonai szö­vetség alapjai. S hogy létre kellett hozni a mi katonai tömbünket, az az akkori eu­rópai helyzet helyes felméré­séből fakad. 1955, s főként a megelőző év súlyos esemé­nyeket hozott a háború utáni Európa életében. 1954-ben ratifikálták a NATO-orszá- gok a hírhedt párizsi egyez­ményeket, amelyek révén Nyugat-Németországot bevon­ták az észak-atlanti tömbbe és megnyitották a bonni mi­litaristák előtt a korlátlan fegyverkezés lehetőségét. Ki­lenc nappal a Varsói Szerző­dés megkötése előtt, 1955. május 5-én vált valósággá a veszedelmes elhatározás: az NSZK tagja lett a NATO- nak. A z elmúlt évtized nemzet­közi fejlődése tökélete­sen igazolta a szocialista or­szágok akkori felismeréseit, A Varsói Szerződés megnövelte nemcsak a szocialista orszá­goknak magukat — és ben­nük a békét — védelmező erejét, de segített nemzet­közi befolyásuk növelésében S is. Márpedig e befolyás wö- vekedése volt és marad a legfőbb záloga a béke meg­szilárdításának, a hidegháború enyhülésének. Az is jellemzője e szövet­ségnek, hogy kifejezetten a tömböket ellenző tömörülés, hiszen a szerződés kimond­ja: tagjai állhatatosan töre­kednek egy olyan kollektiv biztonsági rendszer kialakí­tására, amely a többi euró­pai államot is magában fog­lalná. A Varsói Szerződés kapuja nyitva áll minden bé­keszerető ország előtt. S ami a legfontosabb, ez a szövetség önmagától megszűnik, ha lét­rejönne a szélesebb körű biz­tonsági egyezmény. A Varsói Szerződés új tí­pusú szövetség is, s ennek történelmi példáját mutatta a világnak. Elsősorban azáltal, hogy nem hatalompolitikán alapult, hanem eszméi és céljai egybeesnek a történel­mi fejlődés irányával. Ezért példája a szövetség a nemze­tek közötti kapcsolatok ma- gasabbrendű formájának és katonai szövetség létére el­mélyítette országainak poli­tikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatait is. M ost, az évfordulón, a vi­lág igazolva látja a Var­sói Szerződés múltját és to­vábbra is e szövetségbe — amely oszlopának a történe­lem legnagyobb katonai ha­talmát, a Szovjetuniót vall­hatja — helyezi reményeit. Különösen megnyugtató most, amikor az imperializmus ag­resszív erői fokozzák a nem­zetközi feszültséget, hogy miénk az erő érve is. S ez az erő, amely szoros egy­ségben van a világ minden haladó erejével, a nemzet­közi munkásmozgaloméval, a felszabadult és felszabadulni akaró népekével, a békét szerető mindenkivel — a ju­bileumán több és nagyobb, mint valaha. A. J. Hivatalosan bejelentették: AZ NSZK ÉS IZRAEL FELVETTE A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOT Bonnban csütörtökön dél­után hivatalosan bejelentet­ték, hogy az NSZK és Izrael május 12-én felvette egymás­sal a diplomáciai kapcsola­tokat. EMBERSÉG AZ EMBERTELENSÉGBEN A TÖMEGGYIEKOS ORVOSA mat letartóztatják, teljesen megtörve érek haza, és egy ideig képtelen leszek dolgozni. — Honnan beszél? — Rauter úr hivatalából. — Adja ide gyorsan — ren­delkezett Himmler. Hollandia mindenható Ges- tapo-főnöke átvette a hallga­tót, közben katonás állásija he­lyezkedett. így maradt a be­szélgetés végéig. Kersten csak annyit hallott: „Parancsára, Reichsführer úr ..'. Ahogy pa­rancsolni méltóztatik ...” Utá­na Rauter visszaadta a hall­gatót az orvosnak. — Megbízom önben — hal­lotta Himmler hangját. — Ba­rátja szabadlábra kerül, de jöjjön vissza minél előbb, jöj­jön vissza, amilyen gyorsan csak tud. — Nagyon köszönöm. Az összeköttetés megsza­kadt, Kersten helyére tette a hallgatót és dermedten állt. Ugyanolyan dermedten állt vele szemben Rauter is. A Gestapo-főmököt személyes ku­darca és megaláztatása der­mesztette meg, Kerstent pedig az, hogy hirtelen felismerte, milyen nagy hatalma van adott időközökben Himmler fölött. Bignell kiszabadítása után az orvos Berlinbe utazott. Brandt, Himmler személyi tit­kára gratulált Kerstennek, hogy sikerült barátját kiszaba­dítani. De figyelmeztette arra, hogy Rautemek hathatós és hatalmas pártfogója van Himmler helyettese, Heydrich személyében. Heydrich soha­sem fogja megbocsátani Kers­tennek. hogy aláásta hollan­diai megbízottjának tekinté­lyét. — Legyen óvatos — figyel­meztette Brandt Számtalan levél érkezett Kersten címére, az egyetlen tábori postaszámon, amit Né­metországban nem ellenőriz­tek. Brandt — abban a hiszem- ben, hogy gyengéd női kezek írják — huncut kacsintással adta át a leveleket az orvos­nak, és Kersten ugyanolyan kacsintással vette át őket Kezdetben nagyon félt. A leveleket belső zsebébe tette, s szüntelenül úgy érezte, mintha parázsként égetné a testét. De, amikor hazaérve felbontotta és elolvasta, amikor megtudta, milyen szörnyűségek játszód­nak le Hollandiában, elfelej­tett minden veszélyt és igyeke­zett segíteni, amennyire lehe­tett. Természetesen nem léphetett közbe minden egyes esetben, amit hollandiai barátai tudo­mására hoztak. Kiválasztotta a legkirivóbbakat, a legmegrá- zóbbakat, és adandó alkalom­mal, kezelés közben szóba hoz­ta Himmler előtt. Egész taktikát dolgozott ki kérelmeinek előterjesztésére. Ha Himmiernek rohamai vol­tak és csak Kersten keze eny­hítette gyötrő fájdalmait, az orvos a birodalmi vezető pil­lanatnyi háláját használta ki. Kegyelmet eszközölt ki valaki számára, vagy az eljárás be­szüntetését kérte valamennyi üldözött érdekében. Ezt a taktikát azonban csak ritkán alkalmazhatta. Mihelyt a roham elmúlt, és Himmler nem szorult a segítségére, menten megközelíthetetlen és hozzáférhetetlen lett. Ekkor Kersten a birodalmi vezető hiúságára építette terveit. (Folytatjuk.) „Pokolian \ súlyos csapásul $ A Varsói Szerződés létrehozá- ^ sának évfordulóján érdemes 4 emlékeztetni arra a rendkívüli y hatásra, amelyet a május 9-i v nagyszabású moszkvai dísz- J szemlén léi vonultatott katonai ^ erő gyakorolt a nyugati mű-£ szaki évS katonai szakértőkre. j Az erősen jobboldali Daily Express tudósítója például eze- > két jelentette Moszkvából: J „Szakértő-megfigyelők azt 4 tartják, hogy a bemutatott 4 óriásrakéía hasonlíthatatlanul y nagyobb atomtöltetet vihet, J mint bármely nyugati rakéta. J Az egyik NATO-hatalom ka- ^ tonai szakértője tágranyíít ^ szemmel bámulta a rakéta- ^ óriást, majd megdöbbent han- 4 gon suttogta: Ez pokolian sú- y lyos csapást mérhet. Nyugati J megfigyelők úgy vélik, hogy aj szovjet rakéta ötven megaton- J nás atomtöltetet vihet, míg az £ Egyesült Államok legnagyobb 4 rakétájának ereje csak 20 me- y gatonnás.” Az ugyancsak szélsőjobbolda- ^ II Daily Mail moszkvai tudósí- 4 tója szerint „a Szovjetunió a v világürkorszak eddigi legna- J gyobb rakétaerejét mutatta be J a moszkvai felvonuláson. J Öriásrakétája olyan hosszú, J mint egy futballpálya egyhar- ^ mada és olyan magas, mint két ^ egymásra fektetett kétfedeles 4 autóbusz. Az egyéb bemutatott yt új szovjet rakéták szilárd J üzemanyagot használnak. Nyu- J gáti megfigyelők nézete sze- J Tint ilyen rakétákkal a Szov- ^ jetunió megsemmisítő ellentá- 4 madást indíthat 90 másodperc- 4 cél azután, hogy teljes méretű y ellenséges atomtámadás érte.” J Amit leírtunk — hangsúlyoz- J zuk —, szó szerinti idézet. Nem J mi mondjuk, — ők írják. Kom- J mentár felesleges hozzá!- k - í Saigon (UPI) Dél-vietnami partizánok rsütörtökön merész támadást hajtot­tak végre Saigon egyik külvárosában a kormány- csapatok ellenőrzése alatt álló textilgyár ellen. V szabadságharcosok, akik Lormánykeíonáknak álcáz- ák magukat, a déli ebédszü- tet idején hatoltak be az izembe, majd tűzharcban öt zormány katonát megöltek. ■gyet megsebesítettek. A gyár mindössze hét kilométernyire mn Saigon központjától. Még szerdán délután újabb összetűzésre került sor Sai­gontól 110 kilométernyire »szakra, Phuoc Binh tarto- nányi székhely vidékén a partizánok és a kormányka- onaság között. Mint isme- etes, a szabadságharcosok íedden sikeres meglepetés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom